Nyomtatás E-mail
Kiegyensúlyozhatók a szélsőséges időjárás hatásai

Egységes vízgazdálkodás szükséges

 

Meg kell változtatni a mezőgazdasági művelődési módot, hogy alkalmazkodni tudjunk a természet törvényeihez, tervezhető, kiszámítható állami szerepvállalásra van szükség a vízgazdálkodásban, így kezelhető a globális klímaváltozás az ország területén – állítja Balla Iván, a hódmezővásárhelyi székhelyű Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat ügyvezetője.

   „Ahhoz, hogy a globális klímaváltozás szélsőséges időjárási hatásait ki tudjuk egyensúlyozni, az országban egységes vízgazdálkodásra van szükség. Javítani kell azon a helyzeten, hogy az országba befolyó vizek hasznosítás nélkül, a saját vizeinket is elengedve folynak ki az országból” – magyarázza Balla Iván. A szakember szerint több fontos feladatot meg kell oldani a közeljövőben, azért is, mert hazánkban csapadék szempontjából nincs átlagos év, egy éven belül is vagy hiány, vagy többlet van belőle. A globális klímaváltozás jelentős gazdasági hatását jól jellemzi, hogy a gabona ára majd kétszeresére emelkedett a hazai belvizek, az oroszországi szántó- és erdőtüzek, valamint a kedvezőtlen kanadai időjárás miatt.
   „A legfontosabb az lenne, hogy megváltoztassuk a mezőgazdasági területhasználat jellegét. Szakítani kellene a szocializmusban kialakult, mindenféle minőségű területet egységesen szántóföldi művelés alá vonó gyakorlattal, mely ma is jellemző. A kárpótlás nyomán létrejött kisbirtokrendszer lehetőséget adna erre. Ha a vízjárta területeken nem gabonát termelnének, ha nem legelőként vagy erdőként hasznosítanák, az jelentősen javítaná a vízgazdálkodást is. Nem lehet úgy vízvisszatartásról beszélni, hogy a csatornapartokon is kukoricatábla nő. Miközben ugyanis az egy főre eső szántóföldi terület idehaza magasabb az európai uniós átlagnál, addig a termésátlagok alacsonyabbak. Ennek az is oka, hogy olyan földeket is művelnek, melyek erre nem, vagy csak korlátozottan alkalmasak. Fontos azonban, hogy a területhasználat váltása együtt járjon, egyszerre történjen a vízvisszatartás megteremtésével, tározók építésével. A művelés alól kivont területen eredményesen lehet egyébként energianövényeket nevelni, akár nagy vízigényeseket is” – mondta Balla Iván.
 

 

 

Összefogás: makói gazda társulati segítséggel menti a terményét


   „Fontos lenne pontosan elhatárolni, hol végződik a társulati, hol kezdődik az állami szerepvállalás a belvíz elleni védekezésben, azaz, hol húzódnak az érdek határok. A »jó« területi vízgazdálkodás megkerülhetetlen eleme lesz az ún. »zöld kvóta« rendszer bevezetése, mely segíti a mezőgazdasági károk csökkentését – így a védekezési költségeket is –, másrészt a vízvisszatartásnak valódi lehetőséget ad. Már csak azért is, mert a törvénymódosítás szerint január elsejétől nem kell majd fizetniük a gazdáknak, gazdálkodóknak az érdekeltségi hozzájárulást.”
   Az olyan belvízzel, mint ami az év első hat hónapjában pusztított, még a szakemberek sem tudnak mit kezdeni. Balla Iván szerint a károk megelőzése érdekében a határon átnyúló talajvíz-monitoring rendszerre lenne szükség, ennek kiépítésére uniós forrásokat lehet igénybe venni. Az idei problémáknak még nincs vége. A Csongrád megye nagy részén működő társulatnak már jelezték a gazdák, hogy ismét emelkedett a talajvíz szintje annak ellenére, hogy az utóbbi hónapokban itt nem hullott jelentősebb csapadék. Volt viszont a megyétől északra, volt a szomszédos Békés megyében, illetve a világosi hegyvidéken, s ez mind erre, a Maros hordalékkúpja felé halad. Így 90 százalék a valószínűsége, hogy most ősszel ismét megjelenik náluk, és újra károkat is okoz majd a magas belvíz. „Nagy változást hozott a társulat területén az M43-as autópálya építése, mely gyakorlatilag vízválasztóként működik. A Szegedtől Makón át a román határig nyúló pályatest építését ugyanis nem a vízelvezető műtárgyak építésével kezdték, ahogy kellett volna. Emiatt amikor nagyon sok eső esett, a töltést át kellett vágni, hogy a víz ne lakott településeket öntsön el – mondta Balla Iván. – A társulat célja, hogy működési területén nyolc térségi tározó épüljön, és hogy minden település kapjon víztározót. Szép példa erre a már elkészült földeáki és csanádpalotai tározó, melyek nemcsak a belvízi biztonságot szolgálják, de a település vonzerejét, élhetőségét is növelik. Szükségszerű, hogy az állami műveken végzett védekezési költségek térítése időben és kiszámíthatóan érkezzék, hisz az elmaradt finanszírozás a következő védekezésre való felkészülést lehetetleníti el” – hangsúlyozta a szakember.