A TISZA-MAROSSZÖGI VÍZGAZDÁLKODÁSI TÁRSULAT FEJLESZTÉSEI PDF Nyomtatás E-mail
2009. november 04. szerda, 08:02

A klímaváltozás kezelése: területi vízgazdálkodás

A területi öntözésfejlesztés, a belvízgazdálkodás, a képződött vizek megtartása, majd öntözésre való felhasználása ellensúlyozhatja a klímaváltás negatív hatásait – véli Balla Iván, a hódmezővásárhelyi székhelyű Tisza–Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat ügyvezető igazgatója. A társulat az utóbbi időkben jelentősen fejlesztette, s közben energiatakarékossá tette 132 ezer hektárnyi területén az öntözési technikát.

 „A megfelelő öntözés a legjobb gyógy­ír a klímaváltozás ellen a mezőgazdasági területek számára” – tartja Balla Iván, a Tisza–Marosszögi Vízgazdálkodási Tár­sulat ügyvezető igazgatója, aki hozzá­tette: a vízgazdálkodás kérdése nem új dolog, hiszen már a 19. századi Tisza-szabályozás előtt felmerült.
„A ma 7-8 ezer taggal működő társulat 1972-ben egyesült két elődjével, ám jogelődjeinket a Tisza-völgy szabályozásáig vissza tudjuk vezetni, így annak te­kintjük a Tiszavölgyi Ármentesítő és a Körös–Tisza–Maros Ármentesítő Tár­su­latot is. Róluk, mint a második honfoglalás csapataira emlékezünk, hiszen a fo­lyó szabályozása tette élhetővé az Al­föl­det, s mezőgazdasági termelésre alkalmas­sá a vidéket – mondta. – A társulat Széc­he­nyi nyomdokán halad, hiszen ami­kor az a Ti­sza szabályozását megálmodta, tudta: elő­ször az árvizeket kell szabályozni, majd a belvizeket kell valahogy visszajuttatni a folyóba. A fejlesztés harmadik ele­me pedig az öntözés lehetőségének biztosítása.”
A társulat mai feladata a területi vízgazdálkodás elemeinek működtetése, üzemeltetése és fejlesztése, s ebbe termé­szetesen beletartozik a belvízgazdálkodás és az öntözés, vízi-környezetvédelmi létesítmények kivitelezése, tervezése, valamint az öntözés és szaktanács­adás is.
„Jelenleg olyan rendkívüli aszályos időszakban vagyunk, amire még nem volt példa. Télen nem borította hó a földeket, nagy volt a kipárolgás, tavasz óta alig esett eső, ezért óriási a vízveszteség, 300-400 milliméter csapadék hiányzik itt az Alföldön. A klímaváltozásra adott helyi válasz a jó területi vízgazdálkodás” – tette hozzá az ügyvezető igazgató.

A Tisza–Marosszögi Víz­gaz­dál­ko­dási Társulat öntözőműveit ma, az utóbbi esztendők jelentős fejlesztéseinek kö­szönhetően, a 21. század technikája, az­az az energia- és víztakarékos rendszer ki­építettsége jellemzi. A szivattyútelepek energiatakarékossá való átépítése mellett az öntözőárkok medrének kiburkolásával és szigetelésével érik el, hogy a víz kellő mennyiségben érjen el a szomjazó földekhez, ne szivárogjon el menet közben valahol a csatornarendszer talajában. A fejlesztéseket annak érdekében végezték, hogy olcsóbban és hatékonyab­ban üzemeltessék az öntözővíz-há­ló­zatot. A társulat 132 ezer hektáron, Csongrád megye keleti részén működik. Területe Szentestől délre az államhatárig, keletre Csongrád és Békés megye ha­táráig, nyugatra a Tisza vonaláig húzódik. Jelenlegi kihasználatlan kapacitásaikkal még tíz­ezer hektárt tudnának öntözővízzel ellátni. Távlati céljuk, hogy még 25-30 ezer hektárt tegyenek öntözhetővé.

„Fejlesztéseink több összefüggő célt szolgálnak – sorolta Balla Iván. – Azaz a belvízi biztonság, illetve a vízvisszatartás és az öntözés lehetőségének megteremtését. Szerencsés a helyzetünk, hi­szen a Marosnak és a Tiszának köszönhetően bőven a rendelkezésünkre állnak a felszíni vizek.”
A Tisza–Marosszögi Vízgaz­dál­ko­dá­si Társulat a hasonló társulatok közül a ré­gióban és az országban is a legnagyobb, 340 millió forintos fejlesztést valósított meg az utóbbi időben. Céljuk, hogy évente 240 millió forint fejlesztési forráshoz jussanak, ezért folyamatosan nyújtanak be pá­lyázatokat. 

 

szerző: Korom András  

 

Forrás: Gazdasági Tükörkép Magazin