Belvízmentesítési és öntözési program mentheti meg Makót

Víztározó és a csatornahálózat fejlesztése segíthet a makói térség problémáinak megoldásában, legyen szó akár az esőzések utáni belvíz elvezetéséről, akár az aszályos években nélkülözhetetlen öntözésről – emelte ki a közelmúltban szakemberek közreműködésével kidolgozott vízrendezési terv lényegét Mágori Józsefné, a térség országgyűlési képviselője.

Illés Zoltán: A termékdíjat be fogjuk hajtani

Az államnak több forrásteremtési lehetősége is van, amiből a belvizek és árvizek problémáinak kezelését hatékonyabbá tudja tenni, többek között keményen be fogják szedni a multinacionális cégekre kirótt termékdíjat, amiből éves szinten 100 milliárd forintos bevételhez juthat a tárca – mondta el Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára, aki  a kormány vízügyi elképzeléseiről beszélt a „Makó és térségének vízgazdálkodási jövőképe” című szakmai konferencián.

- A konferencián a makói térséget különösen sújtó belvizek és aszályok hosszú időre visszanyúló problémáiról úgy beszélt, mintha végre látótávolságba kerültek volna a megoldások.

Forr a vita a belvíz körül

Szeged - Évekig a gazdákkal fizettette a belvíz elleni védekezés és a megelőzés költségeit az állam, miközben maga elmulasztotta hozzátenni ehhez a saját részét. Most a falvakat fenyegető vizet épp a gazdák földjére engedik rá.

Újabb gépeket kellett küldeni tegnap Királyhegyesre, hogy a pusztában tartsák a falu felé nyomuló vizet, amely már sok helyen az útra folyik. Balla Iván, a Tisza–Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat igazgatója szerint a talaj telített, így ez most tényleg olyan feladat, mintha valaki egy nejlonra öntött pohárnyi vizet próbálna egyensúlyozni.

A Makó térségi károkról ma délután fél kettőtől a pitvarosi művelődési házban tart fórumot Mágori Józsefné országgyűlési képviselővel közösen Czreván György, az FVM államtitkára. Ha arról is gyűjt információt, miként lehet elérni, hogy a jövőben minél kevesebb legyen a belvízkár, a térség ebből a szempontból is jó terep.

Eltörölni

A pálinkafőzés forradalma komoly dolog, de mifelénk most legalább ugyanekkora visszhangja lesz a gazdálkodók körében annak, hogy a kormány megszünteti az érdekeltségi hozzájárulást. Ezt a „kisadót" a vízgazdálkodási társulatnak fizetik a gazdák, hektáronként körülbelül ezer forint egy évre. Nem nagy összeg – annál nagyobb bosszúság odaadni, ha azt látja az ember, hogy a társulat ezért a pénzért nem szolgáltat. A szolgáltatás a belvíz mielőbbi elvezetése lenne, száraz időben pedig az árkok kitakarítása, mélyítése.

Elvitte az ennivalót a víz Királyhegyesen

Királyhegyes - A jégverés után elöntött földről, sok helyen vízben járva szedik föl a még menthető fokhagymát a királyhegyesi termelők. Kombájnra idén nem lesz szükség, 1800 hektáron szinte minden elpusztult. Szerdán már a falu melletti ér is áradt, és befolyt a portákra.

Királyhegyesen szerdán belecsapott a villám a templomtoronyba. Mivel az internetszolgáltatás is innen működik, a polgármesteri hivatalban lévő számítógépek, telefonok elnémultak, az óvodánál szétolvadt a 10 kilowattos földkábel. Pénteken fél órán át jég esett, aztán 70 milliméter eső, hétfőn pedig még 90 milliméternyi.

Delmagyar.hu
2010.06.23. 20:14

MIÉRT KELL FIZETNI?

Rokkantnyugdíjas szegedi olvasónk, Kothencz György panaszolta: Ruzsa környékén birtokol erdőterületet és legelőt. A területtől kb. 2 kilométerre van egy csatorna, amelyet láthatóan évtizedek óta senki sem takarít, tart karban. Ennek ellenére most 18 ezer 340 forint vízdíjat akar tőle behajtani a Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulat. Olvasónk szeretné tudni, milyen alapon kérik tőle ezt az összeget, ha nem öntöz (hiszen szántója nincs), és a távoli csatorna amúgy is használhatatlan.