Öntözésről
PDF Nyomtatás E-mail

A kamarai útmutató tartalmazza a mezőgazdasági vízhasznosítási idénnyel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, fogalmakat,

valamint a vízhasználatokra vonatkozó időkorlátokat.


Mezőgazdasági célú vízgazdálkodás a mezőgazdaság feladatait, érdekeit szolgáló vízhasznosítási és vízkárelhárítási tevékenység. A mezőgazdasági

célú vízhasználat a felszíni vízből a mezőgazdasági vagy erdőgazdasági művelés alatt álló területek öntözését vagy halastavak vízellátását biztosító,

vízjogi üzemeltetési engedély alapján történő vízhasználat, vagy bejelentés alapján történő rendkívüli öntözési célú vízhasználat.

A NAK készített egy útmutatót, amely tartalmazza a mezőgazdasági vízhasznosítási idénnyel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, fogalmakat,

valamint a vízhasználatokra vonatkozó időkorlátokat.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az információk tájékoztató jellegűek, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően kell eljárni!


Vonatkozó jogszabály: a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről szóló 2/1997. (II. 18.) KHVM rendelet.

NAK/Tasnádi G.

 
Kettősműködésű Apátfalva-Mezőhegyesi főcsatorna fenntartása téli-tavaszi időszakra Apátfalva határában PDF Nyomtatás E-mail
2020. november 13. péntek, 12:17

 

 

 
PDF Nyomtatás E-mail

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) útmutatót készített az öntözési szolgalom megalapításában

érdekeltek számára.


Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény 2020. január elsejétől hatályos, a részletszabályait tartalmazó végrehajtási rendelet

pedig az év közepén lépett érvénybe. A jogszabály bevezette az öntözéses szolgalom intézményét is.

Az öntözéses gazdálkodás folytatása érdekében a vízilétesítmény vízjogi engedélyese ugyanis öntözési szolgalomra jogosult,  amely alapján a

szolgáló ingatlan tulajdonosa, használója köteles tűrni, hogy az ingatlanán az öntözéses gazdálkodást folytató mezőgazdasági termelő a

mezőgazdasági tevékenysége folytatásához szükséges öntözést szolgáló vonalas vízilétesítményt létesítsen és üzemeltessen, az ehhez szükséges

vízimunkákat elvégezze, illetve az öntözőberendezést átvezesse, ha az az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elsősorban a szolgalom megalapításában érdekelt felek – az öntözéses gazdálkodást folytató mezőgazdasági

termelők és a vízilétesítmény elhelyezésével érintett terület tulajdonosai, használói – számára készített egy útmutatót, amelynek segítségével

tájékozódhatnak a megalapítás eljárásáról, folyamatáról, valamint a kártalanításról.

Az öntözési szolgalmat a vízügyi hatóság a vízjogi engedélyben alapítja és jegyezteti be. A szolgáló ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének

megfelelő kártalanítás illeti meg, amelyet a vízjogi engedélyes térít meg. Az öntözési szolgalom alapítására irányuló kérelem benyújtása előtt az

alapítást kérelmező egyeztetést tart a szolgalommal terhelni kívánt ingatlan tulajdonosával és a földhasználati nyilvántartásba vagy az

erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett használójával az öntözési szolgalom nyomvonalának kialakításának érdekében, azért hogy az érintett

ingatlan rendeltetésszerű használata megmaradjon és kizárólag a szükséges mértékben legyen korlátozva.

Amennyiben megtörtént a megegyezés – amelyre törekedni kell –, abban az esetben a felek szabadon dönthetnek a kártalanítás mértékéről.

Amennyiben nincs megegyezés, akkor azt indokolni kell, illetve a létesítéskori kártalanítás mértékét a rendeletben meghatározott képlettel

szükséges meghatározni. A hatóság a kártalanítás összegének nagyságát pedig különböző szempontokat, az érintett földterület adottságait, az

igénybevétel időtartamát, jellegét figyelembe véve állapítja meg. A végrehajtási rendelet kitér a legáltalánosabb esetre, amikor is a vízilétesítmény

művelés alól kivett ingatlanra kerülne: ekkor négyzetméterenként 173 forint összegű egyszeri kártalanítás jár a terület tulajdonosának.

(NAK)

 
PDF Nyomtatás E-mail

Itt a beígért támogatás az öntözési közösségeknek!

2020. október 12., 15:53 palyazat.gov.hu
 
Módosult a "A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése" c . pályázati felhívás, az öntözési közösségeket is nevesítik a
felhívásban, számukra 20 %-kal magasabb lehet a támogatás aránya.
 
A 2016. óta nyitva álló pályázati felhívás (VP2-4.1.4-16) október elején több ponton módosult, az egyik lényeges változás, hogy a lehetséges
kedvezményezetti körbe bekerültek az őstermelők, mezőgazdasági vállalkozások mellé az öntözési közösségek is. Szövetkezetek, konzorciumok
és a mostani módosítás értelmében az öntözési közösségek 20%-kal magasabb arányban támogathatóak az egyéni pályázókkal szemben.

öntözés

                          Az öntözési közösségek is jogosultak a támogatásra – Fotó: pixabay

Az öntözésfejlesztési beruházások megvalósítására sikeres pályázat esetén a következő pénzügyi keretek állnak rendelkezésre:

1. Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege egyéni és kollektív projekt esetén is maximum 2 milliárd Ft.
2. A támogatás maximális mértéke közép-magyarországi régióban megvalósuló fejlesztés esetén az összes elszámolható költség 40%-a,

a nem közép-magyarországi régióban megvalósuló fejlesztés esetén az összes elszámolható költség 50%-a.
3. Fiatal mezőgazdasági termelő számára 10 százalékponttal megemelt támogatási intenzitás jár.
4. A kollektív módon végrehajtott projektek 20 százalékponttal megemelt támogatási intenzitásra jogosultak. Ide tartoznak az

öntözési közösségek is.

A pályázati felhívás elérhető a palyazat.gov.hu oldalon, a következő benyújtási szakaszhatár 2020. december 4-én lesz.

 
PDF Nyomtatás E-mail

Változások a mezőgazdasági vízszolgáltatásban

2020. szeptember 28., 10:40 Agroinform.hu/NAK
 
Módosult a mezőgazdasági vízszolgáltatásról szóló rendelet, amely többek közt a korábbi módosításokat harmonizálja,
egyértelműsíti, illetve egészíti ki. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara összegyűjtötte a fontos tudnivalókat.
 
Bejelentéshez kötött tevékenység esetén vízszolgáltatási szerződést kell kötni és csak ezen szerződés szerint gyakorolható az öntözés! A rendkívüli
öntözési célú vízhasználatot bejelentő vízhasználó a vízügyi hatósághoz történő bejelentést követően mezőgazdasági vízszolgáltatási szerződést köt
a mezőgazdasági vízszolgáltató mű üzemeltetőjével a rendkívüli öntözési célú vízhasználat igénybevételére. A rendkívüli öntözési célú vízhasználat
ezen szolgáltatási szerződés szerint gyakorolható – hívja fel a figyelmet a NAK jogszabályi összefoglalója.

 

Vízhasznosítási idény az alábbiak szerint alakul, de fontos, hogy csak a vízügyi igazgatóság

hozzájárulása mellett történhet!

Öntözés esetén főszabály szerint március 1. napjától október 31. napjáig, tart a vízhasznosítási idény, de, ha a termálvíz hasznosításából keletkező

szennyvíz és használt víz vízfolyásba bevezetése veszélyezteti az öntözési célú vízhasználatot,

  • az üzemeltető a vízhasználók eltérő megállapodása hiányában a tárgyév április 15. és szeptember 30. napja közötti időszakban az öntözés
  •  célú vízhasználatot részesíti előnyben,
  • a tárgyév október 1. és április 14. napja közötti időszakban a termálvíz hasznosításából keletkező szennyvíz és használt víz vízfolyásba
  • bevezetését részesíti előnyben.

         A vízigényeket 10 nappal hamarabb kell bejelenteni, legkésőbb tárgyi év január 31-ig.

Tógazdálkodásnál március 1. napjától november 30. napjáig, a téli vízellátás december 1. napjától február 28. napjáig tart a vízhasznosítási idény,

azonban az üzemeltető és a vízhasználó ettől eltérő időpontban is megállapodhatnak!

Idényen kívüli vízszolgáltatásnál az üzemeltető és a vízhasználó közötti szolgáltatási szerződésben
meghatározott feltételeknek megfelelően kell elszámolni!

A vízigényeket 10 nappal hamarabb kell bejelenteni, legkésőbb tárgyi év január 31-ig. A vízhasználó a vízhasznosítási idényre vonatkozó

vízigényét a vízszolgáltató mű üzemeltetőjének – annak hiányában az igazgatóságnak – tárgyévenként legkésőbb január 31 napjáig jelenti be!

A vízkorlátozást a vízgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott priorizálásának megfelelően kell végrehajtani.

Továbbá a mezőgazdasági vízszolgáltatás üzemeltetőjének tájékoztatni kell a szolgáltatási szerződéssel rendelkező vízhasználókat az érvényes

vízszolgáltatási díjról a vízhasználat megkezdéséig, azonban törlésre kerül ennek eddigi legkésőbb határideje, miszerint legkésőbb április 10. napjáig

kell ezt megtenni.

A vízkorlátozást a vízgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott priorizálásának megfelelően kell végrehajtani. Ezen belül a mezőgazdasági

célú vízhasználat esetén a vízjogi engedélyben meghatározott, egyidejűleg vételezhető maximális vízsugárhoz viszonyítva pedig

az alábbi, sorrendben fokozatosan alkalmazható intézkedésekkel kell végrehajtani:

  • a rendkívüli öntözési célú vízhasználat megszüntetése;
  • a vízpótló öntözések 30%-os csökkentése;
  • az öntözésre használt összes vízmennyiség szükség szerinti arányos csökkentése;
  • a rizstelepek vízpótlásának szükség szerinti arányos, de legfeljebb 50%-os csökkentése;
  • a halastavak (áruhaltermelő tavak) vízpótlásának szükség szerinti arányos, de legfeljebb 50%-os csökkentése;
  • a halastavak vízpótlásának az előző pontban rögzítetten felül további 20%-os csökkentése.
 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 Következő > Utolsó >>

Oldal 1 / 7