Főmenü

Társulatunkról

Üdvözöljük weboldalunkon!

2024. január 2., kedd 13:46:50 / MTI

Új csatornák és víztározók építéséről beszélgetett Áder János és Nagy István.

A termőföld, a víz, az ökológiai sokféleség megőrzéséről beszélgetett Kék bolygó című podcastjának legújabb, kedden közzétett adásában Áder János volt államfő Nagy István agrárminiszterrel.

víz

A világ nagy részén rossz az öntözéstechnológia, az élelmiszerpazarlás pedig egyre jelentősebb – fotó: pixabay.com

A Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón készült felvételen a korábbi köztársasági elnök és a tárcavezető hangsúlyozta, hogy a termőföld sokrétű ökoszisztéma, az abban található gombák, baktériumok és más élőlények nélkül nincs megfelelő mennyiségű és jó minőségű élelmiszer.

Áder János úgy látja, hogy a felszíni vizeket az elszennyeződés, a felszín alattiakat a túlzott kitermelés fenyegeti. Kiemelte, a világ nagy részén rossz az öntözéstechnológia, az élelmiszerpazarlás egyre jelentősebb, minden évben Olaszország méretű erdő tűnik el a Földről és legalább ugyanennyi talaj megy tönkre.

Nagy István ezt megerősítve úgy fogalmazott: nem elég, hogy „az urbanizáció és az ipari  fejlesztés következtében termőterületeket veszítünk, a meglévő termőterület minősége is romlik”. A miniszter ezzel indokolta a talajmonitoring-rendszer létrehozását, amely átfogó képet ad az ország minden részének termőképességéről.

Hangsúlyozta, hogy a talaj minden fajtáját az arra legalkalmasabb módon kell megművelni, és erre szükség esetén a gazdálkodókat is föl kell készíteni. Fontosnak tartja azt is, hogy a termőföldből ne vesszen el szerves anyag, abba mindent vissza kell juttatni. Magyarország 20 millió ember alapélelmiszer-ellátására képes, de ehhez a következő években a drasztikus éghajlatváltozás miatt minden termőterületen gondoskodni kell a talajtakarásról – mondta Nagy István.

öntözés

A felszíni vizeket az elszennyeződés, a felszín alattiakat a túlzott kitermelés fenyegeti – fotó: pixabay.com

Áder János arról is beszélt, hogy a műtrágya jó felszívódása nélkül az abban található nitrogénnek csak kis részét hasznosítják a növények. A többiből vagy üvegházhatású gáz lesz, vagy elszivárogva a talajvizet szennyezi, ráadásul a nem megfelelő talajművelés a talaj vízháztartását is rontja, miközben egyébként is kevesebb a csapadék.

Magyarország számára ezért nem is a vízminőség a legfontosabb probléma – jelezte –, hiszen mindegyik folyó jobb állapotban távozik, mint ahogy érkezett. Nagyobb gondot jelent a víz megtartása és tárolása belföldön, ugyanis jelenleg nem csak a felesleges víz hagyja el az ország területét.

Nagy István megjegyezte, hogy a víz korábban áradás veszélyét jelentette, míg ma az aszály jelenti a legnagyobb gondot, ami az éghajlatváltozás mellett azzal is magyarázható, hogy a vízgyűjtő területeken kivágták az erdők nagy részét. Utalt arra, hogy tavaly a Dunának 40, a Tiszának 60 százalékkal volt kisebb a vízhozama. Jelezte egyúttal, hogy az aszály kezelése érdekében az ökológiai vízpótlással is foglalkozni kell, a belvízre pedig nem természeti csapásként, hanem erőforrásként kell tekinteni.

víz

Nagy gondot jelent a víz megtartása és tárolása – fotó: pixabay.com

A következő években fontos lesz a talajvíz szintjének emelése és az öntözhető mezőgazdasági terület növelése a mostani alig 90 ezer hektárról 500 ezer hektárra – mondta a miniszter, rámutatva arra: az új csatornák és víztározók tervezése elkezdődött, öntözési művek építésére 75 milliárd forint támogatás jut.

Nagy István hangsúlyozta: ennél is fontosabb azonban, hogy a fenntarthatóság érdekében mindenki magában kezdje a változást, és ne másoknak akarjon feltételeket szabni, mint azt számos környezetvédő mozgalom teszi. A fogyasztási igényeket felül kell vizsgálni, a technológia fejlődésében rejlő lehetőségekkel ugyanakkor felelősséggel kell élni a fenntartható termelés érdekében – tette hozzá.

2023. december 15., péntek 11:48:36 / Agroinform.hu / Sarok Edit


Mutatjuk, kiknek kell fennmaradási engedélyt kérniük december 31-ig, és hogyan kell engedélyeztetni január 1-től a mezőgazdasági célú öntözőkutakat.

Szabályozás a 2024. január 1. után létesülő kutakra

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerint 2024. január 1-től azok a mezőgazdasági célú (öntözés, állattartás) talajvízkutak, amelyek vízkészletvédelmi szempontból kockázatmentes területre esnek, egyszerűsített hatósági eljárás keretében, bejelentés és azt követő hatósági jóváhagyás alapján lesznek létesíthetők, üzemeltethetők, írja honlapján a Magyar Vízkútfúrók Egyesülete.

Az ehhez szükséges kitöltendő adatlap a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. melléklete. A hatósági eljárást a Nemzeti Földügyi Központban kell lefolytatni.

A vízkészletvédelmi szempontból kockázatos területeken (ezekbe a területfoltokba tartoznak a vízbázisvédelmi védőterületek is) létesülő mezőgazdasági célú talajvízkutak vízjogi engedélyezése a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet által előírt tervtartalmi követelmények alapján zajlik a jövőben is a Nemzeti Földügyi Központban.

A vízkészletvédelmi országtérképről, amely alapján eldönthető, hogy milyen eljárás indokolt, ITT írtunk.

A nem talajvízre telepített mezőgazdasági célú kutak (rétegvizet elérő fúrt kutak) engedélyezése a korábbi eljárásrendnek megfelelően zajlik majd.

Az engedélyezési feladat elvégzésével, lefolytatásával kapcsolatban feltétlenül javasolt egy kúttervezéssel foglalkozó szakember megkeresése.


Szabályozás a 2024. január 1. előtt létesített kutakra

Kútamnesztia: van is meg nincs is

Az új szabályozás szerint, ha teljesül egyetlen kardinális feltétel, nevezetesen, hogy a kút mélysége nem haladja meg az 50 métert és egyúttal nem éri el az első vízzáró réteget, akkor a mezőgazdasági célú kút tulajdonosának nincs teendője. (A bejelentés és engedélyezés alóli mentesség független az adott terület vízkészletvédelmi besorolásától.)

Azon mezőgazdasági célú kutak esetében, amelyek 50 méternél mélyebbek vagy túlnyúlnak az első vízzáró rétegen (tehát nem talajvízre telepítettek), a fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig el kell indítani, ellenkező esetben bírság kiszabására lehet számítani.

Több mint 2 milliárd 100 millió forintot szán a kormány arra, hogy ne száradjon ki végképp a Homokhátság. Most Mórahalmon és térségében építik majd ki az öntözővíz-hálózatot, ami azt teszi lehetővé, hogy 2000 hektáron tudjanak biztonságosan termelni a gazdák, úgy, hogy nem az ivóvízkészletet, hanem a Tisza vizét használják az öntözésre.

Néhány év múlva már a Tiszából érkezhet az öntözővíz. Fotó: Karnok Csaba

Hétfőn a Magyar Közlönyben megjelent az a kormányrendelet, ami több mint 2 milliárd 100 millió forintot biztosít a mórahalmi öntözésfejlesztési projekt befejező szakaszára

 – mondta keddi sajtótájékoztatóján a homokhátsági településen Mihálffy Béla. 

Az országgyűlési képviselő hozzátette, hogy a mostani azért is nagyon komoly döntés, mert az orosz-ukrán háború miatt nagyon nehéz gazdasági helyzet alakult ki, ami miatt beruházási stopot is elrendeltek.

Most azonban már áll úgy a gazdaság, hogy ez a mindenképpen nélkülözhetetlen beruházás megvalósulhat

 – tette hozzá a képviselő.

A 700 millió forintos beruházással nemcsak öntözésre, hanem a belvíz elvezetésére is alkalmassá tették az Algyői-főcsatornát.
Fotó: Karnok Csaba

A sajtótájékoztatón ott volt Mórahalom polgármestere is. Nógrádi Zoltán elmondta, hogy hazai költségvetésből biztosítja a kormány a tiszai vízpótló rendszer befejezését.

Ezt a térséget az ENSZ szerint már húsz éve is elsivatagosodás jellemezte. Tulajdonképpen a Duna-Tisza köze és különösen a mórahalmi térség határozottan félsivatagos területnek számít, amit az elmúlt időszak klímaváltozása tovább súlyosbított, hiszen itt a légköri és a talaj aszály egyaránt problémát okoz a gazdálkodásban 

– fogalmazott a polgármester.

Elhangzott, hogy maga a vízpótló rendszer több települést érint. Algyőtől indul és Domaszék, illetve Zákányszék, valamint természetesen Mórahalom jelentős részét is magában foglalja. A víz a Tiszából nyílt felszínű csatornákon és zárt, nyomott csővezetéken jut majd el a folyóból az öntözendő területekre.

A csatornarendszer mellett ki kell majd alakítani több víztározót is, hiszen egy időben nagy mennyiségű öntözővízre lehet szükségük a gazdáknak, akik így majd 2000 hektáron tudnak a Tisza vizével locsolni.

Nógrádi Zoltán szerint a folyamat része az öntözési közösségek megalakítása, amik tulajdonképpen gazdasági társaságok. Ezek azonban nélkülözhetetlenek a beruházás megvalósításához. A kormány már több öntözési közösséget is elismert, amelyekben több száz gazda van benne.

Magyarán, ha a beruházás megvalósul, lényegesen könnyebb dolguk lesz a gazdálkodóknak, és a legfontosabb, hogy az öntözéssel nem az ivóvízbázist csökkentik.

Korábban már épült zsilip Kiskundorozsmán és Domaszéknél. Az algyői építkezés a Homokhátság vízpótlásának első üteme volt, amelyet a domaszéki főcsatorna felújítása követett. A 700 millió forintos beruházással nemcsak öntözésre, hanem a belvíz elvezetésére is alkalmassá tették az Algyői-főcsatornát. A kotrással és új védművek megépítésével együtt így 30 százalékkal lehet csökkenteni az elöntött mezőgazdasági területek arányát. Szatymaz, Domaszék, Szeged-Kiskundorozsma mintegy 20 ezer lakosát is védi a felújított vízelvezető-öntöző rendszer.

Kunstár Csaba – Index 2023. szeptember 06. –

DEBRE20150617012

A Fancsika II. víztározó kiszáradt medre Debrecen közelében 2015. június 17-én. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Vízügyi és agrárszakemberek kidolgoztak egy tervet, amellyel megakadályozható Magyarország elsivatagosodása – értesült az Index. Az országos vízügyi főigazgató szerint a klímaváltozás elleni küzdelemben több – aprónak tűnő – jogszabályi változás is sokat segíthet. Láng István szerint a települési önkormányzatoknak és az állampolgároknak is szemléletváltásra van szükségük, hogy a jövőben az ország alkalmazkodni tudjon a változó éghajlathoz.

A Duna–Tisza között elterülő Homokhátság 2020 óta hivatalosan is félsivatagnak számít. Ezen a területen ugyanis több víz párolog el és távozik különböző csatornákon, mint amennyi csapadék hullik. Így – szó szerint – égető kérdés a Homokhátság vízutánpótlásának megoldása. Ugyanilyen problémákkal néz szembe a Nyírség is.

Elsivatagosodás Magyarország közepén

„Magyarországon a vízgazdálkodási problémák 70 százaléka az Alföldre jellemző” – állította Láng István. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője az Indexnek kifejtette, hogy a Duna–Tisza közi Homokhátság és a Nyírség vízpótlásának tervét a vízügyi főigazgatóság, valamint az Agrárminisztérium szakemberei már közösen megtervezték.

Kimondottan az öntözési célú vízpótlásra koncentráltunk. A tervcsomagot úgy állítottuk össze, hogy hány hektáron nőhet az öntözött területek nagysága és mennyibe fog kerülni

– mondta a főigazgató.

Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója beszél a Baranyában zajló árvízi és belvízi védekezésről szóló, a Dráva mellett tartott sajtótájékoztatón Drávaszabolcson 2023. augusztus 10-én

Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója beszél a Baranyában zajló árvízi és belvízi védekezésről szóló, a Dráva mellett tartott sajtótájékoztatón Drávaszabolcson 2023. augusztus 10-én Fotó: Katona Tibor /MTI

„Itt ezermilliárdokról beszélünk” – tette hozzá Láng István, aki szerint a kormány évekkel ezelőtt helyesen döntött, amikor 2030-ig évente 17 milliárd forintot irányzott elő csak öntözésfejlesztésre. Úgy véli, bár ez a kormányzati lépés egy folyamatot elindított, de az orosz–ukrán háború – mint sok más területen is – sajnos befagyasztotta a vízügyi fejlesztéseket. „Most csupán üzemeltetjük a rendszereket” – tette hozzá a vízügyi főigazgató.

Évente 2-4 centivel süllyed a talajvízszint

Napjainkban két meghatározó tényező van, amely a hazai vízgazdálkodás jövőjét befolyásolja Magyarországon. Az egyik a klímaváltozás, amelynek következménye, hogy a csapadék intenzitása szélsőségesebbé vált.

A számok alapján nőtt a csapadékintenzitás. Ez azért jelent problémát, mert a gyors és nagy esők többnyire tovább folynak és kevesebb idő marad, hogy a víz beszivárogjon a talajba

– közölte a főigazgató, aki emlékeztet arra, hogy például 2013-ban a Dunán megdőlt a vízhozamrekord. Szerinte a jövőben arra kell felkészülni, hogy alacsonyabb vízszintek és magasabb árvízszintek lesznek a magyar folyókon.

Láng István szerint a másik vízgazdálkodási tényező: a folyók 19. századi szabályozásoknak a következménye. A szűkebb hullámterek ahhoz vezetnek, hogy az árvízszintek magasabbak lesznek, hiszen nem tudnak kiterülni. Ráadásul a kis vízszint erodálja a folyó medrét, amely ezáltal süllyed. A főigazgató szerint az Alföldön a szabályozások előtt a kis- és az árvízszintek között csupán 3-5 méteres különbség lehetett. Ma ez a szintkülönbség Csongrádnál 14 méter. Például

a Tiszán az év 80 százalékában alacsony a vízszint, amely leszívja a talajvizeket: az év nagy részében folyamatos a víz áramlása a Tisza felé. Ugyanakkor a néhány napos árvizes időszakban a folyó nem tudja visszatölteni a talajba a vizet.

„Évente 2-4 centimétert süllyednek a talajvízszintek. Ez rossz hír, mert a legfontosabb víztározónk mégiscsak a föld” – közölte Láng István, aki hozzátette, hogy ezt a negatív tendenciát igyekeznek vízpótló rendszerekkel ellensúlyozni. Ezért épült a Tiszalöki és a Kiskörei vízlépcső.

A főigazgató szerint a Kiskörei tározó szinte állandósítja a Tisza vízszintjét: körülbelül egyméteres szintkülönbség van a téli és a nyári vízállás között. Ennek komoly hatása van a természetre is: például Kisköre fölött, a Poroszlói-medence már a világörökség része, mert ott tudott rehabilitálódni a – szabályozás előtti – tiszai élővilág.

Vízügyi szakember Murarátkánál az áradó Mura partján 2023. augusztus 8-án

Vízügyi szakember Murarátkánál az áradó Mura partján 2023. augusztus 8-án Fotó: Katona Tibor /MTI

Tartsd a vizet a telkeden!

A szürkevíz a háztartásokban már felhasznált, emberi fogyasztásra nem alkalmas víz, de számos más területen még hasznosítható. Ilyen például az esővíz.

Az újrahasznosított vizek felhasználása Magyarországon még gyerekcipőben jár. Egy ismerősöm, aki elkötelezett híve volt a házi szürkevíz felhasználásának, belevágott, de végül feladta. Komoly fejlesztésekre van ugyanis szükség, hogy a csapadékvizet fel tudjuk használni az otthonunkban, például a WC öblítésére

– jegyezte meg Láng István, aki úgy véli, a mezőgazdaságban működőképes lehet a szürkevíz felhasználása.

A főigazgató szerint szemléletváltásra van szükség. A víztől nem megszabadulni kell, hanem házon, illetve birtokon belül kell tartani. A családi házaknál a belterületi tárolást kell növelni. Láng István szerint elsősorban az építési előírásokon kell változtatni. Mint mondja: Tata városa már felismerte a problémát. Az önkormányzat föld alá helyezhető víztároló edényeket ad ki a lakosoknak annak érdekében, hogy fékezze az esővíz áramlását. „Dombvidékeken erősen ajánlott a tatai önkormányzat példája” – állította a vízügyi szakember. 

Szerinte az önkormányzatoknak a szennyvíztelepek kérdését is rendezniük kellene.

A hazai szennyvíztisztítók nagy részét ugyanis nem erre a csapadékterhelésre méretezték. Amikor jön egy intenzív esős időszak, akkor ezek túlterheltté válnak, és a biológiai tisztító réteget kiviszi a víz, amelynek következtében két hétig tisztítás nélkül folyik a szennyvíz a folyókba.

Ilyen problémával küzd például Győr és Komárom is.

Kevesebb jogszabály és több know-how

A főigazgató jogszabályi változtatást sürget több esetben is, például a mederiszap kihelyezésének szabályozása területén. Szerinte hiba automatikusan hulladéknak tekinteni a mederiszapot.

Olaszországban sorban állnak a gazdák az iszapért, mert kitűnő trágya

– mondta Láng István, aki hozzátette, hogy a halastavak tele vannak szerves anyaggal. Magyarországon azonban olyan túlszabályozás van érvényben, olyan indokolatlan minőségi követelmények vannak, amelyek ártanak a mezőgazdaságnak és a vízügynek is. Mint mondja: a víztározókat az iszapban lévő foszfor miatt kell rendszeresen kotorni. A foszfor a műtrágya egyik alapanyaga, amelyből mostanában hiány van.

„Ezt a területet például jobban kellene cizellálni” – javasolta az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője. Úgy véli, Magyarországon nagyon sok tavat a ’80-as évek óta nem kotortak ki. A halastavak többsége maximális vízszinten van, de egy nagyobb árvíz komoly károkat okozhat bennük. Ez történt 2019-ben is, amikor nyolc halastavat vitt el a víz.