|
A belvízhelyzet kialakulásának okai és jellemzése
2012. év októberétől kezdődően az átlagos, illetve azt meghaladó havi
csapadékösszegek hatására a talaj felső rétege telítődött. 2013.
márciusára a felső 50 cm-es talajréteg telítettsége elérte a 100 %-ot.
A márciusi 120 mm-t meghaladó csapadékmennyiség a rossz vízgazdálkodású
talajokon, nem megfelelő talajművelésben részesített talajokon, illetve
a mélyebb fekvésű területeken felszíni elöntéseket és ebből adódó
felszíni lefolyást idézett elő. A csatornákban üzemvízszintet meghaladó
vízállások alakultak ki, így a szivattyútelepek indítása és II. fokú
belvízvédelmi készültség elrendelése vált indokolttá, illetve folytatni
volt szükséges a márciusban elrendelt védekezést. |
|
Bővebben...
|
|
Királyhegyes nem felejti a két csapást |
 |
 |
 |
|
Írta: Webmester
|
|
2011. szeptember 02. péntek, 10:42 |
Királyhegyes nem felejti a két csapástBakos András - Délvilág napilap - 2011.09.01. 07:03 Királyhegyes - Tavaly nyáron jég tarolta, aztán belvíz mosta el a termést Királyhegyes környékén, ahol a védekezés legtöbb nehézsége, akadálya megmutatkozott. Most viszonylag jó a termés. Szeptemberben jelenik meg olyan pályázat, amelyből csatornák, szivattyúk rendbetételére lehet állami pénzt nyerni.
1800 hektáron szinte mindent elpusztított tavaly júniusban a jégverés Királyhegyes mellett. A talaj később az egymást követő esőzések után annyira telítődött, hogy a települést kerítő vékony, természetes vízfolyás – amelyet békeidőben át lehet lépni – 60–80 méter szélesen állt, és áradt, mint egy folyó, s a víz ellepte a portákat. Úgy látszott, hogy a település igazi „állatorvosi ló", az összes nehézség előjött, ami csak akadályozhatja a védekezést. Miközben a házakba befolyó víz ellen küzdöttek, meg kellett volna nyitni egy zsilipet, de ez azért volt körülményes művelet, mert egy gazda földjén volt. Ez másutt is elő szokott fordulni. Jellemző volt, hogy olyan területek is be voltak művelve, amelyeket gyakran elvesz a víz. Az itteni elvezetőrendszer kapacitása sem volt elég nagy, mert az évek alatt a gazdák hiába fizették az érdekeltségi hozzájárulást, és a társulat is hiába pályázott, az állam nem tette oda a csatornák tisztításához szükséges, harmadik harmadnyi hozzájárulást. Mivel már a házakat fenyegette a nedvesség, hiába, hogy a gazdák fizettek: természetesen a földeken kellett tartani az árt, Balla Iván társulati igazgató szerint úgy, mint amikor valaki egy leterített nejlonszatyron próbál egyensúlyozni egy pohárnyi vizet.
|
|
Módosítás dátuma: 2011. szeptember 02. péntek, 10:56 |
|
Bővebben...
|
|
Tározóval a belvíz ellen
Makó - Egyhektáros víztározó építését tervezi Makó, illetve szivattyúkat építene a Nagyérhez annak érdekében, hogy a hirtelen lehulló csapadék okozta gondot megoldja. Ez várhatóan a külterületi földek belvízterhelését is csökkenteni fogja.
Egyhektáros záportározó építésével, illetve két 300 kilowattos szivattyú bevetésével enyhítenének Makón a város belvízgondjain. A hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék az elmúlt pár évben különösen nagy gondot okozott a Maros-parti városban: mint annak idején beszámoltunk róla, többször is előfordult, hogy az elvezetők nem bírtak a szokásosnál nagyobb víztömeggel. Ez a közeljövőben várhatóan még gyakoribb lesz, mert a csapadékvíz-elvezető rendszer rekonstrukciója során egyre több árok kap burkolatot, így ezek még gyorsabban viszik a gyűjtők felé a vizet, ráadásul egyre több zöldterületet fednek le.
|
|
Bővebben...
|
|
|
|
Javul a helyzet, de csekély csapadék már visszavetheti  Fokozatosan javul a belvízhelyzet. Lassan elolvad a területen lévő csekély hókészlet, amely további elöntéseket nem okozott – közölte Balla Iván, a Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat igazgatója. Hozzátette: már kis mennyiségű csapadék is visszavetheti a javulást. Ám az is igaz, hogy nagyobb csapadék után érkezhet szárazság is. Akkor viszont a vizek területen tartásáért küzdhetünk.
A társulat kezelésében lévő főművek majdnem 100 százalékig befogadóképesek, így gravitációs és szivattyús úton haladni tud a víz a Tiszába és a Marosba. Ezáltal a helyi kárlehárításra kell koncentrálni. Ennek sok példáját látják. Belterületen azt tapasztalják, hogy a második védelmi fokozatból sok helyen visszaléptek első fokba. Külterületen pedig számos helyi gazdálkodói kezdeményezés van arra, hogy a gazdák összefogva távolítsák el a vizet. Ebben segíti őket a főművek befogadóképessége. |
|
Bővebben...
|
|
