Főmenü

Társulatunkról

Üdvözöljük weboldalunkon!

Szántóföld

Ezért lesznek hasznosak a digitális talaj-vízgazdálkodási térképek

2022. augusztus 20., szombat 10:03:00 / ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézet ▪ Sajtóközlemény


A kiszámíthatatlan éghajlati ingadozások módosulást idéznek elő a talajok vízforgalmában.

Digitális talaj-vízgazdálkodási térképek létrehozásával támogatják az ATK TAKI kutatói a természetes vízvisszatartás tervezését az aszály hatásának ellensúlyozására.

Segítik a szélsőséges vízháztartási helyzetek előrejelzését

Az utóbbi években Magyarországon rendszeresen kialakuló vízellátottsági szélsőségek – a belvíz és az aszály – módosítják a talaj vízforgalmát, ami annak termékenységére is kedvezőtlen hatással van. Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének (ATK TAKI) szakemberei szerint

a talajtulajdonságok ismeretének nagy jelentősége van a vízellátottsági szélsőségek elleni küzdelemben, ezért fontos szerepet vállalnak ezen ismeretek elmélyítésében és kiszélesítésében a most induló Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium keretei között.

A projekt feladatai közé tartozik többek között a hazai termőterületekre vonatkozó digitális talaj-vízgazdálkodási térképek elkészítése, amelyek segítik a szélsőséges vízháztartási helyzetek előrejelzését és a természetes vízvisszatartást támogató intézkedések megalapozását.

Az elmúlt évek tapasztalatai igazolták azokat az előrejelzéseket, amelyek szerint a Kárpát-medence területén a természetes változékonyságot meghaladó, kiugró hőmérséklet-emelkedés várható. Magyarországon emellett az éves csapadékmennyiség csökkenésére, egyszersmind szélsőséges időbeli és területi eloszlására kell számítani. A korábbi prognózisok arra is rámutattak, hogy mindez a talajok víztartó és vízvezető képességére is hatással lesz.

„Janus-arcú” víz

A kiszámíthatatlan éghajlati ingadozások és a vízellátottsági szélsőségek, a belvíz és az aszály módosulást idéznek elő a talajok vízforgalmában (1. ábra), ami termékenységüket is igen érzékenyen érinti. A jelenlegi rendkívül súlyos aszályhelyzetben a csapadékhiány miatt mélyen kiszáradt talajban megmaradt nedvesség szorosan a talajszemcsék felületéhez tapadva, a termesztett növények számára nem felvehető formában van jelen.

belvíz és aszály

1. ábra: A vízellátottságban megjelenő szélsőségek: belvíz és aszály. Az alsó rajz a talajszemcsék közötti teret kitöltő víz mennyiségének változását szemléltet – forrás: Labancz V., Makó A., Bakacsi Zs. 2020

Ugyanannak az időjárási helyzetnek – a talajtulajdonságoktól függően – más-más következményei lehetnek a talajok vízgazdálkodására az egyes talajtípusok és termesztett növénykultúrák esetében (eltérő aszály- vagy belvízérzékenység). A klíma-talaj-növény kapcsolatrendszer alapvetően meghatározza a fenntartható növénytermelés kereteit, jövőbeli irányait.

A vízszolgáltató képesség és a vízellátás befolyásolja a talaj biomassza-termelését, ezért a talajok vízforgalmi tulajdonságainak ismerete a jövőben várhatóan egyre nagyobb jelentőségűvé válik.

A talajok szelvényfelépítésétől, rétegzettségétől, az egyes rétegek kémiai, fizikai, ásványtani és biológiai jellemzőitől függő talaj-vízgazdálkodási tulajdonságok, a vízvezető és víztartó képesség mind a mezőgazdasági termelés számára elérhető vízkészletek, mind a szélsőséges vízellátottsági helyzetekkel összefüggő talajdegradációs folyamatok szempontjából meghatározóak.

A talajok vízgazdálkodási tulajdonságait befolyásoló tényezők

A talajok vízvisszatartása és a víz mozgása a talaj szilárd alkotórészei által közrezárt pórushálózatban történik, a vízgazdálkodási tulajdonságokat így alapvetően a talaj pórusrendszerének kialakulását és változását befolyásoló talajtani és egyéb természeti tényezők, illetve az emberi hatások határozzák meg (2. ábra).

talaj vízgazdálkodási tulajdonságai

2. ábra: A talajok vízgazdálkodási tulajdonságait befolyásoló fontosabb természeti és antropogén tényezők – forrás: Rajkai K., Ács F., Tóth B., Makó A. 2018

A pórusrendszert, illetve a talaj vízgazdálkodási tulajdonságait meghatározó egyik legfontosabb talajtani tényező a talaj szerkezete. Szinte az összes mért talajparaméter kapcsolatban áll valamiképpen a talaj szerkezeti tulajdonságaival, így ezek az aggregátumok képződésére és stabilitására gyakorolt hatásukon keresztül nemcsak közvetlenül, hanem közvetett módon is befolyásolják a vízgazdálkodást.

A klímaváltozás befolyásolhatja a talaj benedvesedésének, illetve kiszáradásának gyakoriságát és mértékét.

A talajok nedvesedési és száradási ciklusai nemcsak a talajképződést meghatározó mállási, hanem a szerkezetesség kialakulása szempontjából döntő duzzadási-zsugorodási, aggregátumképződési és tömörödési folyamatokra is hatással vannak, ezáltal befolyásolják a vízgazdálkodási tulajdonságokat is.

A szárazodó és melegedő éghajlat növeli a vizet gyorsan elvezető nagy átmérőjű repedések, az úgynevezett makropórusok kialakulásának mértékét a felszín közelében. A makropórusoknak kedvező éghajlat-eltolódás azzal jár, hogy a víz a repedésekben mélyebbre jut, azonban gyorsabban mozogva nem nedvesíti át a talajt, így csökken a felszíni talajrétegekben visszatartott víz mennyisége.

Felgyorsulhat a talajszerkezet leromlása

A klímaváltozás következtében erőteljesen felmelegedő és kiszáradó talajfelszíneken a szerves anyagok bomlása miatt víztaszító (hidrofób) talajtulajdonság alakulhat ki. Ez megfigyelhető fenyőültetvények avarrétege alatt vagy meszes homoktalajokon, de szennyezőanyagok hatására vagy súlyosabb erdőtüzek, tarlóégetés miatt is bekövetkezhet.

A talajok víztaszító képessége felerősítheti a vízbeszivárgás klímaváltozás okozta egyenetlenségeit, aminek következtében egyes területek foltszerűen száraz állapotban maradnak, míg intenzív esőzéskor a korlátozott beszivárgás növekvő mértékű felszíni elfolyást, vízeróziót és árvizeket eredményez.

A hosszan tartó szárazság és az azt követő hirtelen lehulló, nagy intenzitású csapadék kombinációja felgyorsítja a talajszerkezet leromlását. Hirtelen nedvesedéskor a kiszáradt talajok belső pórustereit kitöltő bezárt talajlevegő szinte szétrobbantja a talajaggregátumokat, növelve ezzel a talajfelszín erodálhatóságát.

A hosszan tartó szárazság és az azt követő hirtelen lehulló, nagy intenzitású csapadék kombinációja felgyorsítja a talajszerkezet leromlását – fotó: ELKH

Megelőzés és mérséklés

Hazánkban a mezőgazdasági területek mintegy 2%-a öntözött, ami az uniós átlag ötödének felel meg. Átfogó öntözésfejlesztéssel e területek részaránya jelentős mértékben növelhető, ám a beruházás költsége és a megfelelő minőségű öntözővíz szűkössége miatt ez önmagában nem elegendő.

Az öntözhetőséget az öntözővíz minőségén túl az adott talaj tulajdonságai is befolyásolják, ezért a hibás öntözési gyakorlat okozta súlyos talajdegradációs folyamat, a másodlagos szikesedés elkerüléséhez körültekintő tervezésre és szabályozásra van szükség.

A hosszan tartó csapadékhiány hatását még a kimondottan jó vízgazdálkodású területek talajai sem képesek ellensúlyozni. A problémára hosszú távon a vízmegőrzést, vízvisszatartást elősegítő földhasználat, illetve a hasonló csapadékhiányos időszakok gyakoribbá és tartósabbá válására való felkészülés jelent megoldást.

A megfelelően megválasztott művelési mód alkalmazása, a szerves növénymaradványokkal történő talajtakarás (mulcsozás) csökkenti a felszíni párolgást, minimalizálja a vízerózió mértékét és a művelés okozta fizikai degradációt. Ezáltal hozzájárul a kedvezőbb talajszerkezeti adottságok és pórusviszonyok fenntartásához, illetve kevésbé változtatja meg a talaj vízgazdálkodási tulajdonságait.

öntözés

Hazánkban a mezőgazdasági területek mintegy 2%-a öntözött, ami az uniós átlag ötödének felel meg – fotó: pixabay.com

A klímaváltozás hatására átalakuló magyarországi termőhelyek talajspecifikus aszályérzékenységének előrejelzése

A talajban potenciálisan tárolt vízkészletek felmérésének és megóvásának alapja a talaj vízgazdálkodásának ismerete.

Elkerülhetetlen feladat a hazai talajokra vonatkozó digitális térbeli információkat tartalmazó téradat-infrastruktúra megújítása, a talajok vízgazdálkodási tulajdonságaival ‒ vízvezető és víztartó képességével ‒ kapcsolatos adatok célszerűen tervezett gyűjtése, valamint az egyszerűen mérhető talajparaméterekre épülő becslő módszerek fejlesztése.

A területi vízgazdálkodást segítik a talajtani információkat célzottan összesítő vízgazdálkodási térképek. A szélsőséges vízháztartási helyzetek előrejelzésének, illetve az általuk okozott károk mérséklésének támogatására minden korábbinál hatékonyabb megoldást jelentene olyan országos, korszerű térinformatikai rendszerekbe illesztett, megújítható vízgazdálkodási térképek és hidrofizikai adatbázisok kialakítása, amelyek a felszíni talajrétegen túl a mélyebben fekvő rétegekről is megbízható információkat tartalmaznak.

Alapvető és hiánypótló talajinformációkat nyújtanak a hazai termőterületek állapotáról

Az egykori mezőgazdasági nagyüzemek, megyei növényvédelmi és agrokémiai állomások, földhivatalok adattáraiban őrzött térképi anyagok és a hozzájuk kapcsolódó szöveges magyarázók alapvető és hiánypótló talajinformációkat nyújtanak a hazai termőterületek állapotáról.

Az ezekből kinyert adatok térinformatikai feldolgozásával kialakítható talajfizikai-vízgazdálkodási célú térképek alapvető információkkal szolgálhatnak többek között az Operatív Aszály- és Vízhiánykezelő Rendszer kidolgozásához, az öntözésfejlesztési beruházások megalapozásához vagy a jelenlegi belvíz-veszélyeztetettségi térkép módszertanának továbbfejlesztéséhez.

A talajok vízgazdálkodási tulajdonságainak részletesebb ismerete az országos térbeli adatokat összesítő térképekkel együtt segítheti továbbá a természetes vízvisszatartást támogató intézkedések kidolgozását, a felszín alatti vízkészlet modellezését, a mezőgazdasági vízgazdálkodási szakpolitikai program kialakítását vagy az időjárási szélsőségek hatására bekövetkező várható talajmozgások előrejelzését.

Az idén induló Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratóriumot a hazai vízminőség védelméhez hozzájáruló víztudományi és vízbiztonsági kutatások végzésére hozzák létre. Az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézete konzorciumi tagként vesz részt a projekt megvalósításában, melynek keretében a fentiekben vázolt problémák megoldására keresi a válaszokat, többek között a hazai termőterületekre vonatkozó digitális talaj-vízgazdálkodási térképek létrehozásával a szélsőséges vízháztartási helyzetek előrejelzésének támogatására, a talaj szerkezeti tulajdonságainak részletes vizsgálataival, továbbá a természetes vízvisszatartást támogató intézkedések megalapozásával.

Környezetvédelem

Vízmegtartó gazdálkodás ösztönzése

Megjelent: 2022-08-16 16:36:40

Az Agrárminisztérium honlapján ismertette, hogy a klimatikus viszonyok változatossága miatt is fontos a mezőgazdasági termelők vízmegtartó gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásának ösztönzésére, de ugyanilyen fontos a saját termelői önérdek felismerése és nyitottság a megfelelő agrotechnikai eszközök alkalmazására.

A mind gyakoribb hosszú, száraz időszakok miatt létfontosságúvá válik a vízvisszatartást, a vízmegtartást és a talajnedvesség megőrzése, illetve a talaj termőképességének megtartása.

E célokat a saját termelői önérdek felismerése mellett az agrártámogatási rendszer számos eleme ösztönzi, s ösztönözni fogja a 2023-tól induló új támogatási időszakban is közli az agrárminisztérium.

A talajok és ökoszisztémák vízmegtartó képességének javítását elsősorban a földhasználat váltás, a felszínborítás mozaikossá tételének (szegélyélőhelyek, nem termelő területek), illetve a vízmegőrző agrotechnikák alkalmazásának ösztönzésével kívánják elérni.

Ezen előírások részben a mindenkire kötelező kondicionalitás keretein belül kerülnek rögzítésre, másrészről az önkéntes vállalásukkal kívánják ösztönözni az agrár-ökológiai programban (AÖP), az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (AKG), az ökológiai gazdálkodás támogatása (ÖKO) terén. A vízvisszatartást szolgáló infrastuktúra fejlesztések, valamint új beruházási és fenntartási támogatási programok is kidolgozásra kerültek. Ez utóbbiak kialakítását különösen azon területeken kellene kialakítani, ahol nem érdemes szántóföldi termelést folytatni és létrehozhatóak vizes élőhelyek és területi vízvisszatartást szolgáló kisléptékű vízi létesítmények.

Az alábbiakban röviden ismertetjük a vízmegtartást segítő támogatási formákat:

Az alaptámogatásához kapcsolódó Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) előírások közül a minimális talajborításra vonatkozó előírások, a védett tájképi elemek, gyepek megőrzése, a vízvédelmi sávok, kis kiterjedésű tavak, fa-és bokorcsoportok, fás-cserjés sávok védelme, illetve a másodvetések létrehozása járulnak hozzá a vízmegtartáshoz. A későbbiekben egy új előírás kerül bevezetésre, amely a vizes élőhelyek és lápok védelmét célozza.

A gazdálkodókat ösztönözni kívánják abba, hogy egyes területeik földhasználatának megváltoztatásával javítsák többi termőföldjük vízháztartását, minél hosszabb ideig őrizzék meg a vizeket, hozzanak létre vizes élőhelyeket és alakítsanak ki területi vízvisszatartást szolgáló kisléptékű vízi létesítményeket. Támogatás révén a gazdálkodók gazdaságosan nem művelhető szántóikat vízmegtartó funkcióval bíró területekké alakíthatják át és tarthatják fent.

Ezt segíti elő az is, hogy a területalapú alaptámogatás esetében ezeket a termelésből kivont területeket támogathatóvá tesszük és jogosultakká válnak a kifizetésekre (jelenleg az ellenőrzéskor ezek a területek kizárásra kerülnek, vagy eleve nem tartoznak a támogatható terület fogalmába).

A korábbi időszak tanulságai alapján új beruházási és fenntartási támogatási program is indul, amely által nem csak a területek vízmegtartó képességét növelő nem termelő beruházások kerülnek finanszírozásra, hanem több éves fenntartási támogatás is biztosított lesz.

Az újonnan induló, önkéntes agrár-ökológiai program (AÖP) választható előírásai közül a téli talajtakarás, a forgatás nélküli talajművelés, a talajkondicionálók és mikrobiológiai készítmények alkalmazása, az ültetvények sorközének takarása, valamint a mikroöntözést ösztönző előírások járulnak hozzá a vízmegtartáshoz.

Az idei évvel indult agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (AKG) egyes előírásai közvetlenül is hozzájárulnak a vízmegtartáshoz, de indult kifejezetten aszály-, erózió- és belvíz- érzékeny területekre kidolgozott programok is. Az ökológiai gazdálkodás támogatása esetében a talaj termőképességének és biológiai aktivitásának növelésére irányuló vetésforgó és tápanyagutánpótlási előírások – de ezek bárhol alkalmazhatóak, s hasznosak – hozzájárulnak a talaj biológiai állapotának védelméhez és javításához, vízmegtartásának fokozásához és a vízminőség védelméhez.

Ott, ahol rendelkezésre áll engedélyezett öntözővíz, jelenleg is elérhető beruházási és együttműködési támogatással ösztönzik a vízfelhasználás hatékonyságát javító fejlesztéseket, a vízvisszatartás létesítményeinek kialakítását, valamint a fenntartható vízkészlet-gazdálkodást.

Bízunk abban, hogy a lehetőségek és a gazdálkodó saját érdeke is erősíteni fogja a vízmegtartásra irányuló földhasználat és agrotechnikai megoldások alkalmazását.

Forrás: AM

NAK/Sztahura

Szántóföld

Elveszíthetjük a legjobb termőföldeinket!

2022. augusztus 16., kedd 9:17:19 / MTI


Rémálom, ami a következő években történhet.

Kiszáradás fenyegeti Magyarországot a következő évtizedekben, ha nem sikerül megállítani a klímaváltozást – közölték az ELTE kutatói az MTI-vel kedden.

Tanulmányukban az egyre erősebb éghajlatváltozás miatt a száraz területek terjedését valószínűsítik, elsősorban az Alföld északi és középső részein, a Kisalföldön és a Dunántúl északkeleti részén. A folyamat évtizedek óta tart, a hetvenes-nyolcvanas évekhez képest már most 84 százalékról 68 százalékra csökkent a nedves területek aránya a júniusi adatokat összevetve – írták.

Kiszáradás fenyegeti Magyarországot a következő évtizedekben
Kiszáradás fenyegeti Magyarországot a következő évtizedekben – Fotó: Pxfuel

Az előrejelzés több lehetőséget vázol fel. A legkedvezőtlenebb alapján a század végére az Alföld teljes egészében száraz terület lehet, és csak a nyugati országrész marad csapadékosabb.

Elképzelhető, hogy Magyarországot túlnyomórészt, akár 85 százaléknál is nagyobb mértékben erdős sztyeppe uralhatja az évszázad második felére, ezzel együtt a bükkerdők teljesen eltűnhetnek, és a tölgyesek is nagyon kis területre szorulnak vissza.

A kevésbé súlyos lehetőség az, hogy a kiszáradás kisebb területre korlátozódik, az Északi-középhegység és a Dunántúl jelentős része megmarad nedves területnek. Ebből is látszik, hogy nem mindegy, mi történik addig, hiszen a mostani intézkedésektől függ a változások mértéke a következő évtizedekben – tették hozzá.

Az éghajlatváltozás belföldi hatásairól szóló tanulmányt a masfelfok.hu oldalon teszik közzé.

Hírek

Öntözhetnek a gazdák? Van elég víz?

2022. augusztus 12., péntek 14:25:52 / MTI


Az aszály miatt egyre alacsonyabb a folyó- és állóvizek vízszintje.

A vízügyi igazgatóságok továbbra is ki tudják elégíteni a szerződéses mezőgazdasági vízigényeket – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) pénteken az MTI-vel.

Az OVF kiemeli: az év első hét hónapjában a mezőgazdasági vízszolgáltatás keretében ténylegesen szolgáltatott vízmennyiség jóval meghaladta a korábbi években tapasztaltakat.

  • 2020-ban augusztusig a kiszolgált vízmennyiség az összes igény 58 százalékát,
  • 2021-ben 64 százalékát tette ki,
  • a becsült igények figyelembevételével kalkulált mennyiség alapján az idén ez az érték már 86 százalék – ismertették.
Idén az év első hét hónapjában a mezőgazdasági vízszolgáltatás keretében ténylegesen szolgáltatott vízmennyiség jóval meghaladta a korábbi években felhasználtat
Idén az év első hét hónapjában a mezőgazdasági vízszolgáltatás keretében ténylegesen szolgáltatott vízmennyiség jóval meghaladta a korábbi években felhasználtat – Fotó: Pxfuel

Az OVF jelezte, hogy a nyár végéhez közeledve a kiadott vízmennyiségek az előző hónapokhoz képest már csökkenő tendenciát mutatnak, a gazdák továbbra is élnek a rendkívüli vízhasználat igénylésének lehetőségével.

A vízügyi igazgatóságok a rendelkezésre álló vízkészletek figyelembevételével adnak ki új engedélyt, szem előtt tartva, hogy a szerződéses vízhasználók érdekei ne sérüljenek.

Az országban a 12 vízügyi igazgatóságból 11 területén van vízhiány elleni védekezési készültségi fokozat érvényben, 7 vízhiánykezelő körzetben I. fokú, 5 vízhiánykezelő körzetben II. fokú, és 25 vízhiánykezelő körzetben III. fokú vízhiány elleni védekezési készültséget rendeltek el – tájékoztatott az Országos Vízügyi Főigazgatóság.

Az aszálytérképet, valamint friss infókat az aszályról és a rendkívüli támogatásokról megtalálod az összefoglaló cikkünkben.