Összefogással a belvíz ellen 

Több mint százan vettek részt december 7-én, délután Székkutason, a Művelődési Ház nagytermében megrendezett katasztrófavédelmi egyeztető fórumon, ahol egy Kármentő Alap létrehozásáról is döntés született. Az eseményen jelen volt Balla Iván, a Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat ügyvezető igazgatója, valamint Krám István, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hódmezővásárhelyi Polgári Védelem kirendeltség vezetője is, akik a tájékoztatás mellett a felmerült kérdésekre is válaszoltak.

A katasztrófavédelmi egyeztető fórumon megjelenteket Szél István köszöntötte, aki arról is beszélt, hogy az elmúlt egyhetes belvíz elleni védekezés hétszázezer forintjába került a településnek, mely főleg az üzemanyag költségeket jelentette. Az eredmény az, hogy senkit sem kellett kiköltöztetni. 10-12 szivattyú működött éjjel és nappal helyi lakosok részvételével. Egy héttel ezelőtt a Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat és az ATIKÖVIZIG is kivonult a gépekkel, mindenben segítik a székkutasi térséget.

Fizet a kormány a gazdák helyett

Makó - 4,6 milliárd forintot tervez a következő költségvetésben a kormány arra, hogy a gazdáktól átvállalt érdekeltségi hozzájárulást odaadja a vízgazdálkodási társulatoknak. A legfontosabb terv mégis az árkok, csatornák tisztítására szerveződő tömeges  közmunkaprogram.

Egységes vízgazdálkodás szükséges

M43: első az út, aztán az árok

Maroslele - Tanuljon a hibából az autópálya-építtető: legközelebb először a vízelvezető rendszert készíttesse el – tanácsolják a Makó térségiek. Maroslele a minap majdnem megint úszott, amikor az M43-asnál az építők elzárták a csatornát. Épp a vizet az út alatt átvezető buktatóaknán dolgoztak.

Aranyhagyma-díj és szakmai konferencia

Szombat délelőtt a két évtizedes múltra visszatekintő rendezvény díjainak átadásával és a térség vízügyi helyzetéről szóló szakmai konferenciával folytatódott a XX. Makói Nemzetközi Hagymafesztivál. A programon részt vett Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára is.

 Le fogják csapolni a makói lavórt

 Makó - Át akarja venni az állam az összes vízelvezető mű fönntartásának feladatát, a vízügyes földmunkákra állami vállalatot hoz létre, csak így lehet megoldani a belvíz és az aszály gondját – hangzott el a makói hagymafesztiválon.

A mezőgazdaságból akkor tudnak többen megélni, ha nagyobb lesz a termelés biztonsága. Ehhez az kell, hogy az aszály és a belvíz évről évre jelentkező gondja végleg megoldódjon, például Makó térségében, amely vízrajzi szempontból olyan, mint egy lavór – foglalta össze a XX. Makói Nemzetközi Hagymafesztivál belvízfórumának témáját a szervező, Mágori Józsefné. Az országgyűlési képviselő meghívására azért jött el Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára, hogy a kormány nevében megismerkedjen a helyzettel.

Belvízmentesítési és öntözési program mentheti meg Makót

Víztározó és a csatornahálózat fejlesztése segíthet a makói térség problémáinak megoldásában, legyen szó akár az esőzések utáni belvíz elvezetéséről, akár az aszályos években nélkülözhetetlen öntözésről – emelte ki a közelmúltban szakemberek közreműködésével kidolgozott vízrendezési terv lényegét Mágori Józsefné, a térség országgyűlési képviselője.

Illés Zoltán: A termékdíjat be fogjuk hajtani

Az államnak több forrásteremtési lehetősége is van, amiből a belvizek és árvizek problémáinak kezelését hatékonyabbá tudja tenni, többek között keményen be fogják szedni a multinacionális cégekre kirótt termékdíjat, amiből éves szinten 100 milliárd forintos bevételhez juthat a tárca – mondta el Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára, aki  a kormány vízügyi elképzeléseiről beszélt a „Makó és térségének vízgazdálkodási jövőképe” című szakmai konferencián.

- A konferencián a makói térséget különösen sújtó belvizek és aszályok hosszú időre visszanyúló problémáiról úgy beszélt, mintha végre látótávolságba kerültek volna a megoldások.

Forr a vita a belvíz körül

Szeged - Évekig a gazdákkal fizettette a belvíz elleni védekezés és a megelőzés költségeit az állam, miközben maga elmulasztotta hozzátenni ehhez a saját részét. Most a falvakat fenyegető vizet épp a gazdák földjére engedik rá.

Újabb gépeket kellett küldeni tegnap Királyhegyesre, hogy a pusztában tartsák a falu felé nyomuló vizet, amely már sok helyen az útra folyik. Balla Iván, a Tisza–Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat igazgatója szerint a talaj telített, így ez most tényleg olyan feladat, mintha valaki egy nejlonra öntött pohárnyi vizet próbálna egyensúlyozni.

A Makó térségi károkról ma délután fél kettőtől a pitvarosi művelődési házban tart fórumot Mágori Józsefné országgyűlési képviselővel közösen Czreván György, az FVM államtitkára. Ha arról is gyűjt információt, miként lehet elérni, hogy a jövőben minél kevesebb legyen a belvízkár, a térség ebből a szempontból is jó terep.

Eltörölni

A pálinkafőzés forradalma komoly dolog, de mifelénk most legalább ugyanekkora visszhangja lesz a gazdálkodók körében annak, hogy a kormány megszünteti az érdekeltségi hozzájárulást. Ezt a „kisadót" a vízgazdálkodási társulatnak fizetik a gazdák, hektáronként körülbelül ezer forint egy évre. Nem nagy összeg – annál nagyobb bosszúság odaadni, ha azt látja az ember, hogy a társulat ezért a pénzért nem szolgáltat. A szolgáltatás a belvíz mielőbbi elvezetése lenne, száraz időben pedig az árkok kitakarítása, mélyítése.

Elvitte az ennivalót a víz Királyhegyesen

Királyhegyes - A jégverés után elöntött földről, sok helyen vízben járva szedik föl a még menthető fokhagymát a királyhegyesi termelők. Kombájnra idén nem lesz szükség, 1800 hektáron szinte minden elpusztult. Szerdán már a falu melletti ér is áradt, és befolyt a portákra.

Királyhegyesen szerdán belecsapott a villám a templomtoronyba. Mivel az internetszolgáltatás is innen működik, a polgármesteri hivatalban lévő számítógépek, telefonok elnémultak, az óvodánál szétolvadt a 10 kilowattos földkábel. Pénteken fél órán át jég esett, aztán 70 milliméter eső, hétfőn pedig még 90 milliméternyi.

Delmagyar.hu
2010.06.23. 20:14

MIÉRT KELL FIZETNI?

Rokkantnyugdíjas szegedi olvasónk, Kothencz György panaszolta: Ruzsa környékén birtokol erdőterületet és legelőt. A területtől kb. 2 kilométerre van egy csatorna, amelyet láthatóan évtizedek óta senki sem takarít, tart karban. Ennek ellenére most 18 ezer 340 forint vízdíjat akar tőle behajtani a Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulat. Olvasónk szeretné tudni, milyen alapon kérik tőle ezt az összeget, ha nem öntöz (hiszen szántója nincs), és a távoli csatorna amúgy is használhatatlan.