Belvízvédelem

Dugig vannak a csatornák

Csongrád megye - Nem boldogultak a hatalmas vízzel a megyei csatornák. Rendkívüli mennyiségű csapadék hullott – de a védművek állapota sem kielégítő. Az önkormányzatoknak nincs pénzük a karbantartásra.

Júniusi európai monszun – így nevezik a szakemberek a nyár eleji csapadékos időjárást. Ha a csatornák tökéletes állapotban lennének, akkor sem bírnák a lehullott mennyiséget – de közel sem beszélhetünk tökéletes állapotról. Több kezelőhöz tartoznak: a főműveket az Atikövizig tartja karban, a külterületieket a vízgazdálkodási társulatok, a belterületieket az önkormányzatok.

– Nem lehet dicsekedni a csatornák állapotával: sok helyen nincs megfelelő takarítás. A legrosszabb állapotban az önkormányzatiak vannak: se pénz, se szakember a karbantartásukra – sommázza Tamasi József, a Tisza–Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat főmérnöke, megemlítve: segítene, ha például a lakosság nem öntené szemetét a csatornába. Nagyjából 600 kilométernyi csatornával borított területükön Vásárhely és Makó térségében a legrosszabb jelenleg a belvízhelyzet – a mezőgazdasági területeken.

– November óta több mint 400 milliméter csapadék hullott – tájékoztat Kádár Mihály, a Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulat igazgatója. 22 önkormányzat és 687 kilométer csatorna található közel 130 ezer hektáros területükön, Algyőtől Zákányszékig, Tiszaszigettől Kiszomborig. Emlékeztet: 1999 óta ötödször van rendkívüli helyzet a Homokhátságon.


     Nincs pénz a megyei védművek karbantartására – javul a belvízhelyzet.

                                                           Fotó:

 

– 70 millió forintos bevételünk van évente a tagok befizetéséből – háromszor ennyi kellene a feladatainkra. Jó néhány egykori szikes tó területét művelés alá vették a gazdák, némelyikbe még barackost is telepítettek. Aztán nem értik, miért önti el a víz a területet – fogalmaz az igazgató.

Az engedély alapján a csatornáknak másodpercenként egy köbméter vízzel kell boldogulniuk. A gyakorlatban ennek felével sem birkóznak meg. – A gazdákkal sok esetben remek az együttműködés, de van, aki betemeti a csatornát, mondjuk bejárót csinál a helyén – meséli az igazgató –, s ha egy 40 kilométeres szakaszon csak 3-an ugyanígy tesznek, veszélyeztethetnek 3 települést és nagyjából 100 gazdát.

Csupán pályázati lehetőségekből jut pénz a csatornákra a településeken. Domaszék például nemrég nyert 80 millió forintot – 3 utcára. – Az önkormányzatok és a társaságok őrlődnek a földtulajdonosok meg a pénztelenség között – mondja Kispéter Géza polgármester. Nem könnyű meggyőzni például egy földtulajdonost: területe nagyon kellene egy csatornához. Domaszéken a belvíz okozta belterületi problémák rendeződtek – a helyreállítás persze ezután kezdődik. Többmilliósra becsülik a kárt. Külterületen a főgyűjtőkben nem csökkent a víz, ezek közelében is élnek emberek – 12 szivattyú és 4 árokásó gép még mindig dolgozik. Csak utóbbiak napidíja 2-300 ezer forint.

Kedd éjjel 60–80-an ásták a vízelvezetőket Zsombón. Egy-két héten belül árokrendszert alakítanak ki azokban az utcákban, ahol ez még hiányzik – adott helyzetképet Gyuris Zsolt polgármester, hozzátéve: javul a belvízhelyzet. Bordányban sincs már veszélyben lakóház, melléképület. A védekezés miatt felbontották a Dudás utcát. Újratervezik: nem építik vissza az átereszeket, így a jövőben nem önti el a víz Bordányt – hallottuk Balogh Ferenc polgármestertől.

Aszályra belvíz

Több millió köbméter vizet lehetne tárolni a Homokhátságon – a vízügyi szakemberek figyelmeztetnek: a térség vízgazdálkodásának rendezése kiemelt program. – Milyen jól jött volna a tavalyi aszályban ennek a víznek a töredéke is – említette Tamasi József. Területükön 8 nagy tározó kellene – Kádár Mihály szerint Szeged térségében is legalább ennyire volna szükség.

 

Délvilág, 2010. június 7.

R. Tóth Gábor



PDF Nyomtatás E-mail

Összefoglaló a 2011-2012 és 2013. évi közfoglalkoztatásról

A Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat 2011. évtől csatlakozott az Országos közfoglalkoztatási programhoz.
A foglalkoztatásba bevont települések: 
Ambrózfalva
Algyő
Apátfalva
Csanádalberti
Csanádpalota
Földeák
Hódmezővásárhely
Királyhegyes
Kövegy
Makó
Magyarcsanád
Maroslele
Mártély
Nagyér
Óföldeák
Pitvaros
Székkutas
Tápé
Az elvégzendő feladatok meghatározása során figyelembe vesszük a területi Önkormányzatok érdekeit.A területi szórtság miatt két közfoglalkoztatási irodát tartottunk fent. A társulat makói telephelyén berendezett irodában, a régióhoz tartozó települések foglalkoztatottjainak csökkentett adminisztrációját végezték, míg a hódmezővásárhelyi irodában teljes körű ügyintézés folyt.
A 2013. évi kisebb létszám ügyintézése már a Társulat székhelyén történt.
Bővebben...
 
PDF Nyomtatás E-mail

A belvízhelyzet kialakulásának okai és jellemzése
2012. év októberétől kezdődően az átlagos, illetve azt meghaladó havi
csapadékösszegek hatására a talaj felső rétege telítődött. 2013.
márciusára a felső 50 cm-es talajréteg telítettsége elérte a 100 %-ot.
A márciusi 120 mm-t meghaladó csapadékmennyiség a rossz vízgazdálkodású
talajokon, nem megfelelő talajművelésben részesített talajokon, illetve
a mélyebb fekvésű területeken felszíni elöntéseket és ebből adódó
felszíni lefolyást idézett elő. A csatornákban üzemvízszintet meghaladó
vízállások alakultak ki, így a szivattyútelepek indítása és II. fokú
belvízvédelmi készültség elrendelése vált indokolttá, illetve folytatni
volt szükséges a márciusban elrendelt védekezést.

Bővebben...
 
Királyhegyes nem felejti a két csapást PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Webmester   
2011. szeptember 02. péntek, 10:42

Királyhegyes nem felejti a két csapást

Bakos András - Délvilág napilap - 2011.09.01. 07:03

 

Királyhegyes - Tavaly nyáron jég tarolta, aztán belvíz mosta el a termést Királyhegyes környékén, ahol a védekezés legtöbb nehézsége, akadálya megmutatkozott. Most viszonylag jó a termés. Szeptemberben jelenik meg olyan pályázat, amelyből csatornák, szivattyúk rendbetételére lehet állami pénzt nyerni.

1800 hektáron szinte mindent elpusztított tavaly júniusban a jégverés Királyhegyes mellett. A talaj később az egymást követő esőzések után annyira telítődött, hogy a települést kerítő vékony, természetes vízfolyás – amelyet békeidőben át lehet lépni – 60–80 méter szélesen állt, és áradt, mint egy folyó, s a víz ellepte a portákat. Úgy látszott, hogy a település igazi „állatorvosi ló", az összes nehézség előjött, ami csak akadályozhatja a védekezést. Miközben a házakba befolyó víz ellen küzdöttek, meg kellett volna nyitni egy zsilipet, de ez azért volt körülményes művelet, mert egy gazda földjén volt. Ez másutt is elő szokott fordulni. Jellemző volt, hogy olyan területek is be voltak művelve, amelyeket gyakran elvesz a víz. Az itteni elvezetőrendszer kapacitása sem volt elég nagy, mert az évek alatt a gazdák hiába fizették az érdekeltségi hozzájárulást, és a társulat is hiába pályázott, az állam nem tette oda a csatornák tisztításához szükséges, harmadik harmadnyi hozzájárulást. Mivel már a házakat fenyegette a nedvesség, hiába, hogy a gazdák fizettek: természetesen a földeken kellett tartani az árt, Balla Iván társulati igazgató szerint úgy, mint amikor valaki egy leterített nejlonszatyron próbál egyensúlyozni egy pohárnyi vizet.
Módosítás dátuma: 2011. szeptember 02. péntek, 10:56
Bővebben...
 
Nyomtatás E-mail

Tározóval a belvíz ellen


Makó - Egyhektáros víztározó építését tervezi Makó, illetve szivattyúkat építene a Nagyérhez annak érdekében, hogy a hirtelen lehulló csapadék okozta gondot megoldja. Ez várhatóan a külterületi földek belvízterhelését is csökkenteni fogja.

Egyhektáros záportározó építésével, illetve két 300 kilowattos szivattyú bevetésével enyhítenének Makón a város belvízgondjain. A hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék az elmúlt pár évben különösen nagy gondot okozott a Maros-parti városban: mint annak idején beszámoltunk róla, többször is előfordult, hogy az elvezetők nem bírtak a szokásosnál nagyobb víztömeggel. Ez a közeljövőben várhatóan még gyakoribb lesz, mert a csapadékvíz-elvezető rendszer rekonstrukciója során egyre több árok kap burkolatot, így ezek még gyorsabban viszik a gyűjtők felé a vizet, ráadásul egyre több zöldterületet fednek le.
Bővebben...
 
Nyomtatás E-mail

Javul a helyzet, de csekély csapadék már visszavetheti

 

Fokozatosan javul a belvízhelyzet. Lassan elolvad a területen lévő csekély hókészlet, amely további elöntéseket nem okozott – közölte Balla Iván, a Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat igazgatója. Hozzátette: már kis mennyiségű csapadék is visszavetheti a javulást. Ám az is igaz, hogy nagyobb csapadék után érkezhet szárazság is. Akkor viszont a vizek területen tartásáért küzdhetünk.

A társulat kezelésében lévő főművek majdnem 100 százalékig befogadóképesek, így gravitációs és szivattyús úton haladni tud a víz a Tiszába és a Marosba. Ezáltal a helyi kárlehárításra kell koncentrálni. Ennek sok példáját látják. Belterületen azt tapasztalják, hogy a második védelmi fokozatból sok helyen visszaléptek első fokba. Külterületen pedig számos helyi gazdálkodói kezdeményezés van arra, hogy a gazdák összefogva távolítsák el a vizet. Ebben segíti őket a főművek befogadóképessége.

Bővebben...
 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 Következő > Utolsó >>

Oldal 1 / 6