Főmenü
Társulatunkról
Üdvözöljük weboldalunkon!
2025. február 3., hétfő 16:07:00 / Agroinform.hu
Kulcsfontosságú a vízgazdálkodás szemléletváltása, tárcaközi bizottság alakult.
Megtartotta első ülését a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság, amelynek célja a vízkészletek védelme és a fenntartható vízgazdálkodás elősegítése. Több nagy volumenű fejlesztésről is döntöttek – erről beszélt V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára, a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság elnöke nemrég az InfoRádióban.
Fordulópont a vízügyben: a vízmegtartás cél
A magyar vízgazdálkodás új irányt vett: míg korábban a víz leeresztése volt a cél, most a megtartása került előtérbe. V. Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy lezárult a korábbi, mintegy 450 milliárd forintos védműfejlesztési program, és mostantól a felelős vízgazdálkodásé a főszerep.
Az új stratégiát a „Vizet a tájba” program foglalja össze, amelynek célja a víz visszatartása, a vízkészletek fenntartható kezelése és az öntözési lehetőségek bővítése, vagyis a harc az aszállyal.
Jelentős vízügyi beruházások indulnak országszerte
A Homokhátság vízpótlásának problémája széles körben ismert, de hasonló helyzetben van a Nyírség és Debrecen térsége is. Az új programok keretében 22 milliárd forintos beruházás indul a Nyírségben, míg Debrecen és környéke 40 milliárd forintos fejlesztésben részesül.
Az ország egész területén zajlanak vízvisszatartási projektek azért, hogy a nyári aszállyal megküzdhessen az ország: 118 helyszínen folyik vízmegtartás, 42 területen pedig a tárolt víz felhasználása is biztosított. A vízügyi igazgatóságok mintegy 250 millió köbméter víztározási kapacitást növelnek, ami a Velencei-tó nyári vízkészletének ötszörösét jelenti.
Hogyan történik a víz visszatartása?
A vízügyi szakemberek vizsgálják, hogyan használhatók fel a meglévő csatornák, tározók és holtágak a vízvisszatartás érdekében. A cél, hogy a téli-tavaszi vizeket megőrizzék, és ezáltal csökkentsék a nyári aszályok hatását.
Ehhez azonban szükség van a jogi szabályozás módosítására, különösen a csatornákhoz kapcsolódó vízjogi engedélyek felülvizsgálatára. A csatornahálózatokat műszakilag is fejleszteni kell, hogy alkalmassá váljanak a víz hosszabb távú megtartására.
Új finanszírozási és támogatási lehetőségek
A vízvisszatartási infrastruktúra fejlesztéséhez az állam is jelentős forrásokat biztosít:
- 10 milliárd forint áll rendelkezésre az idei évben rekonstrukciós célokra.
- 300 kilométernyi csatorna kapacitásbővítése indul el.
- 133 műtárgy, 7 szivattyútelep és 7 őrtelep építése vagy felújítása kezdődik meg.
A beruházások célja, hogy a lehető legtöbb területen biztosítsák a vízmegtartást és az öntözési lehetőségeket.
Öntözésfejlesztés és digitális vízgazdálkodás
A Homokhátság déli részén található Mórahalom térségében is nagy volumenű fejlesztések indulnak:
- 2,2 milliárd forintos vízszétosztási rendszer fejlesztés valósul meg.
- Ehhez az Agrárminisztérium további 2 milliárd forintos programja társul, amely jelentős öntözési infrastruktúra-fejlesztést eredményez a térségben.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság egy új mobilalkalmazást is fejlesztett, amely lehetővé teszi a gazdák és ingatlantulajdonosok számára, hogy helyrajzi szám alapján tájékozódjanak a vízvisszatartási lehetőségekről. Az applikáció segítségével vízmegtartási igényeket is be lehet jelenteni, ezzel is támogatva az egyéni és közösségi vízgazdálkodást.
A tárcaközi bizottság szerepe és feladatai
A Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság nemcsak az aktuális fejlesztések koordinálásában játszik szerepet, hanem jogszabályi javaslatokat is készít.
A bizottság munkájában az alábbi szervezetek vesznek részt:
- Energiaügyi Minisztérium
- Agrárminisztérium
- Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium
- Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága
- Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége
- Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
- Országos Vízügyi Főigazgatóság
A szakmai egyeztetések célja, hogy a vízgazdálkodási fejlesztések hatékonyan és gyorsan valósuljanak meg, a jogszabályi háttér pedig igazodjon a modern kihívásokhoz.
Ilyen lesz a jövő vízgazdálkodása
A magyar vízgazdálkodás új szakaszába lépett: a vízmegtartás és fenntartható hasznosítás lett az elsődleges cél. Az ehhez szükséges infrastruktúra-fejlesztések, jogszabály-módosítások és digitális megoldások már elindultak, és az elkövetkező években további előrelépések várhatók.
A „Vizet a tájba” program hosszú távon hozzájárulhat az ország vízgazdálkodási kihívásainak kezeléséhez, különösen az aszály sújtotta területeken. A kormányzat és az agrárszereplők összefogásával pedig biztosítható, hogy a magyar mezőgazdaság és a vidéki térségek megfelelő vízellátása a jövőben is fenntartható maradjon.
Hamarosan megnyílnak az öntözéses pályázati kiírások
Megjelent: 2025-01-28 15:39:22
A KAP Stratégiai Terv keretében összesen 65,8 milliárd forint keretösszeggel nyílnak meg a mezőgazdasági vízgazdálkodást támogató pályázati felhívások.
Támogatási cél a vízvisszatartás, a vízkészleteinkkel való fenntartható gazdálkodás, a takarékos öntözési technológiák elterjesztése. Alapvető megvalósítandó cél a jelentősen megváltozott klimatikus viszonyoknak kitett, művelés alatt álló területek vízutánpótlásának biztosítása, figyelembe véve a vízvédelmi intézkedéseket, a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT3) mezőgazdasági intézkedésekkel kapcsolatban megfogalmazott ajánlásait.
2025. február 4. napján kerül megnyitásra az Öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli beruházások támogatására irányuló pályázati felhívás első benyújtási szakasza.
2025. március 4. napjától pedig az Öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli komplex beruházások támogatására lehet a kérelmeket benyújtani.
A pályázati konstrukciók áttekinthetőségének érdekében kamarai útmutató készült, mely elérhető a NAK portálján a „Kézikönyvek, Kiadványok” menüpont alatt, illetve IDE KATTINTVA.
Felhívjuk a figyelmet, hogy az információk tájékoztató jellegűek, a felhívásokkal kapcsolatos részletes információk a következő linken érhetők el: Közös Agrárpolitika.
NAK / Tasnádi Gabriella
Javítani kell a talaj vízmegtartó képességét
Az eddig nagyrészt az ár- és belvíz elvezetésén dolgozó vízügy teljes szemléletváltásban van, és a klímaváltozás miatt már a víz megtartását tartja az egyik legfontosabb feladatának – erről Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgató-helyettese beszélt egy interjúban. A szakma képviselőinek többsége örül a szemléletváltásnak, és annak, hogy a kormány szándékai szerint ezzel főként a Homokhátságon javítanának a terület vízmegtartó képességén.
Vízdíjak a mezőgazdasági vízgazdálkodásban a hazai szabályozás és uniós elvárások tükrében
Megjelent: 2025-01-14 16:32:58
A mezőgazdasági vízdíjak tekintetében megkülönböztetünk vízkészletjárulékot és mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat, melyet a hazai előírásokon túl az uniós elvárások is alakítanak.
A vízkészletjárulék fizetési mentességek és kötelezettségek
Mentességek
Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie
- az öntözési célú vízhasználat esetében a vízjogi engedélyenként az évi 400 000m3-t vagy vízhasználónként az általa öntözött terület után hektáronként az évi 4000 m3-ért,
- a halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználat esetében vízjogi engedélyenként felszínalatti vizet használók esetében az évi 400 000 m3-ért, a felszíni vizet használók esetében hektáronként az évi 25 000 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után.
Fizetési kötelezettég
A fentieken túl a vízkészletjárulék mértékét egy képlet határozza meg:
VKJ = V · A · m · t · g | ||
V | vízhasználó által igénybe venni tervezett vagy igénybe vett vízmennyiség | m3 |
A | alapjárulék | 9,00 forint/m3 |
m | a vízhasználat mértségétől függő szorzó (vízórával mért-e?) | ha mért, akkor m=1 ha nem mért, akkor m=2 |
t | túlterhelési szorzó | ha „jó” az állapot, akkor t=1 ha „gyenge vagy kockázatos” az állapot, akkor t=1,2 |
g | a „g” szorzót pedig egy táblázat tartalmazza, attól függően, hogy mennyire „értékes” az igénybe vett vízkészlet, illetve attól is függ, hogy az milyen célból van használva. Például: az öntözés esetén az I. osztályú karsztvíz szorzója g= 5, addig I. osztályú rétegvíz esetén g= 3,8, amíg a II. osztályú talajvíznél g=1,5, egy II. kategóriás felszíni víz pedig 0,2-es szorzóval bír. Azonban, ha nem öntözésről, hanem például gazdasági célú ivóvízről beszélünk, jóval kisebb szorzókat jelentenek ezek a fenti vízkészletekhez tartozó kategóriák, tekintettel arra, hogy az ivóvízhasználat előrébb van az öntözési vízigények kielégítésének listáján. |
A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj fizetési mentességek és kötelezettségek
Alapfogalmak
- Mezőgazdasági célú vízhasználatnak nevezzük a felszíni vízből a mezőgazdasági vagy erdőgazdasági művelés alatt álló területek öntözését vagy halastavak vízellátását biztosító, vízjogi üzemeltetési engedély alapján történő vízhasználat, vagy bejelentés alapján történő rendkívüli öntözési célú vízhasználatot.
- Mezőgazdasági vízhasználónak nevezzük a mezőgazdasági vízszolgáltató rendszerre csatlakozott, mezőgazdasági vagy erdőgazdasági művelés alatt álló területek öntözésére vagy halastó vízellátását biztosító vízhasználatra kiadott vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező, valamint a rendkívüli öntözésre bejelentés alapján jogosult természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezetet.
- Mezőgazdasági vízszolgáltatónak nevezzük a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetését, fenntartását alapfeladatként végző költségvetési szerv, vagy az e költségvetési szervvel kötött üzemeltetési szerződés alapján vízszolgáltató egyéb jogi személyt.
- Főszabály szerint a mezőgazdasági vízszolgáltatásért mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat kell fizetni a szolgáltató részére.
Fizetési kötelezettség és mentességek
Az állam az öntözési, rizstermelési és halgazdasági vízhasználat vízszolgáltatási díját azonban részben vagy teljesen átvállalhatja. A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj
- a rendelkezésre állást biztosító alapdíjból és
- a felhasznált vízmennyiséggel arányos díjból áll,
melyet a vízszolgáltatási idényre, időarányosan kell megállapítani. A mezőgazdasági vízhasználó
- január 1. napjától kezdődően teljes mértékben fizeti meg a változó díjat.
- január 1. napjától kezdődően az alapdíj 50%-át fizeti meg, a fennmaradó 50 %-át a központi költségvetés biztosítja.
- A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj mértékét úgy kell meghatározni, hogy fedezetet biztosítson a szolgáltatás folyamatos és hatékony működtetéséhez, valamint hosszú távú fenntartásához ösztönözze a mezőgazdasági vízszolgáltatáshoz kapcsolódó költségmegtérülés elvét.
- A mezőgazdasági vízszolgáltató költségkalkulációit és a számított díjtételeket minden év február 18-ig továbbítja a területi vízügyi igazgatási szerv részére
- A területileg illetékes vízügyi igazgatási szerv mind a vízszolgáltató szervezet által készített, mind pedig a saját üzemeltetésű vízszolgáltatási egységekre készített költségkalkulációkat és díjtételeket minden év február 20-ig jóváhagyásra átadja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak.
- Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a jóváhagyásról a benyújtó vízügyi igazgatási szervet tárgyév február 28-ig értesíti.
- Vízszolgáltatási szerződés csak az Országos Vízügyi Főigazgatóság által jóváhagyott díjtételek alkalmazásával köthető.
- Az Országos Vízügyi Főigazgatóság jogosult jóváhagyni a vízügyi igazgatási szerv költségkalkulációját, valamint az egyéb vízszolgáltató szervezet költségkalkulációjának azon elemeit (állandó és változó költségek), amelyek díjaihoz a központi költségvetés a tárgyévben támogatást nyújt.
Uniós elvárások a mezőgazdasági vízdíjfizetésben
- Ahhoz, hogy megértsük a jövő intézkedéseit, ismerni kell a múltat is. A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megfizetését az állam 2014-ben teljeskörűen átvállalta a termelőktől és a központi költségvetésből fedezte.
- Az Európai Bizottság azonban kötelezte Magyarországot a mezőgazdasági vízszolgáltatás esetében arra, hogy a vízhasználók a felmerülő költségek viselésében vegyenek részt, előírta a költségmegtérülés elvének érvényesülését és a hatékony vízár-politika fenntartását, mely biztosítja a megfelelő késztetést a vízhasználók számára, hogy a vízkészleteket hatékonyan használják.
- Ezt a követelményt az ERFA, a Kohéziós Alap (KEHOP), valamint az EMVA (Vidékfejlesztési Program) ex ante feltételéül szabta a Bizottság, ezért 2017. január 1-től a gazdálkodók díjfizetési kötelezettsége a mezőgazdasági célú vízhasználat után újra bevezetésre került.
- Azonban sikerült érvényesíteni a részleges megtérülés elvét, ami azt jelenti, hogy a mezőgazdasági vízdíj alapdíjának felét hosszú távon is a központi költségvetés fedezi. Sőt a vízhiányos, aszályos években 2022 óta teljes körű állami támogatással valósul meg a mezőgazdasági vízszolgáltatás.
- Fontos megjegyezni, hogy a teljes körű állami támogatással nem teljesül az ex ante feltétel, így reális esélye lehet annak, hogy a notifikáció során az Európai Unió leállíthatja a Közös Agrárpolitika végrehajtását, azaz a Vidékfejlesztési Program adta kifizetéseket, már a közvetlen támogatásoknál, sőt tagállami szinten bírságot is jelenthet a meg nem felelés.
NAK kiadvány
A mezőgazdasági vízdíjakat egyértelműsítő NAK kiadvány elérhető a „Kézikönyvek, Kiadványok” menüpont alatt, illetve IDE KATTINTVA.
Vonatkozó jogszabályok
Felhívjuk a figyelmet, hogy az információk tájékoztató jellegűek, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően kell eljárni.
- a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
- a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet VII.
- a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet
- a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről szóló 2/1997. (II. 18.) KHVM rendelet
- a mezőgazdasági vízszolgáltatás díjképzési rendjéről szóló 115/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet
NAK / Tasnádi Gabriella