2023. április 12., szerda 9:26:04 / Agroinform.hu / Faar Ida
Egyes területeken a négyszeresére emelkedett a vízdíj.
Sokan szeretnének a Tisza vizével öntözni – írja a novenyvedoszer.hu. Az utóbbi szélsőséges időszakban vált mindez fontossá, de nem feltétlenül csak az aszály tette indokolttá. Szerepet játszott az öntözési igények megnövekedésében az is, hogy a korlátlanul beáramló ukrán gabona miatt itthon eladhatatlanná vált a termés, így sokan váltottak borsó, bab és csemegekukorica termesztésére.
Az unió 2013-as döntése szerint a tagállamokban fizetni kell a mezőgazdasági vízhasználatért – fotó: pixabay.com
Emelkedett a vízdíj
A csongrádi-mindszenti térségben jelentősen megnőtt a Tisza vizével öntöző gazdálkodók vízdíja: egyes területeken a tavalyi négyszeresét fogják majd fizetni. A mezőgazdaságból élők joggal érzik úgy, hogy teljesen ellehetetlenülnek, mert ez tovább drágítja majd a termékeiket is. Ráadásul arra sincs lehetőségük, hogy befejezzék a mezőgazdasági tevékenységet, mert vagy terményre szerződtek, vagy a korábbi pályázatok miatt üzemeltetési kötelezettségeik vannak.
Az eddigi köbméterenkénti 64 forintos vízdíj 250 forintra emelkedett. A Belügyminisztérium indoklása egyértelmű: az unió 2013-as döntése szerint a tagállamokban fizetni kell a mezőgazdasági vízhasználatért. Az állami támogatás mértékét hazánkban 2017 óta fokozatosan csökkentik.
A szolgáltatási díj az alap és a változó díjból tevődik össze. Két éve a vízhasználók az alapdíj ötven százalékát fizetik, a másik ötven százalékot az állam állja. Az alapdíj ötven százalékát az állam idén is biztosítja, a változó díjat viszont a vízhasználónak kell megfizetni
– írta a minisztérium.
Az eddigi köbméterenkénti 64 forintos vízdíj 250 forintra emelkedett – fotó: pixabay.com
A megnövekedett költségek és az infláció is drágítja a vízszolgáltatás díját
Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén például tovább növeli a költségeket az, hogy a mezőgazdasági vízellátás gravitációsan nem megoldható, így az igényelt vízmennyiséget két, három, de van, ahol csak nyolc szivattyúval lehet megoldani.
A Dél-alföldi gazdák szerint a terheiket az is növeli, hogy a vízügy a vizet kiemeli a Tiszából, majd beemeli a mártélyi holtágba, ahonnan az a víztározóba kerül, s egy következő víztársulat juttatja azt egy másik csatornaszakaszba, emiatt a mártélyi holtágba beemelt vizet – vízveszteségre hivatkozva – a gazdákra terhelik.
A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a dráguló vizet még csak mellőzni sem tudják. Az egyik öntözési közösség pályázati forrásból ugyanis egymilliárdos beruházást hajtottak végre, amelynek részeként fenntartási kötelezettségük van, vagyis öntözniük kell. A gazdálkodást sem hagyhatják abba, mert köti őket a beszállítási kötelezettség, azaz mindenképpen terményt kell előállítaniuk.