Öntözésről
PDF Nyomtatás E-mail

Változások a mezőgazdasági vízszolgáltatásban

2020. szeptember 28., 10:40 Agroinform.hu/NAK
 
Módosult a mezőgazdasági vízszolgáltatásról szóló rendelet, amely többek közt a korábbi módosításokat harmonizálja,
egyértelműsíti, illetve egészíti ki. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara összegyűjtötte a fontos tudnivalókat.
 
Bejelentéshez kötött tevékenység esetén vízszolgáltatási szerződést kell kötni és csak ezen szerződés szerint gyakorolható az öntözés! A rendkívüli
öntözési célú vízhasználatot bejelentő vízhasználó a vízügyi hatósághoz történő bejelentést követően mezőgazdasági vízszolgáltatási szerződést köt
a mezőgazdasági vízszolgáltató mű üzemeltetőjével a rendkívüli öntözési célú vízhasználat igénybevételére. A rendkívüli öntözési célú vízhasználat
ezen szolgáltatási szerződés szerint gyakorolható – hívja fel a figyelmet a NAK jogszabályi összefoglalója.

 

Vízhasznosítási idény az alábbiak szerint alakul, de fontos, hogy csak a vízügyi igazgatóság

hozzájárulása mellett történhet!

Öntözés esetén főszabály szerint március 1. napjától október 31. napjáig, tart a vízhasznosítási idény, de, ha a termálvíz hasznosításából keletkező

szennyvíz és használt víz vízfolyásba bevezetése veszélyezteti az öntözési célú vízhasználatot,

  • az üzemeltető a vízhasználók eltérő megállapodása hiányában a tárgyév április 15. és szeptember 30. napja közötti időszakban az öntözés
  •  célú vízhasználatot részesíti előnyben,
  • a tárgyév október 1. és április 14. napja közötti időszakban a termálvíz hasznosításából keletkező szennyvíz és használt víz vízfolyásba
  • bevezetését részesíti előnyben.

         A vízigényeket 10 nappal hamarabb kell bejelenteni, legkésőbb tárgyi év január 31-ig.

Tógazdálkodásnál március 1. napjától november 30. napjáig, a téli vízellátás december 1. napjától február 28. napjáig tart a vízhasznosítási idény,

azonban az üzemeltető és a vízhasználó ettől eltérő időpontban is megállapodhatnak!

Idényen kívüli vízszolgáltatásnál az üzemeltető és a vízhasználó közötti szolgáltatási szerződésben
meghatározott feltételeknek megfelelően kell elszámolni!

A vízigényeket 10 nappal hamarabb kell bejelenteni, legkésőbb tárgyi év január 31-ig. A vízhasználó a vízhasznosítási idényre vonatkozó

vízigényét a vízszolgáltató mű üzemeltetőjének – annak hiányában az igazgatóságnak – tárgyévenként legkésőbb január 31 napjáig jelenti be!

A vízkorlátozást a vízgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott priorizálásának megfelelően kell végrehajtani.

Továbbá a mezőgazdasági vízszolgáltatás üzemeltetőjének tájékoztatni kell a szolgáltatási szerződéssel rendelkező vízhasználókat az érvényes

vízszolgáltatási díjról a vízhasználat megkezdéséig, azonban törlésre kerül ennek eddigi legkésőbb határideje, miszerint legkésőbb április 10. napjáig

kell ezt megtenni.

A vízkorlátozást a vízgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott priorizálásának megfelelően kell végrehajtani. Ezen belül a mezőgazdasági

célú vízhasználat esetén a vízjogi engedélyben meghatározott, egyidejűleg vételezhető maximális vízsugárhoz viszonyítva pedig

az alábbi, sorrendben fokozatosan alkalmazható intézkedésekkel kell végrehajtani:

  • a rendkívüli öntözési célú vízhasználat megszüntetése;
  • a vízpótló öntözések 30%-os csökkentése;
  • az öntözésre használt összes vízmennyiség szükség szerinti arányos csökkentése;
  • a rizstelepek vízpótlásának szükség szerinti arányos, de legfeljebb 50%-os csökkentése;
  • a halastavak (áruhaltermelő tavak) vízpótlásának szükség szerinti arányos, de legfeljebb 50%-os csökkentése;
  • a halastavak vízpótlásának az előző pontban rögzítetten felül további 20%-os csökkentése.
 
PDF Nyomtatás E-mail

Öntözési közösség: így végre megérheti belevágni az öntözéses gazdálkodásba?

2020. szeptember 16., 15:29|Agroinform.hu
 
 
Miért érheti meg öntözési közösséget alapítani és mik lehetnek a buktatói? Megkérdeztük az ország első öntözési közösségének vezetőjét.

 

Öntözéstörténeti áttekintés

A magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívása az öntözésfejlesztés, hiszen korszerű öntözési technológiák használata nélkül ma már nehéz

megfelelő terméshozamokat elérni a mezőgazdaság legtöbb ágazatában. Hazánkban a mezőgazdasági területek öntözésének ügye mintegy két

évszázada terítéken van, több szakember foglalkozott azzal, hogy a termőterületek megfelelő vízellátottsága biztosított legyen.

Elsőként az alföldi futóhomok termővé tételével foglalkoztak komolyabban, a mikroklíma, a beszivárgás és az evapotranszspiráció (a növényzet

és a talaj együttes párolgása) ésszerű alakítását kívánták elérni azzal, hogy a homokterületek növényborítottságát növelték. A 19. század elején

törvény is szabályozta a futóhomok területek erdősítését.

Az 1800-as években a Beszédes József- féle malomcsatorna, mely a Sárvíz, Sió és Kapos szabályozása eredményeként épült, lett volna alkalmas

a gravitációs öntözés bevezetésére, de a molnárok hevesen ellenálltak a vízkivételnek a csatornából még a legnagyobb szárazságok idején is.

Az Alföld vízellátásnak első öntözési kerettervét 1935-ben dolgozták ki, a negyvenes évektől már egy komolyabb MÁVAG Gorup-féle szivattyú is

szolgálatba állt, majd az 1950-es évektől viszonylag pontosan meg is határozták, hogy az egyes növényfajták, egy-egy termőterületen mekkora

vízigénnyel rendelkeznek.

Az 1950-es évek elejétől foglalkozott Salamin Pál az öntözővízigénnyel, az öntözővíz-háztartással, az altalajöntözéssel és a meliorációval. A

Keleti-főcsatorna Hajdúnánás és Balmazújváros közötti szakaszán az 1930-as évek végére készült el a körösvölgyi öntözőrendzser. Hazánkban

az öntözés fejlesztésének egyik legjelentősebb szereplője Lampl Hugó és Németh Endre több tanulmányt is készítettek az öntözés rendszerének

kialakítása és bevezetése terén.

(A történeti áttekintés alapjául a www.mek.oszk.hu-n elérhető "Magyarország a XX. században" IV. kötete szolgált.)

A Keleti-főcsatorna hazánk egyik legkorábban kialakított öntözőrendszerét szolgálta ki, ma természetvédelmi

szempontból is fontos szerepet tölt be - fotó: MTI

 

Egyre fontosabbá válik az öntözés lehetőségének megteremtése a mezőgazdasági területeken

 A klímaügy, a globális felmelegedés és az egyre többször jelentkező hosszabb, aszályos időszakok miatt az öntözés szükségessége nem

csökkent az elmúlt évtizedekhez képest, sőt több helyen már nem kizárólag az optimális termésmennyiség realizálása miatt lényeges,

hanem öntözés nélkül egyes termőterületeken már majdnem lehetetlenné válik a termelés.

 

Öntözött területek hazánkban

A Központi Statisztikai Hivatal 2016-os összeírása szerint mintegy 230 000 öntözhető mezőgazdasági terület volt hazánkban, ebből mindössze

121 000 hektár öntözése valósult meg. 2019-ben 101 097 hektár volt az öntözött terület nagysága.

Az öntözés módszerei a következőképpen alakultak 2016-ban:

árasztásos (felületi öntözési módszer, mely a talajszerkezet minőségének szempontjából nem előnyös): 5874 ha,

• barázdás (felületi öntözési módszer, melynek során nem borítják vízzel az egész felszínt, megfelelő marad a talaj levegőzöttsége): 491 ha,

• esőztető (legnagyobb területen alkalmazott módszer, a zárt csővezetékben, nyomás alatt vezetett vizet szórófejekkel porlasztja szét és azt

a növény lombozata alá, vagy fölé juttatja a rendszer): 104 326 ha,

• csepegtető (kis vízmennyiséget felhasználó, finomhangolásra alkalmas öntözési módszer): 10 681 ha.

öntözött területek Magyarországon

A felszíni vizekből történő öntözési lehetőség kialakítása az elsődleges cél – fotó: pixabay

A magyar kormány 2024-ig 100 000 hektárral kívánja növelni az öntözhető területek nagyságát, ennek érdekében 2019. elején hozták létre

az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvényt, illetve pályázati forrást is hozzárendeltek a fejlesztések

megvalósításának elősegítése érdekében.

A gazdálkodók öntözési hajlandóságának mértéke ugyanis nehezen változik,ennek több oka is van.

 

Miért nem öntöznek a magyar gazdák?

• az öntözés elsősorban infrastrukturális beruházást jelent, melyek költsége óriási, a megtérülése pedig csak rendkívül intenzív termelés

esetén lehet alacsonyabb, mint 5-10 év,

• szintén gondot okozhat a közös tulajdonú földterületek tulajdonosai közötti konszenszusos döntés meghozatala,

• a felszíni vizek elérhetősége öntözési célból a legtöbb helyen nehézkes a távolságok és a szomszéd földtulajdonosok területei miatt,

• illetve a legtöbb gazdálkodó tart a bürokratikus terhektől is. Korábbi cikkünk a témában itt érhető el.

A 2019-es öntözéses gazdálkodásról szóló törvény több ponton is orvosolta azokat a hiányosságokat, melyek visszatartják a gazdákat a

költséges technológiák kialakításától. Az öntözési szolgalomjog fogalmának bevezetése feljogosítja arra az öntözést kiépíteni kívánó

gazdát, hogy a szomszéd földtulajdonos területén átvezethesse a szükséges létesítményeket. A szolgalmat a vízügyi hatóság a vízjogi

engedélyben alapítja és jegyezteti be. A szolgalmat „eltűrő” felet a korlátozás mértékének megfelelően kártalanítás illeti meg, melyet a

vízjogi engedélyes térít meg. A kártérítés mértékét a végrehajtási rendeletben fogják szabályozni.

 

Mik azok az öntözési közösségek?

Szintén a fenti törvény szabályozza az öntözési közösségek létrehozásának módját. Ezek tagjai olyan, az öntözni kívánt terület használati

jogával rendelkező gazdasági társaságok vagy szövetkezetek, mezőgazdasági termelők lehetnek, melyek az öntözési körzet területén

szántóföldi növénytermesztés és ipari zöldségtermesztés esetén legalább 100 hektár, kertészeti zöldség- és gyümölcstermesztés esetén

pedig 10 hektár öntözésének a lehetőségét biztosítja.

Az öntözési közösségeket a miniszter ismeri el, a közösségek létrehozása iránti kérelmeket a Nemzeti Földügyi Központhoz lehet

benyújtani, amely a szakmai véleménnyel együtt felterjeszti azt az agrárpolitikáért felelős miniszternek. (www.nfk.gov.hu) A Központ

2019-es létrehozásának egyik legfontosabb célja az volt, hogy azok a gazdák, akik területeiknek az öntözésfejlesztés kihívásaival

szeretnének megküzdeni, adminisztratív segítséget kapjanak, és egyszerűbb engedélyezési eljárás lebonyolításával valósítsák meg

terveiket.

Jelenleg kettő öntözési közösség létezik, mindkettő az Alföld területén:

Kunsági Öntözési Szolgáltató Betéti Társaság

Hartai Öntözési Közösség Korlátolt Felelősségű Társaság

A támogatási lehetőségek és a jogszabályi kötöttségek adta biztonsági keretnek köszönhetően kb. 50 további öntözési közösség

tervezése indult el 2020-ban.

öntözés

A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik eszköze az öntözésfejlesztés – fotó: pixabay

 

Öntözésfejlesztés Harta térségében

Az elsőként elismert hartai öntözési közösség 500-600 hektárnyi területet öntöz körforgó öntözőberendezéssel (center-pivot).

Főként intenzív termesztésű növényeket, zöldborsót, fő- és másodvetésű csemegekukoricát termesztenek. Az idei évben a

csapadékhiányos tavaszi időjárás miatt egyes őszi káposztarepce- és őszi búzatáblákat is öntözték.

A közösség tagjai társas vállalkozások, családi gazdaságok és termelői csoportok, amelyeket az Agro-Harta Zrt., mint a közösség

egyik fő gazdálkodója, integrátora, egyben a vízkivételi mű tulajdonosa lát el öntözővízzel. Az öntöző távcsatorna állami

tulajdonba került, a tulajdonosi jogokat a Nemzeti Földügyi Központ gyakorolja.

A Hartai Öntözési Közösségnek az üzemeltetési engedélye 1000 hektárra szól, és 1 millió köbméter víz kivételére ad lehetőséget.

A 10 tagból álló Kft. vezetője, Szikszai Tamás kérésünkre röviden bemutatta, hogyan működik a közösség. – Az egyik legfontosabb

az öntözési közösség gördülékeny működése szempontjából az, hogy jól összeszokott, az öntözési közösség létrehozása előtt is

hatékony együttműködés keretében dolgozó cégekről, gazdákról legyen szó. A túl sok taggal létrejövő öntözési közösségek

működési hatékonyságát nagyban veszélyezteti a véleményegyeztetések koordinálásának nehézsége, a nagy rendszerek

„tehetetlensége” sajnos nem a jó együttműködések megalapozója.

A közösséget 2020. márciusában alakították, és egy hónappal ezelőtt kapták meg az elismerő címet az NFK-tól. A cím

odaítélése során az egyik legidőigényesebb folyamat, a tulajdon- és földhasználat viszonyok letisztázása, hiszen költséges

beruházásokat kizárólag hosszú távon rendezett tulajdonviszonyok között lehet megkezdeni.

Az öntözési közösségi létrehozásának előnyeit három pontban foglalta össze az

elsőként elismert öntözési közösség vezetője:

• a tervezett öntözésfejlesztést támogató pályázati források nagyobb támogatási intenzitást ígérnek a közösségek,

mint az egyéni gazdálkodást folytatók számára;

• a fejlesztéseket, beruházásokat, és az öntözést tervezettebb keretek között tudják megvalósítani,

• az öntözés lehetővé válik azok számára is, akik egyedül nem lennének képesek az infrastruktúra kialakítására.

A Harta környéki öntözési közösség hosszú távú tervei között szerepel a most öntözött mintegy 500-600 hektárnyi terület

növelése kb. 750 hektárral.

Mindezt két lépcsőben, összesen körülbelül 2,3 milliárd Ft értékű, a mostaniismeretek szerint 30 %-os

önerőt igénylő támogatás elnyerésével valósítanák meg. Így az öntözési közösségtagjai által előteremtett

700-800 millió forintnyi önerő reményeik szerint 7-8 év alatt térülhet meg.

A tervezett beruházás elemei:

center-pivot öntözőrendszer elemek telepítése;

• vízkivételi építmény korszerűsítése (az 1970-es évek óta működik, felújításra szorul);

• a csőrendszer felújítása a legszükségesebb részeken (mintegy 30 km hosszúságú eternit csővezeték bizonyos részeinek

cseréjére van szükség, mert az egyre gyakrabban jelentkező csőtörések költségvonzata óriási).

öntözési közösség

A Hartai Öntözési Közösség több, mint 500 hektáron öntöz, fotó: www.agroharta.hu

Igaz ugyan, hogy az öntözési lehetőség kialakításával intenzívebbé és „aszálybiztosabbá” tehetőek az ültetvények, de kockázattal

így is számolni kell: pl. ha tavasszal az elhúzódó télies időjárás miatt csak későn tudnak zöldborsót vetni (áprilisban), akkor esély

van arra, hogy a másodvetemény csemegekukorica érése már a lehetséges kora őszi fagyok miatt szenved kárt. Ráadásul ezeknek

a növényeknek a hektáronkénti bekerülési költsége a félmillió forintot is eléri.

Nem elég tehát a korszerű infrastruktúra kialakítása, más, az öntözés által

megváltozott körülmények szerint optimalizált vetésszerkezetre is szükség van.

Költségek a beruházásokon túl

– Az építési és eszközberuházási költségeken túl számos járulékos teher is felmerül – mondja Szikszai Tamás.  – Sajnos az eddigi

pályázati lehetőségek nem támogatták az öntözőrendszer telepítése miatt szükségessé váló villanyvezetékek (légkábelek)

áttelepítésével járó költségeket. Mintegy 3 km hosszúságú légkábel áttelepítése a legfrissebb ajánlat szerint 40 millió forintba kerül.

Meglévő infrastruktúra esetén az öntözés fajlagos költsége (üzemeltetés és amortizáció) köbméterenként 80-120 Ft.

Öntözés és természetvédelem

A tagok igényein kívül lényeges kérdés, hogy az érintett természetvédelmi és Natura 2000 alá eső területek ellenőrzését végző

illetékes Nemzeti Park szempontjai is érvényesülhessenek. Ez sokszor generál vitákat, ugyanis a természetvédelmi alapelvek és a

Nemzeti Park szakértőinek elvei szerint az öntözés az extenzív gazdálkodás ellenében hat, a Nemzeti Parkok egyik fontos irányelve

viszont éppen az, hogy bizonyos területek az intenzív mezőgazdálkodási módszereket visszaszorítsák.

Pályázati lehetőség segíti a beruházásokat

2020. májusában az öntözési rendszerek kialakítására rendelkezésre álló pályázható támogatási keret 500 millió forintról 2 milliárd

forintra emelkedett.  Ez az összeg jobban igazodik a beruházások költségigényéhez, a támogatás intenzitása továbbra is 50 százalék.

Az öntözési fejlesztéseket támogató pályázati felhívás kódszáma és címe: VP2.-4.1.4-16 - A mezőgazdasági vízgazdálkodási

ágazat fejlesztése, a pályázati felhívás elérhető a www.palyazat.gov.hu oldalon. A következő beadási szakaszhatár (dátum)

2020. október 5., azt követően pedig december 4. A pályázati keret a tervek szerint 2021. nyaráig lesz elérhető.

A támogatási kérelem összeállításához a legszükségesebbek:

• rendezett földhasználati viszonyok,

• jogerős elvi vízjogi-, létesítési vízjogi-, üzemeltetési-, vagy fennmaradási engedély megléte,

• talajvédelmi terv, tervrajzok, műszaki leírás.

A felhívás öntözési közösségekre vonatkozó kiegészítése idén ősszel várható.
 
Árvízvédelmi főműveket keresztező műtárgyak felülvizsgálata PDF Nyomtatás E-mail
2020. augusztus 28. péntek, 12:41

Kákási vízkivételi mű nyomócsövének felkészítése a 2020. évi felülvizsgálatra

 

   

 
PDF Nyomtatás E-mail

2020. augusztus 12. szerda • 12:21

Az öntözési közösségek létrehozását segíti az agrárkamara

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara útmutatót készített az öntözést támogató hazai és uniós ösztönzőkről, ezzel is segítve az öntözési

közösségek létrejöttét.

Az Országgyűlés a természeti erőforrások megóvása, a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének erősítése, az öntözéses gazdálkodás

elterjesztése, valamint az öntözési közösségek kialakítása érdekében alkotta meg az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvényt.

A 2020 elejétől hatályos törvény részletszabályait tartalmazó végrehajtási rendelet 2020. június 29-én lépett hatályba - írja

a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

                                                                           fotó: pixabay.com

Az öntözéses gazdálkodás elterjesztése létérdeke a magyar mezőgazdaságnak, számos gazdálkodót, vállalkozót érint. A NAK a magyarországi

termelőket segítve készítette el az „Öntözést támogató hazai és uniós ösztönzők – az öntözési közösség tükrében” című útmutatót. A kiadvány

egyebek közt tartalmazza az öntözési közösség elismerésének feltételeit, továbbá bemutatja az elismert öntözési közösséget támogató ösztönzőket.

Ismerteti az uniós forráslehetőségeket, illetve a Nemzeti Földügyi Központ által elkészítendő környezeti körzeti terveket, amelyek kiváltják a

szakhatósági engedélyeket. Az útmutató digitális változatából pedig letölthetőek azok az adatlapok, amelyek az öntözési közösségek elismerése

iránti kérelemhez, valamint a környezeti körzeti tervek elkészítéséhez szükséges adatokat tartalmazzák.

agrotrend.hu / NAK

 
PDF Nyomtatás E-mail

Útmutatóval segíti az öntözésfejlesztést az agrárkamara

2020. augusztus 12. 11:22| NAK – Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Sajtóközlemény

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara útmutatót készített az öntözést támogató hazai és uniós ösztönzőkről, ezzel is segítve az öntözési közösségek létrejöttét.
Az Országgyűlés a természeti erőforrások megóvása, a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének erősítése, az öntözéses gazdálkodás elterjesztése,
valamint az öntözési közösségek kialakítása érdekében alkotta meg az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvényt.
A 2020 elejétől hatályos törvény részletszabályait tartalmazó végrehajtási rendelet 2020. június 29-én lépett hatályba.

öntözéses gazdálkodás

                 Egyre nagyobb szükség van az öntözésre a mezőgazdaságban – fotó: stockxpert

Az öntözéses gazdálkodás elterjesztése létérdeke a magyar mezőgazdaságnak, számos gazdálkodót, vállalkozót érint. A NAK a magyarországi

termelőket segítve készítette el az „Öntözést támogató hazai és uniós ösztönzők – az öntözési közösség tükrében” című útmutatót.

A kiadvány egyebek közt tartalmazza az öntözési közösség elismerésének feltételeit, továbbá bemutatja az elismert öntözési közösséget

támogató ösztönzőket. Ismerteti az uniós forráslehetőségeket, illetve a Nemzeti Földügyi Központ által elkészítendő környezeti

körzeti terveket, amelyek kiváltják a szakhatósági engedélyeket.

Az útmutató digitális változatából pedig letölthetőek azok az adatlapok, amelyek az öntözési közösségek elismerése iránti kérelemhez,

valamint a környezeti körzeti tervek elkészítéséhez szükséges adatokat tartalmazzák.

Az útmutató elérhető a köztestület internetes portálján, a „Kézikönyvek, Tájékoztatók” menüpont alatt, továbbá ide kattintva.

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 Következő > Utolsó >>

Oldal 1 / 6