PDF Nyomtatás E-mail

Saját kutat szeretnék használni – mit kell tennem?

2020. december 10., 14:50 Agroinform.hu

Összefoglaltuk lépésről lépésre, mit kell tennie annak, aki meglévő kútját engedélyeztetné vagy új kutat létesítene.

Az első és legfontosabb tudnivaló a kutak létesítése és engedélyezése kapcsán az, hogy a felszín alatti vizek az állam kizárólagos tulajdonába tartoznak.

Az állam alaptörvényből fakadó kötelezettsége a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme, valamint a vízhasználat jövő generációk érdekeit is figyelembe vevő szabályozása.

A jelenlegi szabályozásnak megfelelően ezért engedélyeztetni szükséges minden típusú kutat, függetlenül attól, hogy milyen mélységben, mekkora mennyiségben, milyen vízkészletet használ.

Az engedélyeztetésnek vannak különböző szintjei a vízbázis megőrzésének kockázataihoz mérten. Idény nyáron a már megépített, engedély nélkül létesült kutak fennmaradási engedélyeztetését 2023-ig tolták ki, illetve napirenden van egy új, engedélyeztetési eljárás nélküli kútlétesítési javaslat is. Ehhez a vízgazdálkodási törvény módosítására van szükség, a részletek egyelőre ezzel kapcsolatban nem ismertek.

kerti kút

Az öntözési célú kutakat talán nem kell engedélyeztetni a jövőben, ha nem érik el az első vízzáró réteget
                                                        – Fotó: Shutterstock

A hatályos jogszabályok értelmében egy kút létesítése és üzemeltetése – a felszín alatti vizek kitermelésével összefüggésben – vízjogi engedélyköteles tevékenység. Az engedélyezésnek különböző fázisai vannak.

A vízilétesítmény (pl. kút)
• megépítéséhez és átalakításához vízjogi létesítési engedélyre,
• használatbavételéhez és üzemeltetéséhez vízjogi üzemeltetési engedélyre,
• megszüntetéséhez megszüntetési engedélyre van szükség.

Mit értünk felszín alatti vizeken?

Felszín alatti vízkészleteink kiemelkedő természeti erőforrást jelentenek. Ivóvízellátásunk több mint 95 %-ban felszín alatti vizekből történik. A felszín alatti vizek jelentősége a természetes növényzet és a mezőgazdaság szempontjából is nagy: a megfelelő mélységben elhelyezkedő talajvíz szükséges a növények optimális vízellátásához.

Típusai:

  • parti szűrésű víz: a folyók menti sekély mélységű kavicsos vízadó képződményekre telepített kutakkal nyerhető ki,
  • talajvíz: a felszínközeli törmelékes medenceüledékekben lévő felszín alatti víz,
  • rétegvíz: a mélyebb rétegekben található víz,
  • termálvíz: a 30 foknál melegebb rétegvíz,
  • karsztvíz: a karsztos kőzetekben található (a csapadék legnagyobb részben közvetlenül és gyorsan szivárog be).

Kutat szeretnék építeni, hogyan fogjak bele?

Mivel jelenleg minden típusú kutat az elkészült tervdokumentáció benyújtásával engedélyeztetni szükséges, a legkézenfekvőbb megoldás, ha megkeressük azt a megfelelő jogosultságokkal rendelkező tervezőt, akire rábízhatjuk a tervezést! Ha megvan a tervező, onnantól kezdve sínen vagyunk!

A jövőben nem kell engedélyeztetni a kutakat?

A válasz röviden az, hogy de, kell. Viszont lehetnek kivételek. A vízgazdálkodási törvény most előkészítés alatt álló módosítása szerint az 50 méternél nem mélyebb, az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutak esetében a tervek szerint nem írják majd elő az öntözési igazgatási szerv hatáskörébe tartozó engedélyezést. Tehát a rétegvizet elérő fúrt kutak esetében az engedélyezi kötelezettség továbbra is fenn fog állni.

A módosításról még nem született döntés, az Országgyűlés valószínűleg december közepén tárgyalhatja a tervezetet.

Egyelőre azonban minden típusú kút kialakítása engedélyköteles. Nézzük, milyen folyamatot kell végigvinnie annak, aki engedéllyel rendelkező kutat szeretne akár a házi ivóvízigény kiszolgálására, akár mezőgazdasági terület öntözésére!

1. Első lépés: meg kell határozni, hogy melyik hivatalos szervnél szükséges lefolytatni az engedélyezési eljárást. A 72/1996. (V. 22.) kormányrendelet határozza meg a hatásköröket.

Az engedélyezést vagy az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságnál, mint a vízügyi hatósági jogkört gyakorló területi vízügyi hatóságnál vagy pedig a települési önkormányzat jegyzőjénél, mint a helyi vízgazdálkodási jogkört gyakorló szervnél kell lefolytatni.

A települési önkormányzat jegyzője ezekben az esetekben illetékes:

• legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,

• épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és

• nem gazdasági célú vízigény;

• a házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez. (házi ivóvízigény: emberi fogyasztás céljából a személyes szükségletek kielégítéséhez szükséges, saját célú ivóvízműből biztosított,

nem gazdasági célú vízigény)

Jelenleg minden ennél nagyobb vízigényt kiszolgáló, gazdasági célú öntözést szolgáló, vagy az első vízzáró réteg alatt található rétegvizet használó kút létesítése a       katasztrófavédelmi igazgatóság hatáskörébe tartozik.

2. Az engedélyezéshez tervdokumentációt szükséges készíteni.

Ennél figyelembe kell venni a következő szempontokat: milyen célt fog szolgálni a kút (házi vízigény vagy mezőgazdasági öntözés), mekkora vízhasználattal fog járni, milyen típusú vízkészletet szeretnénk használni (talajvíz vagy rétegvíz).

A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentációról a 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet ad iránymutatást:

• műszaki tervek,
• ha a létesítés közművet érint, akkor a közmű kezelőjének hozzájárulása,
• egyes esetekben a vízvezetési szolgalmi jog megállapítására irányuló kérelem vagy a meglévő írásbeli hozzájárulás,
• a vízügyi igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulás,
• a vízügyi igazgatóság vízügyi objektumazonosítási nyilatkozata.

A rendelet 2. számú melléklete határozza meg a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe (helyi önkormányzat jegyzője) tartozó kutak vízjogi engedélyezéséhez szükséges dokumentáció tartalmát.

A rendelet 3. számú melléklet I. pontja pedig tartalmazza a vízügyi hatósági (katasztrófavédelmi hatóság) engedélyéhez kötött felszín alatti vízilétesítmények engedélyezési eljárásaihoz szükséges dokumentáció, műszaki terv kötelező tartalmát.

A dokumentáció tartalma eltér a két esetben: a jegyzői hatáskörbe tartozó kútlétesítést esetén egyszerűbb tervdokumentációra van szükség, a részletek pontosan megismerhetőek a 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet előírásaiból.

kút

A mezőgazdasági területek öntözéséhez elsősorban a felszíni vizek használata ajánlott – Fotó: pixabay

Ki készíthet fúrt kutat?

A kútfúrónak szakmai képesítéssel kell rendelkeznie, azaz: a 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 13. § (2)-(4) bekezdéseiben meghatározott jogosultsággal kell rendelkeznie, melyet a vízjogi létesítési engedély iránti kérelemben, vagy legkésőbb a kút kivitelezésének időpontjáról szóló értesítésben igazolnia kell.

3. A létesítés után az üzemeltetést is engedélyeztetni kell!

A kút megépítését követően szükséges vízjogi üzemeltetési engedélyt is kérni a vízügyi hatóságtól. Ezt az eljárást azon hatóság előtt kell kezdeményezni, amelyik a vízjogi létesítési engedélyt kiadta, az eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, mely befizetésről a bizonylatot, vagy annak másolatát, valamint a 41/2017. (XII. 29.) BM rendeletben meghatározott dokumentációt kell csatolni a kérelemhez.

Mi a helyzet, ha termőföldön akarunk kutat létesíteni?

A földhivatal részéről is határozattal kell rendelkezni arról, hogy a kút létesítésével a termőföldet más célra (azaz vízkivételre) is használni szeretnénk. A földhivatalhoz még az vízjogi engedélyezés előtt kell benyújtani a kérelmet a termőföld más célra történő használatának engedélyezéséhez.

Mi legyen a már meglévő kutakkal?

1. Ha a tulajdonos nem tudja, hogy van-e engedélye egy már meglévő kútnak, akkor a települési jegyző, vagy az illetékes vízügyi hatóság meg tudja mondani a kérdéses kút térképen való megjelölése után, hogy van vagy nincs engedélye.

2. A vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vagy attól eltérően megvalósított kút esetén a tulajdonosnak az illetékes hatóságtól fennmaradási engedélyt kell kérni, a határidő a 2020 nyarán hozott döntés értelmében 2023 vége. A szükséges tervdokumentáció hasonló az újonnan építendő kutakéhoz, a részletek a 41/2017-es kormányrendelet 2. mellékletében olvashatóak. A tervdokumentációnak a tényleges állapotot kell bemutatnia.

Az engedélyezés során alá kell írni egy nyilatkozatot, mely szerint a kút úgy került kialakításra, hogy abba a felszínről szennyeződés vagy csapadékvíz nem kerülhet. Szükség van a kút műszaki adataira, fényképekre, a használat során keletkező szennyvíz mennyiségére és annak elhelyezésére vonatkozó információkra.

A vízügyi hatóság a fennmaradási engedély megadását a létesítmény átalakításától vagy meghatározott munkák elvégzésétől teheti függővé.

Felmerülő probléma: a kutak tulajdonosai sokszor nem rendelkeznek adatokkal a meglévő kútról, milyen anyagból készült, milyen vízkészletet használ, milyen mélyen található.

Az engedéllyel nem rendelkező kutak esetében elmondható, hogy ezek közül azok, amelyek 1992 után készültek illegálisak, tehát szükség van fennmaradási engedély kérésére. Most bírságmentesen van erre lehetőség.

kerti kút

Az ásott kutakra vonatkozóan fennmaradási vagy üzemeltetési engedélyt kell kérni, attól függően, hogy az építés időpontjában milyen rendelkezések voltak érvényben – Fotó: pixabay

A fennmaradási engedélyek iránti kérelmeket 2020. január 1-től a VIZEK rendszeren keresztül kell benyújtani. (Természetes személyeknek lehetősége van postai úton is, de az elektronikus eljárásra kötelezett ügyfelek kizárólag a VIZEK rendszeren keresztül nyújthatják be a kérelmet.)

Mennyibe kerül a fennmaradási engedély igénylése?

A területi vízügyi hatóság vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásának lefolytatásáért alapesetben igazgatási szolgáltatási díjat kellene fizetni, de a vízgazdálkodási törvény szerint a felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmények engedélyezési eljárása illeték és díjfizetési kötelezettségmentes! 2023-ig bírság sem lesz az utólagos engedélyek miatt!

Fontos!

Az, hogy kitolták a fennmaradási engedélyek megkérésének határidejét, mindezt bírságmentesen, nem jelenti azt, hogy a következő három évben érdemes lenne engedély nélkül kutak létesítésébe fogni, hiszen a bírságmentesség csak azokra a kutakra lesz érvényes, melyeket 2020. július 1. előtt készítettek!

További információk

A jegyzői hatáskörbe tartozó kutak engedélyezésről a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara készített egy összefoglalót, részletesen tartalmazza az eljárás lefolytatásához tartozó információkat.

További tájékoztatás érhető el a fennmaradási engedélyezési eljárással kapcsolatban a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának tájékoztatójában.

Hogy miért kell komolyan venni az engedélyezést?

Az engedélyezés a szakszerű kivitelezés garanciája. A nem megfelelően kialakított kutak elszennyezhetik Magyarország stratégiai szempontból is megőrzendő, tiszta vízadó rétegeit. Sok esetben, ha a vízkivétel az első vízadó réteg alatti vízadóból (rétegvíz) történik, – amely engedélyezése nem tartozik a jegyzői hatáskörbe – a gyors és olcsó kivitelezés érdekében a kútfúró figyelmen kívül hagyja a kútépítési szabályokat, és nem tömedékeli el a fúrt átmérő és a beépített csövezet közötti gyűrűsteret.

A rosszul kiképzett kutak csőszerkezete mentén a felszínről szivárgó szennyező anyagok viszonylag nagy sebességgel és koncentráltan juthatnak be a felszín alatti vízbe.

A nem megfelelő kútkialakítás a mélyebb, rétegvizet, karsztvizet szolgáltató kút esetében a már szennyezett talajvizet közvetlen módon a mélyebb helyzetű, tiszta vizű rétegekbe vezetheti.