Főmenü

Társulatunkról

Üdvözöljük weboldalunkon!

2024. március 1., péntek 13:12:25 / Agrárminisztérium ▪ Sajtóközlemény

A kormány 2024-ben is átvállalja a mezőgazdasági vízszolgáltatás anyagi terheit.

Teljes mértékben mentesíti a kormány a gazdálkodókat az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül történő mezőgazdasági vízszolgáltatás díja alól az idei esztendőben is – jelentette be Nagy István agrárminiszter közösségi oldalán.

öntöz

A cél az, hogy 2030-ra az öntözött területek nagysága megközelítse a 350 ezer hektárt – fotó: pixabay.com

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy az öntözés közérdek, a biztonságos élelmiszerellátás alapja.

A kormányzat éppen ezért minden segítséget megad a gazdáknak, hogy alkalmazkodni tudjanak a klímaváltozás jelentette kihívásokhoz és növelni tudják a nagyobb hozzáadott értékű növényi kultúrák termesztését.

A termelők ahogy eddig, úgy ezután is számíthatnak a kormányra a termelési feltételek biztosítása és a versenyképességük megőrzése érdekében. Ezeket a célokat szolgálja az is, hogy a kormány a tavalyi esztendőhöz hasonlóan idén is átvállalja a mezőgazdasági vízszolgáltatás anyagi terheit.

A vízszolgáltatási díj az állami tulajdonú vízilétesítmények révén biztosított – akár közbenső szolgáltatókon keresztül – vizek felhasználásához kapcsolódik, így a kedvezmény azon termelők számára érhető el, akik állami mezőgazdasági vízszolgáltató közreműködésével felszíni vízből, azaz valamely folyóból vagy csatornából kapják az öntözéshez szükséges vizet – fűzte hozzá a miniszter.

Kifejtette, az agrártárca a már futó programjai és a meghirdetésre kerülő pályázatai révén is kiemelt figyelmet fordít az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére.

A cél az, hogy 2030-ra az öntözött területek nagysága megközelítse a 350 ezer hektárt. Nagy István kiemelte, a Vidékfejlesztési Program keretében 962 gazdálkodói öntözésfejlesztési projekt támogatása valósult meg az országban csaknem 83 milliárd forint értékben.

2024. január 25., csütörtök 10:38:40 / NAK – Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara összefoglalója segíti az eligazodást.

A 2023. január 1-től indult KAP Stratégiai Terv tükrében összefoglalásra kerültek azok a feltételek, illetve támogatási lehetőségek, amelyek a közeljövőben várhatóak a mezőgazdasági vízgazdálkodásban – írja a nak.hu.

öntözés

Támogatják a meliorációt és a vízfelhasználás-hatékonyságának javítását – fotó: pixabay.com

Területalapú támogatások

  • Az idei évtől a területalapú támogatás ezentúl már a vízborított (belvizes) területre is igénybe vehető, azaz támogatásra jogosult területté válhattak az éghajlatvédelmi, talajvédelmi és egyéb környezeti okokból fontos, a mezőgazdasági területekhez szorosan kapcsolódó ún. agro-ökológiai területek (aöt), mint például: mezővédő erdősáv, fás cserjés sávok, belvízzel borított területek.
  • Fontos változás lesz a 2023. évhez képest, hogy a vízzel borított gyepterületek is BISS támogatottak maradnak (2023-ban csak a szántóterületekre volt ez igaz) – HMKÁ8-ban azonban nem számolhatóak el továbbra sem.

HMKÁ, azaz a helyes mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó elvárások

  • (HMKÁ4) Víztestek mentén védelmi sávok kialakítása, nem juttatható ki műtrágya, szerves trágya és növényvédő szer (2024-től talajkondicionáló készítmény és növénykondicionáló készítmény sem):
    • MePAR-ban jelölt vízfolyások partvonalától 5 méterre (csökkenthető, ha a tábla 50 méternél nem szélesebb és 1 hektárnál kisebb).
    • MePAR -ban jelölt 5000 m2 feletti állóvizek partvonalától mért 20 méteres sávban.
    • völgyzáró gátas halastavak esetében a partvonaltól mért 5 méteres sávban.
    • a szervestrágya esetében a meghatározott védőtávolságok nem vonatkoznak a legeltetett állatok által elhullajtott trágyára, amennyiben az az itatóhely megközelítése miatt következik be!
  • (HMKÁ7) Főszabály szerint kötelező a szántóföldi vetésváltás, kivéve a víz alatt álló kultúráknál!
  • (HMKÁ8) Az elszámolandó vízvédelmi sávokon tilos mezőgazdasági termelést végezni, kivéve a mezőgazdasági kultúrállapot fenntartása érdekében végzett tisztító kaszálást és mechanikai gyomirtást. (2024-től a tisztító legeltetés is TILOS!)

Termeléshez kötött támogatások – a mezővíz tükrében

  • Az Európai Bizottság sokkal szigorúbb feltételekhez kötötte a termeléshez kötött támogatások fennmaradását, miszerint a 2023-ban induló termeléshez kötött támogatások feltételrendszerének összhangban kell lennie az EU Víz Keretirányelv célkitűzéseivel.
  • 2023-tól ezért célzott helyszíni ellenőrzések keretében vizsgálják a hatóságok
    • a növénytermesztési jogcímek esetében a víz mennyiségi, míg
    • a tejelő tehéntartás esetében a víz minőségi szempontú

védelmét garantáló előírások betartását, különös tekintettel a vízjogi engedélyek meglétére.

víz

Az Európai Bizottság sokkal szigorúbb feltételekhez kötötte a termeléshez kötött támogatások fennmaradását – fotó: pixabay.com

Nem termelő beruházások – a mezővíz tükrében (2024. tavasz)

  • Várhatóan 2024 I. felében nyílnak meg azok a pályázati felhívások, amelyek nem termelő beruházásként további anyagi támogatást jelentenek majd a víz helyben történő tartására, úgy, mint a
  • Vízvédelmi célú nem termelő beruházások – c/i. vízvédelmi célú nem termelő beruházások

(területalapú elszámolás)

  • partmenti vízvédelmi pufferzóna kialakítása, fejlesztése, vizes élőhelyek létrehozása a területen megjelenő többletvizek visszatartásával, illetve a területek visszanedvesítésével – kizárólag belvíz-veszélyeztetett területen

A kivitelezés évében nem számolható el a HMKÁ8, illetve az Agro-ökológiai program vonatkozó előírásának teljesítésénél.

A létrehozott nem termelő elemek fenntartására támogatás igényelhető RD22_G05_LCP_70 – Agro-ökológiai földhasználat-váltást ösztönző kifizetés keretében.

  • Vízvédelmi célú nem termelő beruházások – c/ii. vízvédelmi célú nem termelő beruházások

(projektalapú elszámolás)

  • területi vízvisszatartást szolgáló vízi létesítmények kialakítása, fejlesztése a mélyfekvésű, vízvisszatartásra alkalmas területeken
  • erózióvédelmet biztosító létesítmények kialakítása, fejlesztése – kizárólag erózió-érzékeny területen

Minden esetben van 5 év kötelező fenntartási időszak!

öntozés

A gazdák már nagyon várják az öntözésfejlesztési pályázatokat – fotó: pixabay.com

Mezőgazdasági vízgazdálkodási pályázati felhívás ’öntözésfejlesztés’ (2024. tavasz)

Várhatóan 2024 I. felében:

  • Öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli beruházásnak 3 fő célterülete van
    • az öntözővíz felhasználásának hatékonyságát javító beruházások támogatása,
    • a melioráció és a vízfelhasználás-hatékonyság javításának támogatása;
    • a vízvisszatartás létesítményeinek támogatása a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás biztosításával

Változások

  • Az ültetvénytelepítésnél nem látunk változást! Kell az öntözés, a vízjogi engedély, illetve a ’jó állapotú víztest’, de ha a nem a pályázati felhívásból valósul meg maga az öntözés, úgy elég csak a vízjogi engedélyt csatolni, és akkor nem kerül megvizsgálásra a víztest minősítést.
  • A jövőben a vízelvezetés kizárólag a hirtelen lezúduló, a talajt kifejezetten károsító többlet csapadékvíz elvezetésére szolgáló víztározók lehetnek csak támogatottak!
  • Fontos, hogy nem minősül öntözött területnek a korábban öntözött terület, azaz KAP ST rendeletből kikerült, hogy az öntözött terület nettó növekedésének meghatározása céljából öntözött területnek minősíthetők az olyan, aktuálisan nem öntözött területek is, amelyeken a közelmúltban öntözőberendezés működött.
  • A közösségek korábban + 20 % támogatási intenzitást kaptak, amely a jövőben azonban + 15 %-ot fog jelenti
ültetvény

Az ültetvénytelepítésnél nincs változást – kell az öntözés, a vízjogi engedély, illetve a jó állapotú víztest – fotó: pixabay.com

Vízgazdálkodási közösségeket támogató pályázati felhívás (2024. tavasz)

  • Cél az elismert fenntartható vízgazdálkodási közösségek működésének támogatása.
  • Csak elismert közösségeknek.
  • A közösségek az öntözéshez szükséges infrastruktúrát együtt hozzák létre és együtt üzemeltetik, illetve együtt teszik meg az első lépéseket a beruházások létrejöttének érdekében.
  • Fontos, hogy beruházásra továbbra sem fordítható, csak tervezésre és üzemeltetésre, legyen szó meglévő, vagy új közösségről, akik a rendelkezésre álló vízkészlet hatékonyabb felhasználása.

2024. január 23., kedd 10:34:00 / Agroinform.hu / Horváth Attila

Változott a 2019. évi CXIII. törvény az öntözéses gazdálkodásról, januárban léptek hatályba a módosítások.

A változás részleteiről az agrarkozosseg.hu számolt be. Mint az a honlapon olvasható: eddig kizárólag az öntözési közösség döntésétől függött, hogy új tagok csatlakozhatnak-e a fenntartható vízgazdálkodási közösségekhez. 2024-től azonban a meglévő és vízjogi engedély alapján üzemelő harmadlagos műhöz az üzemeltető engedélyes hozzájárulásával és vízjogi engedély alapján bármely mezőgazdasági termelő csatlakozhat, ha a harmadlagos mű a megnövekedett igénynek a vízjogi engedély alapján műszakilag megfelel.

Amennyiben a csatlakozni kívánó mezőgazdasági termelő a csatlakozás valamennyi szükséges feltételét teljesítette, az üzemeltető engedélyes a csatlakozást csak akkor tagadhatja meg, ha a harmadlagos mű a megnövekedett igénynek a vízjogi engedély alapján műszakilag nem felel meg, vagy a megnövekedett vízigény nem áll rendelkezésre.

Az elismert öntözési közösségeknek az egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló 2023. évi XLIV. törvény hatálybalépését követő 90 napon belül az öntözési igazgatási szerv felhívására nyilatkozniuk kell arról, hogy kívánnak-e fenntartható vízgazdálkodási közösségként tovább működni.

A jövőben a tulajdoni lapról is látható lesz, hogy öntözési közösség területéről van-e szó. Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XCIV. törvény hatálybalépése előtt elismert fenntartható vízgazdálkodási közösségek esetében a miniszter – szükség esetén az érintett alrészletek megjelölésével – kezdeményezi a fenntartható vízgazdálkodási közösség területe jogi jelleg feljegyzését a közösség tagjai által öntözendő ingatlanok tulajdoni lapján.

2024. január 18., csütörtök

Változott a 2019. évi CXIII. törvény az öntözéses gazdálkodásról, 2024 januárjában léptek hatályba a módosítások.

Hogyan módosul a jelentkezés a vízgazdálkodási közösségekhez?

Eddig kizárólag az öntözési közösség döntésétől függött,hogy új tagok csatlakozhatnak-e a fenntartható vízgazdálkodási közösségekhez.

2024-től a meglévő és vízjogi engedély alapján üzemelő harmadlagos műhöz az üzemeltető engedélyes hozzájárulásával és vízjogi engedély alapján bármely mezőgazdasági termelő csatlakozhat, ha a harmadlagos mű a megnövekedett igénynek a vízjogi engedély alapján műszakilag megfelel.

Ha a csatlakozni kívánó mezőgazdasági termelő a csatlakozás valamennyi feltételét teljesítette, az üzemeltető engedélyes a csatlakozást csak akkor tagadhatja meg, ha a harmadlagos mű a megnövekedett igénynek a vízjogi engedély alapján műszakilag nem felel meg vagy a megnövekedett vízigény nem áll rendelkezésre.

vízgazdálkozási-közösség

Az elismert öntözési közösségek az egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló 2023. évi XLIV. törvény hatálybalépését követő 90 napon belül az öntözési igazgatási szerv felhívására nyilatkoznak arról, hogy kívánnak-e fenntartható vízgazdálkodási közösségként tovább működni.

A jövőben a tulajdoni lapról is látható lesz, hogy öntözési közösség területéről van-e szó. Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XCIV. törvény hatálybalépése előtt elismert fenntartható vízgazdálkodási közösségek esetében a miniszter – szükség esetén az érintett alrészletek megjelölésével – a 180 napon belül kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a fenntartható vízgazdálkodási közösség területe jogi jelleg feljegyzését a közösség tagjai által öntözendő ingatlanok tulajdoni lapján.