Főmenü
Társulatunkról
Üdvözöljük weboldalunkon!
Elveszíthetjük a legjobb termőföldeinket!
2022. augusztus 16., kedd 9:17:19 / MTI
Rémálom, ami a következő években történhet.
Kiszáradás fenyegeti Magyarországot a következő évtizedekben, ha nem sikerül megállítani a klímaváltozást – közölték az ELTE kutatói az MTI-vel kedden.
Tanulmányukban az egyre erősebb éghajlatváltozás miatt a száraz területek terjedését valószínűsítik, elsősorban az Alföld északi és középső részein, a Kisalföldön és a Dunántúl északkeleti részén. A folyamat évtizedek óta tart, a hetvenes-nyolcvanas évekhez képest már most 84 százalékról 68 százalékra csökkent a nedves területek aránya a júniusi adatokat összevetve – írták.
Az előrejelzés több lehetőséget vázol fel. A legkedvezőtlenebb alapján a század végére az Alföld teljes egészében száraz terület lehet, és csak a nyugati országrész marad csapadékosabb.
Elképzelhető, hogy Magyarországot túlnyomórészt, akár 85 százaléknál is nagyobb mértékben erdős sztyeppe uralhatja az évszázad második felére, ezzel együtt a bükkerdők teljesen eltűnhetnek, és a tölgyesek is nagyon kis területre szorulnak vissza.
A kevésbé súlyos lehetőség az, hogy a kiszáradás kisebb területre korlátozódik, az Északi-középhegység és a Dunántúl jelentős része megmarad nedves területnek. Ebből is látszik, hogy nem mindegy, mi történik addig, hiszen a mostani intézkedésektől függ a változások mértéke a következő évtizedekben – tették hozzá.
Az éghajlatváltozás belföldi hatásairól szóló tanulmányt a masfelfok.hu oldalon teszik közzé.
Öntözhetnek a gazdák? Van elég víz?
2022. augusztus 12., péntek 14:25:52 / MTI
Az aszály miatt egyre alacsonyabb a folyó- és állóvizek vízszintje.
A vízügyi igazgatóságok továbbra is ki tudják elégíteni a szerződéses mezőgazdasági vízigényeket – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) pénteken az MTI-vel.
Az OVF kiemeli: az év első hét hónapjában a mezőgazdasági vízszolgáltatás keretében ténylegesen szolgáltatott vízmennyiség jóval meghaladta a korábbi években tapasztaltakat.
- 2020-ban augusztusig a kiszolgált vízmennyiség az összes igény 58 százalékát,
- 2021-ben 64 százalékát tette ki,
- a becsült igények figyelembevételével kalkulált mennyiség alapján az idén ez az érték már 86 százalék – ismertették.
Az OVF jelezte, hogy a nyár végéhez közeledve a kiadott vízmennyiségek az előző hónapokhoz képest már csökkenő tendenciát mutatnak, a gazdák továbbra is élnek a rendkívüli vízhasználat igénylésének lehetőségével.
A vízügyi igazgatóságok a rendelkezésre álló vízkészletek figyelembevételével adnak ki új engedélyt, szem előtt tartva, hogy a szerződéses vízhasználók érdekei ne sérüljenek.
Az országban a 12 vízügyi igazgatóságból 11 területén van vízhiány elleni védekezési készültségi fokozat érvényben, 7 vízhiánykezelő körzetben I. fokú, 5 vízhiánykezelő körzetben II. fokú, és 25 vízhiánykezelő körzetben III. fokú vízhiány elleni védekezési készültséget rendeltek el – tájékoztatott az Országos Vízügyi Főigazgatóság.
Részletek a rendkívüli öntözés igénybevételéről
Megjelent: 2022-08-10 15:52:37
2022. március 21-től kihirdetésre került a tartósan vízhiányos időszak.
A hidrometeorológiai viszonyok alapján idén is – Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) kezdeményezésére – kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot az ország teljes területére a belügyminiszter, 2022. március 21-i kezdettel.
A tartósan vízhiányos időszakban – a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélküli – rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges. Az általános szabályozás bevezetését ugyancsak a NAK és a MAGOSZ szorgalmazta, 2019-ben.
A rendkívüli öntözés esetében vízkészletjárulékot nem kell fizetniük a mezőgazdasági termelőknek, azonban a vízszolgáltatási díjat (a víz odavezetésének, a szivattyúk energia- valamint üzemanyag és egyéb költségeit) igen. Ezen lehetőséggel idén eddig közel ezer termelő élt, több mint 11 ezer hektár területen.
A vízügyi ágazat fokozott készültségben, minden lehetséges eszközzel azon dolgozik, hogy vízpótlással mérsékelhetők legyenek a szárazság hatásait.
2022. július 20-án a vízhiány elleni védekezési készültség keretében megkezdte működését az OMIT.
A rendkívüli szárazságra tekintettel 2022. július 20-án – a vízhiány elleni védekezési készültség keretében – megkezdte működését a vízügyi ágazat Országos Műszaki Irányító Törzse (OMIT), az Országos Vízügyi Főigazgatóság keretében.
A szerv működését a NAK megyei szervezetei is segítik.
Szinte valamennyi vízügyi igazgatóságnál készültség van, a vízhiányt kezelő körzetek több mint felében pedig a legmagasabb fokú van érvényben. Az Alföldön az öntöző- és kettősműködésű csatornák teljes kapacitással üzemelnek, azonban eddig soha nem tapasztalt nagyságrendben érkeznek rendkívüli öntözési kérelmek.
A megnövekedett vízigények kielégítéséhez országos összehangolásra van szükség, amelyet öntözési menetrend kialakításával valósítanak meg, a vízszolgáltatási szerződéssel rendelkező gazdálkodók bevonásával. Az elmúlt időszak csapadékmentes időjárása és a vízkészletek folyamatos csökkenése következtében a vízigények olyan mértékben megnövekedtek, hogy azok kielégítését csak több vízügyi igazgatóság összehangolt működése mellett, térségi vízátvezetésekkel, adott esetben szivattyús vízpótlással lehet megoldani.
Tekintettel arra, hogy a vízhiány miatt a vízjogi vagy rendkívüli engedéllyel rendelkező vízigények is már csak ütemezett időrenddel elégíthetők ki, a vízügyi igazgatóságok ellenőrzik mind a legális, mind az illegális vízkivételeket.
Rendkívüli öntözési célú vízhasználatról:
Rendkívüli öntözési célú vízhasználatnak minősül
- a közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással,
- legfeljebb 120 mm/hektár (1200 m³/hektár) vízmennyiség
- 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból,
- legfeljebb megszakítás nélkül 1 hónap időtartamig történő kijuttatása. FONTOS: Az Aszály veszélyhelyzeti operatív törzs 2022. július 28-i alakuló ülésén feloldotta az 1 hónapos időintervallumot. Ez a gyakorlatban úgy történik, hogyha a vízhasználó az 1 hónap leteltével nem kérelmezi a rendkívüli öntözést, abban az esetben a területileg az illetékes vízügyi hatóság és/vagy vízügyi igazgatóság hivatalból megkeresi a vízhasználót, hogy hosszabb távon is fenntartja-e a rendkívüli öntözést.
- A rendkívüli öntözés gyakorlati megvalósítására megoldás lehet a traktor meghajtású mobilszivattyúk alkalmazása, a vízszállítás tekintetében a gyorskapcsolású öntözőcsövekből, valamint flexibilis felcsévélhető tömlőből épített szállító szárnyvezetékek kihelyezése, továbbá a termőterületen a mobil és a csévélődobos öntözőberendezések, öntözőkonzolok, illetve szalagos öntözőcsövek, gyorsan kiépíthető szalagcsepegtető rendszerek kihelyezése.
Kinek kell bejelenteni a rendkívüli öntözést?
- A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a területileg megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz írásban kell bejelenteni.
- A bejelentő lap elérhető: ITT
- A területileg illetékes megyei katasztrófavédelem elérhetősége: vízügyi hatóságok
Mit kell csatolni a bejelentő laphoz?
- A vízkivétellel érintett felszíni víz kezelőjének (területileg illetékes vízügyi igazgatóság) hozzájárulását is csatolni kell.
- A területileg illetékes vízügyi igazgatóságok elérhetősége: vízügyi igazgatóságok
- A vagyonkezelői hozzájáruláshoz szükséges bejelentő lap elérhető itt: ITT
NAK útmutató rendkívüli öntözési célú vízhasználathoz: ITT
- A rendkívüli célú vízhasználatról szóló útmutató és a kapcsolódó adatlapok elérhetők a NAK honlapján, a „Kézikönyvek, Tájékoztató” menüpont alatt.
- Az útmutató részletesen tartalmazza többek közt:
- a rendkívüli öntözés fogalmát
- mikor érvényesíthető
- mely 2 hatóságok kell benyújtani, milyen adatlapon, valamint
- vízdíjakkal kapcsolatos mentességeket és kötelezettségeket.
A VÍZHIÁNY és az ASZÁLY nem ugyanaz a két fogalom! A különbséget bemutató tájékoztató ITT elérhető.
Fontos, az információk tájékoztató jellegűek, a mindkor hatályos jogszabályoknak megfelelően kell eljárni!
NAK/Tasnádi Gabriella
- Megjelent: 2022-07-29 10:01:41
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) kezdeményezése nyomán hirdette ki a tartósan vízhiányos időszakot az ország teljes területére a belügyminiszter, 2022. március 21-i kezdettel. Így azóta már vízjogi engedély hiányában is van lehetőség a rendkívüli öntözési célú vízhasználatra, mely egy egyszerűsített bejelentés alapján azonnal megkezdhető. Emellett vízkészlet-járulékot sem kell fizetniük a mezőgazdasági termelőknek. A lehetőséggel idén eddig közel ezer termelő élt, több mint 11 ezer hektár területen. A vízügyi ágazat fokozott készültségben, minden lehetséges eszközzel azon dolgozik, hogy vízpótlással mérsékelhetők legyenek a szárazság hatásai.
A hidrometeorológiai viszonyok alapján idén is – a NAK kezdeményezését követően – kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot az ország teljes területére a belügyminiszter, 2022. március 21-i kezdettel. A tartósan vízhiányos időszakban – a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélküli – rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges. Az általános szabályozás bevezetését ugyancsak a NAK és a MAGOSZ szorgalmazta, 2019-ben.
A rendkívüli szárazságra tekintettel 2022. július 20-án – a vízhiány elleni védekezési készültség keretében – megkezdte működését a vízügyi ágazat Országos Műszaki Irányító Törzse (OMIT), az Országos Vízügyi Főigazgatóság keretében. A szerv működését a NAK megyei szervezetei is segítik. Szinte valamennyi vízügyi igazgatóságnál készültség van, a vízhiányt kezelő körzetek több mint felében pedig a legmagasabb fokú van érvényben. Az Alföldön az öntöző- és kettősműködésű csatornák teljes kapacitással üzemelnek, azonban eddig soha nem tapasztalt nagyságrendben érkeznek rendkívüli öntözési kérelmek. Eddig több mint 11 ezer hektárra vonatkozóan mintegy ezer termelő jelentett be rendkívüli öntözési igényt. A megnövekedett vízigények kielégítéséhez országos összehangolásra van szükség, amelyet öntözési menetrend kialakításával valósítanak meg, a vízszolgáltatási szerződéssel rendelkező gazdálkodók bevonásával. Az elmúlt időszak csapadékmentes időjárása és a vízkészletek folyamatos csökkenése következtében a vízigények olyan mértékben megnövekedtek, hogy azok kielégítését csak több vízügyi igazgatóság összehangolt működése mellett, térségi vízátvezetésekkel, adott esetben szivattyús vízpótlással lehet megoldani. Tekintettel arra, hogy a vízhiány miatt a vízjogi vagy rendkívüli engedéllyel rendelkező vízigények is már csak ütemezett időrenddel elégíthetők ki, a vízügyi igazgatóságok ellenőrzik mind a legális, mind az illegális vízkivételeket.
Rendkívüli öntözési célú vízhasználatnak minősül a közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 120 mm/hektár (1200 m³/hektár) vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül egy hónap időtartamig történő kijuttatása. Erre megoldás lehet a traktor meghajtású mobilszivattyúk alkalmazása, a vízszállítás tekintetében a gyorskapcsolású öntözőcsövekből, valamint flexibilis felcsévélhető tömlőből épített szállító szárnyvezetékek kihelyezése, továbbá a termőterületen a mobil és a csévélődobos öntözőberendezések, öntözőkonzolok, illetve szalagos öntözőcsövek, gyorsan kiépíthető szalagcsepegtető rendszerek kihelyezése. A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a területileg megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz írásban kell bejelenteni, ahhoz a vízkivétellel érintett felszíni víz kezelőjének (területileg illetékes vízügyi igazgatóság) hozzájárulását is csatolni kell. A rendkívüli célú vízhasználatról szóló útmutató és a kapcsolódó adatlapok elérhetők a NAK honlapján, a „Kézikönyvek, Tájékoztató” menüpont alatt. A vízhiány és az aszály közötti különbséget bemutató tájékoztató itt érhető el.