2008. évi Hírlevél Nyomtatás

A Vízitársulatok létrejötte, történelme

1807-ben I. Ferenc király szentesítette a XVII. törvénycikket, amely kimondja, hogy egy adott terület birtokosainak többségi akarata alapján vízszabályozó társulat létesíthető. A vízitársulatok évszázados történelmük során a helyi vízrendezési, vízgazdálkodási igényeket elégítsék ki, állami pénzeszközök és a tagok által befizetett érdekeltségi hozzájárulásnak együttes fedezetével.
Az 1960-as években újjáalakult vízitársulatok fő feladata a helyi vízkár elhárítás és a belvízvédekezés lett.

Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat Elődeink nyomán Társulatunk 1972-ben jött létre, 132.000 ha érdekeltségi területen végzi közfeladatait. Működési területünk a Dél-alföldi Régióban, Csongrád megye 1/3 területét fedi le. Határai Nyugaton a Tisza folyó, Délen a Maros folyó, Keleten az országhatár és megye határ, Északon Hódmezővásárhely, Mártély és Székkutas közigazgatási határai.

Központi irodánk Hódmezővásárhelyen található, de Makón is fenntartunk személyes képviseletet. Kezelésünkben közcélú állami létesítményként 665 km belvízi, kettősműködésű és öntözőcsatorna van műtárgyaival, valamint 28 db szivattyútelep. A létesítmények értéke 885 millió forint, melynek újraelőállítási költsége megközelíti a 10 milliárd forintot.

A belvízvédelmi létesítmények rendszere, ezáltal üzemeltetésük felelőssége is több tulajdonos kezelő, üzemeltető között osztódik fel. Melyek ezek a művek és kinek a felelőssége az üzemeltetés?
- A rendszer legalsó elemei a táblaszintű csatornák, melyek a mezőgazdasági nagyüzemek igényeihez igazodva, az üzemi melioráció során létesültek. Működtetésük jelenleg nem megoldott, tulajdonosai az 1993. II. törvény alapján a helyileg illetékes önkormányzat, ritkább esetben a földtulajdonos.

- A rendszer középső elemét alkotják a közcélú – általában forgalomképes, állami tulajdonú – vízilétesítmények. Ezek kezelője a területileg illetékes Vízgazdálkodási Társulat. Üzemeltetésük megoldott, forrását a társulat tagsága által befizetett érdekeltségi hozzájárulás és az állami hozzájárulás képezi.

- A rendszer felső elemét képezik a közcélú, kizárólagos állami tulajdonú belvízvédelmi művek, melyek kezelője az illetékes Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Üzemeltetésük megoldott, de fenntartottsági állapotuk forráshiány miatt nem megfelelő.


Történetét tekintve Társulatunk követte a mindenkori igényeket, vállalkozóként széles körben számos vízépítési munkát tervezett és végzett: mezőgazdasági üzemek részére meliorációs létesítmények kiépítése, öntözésfejlesztés, belterületi vízrendezés, közcélú vízilétesítmények építése, környezetvédelmi fejlesztések megvalósítása. (Hód-Mezőgazda Zrt. - meliorációs létesítmények rekonstrukciója, Gorzsai Mezőgazdasági Zrt. – környezetvédelmi célú tározó, Makó Polgármesteri Hivatal – külterületi csatornák rekonstrukciója.)


A társulati tagság

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény rendelkezik a társulati tagságról. A vízitársulat tagjai a működési területen ingatlan tulajdonnal rendelkező, vagy ingatlant használó érdekeltek. Eszerint nem kell belépési nyilatkozatot tenni, hanem minden egyes földhasználó, illetve tulajdonos tagja a társulatnak a közérdek alapján.

A társulat legmagasabb döntéshozó szerve a küldöttgyűlés. A társulat intéző bizottsága köteles évente legalább egyszer, tárgyév május 31-ig a küldöttgyűlést összehívni. A Társulatok működésének első alapelve az önkormányzatiság elve. Azaz, a Társulat legfontosabb ügyeiről az érdekelteket (tagokat) vagy azok küldötteit tömörítő küldöttgyűlésen kell dönteni. A másik alapelv a szolidaritás-közteherviselés elve, amely alapján a területileg érintettek függetlenül attól, hogy vízjárta, vagy vízkároktól nem veszélyeztetett ingatlan révén tagja a társulatnak, hozzájárulnak a közös terhek viseléséhez. A tagok joga, többek között, hogy személyesen, képviselője, vagy küldöttje útján részt vegyen a társulati feladatok meghatározásában, kötelezettsége pedig, hogy az érdekeltségi hozzájárulást a küldöttgyűlés által megállapított mértékben és határidőre megfizesse.
Érdekeltségi hozzájárulás

A társulat tagjai természetes, vagy jogi személyek, érdekeltségi egységük (hektár) arányának megfelelően hozzájárulást fizetnek a Társulatnak. Ez az érdekeltségi hozzájárulás a legfontosabb helyi forrás. Az érdekeltségi hozzájárulás mértékéről a Társulat küldöttgyűlése dönt, ahol a résztvevők a képviselt terület arányában szavaznak, a kitűzött feladatokat szem előtt tartva. Az érdekeltségi hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás. Meg nem fizetése esetén természetes személyek esetén a helyileg illetékes jegyző, jogi személyek esetén az APEH jogosult behajtásra. Társulatunknál az érdekeltségi hozzájárulás mértéke 2008. évben 680 Ft/ha + ÁFA. Felhívjuk Tisztelt Tagjaink figyelmét, hogy az érdekeltségi hozzájárulás, mint szolgáltatás a 2007. évi CXXVII. Törvény 142 § (b) pont hatálya alá tartozik, ezért a 142. § (1) bekezdés szerint „az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti” (fordított adózás). A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium állásfoglalása szerint azon településeken, ahol nincs vízgazdálkodási társulat a közcélú érdekeltségi hozzájárulás mértéke 1760-2680 Ft/ha, mely kivetéséről a jegyző köteles gondoskodni. Ennek az összegnek kellene fedezetet nyújtani a társulat kezelésében lévő meghatározott létesítményi kör üzemeltetési, fenntartási, védekezési költségére.

Jogi háttér
Az 1995. évi LVII törvény IX. fejezete adja meg a keretét a jogi szabályozásnak. Ezt követi a 160/1995. évi Vízgazdálkodási Társulatokról szóló kormányrendelet, mely részletesen foglalkozik a működéssel. Legvégül pedig a küldöttgyűlés által elfogadott alapszabály, valamint a küldöttgyűlési határozatok szabják meg működését.

Társulatunk tevékenysége 2007. évben A Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat a 2007. évben befizetett érdekeltségi hozzájárulást az alábbi közcélú munkákra fordította:
Belvízvédekezés Tavalyi évben a 2006. évi hosszantartó védekezéshez képest lokális jellegű belvízvédekezésre volt szükség. Az önkormányzatok és a gazdálkodók jelzései alapján a hirtelen lezúduló csapadék okozta károk elhárítása kisebb mértékű beavatkozást és szivattyútelepi üzemelést kívánt. Belvízi művek fenntartása 2007. évben fenntartási munkákra 38.000 ezer forintot fordítottunk, melyből a meder karbantartását gyökérzónás kotrással, vagy kézi- és gépi kaszálással végeztük, a műtárgyak tisztítását szükség szerint. Továbbá a diesel valamint elektromos üzemű szivattyúk és szivattyútelepek felújítását, valamint azok energia költségét finanszíroztuk.

Fejlesztéseink
Társulatunk 2007. évben folytatta az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program keretében kiírt mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztésre beadott pályázatok kivitelezési munkáit. Ezek közül megvalósult a Kövegyi szivattyútelep rekonstrukciója 23.422 eFt beruházási összeggel, az Apátfalva- Mezőhegyesi főcsatorna rekonstrukciója 67.786 eFt beruházási összeggel. Rész műszaki átadás történt a Mindszent-Székkutasi főcsatorna fejlesztési munkáin 34.697 eFt teljesítési értékkel és a Makó III. öntözőcsatorna beruházásán 77.280 eFt teljesítési értékkel. Tájékoztatjuk Tisztelt Tagjainkat, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az öntözés, a melioráció és a területi vízgazdálkodás mezőgazdasági üzemi létesítményeinek fejlesztése 2008. márciustól ismét pályázható lesz. Bízva abban, hogy e rövid tájékoztatóból is sikerült képet kapni a vízgazdálkodá-si társulat feladatairól és munkájáról ezúton is kérjük a gazdálkodók együttműködé-sét a vízgazdálkodási közérdek minél eredményesebb megvalósításához.

Megjegyzés: Letölthető a www.timavgt.hu/cikkekhez/2008hirlevel.pdf cimről..