2024. április 15., hétfő 13:09:13 / NAK-MAGOSZ ▪ Sajtóközlemény

Hazánk egész területét érinti a talajok vízhiányos állapota.

Az elmúlt időszak rendkívül csapadékszegény időjárása és a gazdálkodói visszajelzések alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) kezdeményezte a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését. A tartósan vízhiányos időszakban vízjogi engedély nélkül, bejelentést követően egyszer rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges, emellett vízkészletjárulékot sem kell fizetniük a mezőgazdasági termelőknek. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy öntözéssel mérsékelhetők legyenek a szárazság hatásai – írja közös közleményében a NAK-MAGOSZ.

Hozzáteszik, hogy az Országos Aszálytérkép, a HungaroMet Zrt., valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei szervezeteinek jelzései alapján hazánk egész területét érinti a talajok vízhiányos állapota. A középső talajréteg víztartalma egyelőre kielégítő, a felszín közelében azonban az Alföldön már március közepe óta kritikusan száraz a talaj, ez komoly problémát jelent a mezőgazdaságban. Bár a legnagyobb problémát az Alföldön okozza a szárazság, már a Dunántúlon is nagy szükség lenne további csapadékra, hiszen a magágy-előkészítéshez és a vetéshez jelenleg túl száraz a talaj.

A hidrometeorológiai viszonyok és prognózisok alapján a NAK és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) kezdeményezte a Belügyminisztériumnál a vízhiányos időszak kihirdetését.

Fontos, hogy a kihirdetett tartósan vízhiányos időszakban a vízhasználó bejelentése alapján lehetőség nyílik vízjogi engedély nélkül, egy alkalommal rendkívüli öntözési célú vízhasználatra. Ennek a lehetőségnek a bevezetését – a vízkészletjárulék elengedésével együtt – 2019-ben kezdeményezte a NAK és a MAGOSZ. Az intézkedés népszerűségét mutatja, hogy 2022-ben közel 20 ezer hektárnyi területre jelentettek be rendkívüli öntözést, mely nettó 20 százalékkal növelte hazánk öntözött területeit.  Rendkívüli öntözési célú vízhasználatnak minősül a közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 120 mm/hektár (1200 m³/hektár) vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül egy hónap időtartamig történő kijuttatása. Erre megoldás lehet a traktor meghajtású mobilszivattyúk alkalmazása, a vízszállítás tekintetében a gyorskapcsolású öntöző csövekből, valamint flexibilis felcsévélhető tömlőből épített szállító szárnyvezetékek kihelyezése, továbbá a termőterületen a mobil- és a csévélődobos öntözőberendezések, öntöző konzolok, illetve szalagos öntözőcsövek, gyorsan kiépíthető szalagcsepegtető rendszerek kihelyezése.

A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a területileg illetékes vízügyi hatósághoz (a megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz) írásban kell bejelenteni, amelyhez a vízkivétellel érintett felszíni víz kezelőjének (területileg illetékes vízügyi igazgatóság) hozzájárulását is csatolni kell. A NAK a rendkívüli célú vízhasználatról szóló útmutatót is készített. Az útmutatóról letölthetők a vízügyi igazgatósághoz, valamint vízügyi hatósághoz benyújtandó kérelemhez szükséges adatlapok is.  A vízhiány és az aszály közötti különbséget bemutató tájékoztató pedig  érhető el – áll a közleményben.

2024. április 6., szombat 14:06:00 / Agrárminisztérium▪Sajtóközlemény

Már dolgoznak a meghirdetésre kerülő új vízgazdálkodási projektek megvalósítását segítő konstrukción.

A gazdálkodókat támogatni kell abban, hogy alkalmazkodni tudjanak a klímaváltozás jelentette kihívásokhoz és egyben növelni tudják a nagyobb hozzáadott értékű növényi kultúrák termesztését.

A Vidékfejlesztési Program keretében éppen ezért újabb 40 vízgazdálkodási projekt részesült hozzávetőlegesen 19,5 milliárd forint támogatásban, így a konstrukcióban összesen mintegy 110 milliárd forint összegű támogatás odaítélése történt meg – fogalmazott Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

Az új támogatási időszakban is prioritásként tekintenek az öntözésfejlesztésre – fotó: pixabay.com

Az Agrárminisztérium kiemelt területként kezeli az öntözéses gazdálkodás fejlesztését, cél az öntözött területek nagyságának folyamatos és jelentős növelése a következő években is. A Vidékfejlesztési Program keretében hosszú éveken át volt elérhető „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” elnevezésű kiírás.

A felhívás átfogóan biztosított fejlesztési forrást minden, az öntözéshez kapcsolódó tevékenységhez, így többek között új vízkivételi művek kialakításához, új öntözőgépek és csővezetékek telepítéséhez, valamint az elavult öntözőrendszerek elemeinek cseréjéhez is – emelte ki az Agrárminisztérium államtitkára.

A mind gyakoribbá és hosszabbá váló száraz időszakok miatt víz megtartását segítő gazdálkodási gyakorlatok ösztönzése mellett a kormány a most záruló Vidékfejlesztési Programban, illetve az új támogatási időszakban is prioritásként tekint az öntözésfejlesztésre.

Az államtitkár kiemelte, hogy az agártárca már dolgozik a KAP Stratégiai Terv keretei között meghirdetésre kerülő új vízgazdálkodási projektek megvalósítását segítő támogatási konstrukción, melyet az előzetesen meghirdetett menetrend szerint várhatóan még ez év tavaszán megismerhetnek az érdeklődők.

Az öntözésfejlesztés beruházási oldalának folyamatos támogatása mellett nagy segítséget jelent, hogy a tavalyi esztendőhöz hasonlóan idén is átvállalja a kormányzat a mezőgazdasági vízszolgáltatás anyagi terheit, azaz a gazdálkodók mentesülnek az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül történő mezőgazdasági vízszolgáltatás díja alól – zárta gondolatait Feldman Zsolt.

2024. március 1., péntek 13:12:25 / Agrárminisztérium ▪ Sajtóközlemény

A kormány 2024-ben is átvállalja a mezőgazdasági vízszolgáltatás anyagi terheit.

Teljes mértékben mentesíti a kormány a gazdálkodókat az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül történő mezőgazdasági vízszolgáltatás díja alól az idei esztendőben is – jelentette be Nagy István agrárminiszter közösségi oldalán.

A cél az, hogy 2030-ra az öntözött területek nagysága megközelítse a 350 ezer hektárt – fotó: pixabay.com

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy az öntözés közérdek, a biztonságos élelmiszerellátás alapja.

A kormányzat éppen ezért minden segítséget megad a gazdáknak, hogy alkalmazkodni tudjanak a klímaváltozás jelentette kihívásokhoz és növelni tudják a nagyobb hozzáadott értékű növényi kultúrák termesztését.

A termelők ahogy eddig, úgy ezután is számíthatnak a kormányra a termelési feltételek biztosítása és a versenyképességük megőrzése érdekében. Ezeket a célokat szolgálja az is, hogy a kormány a tavalyi esztendőhöz hasonlóan idén is átvállalja a mezőgazdasági vízszolgáltatás anyagi terheit.

A vízszolgáltatási díj az állami tulajdonú vízilétesítmények révén biztosított – akár közbenső szolgáltatókon keresztül – vizek felhasználásához kapcsolódik, így a kedvezmény azon termelők számára érhető el, akik állami mezőgazdasági vízszolgáltató közreműködésével felszíni vízből, azaz valamely folyóból vagy csatornából kapják az öntözéshez szükséges vizet – fűzte hozzá a miniszter.

Kifejtette, az agrártárca a már futó programjai és a meghirdetésre kerülő pályázatai révén is kiemelt figyelmet fordít az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére.

A cél az, hogy 2030-ra az öntözött területek nagysága megközelítse a 350 ezer hektárt. Nagy István kiemelte, a Vidékfejlesztési Program keretében 962 gazdálkodói öntözésfejlesztési projekt támogatása valósult meg az országban csaknem 83 milliárd forint értékben.