Névnap

Ma 2021. április 13., kedd,
Ida napja van.
Holnap Tibor napja lesz.

Szavazások

Milyen témák érdeklik Önt a leginkább...
 

Ki olvas minket

Oldalainkat 7 vendég böngészi

Designed by:
SiteGround web hosting Joomla Templates
Köszöntjük weblapunkon
PDF Nyomtatás E-mail
2021. március 25. csütörtök, 10:40

Öntöződobos öntözőtelep építése Gyula határában, nyomócsőfektetés

 

 

 
PDF Nyomtatás E-mail

 
PDF Nyomtatás E-mail


 

 
PDF Nyomtatás E-mail
 
PDF Nyomtatás E-mail
2021. március 24. szerda, 13:30

Makó Almási utcai 16 tantermes általános iskola építése során vízellátási, szennyvízelvezetési, csapadékelvezetési munkák

 

 

 

 

 

 
PDF Nyomtatás E-mail
Nem engedi kárba veszni a vizet Ruzsa 2021. 02. 16. 17:30

Tó és hegy után már folyója is van a falunak

Annyira komolyan veszi a vízmegtartást Ruzsa, hogy egy csepp vizet sem engednek kárba veszni. Az ivóvízminőség-javító programban

megsérült vízvezetékből napi 300 köbméter vizet mentettek meg.

Gyorsan komoly hagyománya lett Ruzsán a vízmegtartásnak. A település, mint korábban megírtuk, élen jár hazánkban a csapadékvíz

megfelelő tározásában és a hirtelen lezú­duló eső okozta problémák ke­­zelésében.

Belterületen egy kisebb tavat alakítottak ki a víz tárolására, míg külterületen, a szennyvíztisztító mögött, egy olyan tározót hoztak létre,

amely alkalmas a megtisztított víz megtartására. Erre mondta Sánta Gizella, a település polgármestere viccelődve, hogy addig lesz

polgármester, amíg nem lesz egy hegyük és egy tengerük.

A tavak már elkészültek, dombjuk is van, most pedig lett egy folyójuk. Ennek előzménye, hogy a külterületi csatornákat is fejlesztették,

hogy az esővíz ne tudjon gyorsan elfolyni, he­­lyette a környező legelőket tudják öntözni azzal.

– A LIFE-os pályázat szemléletformáló hatása érvényesül a mindennapokban. Ha már van valahol víz, tartsuk meg. Én magam is máshogy

tekintek a vízre, mióta benne vagyunk ebben a pályázatban

– mondta a polgármester, mielőtt elmesélte folyójuk történetét.

 Komolyan veszik a vízmegtartást Ruzsán. Sánta Gizella polgármester azt mutatja, hogy egy

megsérült ivóvízkút helyreállításakor napi 300 köbméter vizet kellett kiszivattyúzni, amit a

külterületi csatornába vezettek, innen szivárog majd a talajba. Fotó: Török János

Az ivóvízminőség-javító programban megsérült az egyik ivóvízkút földalatti része. Ennek javítási

munkálatai még novemberben elkezdődtek, decemberben már teljes kapacitással szivattyúzták a vizet,

ami napi 300 köbmétert jelentett.

– Hat héten keresztül vezettük ezt a vizet a belvízelvezető csatornába. Sikerült itt tartanunk ezt a

vizet. A falu határában a néhány kilométeres csatornából szivárog majd a víz lassan a talajba, ahelyett,

hogy engedtük volna, hogy el­­folyjon a Tiszába

– mutatta a helyszínen, a Szegedi úton, Ruzsa utolsó utcája után a metsző hidegben.

Mi az a LIFE?

A LIFE az Európai Unió környezetvédelmi politikáját támogató pénzügyi alap. Célja, hogy javítsa a

legsérülékenyebb magyarországi önkormányzatok éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességét, a

klímaváltozásból fakadó kockázatok csökkentésével.

 
PDF Nyomtatás E-mail

A klímaváltozás miatt egyre értékesebb a víz

 
Öt település már élen jár hazánkban a csapadékvíz megfelelő tározásában és a hirtelen lezúduló eső okozta problémák kezelésében,
köztük van Ruzsa is.
Tegnap egy konferencián elhangzott, hogy a 2021–2027-es uniós költségvetési ciklusban valamennyi település lehetőséget kap a
természetes vízmegtartás kialakítására. 
 

– A globális éghajlatváltozás mindenkit kihívás elé állít, egyre szárazabb és kiszámíthatatla­nabb időjárásra kell számítani, ami aszályhoz

és árvízhez vezet – hívta fel a figyelmet Dukai Miklós önkormányzati helyettes államtitkár a Klímabarát Települések Szövetsége és

a Belügyminisztérium által szervezett online konferencián kedden.

Vízvesztő ország vagyunk

Hangsúlyozta, a klímaváltozáshoz helyi szinten kell alkalmazkodni, többek közt az értékes vízkincs helyben tartásával. Megjegyezte,

Vízvesztő pozíció­ban vagyunk, ezért kiemelten fontosak azok a pályázati lehetőségek, amelyek a jövőben az önkormányzatok

rendelkezésére állnak az európai uniós fejlesztési ciklusban és több hazai operatív programban.

Az önkormányzatok lehetőségei a klímaváltozás elleni küzdelemben a 2021–2027-es időszakban című online rendezvényen szintén a

víz megtartásának jelentőségéről beszélt Kerpely Klára, a WWF Magyarország Alapítvány projektvezetője is, aki rámutatott, több

a potenciális párolgás, mint amennyi csapadék érkezik az országba.

Hozzátette, a hosszan tartó szárazságot sokszor nagy zivatarok követik, amik villámárvizeket okoznak.

Felhívta a figyelmet arra, hogy nem technológiai megoldások kellenek, mert azok a természet összeomlásához vezetnek

a tapasztalatok szerint, helyette inkább a természeti rendszerekre kell alapozni a fenntartható megoldásokat.

Környezetbarát ötletek

Több lehetőségre is javaslatot tett a polgármestereknek, ilyenek voltak például a burkolatlan szikkasztóárkok, a beszivárogtató

kavicságyak, az esőkertek, az esővíz gyűjtése föld alatti árkokban, a vízáteresztő szilárd burkolatok és a zöldtetők. Úgy vélte,

az erdős területekre is figyelni kellene, például mélyedések kialakításával vagy felső vízgyűjtők alkalmazásával a villámárvizeket

tudnák lassítani.

https://www.delmagyar.hu/wp-content/uploads/2021/02/+otf/922w/2946560DSC3985-scaled.jpg

                                                  Ruzsán már több megoldást is bevetettek azért, hogy helyben maradjon a víz.
                                                                               Archív fotó: Frank Yvette

Azt tanácsolta, hogy az ön­kormányzatok fogják össze a környék gazdálkodóit, és közösen tegyenek vízvisszatartó helyek

létrehozásával azért, hogy ne álljon meg a víz a földeken. Szerinte mindemellett szükség lenne a holtágakat összekötni a

folyókkal, a vizes élőhelyeket helyreállítani és az ártereket bővíteni.

Ruzsa élen jár

A konferencián szóba került a LIFE-MICACC nevű projekt is, amelynek során a fentiekben említett lehetőségek közül már

többet is kihasználtak öt hazai településen, köztük Ruzsán is.

Hercig Zsuzsanna, a BM Önkormányzati Koordinációs Iroda szakmai vezetője elmondta, Ruzsán minden csepp víz érték,

ezért a belterületen egy kisebb tavat alakítottak ki a víz tárolására, míg külterületen, a szennyvíztisztító mögött egy olyan

tározót hoztak létre, amely alkalmas a megtisztított víz megtartására.

Továbbá a külterületi csatornákat is fejlesztették, hogy az esővíz ne tudjon gyorsan elfolyni, helyette a környező legelőket

tudják öntözni azzal.

Elhangzott, az öt településre látogatásokat is szerveznek majd a polgármestereknek, hogy az ottani módszereket ők is

elsajátítsák és alkalmazni tudják helyben. Mindemellett e-learning tananyagokat, útmutatókat és kisfilmeket is kapnak majd,

a konferencián pedig a pályázati lehetőségeket is eléjük tárták kedden.Hirdetés

 
Kettősműködésű Apátfalva-Mezőhegyesi főcsatorna fenntartása téli-tavaszi időszakra Apátfalva határában PDF Nyomtatás E-mail
2020. november 13. péntek, 12:17

 

 

 
PDF Nyomtatás E-mail

SONLINE Somogy megyei hírportál 2020. 10. 14.

A víz megtartását segítő mintafejlesztések valósultak meg öt településen egymilliárd forintos projekt

keretében – közölte a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára kedden Ruzsán.

Dukai Miklós Az önkormányzatok integráló és koordináló szerepének megerősítése az éghajlatváltozáshoz

való alkalmazkodás érdekében című projekt a Csongrád-Csanád megyei településen elért eredményeit

bemutató sajtótájékoztatón azt mondta, a költségekből 800 millió forintot az Európai Unió LIFE

(L’Instrument Financier pour l’Environnement) projektjének támogatása fedezett.

A helyettes államtitkár kifejtette, a vízmegtartó képesség fejlesztése az éghajlatváltozáshoz való

alkalmazkodás kulcskérdése. A 2017 őszén indult projekt egyik célja az volt, hogy az öt érintett

településen – Bátyán, Püspökszilágyon, Rákócziújfalun, Ruzsán és Tiszatarjánon – olyan innovatív

megoldásokat alkalmazzanak, melyek hozzájárulnak a villámárvizek, a belvíz és az aszály

kockázatának csökkentéséhez.

A helyi szintű természetes vízmegtartó megoldások prototípusainak megvalósítása során összegyűlt

tapasztalatokra építve adaptációs útmutató is készül a hazai önkormányzatok számára közölte Dukai Miklós.

A Belügyminisztérium a projekt lezárásaként az eredményeket bemutató előterjesztést készít a kormánynak,

és javaslatokat fogalmaz meg annak érdekében, hogy az ezekhez hasonló kis léptékű helyi beavatkozások

minél egyszerűbben megvalósíthatóak legyenek tudatta a helyettes államtitkár. Hozzátette: a következő

uniós költségvetési ciklusban várhatóan az önkormányzatok számára nagyobb, közvetlenül elérhető uniós

forrás áll majd rendelkezésre ilyen beruházásokra, és egy újabb LIFE-pályázat beadását is tervezik.

Sánta Gizella (független) polgármester elmondta, a 2800 lakosú Ruzsa a Homokhátságon helyezkedik el,

ami az ország legszárazabb területe. Az átlagos csapadék mennyisége csökken, aminek legfontosabb

következménye a talajvízszint süllyedése.

A talajvíz-tartalékok visszatöltése érdekében a településen két tavat alakítottak ki. A belterület egyik korábban

elhanyagoltabb részén egy parkot hoztak létre, és itt egy kisebb tóban az új ivóvíztisztítóból elfolyó napi

10-20 köbméter technológiai vizet gyűjtik össze. A lakott területen kívül kialakított egyhektáros tó a

szennyvíztisztítóból kikerülő napi 150 köbméter tisztított szennyvizet fogja föl. A belvízelvezető csatornák

átalakítása pedig lehetővé teszi a ritkán érkező csapadék helyben tartását ismertette a beruházás részleteit

a polgármester.

 
PDF Nyomtatás E-mail
2020. július 31. péntek, 12:05

Szegedfish Kft. működési területén vizes létesítmények mederrendezési munkái

 

 

 

 

 
PDF Nyomtatás E-mail

A Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat segíti az önkormányzatokat a vízmegtartásban.

 
PDF Nyomtatás E-mail

LIFE+ Program Ruzsa természetközeli víztározó és környezetének kialakítása

A beruházás elkészült.

 

 

 
PDF Nyomtatás E-mail

Magyarország mezőgazdaságának lendületet adhat az öntözés fejlesztése. A jelentősnek tekinthető mezőhegyesi mintaprogram mellett további fejlesztések indultak a NAK korábbi vízigény-felmérésével összhangban.


A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által megművelt 8200 hektár szántóterületből jelenleg 2300 hektáron lehetséges egyidejűleg öntözni, ezt a beruházással közel negyedével, 3000 hektárra növelik. További, megközelítőleg 3500 hektár területen áll rendelkezésre kiépített öntözőrendszer, ami több mint harmadával, 5500 hektárra bővül. Így ez lehet az első olyan öntözésfejlesztési beruházás, amely jelentősebb volumenben növeli az öntözött terület nagyságát hazánkban.

E mellett, a kormányzat által 2020-2030 között biztosított 170 milliárd forintos keret terhére, rövidesen hét kiemelt öntözésfejlesztési beruházás valósulhat meg, amelyeknek már tavaly elkezdődtek az előkészítő munkálatai. Ezek annak, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által 2018-ban elvégzett vízigény-felmérésnek az eredményeivel összhangban jönnek létre, amely alapján a felmért 1,2 millió hektáron közel 300 ezer hektáron mutatkozott a gazdálkodók részéről új öntözési igény.

A NAK üdvözli az öntözésfejlesztés terén tett további kormányzati erőfeszítéseket: így például az öntözni kívánó termelőket szakmailag és jogilag segítő öntözési igazgatási szerv létrehozását, az öntözéses gazdálkodásról szóló tavaly decemberben elfogadott törvényt, illetve ennek a nemrégiben megjelent végrehajtási rendeletét. Utóbbi az öntözési szolgalom alapításának, az öntözési közösségek elismerésének és ellenőrzésének, valamint a környezeti körzeti tervek jóváhagyásának részletszabályait tartalmazza.

A NAK szerint mindezek a lépések és a hozzájuk rendelt források jó alapot adnak ahhoz, hogy a jövőben számottevően bővüljön az öntözött terület Magyarországon, és ezzel javuljon a termésbiztonság és a gazdálkodók versenyképessége.


(NAK)
 
PDF Nyomtatás E-mail

Megjelent az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény végrehajtási rendelete, amely az öntözési szolgalom alapításának, az öntözési közösségek elismerésének és ellenőrzésének, valamint a környezeti körzeti tervek jóváhagyásának részletszabályait tartalmazza.


Az Országgyűlés a természeti erőforrások megóvása, a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének erősítése, az öntözéses gazdálkodás elterjesztése, valamint az öntözési közösségek kialakítása érdekében alkotta meg az év elejétől hatályos, az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvényt, és immár a részletszabályokat tartalmazó végrehajtási rendelet is megjelent. Az öntözéses törvény legfontosabb elemei az öntözéses szolgalom és az öntözési közösségeket (öntözési körzetek) támogató ösztönzők.

Az öntözéses gazdálkodás folytatása érdekében a vízilétesítmény vízjogi engedélyese öntözési szolgalomra jogosult, amely alapján a szolgáló ingatlan tulajdonosa, használója köteles tűrni (ha a rendeltetésszerű használatot nem zárja ki), hogy az ingatlanán az öntözést szolgáló vonalas vízilétesítményt létesítsen és üzemeltessen, az ehhez szükséges vízimunkákat elvégezze, illetve az öntözőberendezést átvezesse. A szolgáló ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg, amelynek összegét a következő képlet alapján kell számítani: K = 50000 Ft x AK x T x G (AK: az érintett terület átlagos aranykorona értéke, T: az érintett terület nagysága hektárban, G: igénybevételi szorzó, amelynek értéke 0,3, ha az erdők kivételével a földfelszín alatti öntözési beruházásoknál igénybe veendő területek). Művelés alól kivett ingatlan esetén négyzetméterenként 173 forint összegű egyszeri kártalanítás jár.

Az öntözéses gazdálkodás nagy beruházási igénnyel és jelentős üzemeltetési költségekkel jár együtt, így nagyobb területen jobban megéri a tevékenységet folytatni, mert csökkennek a fajlagos költségek. Mindezeket figyelembe véve a kormányzat a gazdálkodók együttműködését ösztönzi, ezért az öntözéses gazdálkodásról szóló jogszabály bevezette az öntözési közösségek kategóriáját. Öntözési közösségként olyan gazdasági társaság vagy szövetkezet ismerhető el, amelynek tagjai az öntözési körzet területén található földrészlet használati jogával rendelkező mezőgazdasági termelők, és megfelelnek a következő feltételeknek: azaz az öntözési közösség az öntözési körzet területén szántóföldi növénytermesztés és ipari zöldségtermesztés esetén legalább 100 hektár, illetve kertészeti zöldség-gyümölcstermesztés esetén legalább 10 hektár öntözésének lehetőségét biztosítja. Az öntözési közösségek elismerése iránti kérelmeket a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) öntözési igazgatási szervéhez kell benyújtani, amely elismeréshez a kérelmeket – a szakmai véleményével együtt – felterjeszti az agrárpolitikáért felelős miniszternek. Az öntözési közösség létrehozása érdekében számos ösztönző lett kialakítva.  Az elismert közösségek által lehatárolt öntözési körzet területére az NFK környezeti körzeti tervet készít, amely a szakhatósági (kiemelten: talajvédelem, környezet-és természetvédelmi hatóság) tervekkel egyenértékű dokumentációt jelent.

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

Oldal 1 / 10