Öntözésről
PDF Nyomtatás E-mail

Zöld lámpát kaptak a mezőgazdasági kutak – megjelent a törvénymódosítás!

2020. december 23., 11:58  Agroinform.hu
December 22-én megjelent a Magyar Közlönyben a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása. A január 1-jén hatályba lépő törvénymódosítás lehetővé teszi egyes mezőgazdasági öntözési célú kutak engedélyezési eljárás lefolytatása nélküli létesítését.
A Magyar Közlöny 285. számában jelent meg a 2020. évi CLXXV. sz. jogszabály a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. sz törvény módosításáról.

öntözés

        A köztársasági elnök aláírta a vízgazdálkodási törvény módosítását – Fotó: MTI/Varga György

Az Országgyűlés a 2020. december 16-án fogadta el a benyújtott törvénymódosítást, mely szerint nem szükséges vízjogi engedély a mezőgazdasági öntözési célú kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez, ha a jogszabályban foglalt feltételek fennállnak.

A WWF Magyarország nyílt elvélben kérte a köztársasági elnököt arra, hogy ne írja alá a törvénymódosítást. A szervezet szerint nincs információ arról, hogy körülbelül hány gazdát fog érinteni az adminisztratív könnyítés, valamint arról sincs, hogy a felszín alatti vizek és a környezet védelme hogyan lesz biztosítva az új szabályozási rendszerben. A WWF figyelmeztet, hogy a kutak megfelelő szakértelem nélküli létesítése jelentős kockázatot jelent a környezetre.

 
PDF Nyomtatás E-mail
öntözési szolgalom

Az öntözési szolgalom ára

K

A használt terület tulajdonosának 
kártalanítás jár – de mennyi?

A „szolgalom” egy ősi jogintézmény, a lényegi szabályait már a római jog is ugyanúgy tartalmazta, mint a ma hatályos Polgári törvénykönyv. Az öntözési szolgalom esetén vízilétesítmény telepítése és üzemeltetése válik lehetővé a szomszéd földjén keresztül, ám nem mindegy, hogyan, és ezért mennyit kell fizetni.

Nem tudom megállni, hogy meg ne je­­gyezzem: a „szolgalmi jog” nem azonos a (gyakorta hallható) „szorgalmi joggal”, amely egyfajta laikus elhallása az eredeti kifejezésnek, s azt sugallja, mintha a szolgalmi jognak valamiféle köze lenne az ingatlant használó azon jogosultságához, hogy „szorgalmas” legyen. Éppen ezért, ha nem akarunk nevetségessé válni, a szolgalom helyett ne használjuk a szorgalom szót! A szolgalom szó ugyanis nem a serényen dolgozó (szorgalmas) gazdára utal, hanem a „szolgálat” szóból eredeztethető, mégpedig az egymással szomszédságban lévő telkek viszonylatában.

Tisztázzuk a fogalmat!

A kiindulópont a telki szolgalom. Ezen jog alapján az ingatlan mindenkori birtokosa (tehát nem csak a tulajdonos) átjárás, vízellátás, vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy az ingatlan mindenkori birtokosa számára előnyös más hasonló célra más ingatlanát (praktikusan a szomszédos telket) meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a másik ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként eredő valamely magatartástól tartózkodjék. Ennek a szituációnak a legtipikusabb esete az, amikor valamely ingatlan nincs összekötve megfelelő közúttal, emiatt a szomszédok kötelesek tűrni, hogy az ingatlan mindenkori birtokosa földjeiken átjárjon.

Ez a jog főszabály szerint szerződéssel jön létre, de nincs kizárva annak lehetősége sem, hogy ezt a jogot elbirtokolja a jogosult. Ez annyit tesz, hogy amennyiben valaki valamilyen telki szolgalom kategóriájába tartozó jogosultságot legalább tizenöt éven át gyakorol úgy, hogy a szomszédos telek tulajdonosa ez ellen nem tiltakozik, akkor ezt a jogot szerződés nélkül is megszerzi. A szolgalom lényege tehát az, hogy van egy uraló ingatlan, illetve egy szolgáló ingatlan: az uralkodó ingatlan mindenkori használója a szolgáló ingatlant is jogosult a szolgalmi jognak megfelelő módon használni. Ez a használat természetesen nem eredményezheti azt, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan használójának szükségtelen, aránytalan sérelmet okozzon a szolgalmi jog jogosultja.

A szolgalmi jogot a szomszédos telektulajdonosok megállapodással (és az ahhoz kapcsolódó földhivatali eljárással) megszüntethetik, és ugyanezt – a felek vitája esetén – a bíróság is megteheti, ha az uralkodó telek rendetetésszerű használatához a szolgalmi jog már nem szükséges. Az elbirtoklás logikájához hasonlóan a szolgalmi jog „elenyészése” is egy lehetőség, amennyiben ugyanis a jogosult – bár ez módjában állt – tizenöt éven át nem gyakorolta a szolgalmi jogot, vagy eltűrte, hogy e jog gyakorlásában akadályozzák, a szolgalmi jog szintén megszűnik.

Az öntözésre külön törvény is vonatkozik

Az öntözési szolgalom lényege, hogy az uralkodó ingatlan mindenkori használója öntözés céljából használhatja a szomszédos, szolgáló ingatlant, észszerű mértékben és módon, nem ellehetetlenítve és szükségtelen mértékben nem károsítva a szolgáló ingatlant, illetve nem akadályozva a szolgáló ingatlan mindenkori használóját a szolgáló ingatlan rendeltetésszerű használatában. Mivel a szolgalom általános jellegétől lényeges elemekben különböző típusról van szó, ezt a kérdést a Ptk. általános szabályain túl külön törvény is rendezi, mégpedig a 2020. január 1-től hatályba lépett 2019. évi CXIII. tv. Eszerint a szolgáló ingatlan tulajdonosa, használója köteles tűrni, hogy az ingatlanán az öntözéses gazdálkodást folytató mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági tevékenysége folytatásához szükséges öntözést szolgáló vonalas vízilétesítményt létesítsen és üzemeltessen, az ehhez szükséges vízimunkákat elvégezze, illetve az öntözőberendezést átvezesse. Ez a szolgalmi jog a jogosultat addig illeti meg, amíg a vízjogi engedély alapján folytatja tevékenységét. Ennek a jognak az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről, illetve törléséről is a vízügyi hatóság intézkedik.

Tekintettel arra, hogy ennek a szolgalomnak a gyakorlása komoly korlátozást jelent a szolgáló ingatlan mindenkori használójának (mind a vízilétesítmény kialakításával, mind az öntözéssel összefüggésben), a törvény rendelkezik arról, hogy a szolgáló ingatlan tulajdonosát kártalanítás illeti meg. A szolgalmi jog gyakorlásával összefüggésben elszenve­dett károk ellentételezése azért nem „kártérítés”, mert a kártérítés a jogellenes magatartással okozott kár miatt jár, míg a jogszerű magatartással összefüggésben felmerült kár ellentételezése a kártalanítás. Ezt a kártalanítást annak kell megfizetnie, aki a vízjogi engedély jogosultja, a kártalanítás összegét pedig a szolgáló ingatlan tulajdonosa kapja. A vízilétesítmények kialakításáért járó kártalanítás a szolgalmi jog földhivatali bejegyzését követő 15 napon belül fizetendő, míg az egyes öntözési munkálatok miatt járó kártalanítás a konkrét öntözések időpontjában válik esedékessé. (Ilyen munkálat a felszínen vezetett csatorna üzemeltetése, fenntartása, öntözőberendezés átvezetése, áttelepítése, havária elhárítása.)

A jogszabály tehát biztosítja azt a feltétlen jogot, hogy az öntözésre szoruló földek hozzájussanak a megfelelő mennyiségű vízhez, s hogy az öntözésre szolgáló vizet megfelelő, korszerű technológiával lehessen eljuttatni a földekre. Ez jogszerű eszközökkel nem akadályozható meg, ugyanakkor az sem történhet meg, hogy a szolgáló telek tulajdonosa károsodjon emiatt. Mivel igen sokféle és különböző mértékű kár állhat elő az öntözési tevékenységgel összefüggésben, és ezek összetétele, jellege gyakorlatilag minden esetben más, az adott ingatlanokra jellemző sajátosságoktól függ, alaphelyzetben az uralkodó és a szolgáló ingatlanok tulajdonosainak megállapodása alapján kell meghatározni a kártalanítás összegét. A felek megállapodásának elősegítésére, illetve vita esetén a döntés alapját jelentő jogszabályok irányszámokat is megadnak a kártalanítás összegére.

Ha nincs megegyezés, jöhet a képlet

Mint ahogy minden jogvitás esetben, úgy ilyen szituációban is érdemes a közös megegyezésre törekedni. Az erről szóló egyeztetés során szabályos meghívóval, mellékelt öntözési nyomvonaltervekkel kell az érintetteket legalább 20 nap időköz hagyásával értesíteni a tervekről, javaslatokról, az egyeztetés tartalmáról, az érintettek nyilatkozatairól pedig pontos jegyzőkönyvet kell felvenni. Amennyiben lehetséges, és nem aránytalanul költséges, úgy felszín alatti vízelvezetésről kell dönteni, ha pedig ez a technikai megoldás nem lehetséges, akkor elsősorban az érintett ingatlan határvonala mentén kell kiépíteni a szolgáló ingatlan használatát korlátozó létesítményeket, berendezéseket. Ha a felek között nincs megegyezés, akkor ennek tényét, okait, indokait is rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

Megegyezés hiányában lép életbe a 302/2020. Korm. rendelet által megadott, a kártalanítás mértékét meghatározó képlet, amely a következő: K (kártalanítási összeg) = 50 000 Ft, szorozva AK (az érintett terület átlagos aranykorona-értéke), szorozva T (az érintett terület nagysága hektárban), szorozva G (igénybevételi szorzó). Az igénybevételi szorzó földfelszíni vagy erdőket érintő beruházás esetén 1, míg földfelszín alatti beruházásoknál 0,3. Nem termőföld esetében egyszeri kártalanítás jár, melynek összege 1,73 millió forint/ha.

A kormányrendeletben megadott képletből kiszámítható például, hogy egy 20 aranykoronás (AK=20), egy hektár méretű terület (T=1), földfelszíni öntözőberuházás esetén (G=1), összeszorozva az 50.000 Ft mértékű kártalanítási tétellel kereken 1 000 000 Ft (K=1 000 000 Ft). A képlet használatával már képet kaphatunk a földhasználat államilag beárazott értékéről, és könnyebbé válik a feleknek megegyezésre jutniuk, amit végeredményben egyébként sem kerülhetnek el.

Alaphelyzetben az uralkodó és a szolgáló ingatlanok tulajdonosainak megállapodása alapján kell meghatározni a kártalanítás összegét.

 
PDF Nyomtatás E-mail

Jöhetnek az engedély nélküli kutak, most már legálisan! Megszavazták a törvénymódosítást

2020. december 17., 12:09 | Agroinform.hu
 
Megszületett a döntés a vízgazdálkodási törvény módosításáról: mentességet kaphatnak a mezőgazdasági öntözési célú kutak az engedélyezési eljárás alól.
Az öntözésre szánt kutak létesítését és engedélyeztetését illetően módosul a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény.

Az Országgyűlés a 2020. december 16-án elfogadta a benyújtott törvénymódosítást, mely szerint nem szükséges vízjogi engedély a mezőgazdasági öntözési célú kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez, ha a következő feltételek együttesen teljesülnek (28/A. §):

a) a kutat a vízbázisok védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló vízkészlet igénybevétele nélkül, továbbá a hatósági nyilvántartásban szereplő talaj vagy talajvízszennyezéssel nem érintett területen létesítik,

b) a kút talpmélysége az 50 métert nem haladja meg és az első vízzáró réteget nem éri el,

c) a kúthoz kapcsolódó öntözőrendszer kizárólag a létesítő, üzemeltető művelése alatt álló területek öntözését szolgálja,

d) felszíni vízkivételi lehetőség az érintett területek vonatkozásában nem vagy – a megvalósítás műszaki költségeihez képest – aránytalanul nagy költség mellett áll rendelkezésre, és

e) a kutat a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendelet szerint a hatósági nyilvántartásba a létesítő, üzemeltető bejelentette, továbbá a víz mennyiségének mérését biztosító digitális kútvízmérővel felszerelte.

kerti kút

Csak az 50 méternél nem mélyebb talajvízkutak esetén szűnik meg az engedélykötelezettség január 1-től – fotó: MTI/Rosta Tibor

Fontos módosítás ezen túl, hogy mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az, aki engedély nélkül létesített kút (néhány kivétellel) esetében 2023. december 31-ig benyújtja a vízjogi fennmaradási engedélyezés iránti kérelmét az illetékes hatósághoz és azt kútvízmérő órával felszereli. Ez azokra a kutakra érvényes, amelyeket "Az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról" szóló 2020. évi XXXI. törvény hatálybalépését megelőzően, tehát 2020. július 1. előtt létesítettek.

A törvénymódosítás teljes szövege itt érhető el. A megszavazott törvénymódosítás a köztársasági elnök aláírására vár.

Milyen út vezetett idáig?

A törvénymódosítással kapcsolatban számos aggály merült fel, többek között a WWF Magyarország is kifejette véleményét az ügy kapcsán. A szervezet szerint a módosítás elfogadása a vízkészletek túlhasználatát tenné lehetővé és tovább rontana az aszályhelyzeten.

Számos elképzelés volt az utóbbi években arra vonatkozóan, hogy a mezőgazdasági és a házi vízigényt kiszolgáló kutak engedélyezési eljárása gördülékenyebb legyen, és ezáltal csökkenjen az illegális kútfúrások miatti környezeti kockázat.

A korábban létesített, engedéllyel nem rendelkező kutak legalizására az első fontosabb intézkedést 2016-ban vezette be a kormányzat: a vízgazdálkodási törvény akkori módosítása elrendelte, hogy a korábban engedély nélkül létesített kutakra engedélyt kell kérni. Az engedélyeztetési kötelezettség melletti érv a hazai vízbázis védelme volt.

Ez jelentős költséget jelent a kutakat napi szinten, vezetékes víz helyett használókra éppúgy, mint a kutakból öntöző gazdákra. Az eljárás lefolytatása mellett az illegális kút tulajdonosa bírságra is számíthat a módosítás értelmében. A NAK ugyanebben az évben kezdeményezte azt a törvénymódosítást, miszerint az illegálisan kialakított kutak engedélyeztetése lehessen bírságmentes. A bírság akár 1 millió forintig is terjedhetett volna, a Kamara kezdeményezésére azonban haladékot kaphattak a tulajdonosok.

2017. augusztusában jelentette be Lázár János, hogy ingyenessé válik a kútfúrásra vonatkozó engedélyeztetési eljárás. Ez a javaslat a 80 méternél sekélyebb, házi vízigényt kiszolgáló kutakra lett volna érvényes, illetve ott, ahol nincs érvényben tiltás vagy kiemelt vízvédelmi feladat –  ez az ország területének 88%-ára tette érvényessé a szabályt.

kút

2018-ban is volt egy kísérlet a kutak engedélyeztetési kötelezettségének enyhítésére – Fotó: pixabay

2018. júliusában megszavazta az Országgyűlés: nem kell engedélyeztetni, sem bejelenteni a 80 méternél sekélyebb, és csupán a házi vízigényt kielégítő kutakat. További részletek az akkori törvénymódosítás tervezetből: gazdasági célú vízkivétel esetében és hideg és termálkarszt készletek térségében mélységtől és vízmennyiségtől függetlenül maradt volna az engedélyeztetési kötelezettség, de lett volna lehetőség arra, hogy a korábban engedély nélkül létesített kutak utólagos fennmaradási engedélyt kapjanak bírság kiszabása nélkül. Az érintett tulajdonosoknak 10 évük lett volna arra a tervezet szerint, hogy legalizálják a kutakat. A törvénymódosítás célja: az állampolgárokat sújtó felesleges adminisztratív terhek csökkentése és az ellenőrzés hatékonyságának növelése.

2018. augusztusában az Országgyűlés által elfogadott előbb részletezett törvénymódosítási javaslatot az Alkotmánybíróság elutasította. Indok: az adminisztrációs terhek csökkentése más módon is elérhető, ez a javaslat túl nagy kockázatot jelentene a hazai ivóvízbázisra nézve.

Tehát érvényben maradt a korábbi szabályozás: miszerint 2018. december 31-ig kellett volna bejelenteni és fennmaradási engedélyt kérni az engedély nélkül létesült kutakra.

A NAK 2018. októberében kezdeményezte, hogy a fennmaradási engedély kérésének határidejét tolják ki 2020. végéig, illetve ne társuljon hozzá bírság. A javaslatot elfogadták.

2020. júliusában döntöttek arról, hogy 2023-ig lesz lehetőség az illegális kutak fennmaradási engedélyeztetésének lebonyolítására.

2020. novemberében a vízgazdálkodási törvény módosítását irányozták elő a maximum 50 méter mély talajvízkutak engedélyezési kötelezettségének eltörléséről, illetve a fennmaradási engedélyek bírságmentes igényléséről, melyet most, december 16-án fogadott el a Parlament
 
PDF Nyomtatás E-mail

Saját kutat szeretnék használni – mit kell tennem?

2020. december 10., 14:50 Agroinform.hu

Összefoglaltuk lépésről lépésre, mit kell tennie annak, aki meglévő kútját engedélyeztetné vagy új kutat létesítene.

Az első és legfontosabb tudnivaló a kutak létesítése és engedélyezése kapcsán az, hogy a felszín alatti vizek az állam kizárólagos tulajdonába tartoznak.

Az állam alaptörvényből fakadó kötelezettsége a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme, valamint a vízhasználat jövő generációk érdekeit is figyelembe vevő szabályozása.

A jelenlegi szabályozásnak megfelelően ezért engedélyeztetni szükséges minden típusú kutat, függetlenül attól, hogy milyen mélységben, mekkora mennyiségben, milyen vízkészletet használ.

Az engedélyeztetésnek vannak különböző szintjei a vízbázis megőrzésének kockázataihoz mérten. Idény nyáron a már megépített, engedély nélkül létesült kutak fennmaradási engedélyeztetését 2023-ig tolták ki, illetve napirenden van egy új, engedélyeztetési eljárás nélküli kútlétesítési javaslat is. Ehhez a vízgazdálkodási törvény módosítására van szükség, a részletek egyelőre ezzel kapcsolatban nem ismertek.

kerti kút

Az öntözési célú kutakat talán nem kell engedélyeztetni a jövőben, ha nem érik el az első vízzáró réteget
                                                        – Fotó: Shutterstock

A hatályos jogszabályok értelmében egy kút létesítése és üzemeltetése – a felszín alatti vizek kitermelésével összefüggésben – vízjogi engedélyköteles tevékenység. Az engedélyezésnek különböző fázisai vannak.

A vízilétesítmény (pl. kút)
• megépítéséhez és átalakításához vízjogi létesítési engedélyre,
• használatbavételéhez és üzemeltetéséhez vízjogi üzemeltetési engedélyre,
• megszüntetéséhez megszüntetési engedélyre van szükség.

Mit értünk felszín alatti vizeken?

Felszín alatti vízkészleteink kiemelkedő természeti erőforrást jelentenek. Ivóvízellátásunk több mint 95 %-ban felszín alatti vizekből történik. A felszín alatti vizek jelentősége a természetes növényzet és a mezőgazdaság szempontjából is nagy: a megfelelő mélységben elhelyezkedő talajvíz szükséges a növények optimális vízellátásához.

Típusai:

  • parti szűrésű víz: a folyók menti sekély mélységű kavicsos vízadó képződményekre telepített kutakkal nyerhető ki,
  • talajvíz: a felszínközeli törmelékes medenceüledékekben lévő felszín alatti víz,
  • rétegvíz: a mélyebb rétegekben található víz,
  • termálvíz: a 30 foknál melegebb rétegvíz,
  • karsztvíz: a karsztos kőzetekben található (a csapadék legnagyobb részben közvetlenül és gyorsan szivárog be).

Kutat szeretnék építeni, hogyan fogjak bele?

Mivel jelenleg minden típusú kutat az elkészült tervdokumentáció benyújtásával engedélyeztetni szükséges, a legkézenfekvőbb megoldás, ha megkeressük azt a megfelelő jogosultságokkal rendelkező tervezőt, akire rábízhatjuk a tervezést! Ha megvan a tervező, onnantól kezdve sínen vagyunk!

A jövőben nem kell engedélyeztetni a kutakat?

A válasz röviden az, hogy de, kell. Viszont lehetnek kivételek. A vízgazdálkodási törvény most előkészítés alatt álló módosítása szerint az 50 méternél nem mélyebb, az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutak esetében a tervek szerint nem írják majd elő az öntözési igazgatási szerv hatáskörébe tartozó engedélyezést. Tehát a rétegvizet elérő fúrt kutak esetében az engedélyezi kötelezettség továbbra is fenn fog állni.

A módosításról még nem született döntés, az Országgyűlés valószínűleg december közepén tárgyalhatja a tervezetet.

Egyelőre azonban minden típusú kút kialakítása engedélyköteles. Nézzük, milyen folyamatot kell végigvinnie annak, aki engedéllyel rendelkező kutat szeretne akár a házi ivóvízigény kiszolgálására, akár mezőgazdasági terület öntözésére!

1. Első lépés: meg kell határozni, hogy melyik hivatalos szervnél szükséges lefolytatni az engedélyezési eljárást. A 72/1996. (V. 22.) kormányrendelet határozza meg a hatásköröket.

Az engedélyezést vagy az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságnál, mint a vízügyi hatósági jogkört gyakorló területi vízügyi hatóságnál vagy pedig a települési önkormányzat jegyzőjénél, mint a helyi vízgazdálkodási jogkört gyakorló szervnél kell lefolytatni.

A települési önkormányzat jegyzője ezekben az esetekben illetékes:

• legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,

• épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és

• nem gazdasági célú vízigény;

• a házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez. (házi ivóvízigény: emberi fogyasztás céljából a személyes szükségletek kielégítéséhez szükséges, saját célú ivóvízműből biztosított,

nem gazdasági célú vízigény)

Jelenleg minden ennél nagyobb vízigényt kiszolgáló, gazdasági célú öntözést szolgáló, vagy az első vízzáró réteg alatt található rétegvizet használó kút létesítése a       katasztrófavédelmi igazgatóság hatáskörébe tartozik.

2. Az engedélyezéshez tervdokumentációt szükséges készíteni.

Ennél figyelembe kell venni a következő szempontokat: milyen célt fog szolgálni a kút (házi vízigény vagy mezőgazdasági öntözés), mekkora vízhasználattal fog járni, milyen típusú vízkészletet szeretnénk használni (talajvíz vagy rétegvíz).

A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentációról a 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet ad iránymutatást:

• műszaki tervek,
• ha a létesítés közművet érint, akkor a közmű kezelőjének hozzájárulása,
• egyes esetekben a vízvezetési szolgalmi jog megállapítására irányuló kérelem vagy a meglévő írásbeli hozzájárulás,
• a vízügyi igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulás,
• a vízügyi igazgatóság vízügyi objektumazonosítási nyilatkozata.

A rendelet 2. számú melléklete határozza meg a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe (helyi önkormányzat jegyzője) tartozó kutak vízjogi engedélyezéséhez szükséges dokumentáció tartalmát.

A rendelet 3. számú melléklet I. pontja pedig tartalmazza a vízügyi hatósági (katasztrófavédelmi hatóság) engedélyéhez kötött felszín alatti vízilétesítmények engedélyezési eljárásaihoz szükséges dokumentáció, műszaki terv kötelező tartalmát.

A dokumentáció tartalma eltér a két esetben: a jegyzői hatáskörbe tartozó kútlétesítést esetén egyszerűbb tervdokumentációra van szükség, a részletek pontosan megismerhetőek a 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet előírásaiból.

kút

A mezőgazdasági területek öntözéséhez elsősorban a felszíni vizek használata ajánlott – Fotó: pixabay

Ki készíthet fúrt kutat?

A kútfúrónak szakmai képesítéssel kell rendelkeznie, azaz: a 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 13. § (2)-(4) bekezdéseiben meghatározott jogosultsággal kell rendelkeznie, melyet a vízjogi létesítési engedély iránti kérelemben, vagy legkésőbb a kút kivitelezésének időpontjáról szóló értesítésben igazolnia kell.

3. A létesítés után az üzemeltetést is engedélyeztetni kell!

A kút megépítését követően szükséges vízjogi üzemeltetési engedélyt is kérni a vízügyi hatóságtól. Ezt az eljárást azon hatóság előtt kell kezdeményezni, amelyik a vízjogi létesítési engedélyt kiadta, az eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, mely befizetésről a bizonylatot, vagy annak másolatát, valamint a 41/2017. (XII. 29.) BM rendeletben meghatározott dokumentációt kell csatolni a kérelemhez.

Mi a helyzet, ha termőföldön akarunk kutat létesíteni?

A földhivatal részéről is határozattal kell rendelkezni arról, hogy a kút létesítésével a termőföldet más célra (azaz vízkivételre) is használni szeretnénk. A földhivatalhoz még az vízjogi engedélyezés előtt kell benyújtani a kérelmet a termőföld más célra történő használatának engedélyezéséhez.

Mi legyen a már meglévő kutakkal?

1. Ha a tulajdonos nem tudja, hogy van-e engedélye egy már meglévő kútnak, akkor a települési jegyző, vagy az illetékes vízügyi hatóság meg tudja mondani a kérdéses kút térképen való megjelölése után, hogy van vagy nincs engedélye.

2. A vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vagy attól eltérően megvalósított kút esetén a tulajdonosnak az illetékes hatóságtól fennmaradási engedélyt kell kérni, a határidő a 2020 nyarán hozott döntés értelmében 2023 vége. A szükséges tervdokumentáció hasonló az újonnan építendő kutakéhoz, a részletek a 41/2017-es kormányrendelet 2. mellékletében olvashatóak. A tervdokumentációnak a tényleges állapotot kell bemutatnia.

Az engedélyezés során alá kell írni egy nyilatkozatot, mely szerint a kút úgy került kialakításra, hogy abba a felszínről szennyeződés vagy csapadékvíz nem kerülhet. Szükség van a kút műszaki adataira, fényképekre, a használat során keletkező szennyvíz mennyiségére és annak elhelyezésére vonatkozó információkra.

A vízügyi hatóság a fennmaradási engedély megadását a létesítmény átalakításától vagy meghatározott munkák elvégzésétől teheti függővé.

Felmerülő probléma: a kutak tulajdonosai sokszor nem rendelkeznek adatokkal a meglévő kútról, milyen anyagból készült, milyen vízkészletet használ, milyen mélyen található.

Az engedéllyel nem rendelkező kutak esetében elmondható, hogy ezek közül azok, amelyek 1992 után készültek illegálisak, tehát szükség van fennmaradási engedély kérésére. Most bírságmentesen van erre lehetőség.

kerti kút

Az ásott kutakra vonatkozóan fennmaradási vagy üzemeltetési engedélyt kell kérni, attól függően, hogy az építés időpontjában milyen rendelkezések voltak érvényben – Fotó: pixabay

A fennmaradási engedélyek iránti kérelmeket 2020. január 1-től a VIZEK rendszeren keresztül kell benyújtani. (Természetes személyeknek lehetősége van postai úton is, de az elektronikus eljárásra kötelezett ügyfelek kizárólag a VIZEK rendszeren keresztül nyújthatják be a kérelmet.)

Mennyibe kerül a fennmaradási engedély igénylése?

A területi vízügyi hatóság vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásának lefolytatásáért alapesetben igazgatási szolgáltatási díjat kellene fizetni, de a vízgazdálkodási törvény szerint a felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmények engedélyezési eljárása illeték és díjfizetési kötelezettségmentes! 2023-ig bírság sem lesz az utólagos engedélyek miatt!

Fontos!

Az, hogy kitolták a fennmaradási engedélyek megkérésének határidejét, mindezt bírságmentesen, nem jelenti azt, hogy a következő három évben érdemes lenne engedély nélkül kutak létesítésébe fogni, hiszen a bírságmentesség csak azokra a kutakra lesz érvényes, melyeket 2020. július 1. előtt készítettek!

További információk

A jegyzői hatáskörbe tartozó kutak engedélyezésről a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara készített egy összefoglalót, részletesen tartalmazza az eljárás lefolytatásához tartozó információkat.

További tájékoztatás érhető el a fennmaradási engedélyezési eljárással kapcsolatban a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának tájékoztatójában.

Hogy miért kell komolyan venni az engedélyezést?

Az engedélyezés a szakszerű kivitelezés garanciája. A nem megfelelően kialakított kutak elszennyezhetik Magyarország stratégiai szempontból is megőrzendő, tiszta vízadó rétegeit. Sok esetben, ha a vízkivétel az első vízadó réteg alatti vízadóból (rétegvíz) történik, – amely engedélyezése nem tartozik a jegyzői hatáskörbe – a gyors és olcsó kivitelezés érdekében a kútfúró figyelmen kívül hagyja a kútépítési szabályokat, és nem tömedékeli el a fúrt átmérő és a beépített csövezet közötti gyűrűsteret.

A rosszul kiképzett kutak csőszerkezete mentén a felszínről szivárgó szennyező anyagok viszonylag nagy sebességgel és koncentráltan juthatnak be a felszín alatti vízbe.

A nem megfelelő kútkialakítás a mélyebb, rétegvizet, karsztvizet szolgáltató kút esetében a már szennyezett talajvizet közvetlen módon a mélyebb helyzetű, tiszta vizű rétegekbe vezetheti.

 
PDF Nyomtatás E-mail

A kamarai útmutató tartalmazza a mezőgazdasági vízhasznosítási idénnyel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, fogalmakat,

valamint a vízhasználatokra vonatkozó időkorlátokat.


Mezőgazdasági célú vízgazdálkodás a mezőgazdaság feladatait, érdekeit szolgáló vízhasznosítási és vízkárelhárítási tevékenység. A mezőgazdasági

célú vízhasználat a felszíni vízből a mezőgazdasági vagy erdőgazdasági művelés alatt álló területek öntözését vagy halastavak vízellátását biztosító,

vízjogi üzemeltetési engedély alapján történő vízhasználat, vagy bejelentés alapján történő rendkívüli öntözési célú vízhasználat.

A NAK készített egy útmutatót, amely tartalmazza a mezőgazdasági vízhasznosítási idénnyel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, fogalmakat,

valamint a vízhasználatokra vonatkozó időkorlátokat.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az információk tájékoztató jellegűek, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően kell eljárni!


Vonatkozó jogszabály: a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről szóló 2/1997. (II. 18.) KHVM rendelet.

NAK/Tasnádi G.

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 Következő > Utolsó >>

Oldal 2 / 8