2024. január 23., kedd 10:34:00 / Agroinform.hu / Horváth Attila

Változott a 2019. évi CXIII. törvény az öntözéses gazdálkodásról, januárban léptek hatályba a módosítások.

A változás részleteiről az agrarkozosseg.hu számolt be. Mint az a honlapon olvasható: eddig kizárólag az öntözési közösség döntésétől függött, hogy új tagok csatlakozhatnak-e a fenntartható vízgazdálkodási közösségekhez. 2024-től azonban a meglévő és vízjogi engedély alapján üzemelő harmadlagos műhöz az üzemeltető engedélyes hozzájárulásával és vízjogi engedély alapján bármely mezőgazdasági termelő csatlakozhat, ha a harmadlagos mű a megnövekedett igénynek a vízjogi engedély alapján műszakilag megfelel.

Amennyiben a csatlakozni kívánó mezőgazdasági termelő a csatlakozás valamennyi szükséges feltételét teljesítette, az üzemeltető engedélyes a csatlakozást csak akkor tagadhatja meg, ha a harmadlagos mű a megnövekedett igénynek a vízjogi engedély alapján műszakilag nem felel meg, vagy a megnövekedett vízigény nem áll rendelkezésre.

Az elismert öntözési közösségeknek az egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló 2023. évi XLIV. törvény hatálybalépését követő 90 napon belül az öntözési igazgatási szerv felhívására nyilatkozniuk kell arról, hogy kívánnak-e fenntartható vízgazdálkodási közösségként tovább működni.

A jövőben a tulajdoni lapról is látható lesz, hogy öntözési közösség területéről van-e szó. Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XCIV. törvény hatálybalépése előtt elismert fenntartható vízgazdálkodási közösségek esetében a miniszter – szükség esetén az érintett alrészletek megjelölésével – kezdeményezi a fenntartható vízgazdálkodási közösség területe jogi jelleg feljegyzését a közösség tagjai által öntözendő ingatlanok tulajdoni lapján.

2024. január 18., csütörtök

Változott a 2019. évi CXIII. törvény az öntözéses gazdálkodásról, 2024 januárjában léptek hatályba a módosítások.

Hogyan módosul a jelentkezés a vízgazdálkodási közösségekhez?

Eddig kizárólag az öntözési közösség döntésétől függött,hogy új tagok csatlakozhatnak-e a fenntartható vízgazdálkodási közösségekhez.

2024-től a meglévő és vízjogi engedély alapján üzemelő harmadlagos műhöz az üzemeltető engedélyes hozzájárulásával és vízjogi engedély alapján bármely mezőgazdasági termelő csatlakozhat, ha a harmadlagos mű a megnövekedett igénynek a vízjogi engedély alapján műszakilag megfelel.

Ha a csatlakozni kívánó mezőgazdasági termelő a csatlakozás valamennyi feltételét teljesítette, az üzemeltető engedélyes a csatlakozást csak akkor tagadhatja meg, ha a harmadlagos mű a megnövekedett igénynek a vízjogi engedély alapján műszakilag nem felel meg vagy a megnövekedett vízigény nem áll rendelkezésre.

Az elismert öntözési közösségek az egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló 2023. évi XLIV. törvény hatálybalépését követő 90 napon belül az öntözési igazgatási szerv felhívására nyilatkoznak arról, hogy kívánnak-e fenntartható vízgazdálkodási közösségként tovább működni.

A jövőben a tulajdoni lapról is látható lesz, hogy öntözési közösség területéről van-e szó. Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XCIV. törvény hatálybalépése előtt elismert fenntartható vízgazdálkodási közösségek esetében a miniszter – szükség esetén az érintett alrészletek megjelölésével – a 180 napon belül kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a fenntartható vízgazdálkodási közösség területe jogi jelleg feljegyzését a közösség tagjai által öntözendő ingatlanok tulajdoni lapján.

2024. január 2., kedd 13:46:50 / MTI

Új csatornák és víztározók építéséről beszélgetett Áder János és Nagy István.

A termőföld, a víz, az ökológiai sokféleség megőrzéséről beszélgetett Kék bolygó című podcastjának legújabb, kedden közzétett adásában Áder János volt államfő Nagy István agrárminiszterrel.

A világ nagy részén rossz az öntözéstechnológia, az élelmiszerpazarlás pedig egyre jelentősebb – fotó: pixabay.com

A Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón készült felvételen a korábbi köztársasági elnök és a tárcavezető hangsúlyozta, hogy a termőföld sokrétű ökoszisztéma, az abban található gombák, baktériumok és más élőlények nélkül nincs megfelelő mennyiségű és jó minőségű élelmiszer.

Áder János úgy látja, hogy a felszíni vizeket az elszennyeződés, a felszín alattiakat a túlzott kitermelés fenyegeti. Kiemelte, a világ nagy részén rossz az öntözéstechnológia, az élelmiszerpazarlás egyre jelentősebb, minden évben Olaszország méretű erdő tűnik el a Földről és legalább ugyanennyi talaj megy tönkre.

Nagy István ezt megerősítve úgy fogalmazott: nem elég, hogy „az urbanizáció és az ipari  fejlesztés következtében termőterületeket veszítünk, a meglévő termőterület minősége is romlik”. A miniszter ezzel indokolta a talajmonitoring-rendszer létrehozását, amely átfogó képet ad az ország minden részének termőképességéről.

Hangsúlyozta, hogy a talaj minden fajtáját az arra legalkalmasabb módon kell megművelni, és erre szükség esetén a gazdálkodókat is föl kell készíteni. Fontosnak tartja azt is, hogy a termőföldből ne vesszen el szerves anyag, abba mindent vissza kell juttatni. Magyarország 20 millió ember alapélelmiszer-ellátására képes, de ehhez a következő években a drasztikus éghajlatváltozás miatt minden termőterületen gondoskodni kell a talajtakarásról – mondta Nagy István.

A felszíni vizeket az elszennyeződés, a felszín alattiakat a túlzott kitermelés fenyegeti – fotó: pixabay.com

Áder János arról is beszélt, hogy a műtrágya jó felszívódása nélkül az abban található nitrogénnek csak kis részét hasznosítják a növények. A többiből vagy üvegházhatású gáz lesz, vagy elszivárogva a talajvizet szennyezi, ráadásul a nem megfelelő talajművelés a talaj vízháztartását is rontja, miközben egyébként is kevesebb a csapadék.

Magyarország számára ezért nem is a vízminőség a legfontosabb probléma – jelezte –, hiszen mindegyik folyó jobb állapotban távozik, mint ahogy érkezett. Nagyobb gondot jelent a víz megtartása és tárolása belföldön, ugyanis jelenleg nem csak a felesleges víz hagyja el az ország területét.

Nagy István megjegyezte, hogy a víz korábban áradás veszélyét jelentette, míg ma az aszály jelenti a legnagyobb gondot, ami az éghajlatváltozás mellett azzal is magyarázható, hogy a vízgyűjtő területeken kivágták az erdők nagy részét. Utalt arra, hogy tavaly a Dunának 40, a Tiszának 60 százalékkal volt kisebb a vízhozama. Jelezte egyúttal, hogy az aszály kezelése érdekében az ökológiai vízpótlással is foglalkozni kell, a belvízre pedig nem természeti csapásként, hanem erőforrásként kell tekinteni.

Nagy gondot jelent a víz megtartása és tárolása – fotó: pixabay.com

A következő években fontos lesz a talajvíz szintjének emelése és az öntözhető mezőgazdasági terület növelése a mostani alig 90 ezer hektárról 500 ezer hektárra – mondta a miniszter, rámutatva arra: az új csatornák és víztározók tervezése elkezdődött, öntözési művek építésére 75 milliárd forint támogatás jut.

Nagy István hangsúlyozta: ennél is fontosabb azonban, hogy a fenntarthatóság érdekében mindenki magában kezdje a változást, és ne másoknak akarjon feltételeket szabni, mint azt számos környezetvédő mozgalom teszi. A fogyasztási igényeket felül kell vizsgálni, a technológia fejlődésében rejlő lehetőségekkel ugyanakkor felelősséggel kell élni a fenntartható termelés érdekében – tette hozzá.

2023. december 15., péntek 11:48:36 / Agroinform.hu / Sarok Edit

---

Mutatjuk, kiknek kell fennmaradási engedélyt kérniük december 31-ig, és hogyan kell engedélyeztetni január 1-től a mezőgazdasági célú öntözőkutakat.

Szabályozás a 2024. január 1. után létesülő kutakra

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerint 2024. január 1-től azok a mezőgazdasági célú (öntözés, állattartás) talajvízkutak, amelyek vízkészletvédelmi szempontból kockázatmentes területre esnek, egyszerűsített hatósági eljárás keretében, bejelentés és azt követő hatósági jóváhagyás alapján lesznek létesíthetők, üzemeltethetők, írja honlapján a Magyar Vízkútfúrók Egyesülete.

Az ehhez szükséges kitöltendő adatlap a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. melléklete. A hatósági eljárást a Nemzeti Földügyi Központban kell lefolytatni.

A vízkészletvédelmi szempontból kockázatos területeken (ezekbe a területfoltokba tartoznak a vízbázisvédelmi védőterületek is) létesülő mezőgazdasági célú talajvízkutak vízjogi engedélyezése a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet által előírt tervtartalmi követelmények alapján zajlik a jövőben is a Nemzeti Földügyi Központban.

A vízkészletvédelmi országtérképről, amely alapján eldönthető, hogy milyen eljárás indokolt, ITT írtunk.

A nem talajvízre telepített mezőgazdasági célú kutak (rétegvizet elérő fúrt kutak) engedélyezése a korábbi eljárásrendnek megfelelően zajlik majd.

Az engedélyezési feladat elvégzésével, lefolytatásával kapcsolatban feltétlenül javasolt egy kúttervezéssel foglalkozó szakember megkeresése.

---

Szabályozás a 2024. január 1. előtt létesített kutakra

Kútamnesztia: van is meg nincs is

Az új szabályozás szerint, ha teljesül egyetlen kardinális feltétel, nevezetesen, hogy a kút mélysége nem haladja meg az 50 métert és egyúttal nem éri el az első vízzáró réteget, akkor a mezőgazdasági célú kút tulajdonosának nincs teendője. (A bejelentés és engedélyezés alóli mentesség független az adott terület vízkészletvédelmi besorolásától.)

Azon mezőgazdasági célú kutak esetében, amelyek 50 méternél mélyebbek vagy túlnyúlnak az első vízzáró rétegen (tehát nem talajvízre telepítettek), a fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig el kell indítani, ellenkező esetben bírság kiszabására lehet számítani.