Nyomtatás E-mail

Az ülésen jelen volt Rostás Péter alpolgármester, a képviselő-testület tagjai, Hunyák Zsuzsanna, a település jegyzője, Balla Iván, a Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat ügyvezető igazgatója, Krám István, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hódmezővásárhelyi Polgári Védelem kirendeltség vezetője, Tamasi József, a Tisza–Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat főmérnöke, Versegi László, az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Szakaszmérnökség-vezetője, az Orosháza Városi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóparancsnokságtól Lászik Gábor őrnagy, megbízott parancsnok és a Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitányságtól Szabó Zsolt rendőrhadnagy.

Versegi László, az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Szakaszmérnökség-vezetője tájékoztatta a megjelenteket az elmúlt év főbb jellemzőiről. Az igazgatóság nyilvántartása szerint, az utóbbi 12 hónap az elmúlt száz év legcsapadékosabb időszaka volt. A működési területen 1000 milliméter feletti éves csapadékot regisztráltak, a területi átlag 914 milliméter volt. A talajaink vízzel telítettek, az Országos Meteorológia Szolgálat által kiadott tájékoztató alapján, 2010. november végén a talaj legfelső rétegének nedvességtartalma a területünkön 90-100 százalékos telítettségű volt.

„Lassan egy éve küzdünk a belvízzel, és ezen belül Székkutas határában óriási gondok vannak és voltak.” – mondta Balla Iván, a Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat ügyvezető igazgatója, aki az eddigi tapasztalatokról, a gazdák, az önkormányzat és a társulat feladatairól is beszélt a fórumon. Nagyon pozitívnak tartotta az összejövetelt, mert úgy véli, ez egyfajta összefogást jelent. Az alap létrehozásában egyfajta szolidaritást lát, mellyel az emberek a közérdeket próbálják a sajátjuknak tekinteni. Ahhoz, hogy a falu bel- és külterületen is vízbiztonsággal bírjon megfelelő koncepcióval, tervekkel, pályázati lehetőségekkel és közakarattal kell rendelkeznie.

Nem tart Székkutas katasztrófahelyzetnél, de csak azért, mert a polgármester, az önkormányzat és a védekezésben résztvevő személyek biztosítani tudták azokat a védelmi eszközöket, szivattyúkat, gépeket, melyekkel megvédték a belterületet – hangsúlyozta Krám István, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hódmezővásárhelyi Polgári Védelem kirendeltség vezetője. Hozzátette: az elvezető rendszer fenntartása az önkormányzat, míg a háza előtt lévő csapadékvíz elvezető árok karbantartása mindenkinek a saját feladata.

A fórumon felmerült, hogy január elsejétől az érdekeltségi hozzájárulást nem kell a gazdálkodóknak fizetni, az állam átvállalja ezt a költséget. Balla Iván szerint, el lehet gondolkodni, hogy az így esetlegesen felszabaduló forrásokat a gazdák részéről lehet-e a helyi közérdek irányában befolyásolni, azt mondani, hogy a székkutasi gazdálkodók az érdekeltségi hozzájárulást mégis befizetnék, és vízgazdálkodási fejlesztésekre fordítanák.

Tamasi József, a Tisza–Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat főmérnöke elárulta: makói lakos, és nem kis büszkeség tölti el, amikor elmondhatja, hogy Makón már elkészült egy tanulmányterv, mely a város vízrendezését tárja fel, a beavatkozás módját és mikéntjét. A főmérnök szerint Székkutas térségében a pusztai és a kakasszéki öblözet rendezéséhez is egy tanulmánytervre lenne szükség. Jelen helyzetben az egyik probléma az, hogy a térségnek egyetlen egy kivezetési pontja létezik, a Békéssámson-Apátfalvi-főcsatorna, aminek szintén komoly gondjai vannak. Komplex módon kell ezeket a kérdéseket kezelni, melynek első lépése a tanulmányterv elkészítése lehetne.

A fórumon egy Kármentő Alap létrehozásáról született döntés, mely az árvizes, belvizes helyzetben biztosítana segítséget. Az alapba idősebb Rostás János kétszázezer, míg Szél István százezer forintot ajánlott fel. A nagyteremben összegyűlt lakosok közül is többen jelezték, hogy szeretnének befizetni az alapba, de voltak olyan jelentkezők is, akik főzéssel, sütéssel vagy fizikai munkával, gépekkel segítenének.

Kocsisné Zsótér Rozália, Németh László utcai lakos megköszönte a képviselő-testületnek és a polgármesternek a belvízhelyzetben nyújtott munkáját, és hangsúlyozta: a belvízhelyzetre megoldást kell találni, ezt a feladatot emberileg és anyagilag is támogatni fogja. Száraz Nagy János, a Jókai utcából köszönetét fejezte ki a segítségért, és jelezte, hogy egyetért a Kármentő Alap létrehozásával. Gorcsa Jánosné elmondta: támogatni fogja az alapot, és felajánlotta a segítségét, szívesen főz teát és készít szendvicseket a dolgozó embereknek. Elek András felszólalásában kijelentette: pénzt nem tud az alapba felajánlani, de mint eddig is, továbbra is felajánlja az összes technikai eszközét, gépét. Gojdárné Száraz Nagy Mária is azok közé tartozott, akik megköszönték az önkormányzat segítségét. A Kármentő Alappal kapcsolatban úgy véli, mindenkinek hozzá kellene járulni havonta, akár pár száz forinttal is az alaphoz. Hiszen a belvíz nem egy személy problémája, hanem az egész falué, a közösségé.

Szél István polgármester arra kéri a helyi és a környező lakosokat, hogy ne csak azokat az embereket érdekelje az adott katasztrófahelyzet, akik a legközelebb vannak hozzá, hanem azokat is, akiket nem érint. Hangsúlyozta: ebben az időszakban még jobban ott kell lennie az emberek között, segítenie kell őket. Meg kell hoznia majd bizonyos lépéseket, de az emberi élet, érték mindennél fontosabb. A polgármester elmondta: az időjárás előrejelzések azt eredményezik, hogy nagyobb problémák jöhetnek, akár katasztrófahelyzet is, és lehet, hogy kilakoltatásokkal kell számolni. Épületeket szabadítanak majd fel embereknek és állatoknak is, hogy tudjanak majd hol éjszakázni.

Rostás Péter alpolgármester a fórumon megköszönte a gazdáknak a munkát, a szivattyút és a gépeket, és Szél Istvánnak, hogy nappal és éjjel is mindig a rendelkezésükre állt.