Főmenü

Társulatunkról

Üdvözöljük weboldalunkon!

2024. január 18., csütörtök

Változott a 2019. évi CXIII. törvény az öntözéses gazdálkodásról, 2024 januárjában léptek hatályba a módosítások.

Hogyan módosul a jelentkezés a vízgazdálkodási közösségekhez?

Eddig kizárólag az öntözési közösség döntésétől függött,hogy új tagok csatlakozhatnak-e a fenntartható vízgazdálkodási közösségekhez.

2024-től a meglévő és vízjogi engedély alapján üzemelő harmadlagos műhöz az üzemeltető engedélyes hozzájárulásával és vízjogi engedély alapján bármely mezőgazdasági termelő csatlakozhat, ha a harmadlagos mű a megnövekedett igénynek a vízjogi engedély alapján műszakilag megfelel.

Ha a csatlakozni kívánó mezőgazdasági termelő a csatlakozás valamennyi feltételét teljesítette, az üzemeltető engedélyes a csatlakozást csak akkor tagadhatja meg, ha a harmadlagos mű a megnövekedett igénynek a vízjogi engedély alapján műszakilag nem felel meg vagy a megnövekedett vízigény nem áll rendelkezésre.

vízgazdálkozási-közösség

Az elismert öntözési közösségek az egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló 2023. évi XLIV. törvény hatálybalépését követő 90 napon belül az öntözési igazgatási szerv felhívására nyilatkoznak arról, hogy kívánnak-e fenntartható vízgazdálkodási közösségként tovább működni.

A jövőben a tulajdoni lapról is látható lesz, hogy öntözési közösség területéről van-e szó. Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XCIV. törvény hatálybalépése előtt elismert fenntartható vízgazdálkodási közösségek esetében a miniszter – szükség esetén az érintett alrészletek megjelölésével – a 180 napon belül kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a fenntartható vízgazdálkodási közösség területe jogi jelleg feljegyzését a közösség tagjai által öntözendő ingatlanok tulajdoni lapján.

2024. január 2., kedd 13:46:50 / MTI

Új csatornák és víztározók építéséről beszélgetett Áder János és Nagy István.

A termőföld, a víz, az ökológiai sokféleség megőrzéséről beszélgetett Kék bolygó című podcastjának legújabb, kedden közzétett adásában Áder János volt államfő Nagy István agrárminiszterrel.

víz

A világ nagy részén rossz az öntözéstechnológia, az élelmiszerpazarlás pedig egyre jelentősebb – fotó: pixabay.com

A Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón készült felvételen a korábbi köztársasági elnök és a tárcavezető hangsúlyozta, hogy a termőföld sokrétű ökoszisztéma, az abban található gombák, baktériumok és más élőlények nélkül nincs megfelelő mennyiségű és jó minőségű élelmiszer.

Áder János úgy látja, hogy a felszíni vizeket az elszennyeződés, a felszín alattiakat a túlzott kitermelés fenyegeti. Kiemelte, a világ nagy részén rossz az öntözéstechnológia, az élelmiszerpazarlás egyre jelentősebb, minden évben Olaszország méretű erdő tűnik el a Földről és legalább ugyanennyi talaj megy tönkre.

Nagy István ezt megerősítve úgy fogalmazott: nem elég, hogy „az urbanizáció és az ipari  fejlesztés következtében termőterületeket veszítünk, a meglévő termőterület minősége is romlik”. A miniszter ezzel indokolta a talajmonitoring-rendszer létrehozását, amely átfogó képet ad az ország minden részének termőképességéről.

Hangsúlyozta, hogy a talaj minden fajtáját az arra legalkalmasabb módon kell megművelni, és erre szükség esetén a gazdálkodókat is föl kell készíteni. Fontosnak tartja azt is, hogy a termőföldből ne vesszen el szerves anyag, abba mindent vissza kell juttatni. Magyarország 20 millió ember alapélelmiszer-ellátására képes, de ehhez a következő években a drasztikus éghajlatváltozás miatt minden termőterületen gondoskodni kell a talajtakarásról – mondta Nagy István.

öntözés

A felszíni vizeket az elszennyeződés, a felszín alattiakat a túlzott kitermelés fenyegeti – fotó: pixabay.com

Áder János arról is beszélt, hogy a műtrágya jó felszívódása nélkül az abban található nitrogénnek csak kis részét hasznosítják a növények. A többiből vagy üvegházhatású gáz lesz, vagy elszivárogva a talajvizet szennyezi, ráadásul a nem megfelelő talajművelés a talaj vízháztartását is rontja, miközben egyébként is kevesebb a csapadék.

Magyarország számára ezért nem is a vízminőség a legfontosabb probléma – jelezte –, hiszen mindegyik folyó jobb állapotban távozik, mint ahogy érkezett. Nagyobb gondot jelent a víz megtartása és tárolása belföldön, ugyanis jelenleg nem csak a felesleges víz hagyja el az ország területét.

Nagy István megjegyezte, hogy a víz korábban áradás veszélyét jelentette, míg ma az aszály jelenti a legnagyobb gondot, ami az éghajlatváltozás mellett azzal is magyarázható, hogy a vízgyűjtő területeken kivágták az erdők nagy részét. Utalt arra, hogy tavaly a Dunának 40, a Tiszának 60 százalékkal volt kisebb a vízhozama. Jelezte egyúttal, hogy az aszály kezelése érdekében az ökológiai vízpótlással is foglalkozni kell, a belvízre pedig nem természeti csapásként, hanem erőforrásként kell tekinteni.

víz

Nagy gondot jelent a víz megtartása és tárolása – fotó: pixabay.com

A következő években fontos lesz a talajvíz szintjének emelése és az öntözhető mezőgazdasági terület növelése a mostani alig 90 ezer hektárról 500 ezer hektárra – mondta a miniszter, rámutatva arra: az új csatornák és víztározók tervezése elkezdődött, öntözési művek építésére 75 milliárd forint támogatás jut.

Nagy István hangsúlyozta: ennél is fontosabb azonban, hogy a fenntarthatóság érdekében mindenki magában kezdje a változást, és ne másoknak akarjon feltételeket szabni, mint azt számos környezetvédő mozgalom teszi. A fogyasztási igényeket felül kell vizsgálni, a technológia fejlődésében rejlő lehetőségekkel ugyanakkor felelősséggel kell élni a fenntartható termelés érdekében – tette hozzá.

2023. december 15., péntek 11:48:36 / Agroinform.hu / Sarok Edit


Mutatjuk, kiknek kell fennmaradási engedélyt kérniük december 31-ig, és hogyan kell engedélyeztetni január 1-től a mezőgazdasági célú öntözőkutakat.

Szabályozás a 2024. január 1. után létesülő kutakra

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerint 2024. január 1-től azok a mezőgazdasági célú (öntözés, állattartás) talajvízkutak, amelyek vízkészletvédelmi szempontból kockázatmentes területre esnek, egyszerűsített hatósági eljárás keretében, bejelentés és azt követő hatósági jóváhagyás alapján lesznek létesíthetők, üzemeltethetők, írja honlapján a Magyar Vízkútfúrók Egyesülete.

Az ehhez szükséges kitöltendő adatlap a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. melléklete. A hatósági eljárást a Nemzeti Földügyi Központban kell lefolytatni.

A vízkészletvédelmi szempontból kockázatos területeken (ezekbe a területfoltokba tartoznak a vízbázisvédelmi védőterületek is) létesülő mezőgazdasági célú talajvízkutak vízjogi engedélyezése a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet által előírt tervtartalmi követelmények alapján zajlik a jövőben is a Nemzeti Földügyi Központban.

A vízkészletvédelmi országtérképről, amely alapján eldönthető, hogy milyen eljárás indokolt, ITT írtunk.

A nem talajvízre telepített mezőgazdasági célú kutak (rétegvizet elérő fúrt kutak) engedélyezése a korábbi eljárásrendnek megfelelően zajlik majd.

Az engedélyezési feladat elvégzésével, lefolytatásával kapcsolatban feltétlenül javasolt egy kúttervezéssel foglalkozó szakember megkeresése.


Szabályozás a 2024. január 1. előtt létesített kutakra

Kútamnesztia: van is meg nincs is

Az új szabályozás szerint, ha teljesül egyetlen kardinális feltétel, nevezetesen, hogy a kút mélysége nem haladja meg az 50 métert és egyúttal nem éri el az első vízzáró réteget, akkor a mezőgazdasági célú kút tulajdonosának nincs teendője. (A bejelentés és engedélyezés alóli mentesség független az adott terület vízkészletvédelmi besorolásától.)

Azon mezőgazdasági célú kutak esetében, amelyek 50 méternél mélyebbek vagy túlnyúlnak az első vízzáró rétegen (tehát nem talajvízre telepítettek), a fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig el kell indítani, ellenkező esetben bírság kiszabására lehet számítani.

Több mint 2 milliárd 100 millió forintot szán a kormány arra, hogy ne száradjon ki végképp a Homokhátság. Most Mórahalmon és térségében építik majd ki az öntözővíz-hálózatot, ami azt teszi lehetővé, hogy 2000 hektáron tudjanak biztonságosan termelni a gazdák, úgy, hogy nem az ivóvízkészletet, hanem a Tisza vizét használják az öntözésre.

Néhány év múlva már a Tiszából érkezhet az öntözővíz. Fotó: Karnok Csaba

Hétfőn a Magyar Közlönyben megjelent az a kormányrendelet, ami több mint 2 milliárd 100 millió forintot biztosít a mórahalmi öntözésfejlesztési projekt befejező szakaszára

 – mondta keddi sajtótájékoztatóján a homokhátsági településen Mihálffy Béla. 

Az országgyűlési képviselő hozzátette, hogy a mostani azért is nagyon komoly döntés, mert az orosz-ukrán háború miatt nagyon nehéz gazdasági helyzet alakult ki, ami miatt beruházási stopot is elrendeltek.

Most azonban már áll úgy a gazdaság, hogy ez a mindenképpen nélkülözhetetlen beruházás megvalósulhat

 – tette hozzá a képviselő.

A 700 millió forintos beruházással nemcsak öntözésre, hanem a belvíz elvezetésére is alkalmassá tették az Algyői-főcsatornát.
Fotó: Karnok Csaba

A sajtótájékoztatón ott volt Mórahalom polgármestere is. Nógrádi Zoltán elmondta, hogy hazai költségvetésből biztosítja a kormány a tiszai vízpótló rendszer befejezését.

Ezt a térséget az ENSZ szerint már húsz éve is elsivatagosodás jellemezte. Tulajdonképpen a Duna-Tisza köze és különösen a mórahalmi térség határozottan félsivatagos területnek számít, amit az elmúlt időszak klímaváltozása tovább súlyosbított, hiszen itt a légköri és a talaj aszály egyaránt problémát okoz a gazdálkodásban 

– fogalmazott a polgármester.

Elhangzott, hogy maga a vízpótló rendszer több települést érint. Algyőtől indul és Domaszék, illetve Zákányszék, valamint természetesen Mórahalom jelentős részét is magában foglalja. A víz a Tiszából nyílt felszínű csatornákon és zárt, nyomott csővezetéken jut majd el a folyóból az öntözendő területekre.

A csatornarendszer mellett ki kell majd alakítani több víztározót is, hiszen egy időben nagy mennyiségű öntözővízre lehet szükségük a gazdáknak, akik így majd 2000 hektáron tudnak a Tisza vizével locsolni.

Nógrádi Zoltán szerint a folyamat része az öntözési közösségek megalakítása, amik tulajdonképpen gazdasági társaságok. Ezek azonban nélkülözhetetlenek a beruházás megvalósításához. A kormány már több öntözési közösséget is elismert, amelyekben több száz gazda van benne.

Magyarán, ha a beruházás megvalósul, lényegesen könnyebb dolguk lesz a gazdálkodóknak, és a legfontosabb, hogy az öntözéssel nem az ivóvízbázist csökkentik.

Korábban már épült zsilip Kiskundorozsmán és Domaszéknél. Az algyői építkezés a Homokhátság vízpótlásának első üteme volt, amelyet a domaszéki főcsatorna felújítása követett. A 700 millió forintos beruházással nemcsak öntözésre, hanem a belvíz elvezetésére is alkalmassá tették az Algyői-főcsatornát. A kotrással és új védművek megépítésével együtt így 30 százalékkal lehet csökkenteni az elöntött mezőgazdasági területek arányát. Szatymaz, Domaszék, Szeged-Kiskundorozsma mintegy 20 ezer lakosát is védi a felújított vízelvezető-öntöző rendszer.