PDF Nyomtatás E-mail

Jöhetnek az engedély nélküli kutak, most már legálisan! Megszavazták a törvénymódosítást

2020. december 17., 12:09 | Agroinform.hu
 
Megszületett a döntés a vízgazdálkodási törvény módosításáról: mentességet kaphatnak a mezőgazdasági öntözési célú kutak az engedélyezési eljárás alól.
Az öntözésre szánt kutak létesítését és engedélyeztetését illetően módosul a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény.

Az Országgyűlés a 2020. december 16-án elfogadta a benyújtott törvénymódosítást, mely szerint nem szükséges vízjogi engedély a mezőgazdasági öntözési célú kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez, ha a következő feltételek együttesen teljesülnek (28/A. §):

a) a kutat a vízbázisok védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló vízkészlet igénybevétele nélkül, továbbá a hatósági nyilvántartásban szereplő talaj vagy talajvízszennyezéssel nem érintett területen létesítik,

b) a kút talpmélysége az 50 métert nem haladja meg és az első vízzáró réteget nem éri el,

c) a kúthoz kapcsolódó öntözőrendszer kizárólag a létesítő, üzemeltető művelése alatt álló területek öntözését szolgálja,

d) felszíni vízkivételi lehetőség az érintett területek vonatkozásában nem vagy – a megvalósítás műszaki költségeihez képest – aránytalanul nagy költség mellett áll rendelkezésre, és

e) a kutat a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendelet szerint a hatósági nyilvántartásba a létesítő, üzemeltető bejelentette, továbbá a víz mennyiségének mérését biztosító digitális kútvízmérővel felszerelte.

kerti kút

Csak az 50 méternél nem mélyebb talajvízkutak esetén szűnik meg az engedélykötelezettség január 1-től – fotó: MTI/Rosta Tibor

Fontos módosítás ezen túl, hogy mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az, aki engedély nélkül létesített kút (néhány kivétellel) esetében 2023. december 31-ig benyújtja a vízjogi fennmaradási engedélyezés iránti kérelmét az illetékes hatósághoz és azt kútvízmérő órával felszereli. Ez azokra a kutakra érvényes, amelyeket "Az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról" szóló 2020. évi XXXI. törvény hatálybalépését megelőzően, tehát 2020. július 1. előtt létesítettek.

A törvénymódosítás teljes szövege itt érhető el. A megszavazott törvénymódosítás a köztársasági elnök aláírására vár.

Milyen út vezetett idáig?

A törvénymódosítással kapcsolatban számos aggály merült fel, többek között a WWF Magyarország is kifejette véleményét az ügy kapcsán. A szervezet szerint a módosítás elfogadása a vízkészletek túlhasználatát tenné lehetővé és tovább rontana az aszályhelyzeten.

Számos elképzelés volt az utóbbi években arra vonatkozóan, hogy a mezőgazdasági és a házi vízigényt kiszolgáló kutak engedélyezési eljárása gördülékenyebb legyen, és ezáltal csökkenjen az illegális kútfúrások miatti környezeti kockázat.

A korábban létesített, engedéllyel nem rendelkező kutak legalizására az első fontosabb intézkedést 2016-ban vezette be a kormányzat: a vízgazdálkodási törvény akkori módosítása elrendelte, hogy a korábban engedély nélkül létesített kutakra engedélyt kell kérni. Az engedélyeztetési kötelezettség melletti érv a hazai vízbázis védelme volt.

Ez jelentős költséget jelent a kutakat napi szinten, vezetékes víz helyett használókra éppúgy, mint a kutakból öntöző gazdákra. Az eljárás lefolytatása mellett az illegális kút tulajdonosa bírságra is számíthat a módosítás értelmében. A NAK ugyanebben az évben kezdeményezte azt a törvénymódosítást, miszerint az illegálisan kialakított kutak engedélyeztetése lehessen bírságmentes. A bírság akár 1 millió forintig is terjedhetett volna, a Kamara kezdeményezésére azonban haladékot kaphattak a tulajdonosok.

2017. augusztusában jelentette be Lázár János, hogy ingyenessé válik a kútfúrásra vonatkozó engedélyeztetési eljárás. Ez a javaslat a 80 méternél sekélyebb, házi vízigényt kiszolgáló kutakra lett volna érvényes, illetve ott, ahol nincs érvényben tiltás vagy kiemelt vízvédelmi feladat –  ez az ország területének 88%-ára tette érvényessé a szabályt.

kút

2018-ban is volt egy kísérlet a kutak engedélyeztetési kötelezettségének enyhítésére – Fotó: pixabay

2018. júliusában megszavazta az Országgyűlés: nem kell engedélyeztetni, sem bejelenteni a 80 méternél sekélyebb, és csupán a házi vízigényt kielégítő kutakat. További részletek az akkori törvénymódosítás tervezetből: gazdasági célú vízkivétel esetében és hideg és termálkarszt készletek térségében mélységtől és vízmennyiségtől függetlenül maradt volna az engedélyeztetési kötelezettség, de lett volna lehetőség arra, hogy a korábban engedély nélkül létesített kutak utólagos fennmaradási engedélyt kapjanak bírság kiszabása nélkül. Az érintett tulajdonosoknak 10 évük lett volna arra a tervezet szerint, hogy legalizálják a kutakat. A törvénymódosítás célja: az állampolgárokat sújtó felesleges adminisztratív terhek csökkentése és az ellenőrzés hatékonyságának növelése.

2018. augusztusában az Országgyűlés által elfogadott előbb részletezett törvénymódosítási javaslatot az Alkotmánybíróság elutasította. Indok: az adminisztrációs terhek csökkentése más módon is elérhető, ez a javaslat túl nagy kockázatot jelentene a hazai ivóvízbázisra nézve.

Tehát érvényben maradt a korábbi szabályozás: miszerint 2018. december 31-ig kellett volna bejelenteni és fennmaradási engedélyt kérni az engedély nélkül létesült kutakra.

A NAK 2018. októberében kezdeményezte, hogy a fennmaradási engedély kérésének határidejét tolják ki 2020. végéig, illetve ne társuljon hozzá bírság. A javaslatot elfogadták.

2020. júliusában döntöttek arról, hogy 2023-ig lesz lehetőség az illegális kutak fennmaradási engedélyeztetésének lebonyolítására.

2020. novemberében a vízgazdálkodási törvény módosítását irányozták elő a maximum 50 méter mély talajvízkutak engedélyezési kötelezettségének eltörléséről, illetve a fennmaradási engedélyek bírságmentes igényléséről, melyet most, december 16-án fogadott el a Parlament