Főmenü
Társulatunkról
Üdvözöljük weboldalunkon!
2023. április 12., szerda 12:47:46 / Agrárminisztérium
Újabb változtatásokat és egyszerűsítéseket kezdeményez a kutak szabályozásában az Agrárminisztérium – közölte közösségi oldalán Nagy István.
Nagy István arra hívta fel a figyelmet, hogy az agrártárca elkötelezett a felelős vízgazdálkodás és az öntözéses gazdálkodás kiszélesítése mellett. Ennek érdekében korábban módosult a vízgazdálkodásról szóló törvény is. Az új előírások megkönnyítették a mezőgazdasági öntözési célú kutak nyilvántartásba vételét és a vízjogi engedélyezési eljárást is. De itt még nem állhatunk meg, ezért további újításokat és könnyítéseket kezdeményezünk – tette hozzá.
Hangsúlyozta,
„az adminisztratív költségek visszaszorítása érdekében kezdeményezzük a kutak vízmérő-órával történő felszerelési kötelezettségének eltörlését.”
Ezzel az 50 méternél nem mélyebb és védett vízbázissal nem érintett területek vonatkozásában minden költség nélkül, egy egyszerű bejelentéssel legalizálhatóak lesznek a kutak. Így továbbra is díjmentesen lehet üzemeltetni a korábban létesített és bejelentési kötelezettségnek eleget tevő kutakat.
A szabályozás célja az, hogy megoldódjon az az évek óta súlyosbodó probléma, amelyet az engedély nélkül kialakított kutak jelentenek a mezőgazdaságnak. Most erre kínálunk újabb megoldásokat – emelte ki a miniszter.
2023. április 12., szerda 9:26:04 / Agroinform.hu / Faar Ida
Egyes területeken a négyszeresére emelkedett a vízdíj.
Sokan szeretnének a Tisza vizével öntözni – írja a novenyvedoszer.hu. Az utóbbi szélsőséges időszakban vált mindez fontossá, de nem feltétlenül csak az aszály tette indokolttá. Szerepet játszott az öntözési igények megnövekedésében az is, hogy a korlátlanul beáramló ukrán gabona miatt itthon eladhatatlanná vált a termés, így sokan váltottak borsó, bab és csemegekukorica termesztésére.
Az unió 2013-as döntése szerint a tagállamokban fizetni kell a mezőgazdasági vízhasználatért – fotó: pixabay.com
Emelkedett a vízdíj
A csongrádi-mindszenti térségben jelentősen megnőtt a Tisza vizével öntöző gazdálkodók vízdíja: egyes területeken a tavalyi négyszeresét fogják majd fizetni. A mezőgazdaságból élők joggal érzik úgy, hogy teljesen ellehetetlenülnek, mert ez tovább drágítja majd a termékeiket is. Ráadásul arra sincs lehetőségük, hogy befejezzék a mezőgazdasági tevékenységet, mert vagy terményre szerződtek, vagy a korábbi pályázatok miatt üzemeltetési kötelezettségeik vannak.
Az eddigi köbméterenkénti 64 forintos vízdíj 250 forintra emelkedett. A Belügyminisztérium indoklása egyértelmű: az unió 2013-as döntése szerint a tagállamokban fizetni kell a mezőgazdasági vízhasználatért. Az állami támogatás mértékét hazánkban 2017 óta fokozatosan csökkentik.
A szolgáltatási díj az alap és a változó díjból tevődik össze. Két éve a vízhasználók az alapdíj ötven százalékát fizetik, a másik ötven százalékot az állam állja. Az alapdíj ötven százalékát az állam idén is biztosítja, a változó díjat viszont a vízhasználónak kell megfizetni
– írta a minisztérium.
Az eddigi köbméterenkénti 64 forintos vízdíj 250 forintra emelkedett – fotó: pixabay.com
A megnövekedett költségek és az infláció is drágítja a vízszolgáltatás díját
Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén például tovább növeli a költségeket az, hogy a mezőgazdasági vízellátás gravitációsan nem megoldható, így az igényelt vízmennyiséget két, három, de van, ahol csak nyolc szivattyúval lehet megoldani.
A Dél-alföldi gazdák szerint a terheiket az is növeli, hogy a vízügy a vizet kiemeli a Tiszából, majd beemeli a mártélyi holtágba, ahonnan az a víztározóba kerül, s egy következő víztársulat juttatja azt egy másik csatornaszakaszba, emiatt a mártélyi holtágba beemelt vizet – vízveszteségre hivatkozva – a gazdákra terhelik.
A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a dráguló vizet még csak mellőzni sem tudják. Az egyik öntözési közösség pályázati forrásból ugyanis egymilliárdos beruházást hajtottak végre, amelynek részeként fenntartási kötelezettségük van, vagyis öntözniük kell. A gazdálkodást sem hagyhatják abba, mert köti őket a beszállítási kötelezettség, azaz mindenképpen terményt kell előállítaniuk.
Fúrt kutaknál minden esetben szükséges a szakember által kiállított tervdokumentáció az engedélyeztetéshez.
Jegyzői hatáskörbe esik a kút ha megfelel az alábbi feltételeknek:
- a kút helye nem érinthet vízbázisvédelmi védőterületet
- a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet
- 500 m3/év vízigénybevétel alatti
- a kút épülettel rendelkező ingatlanon van
- magánszemély a kérelmező
- a vízkivétel házi ivóvízigény és/vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja és
- a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál.
Amennyiben az Ön kútja nem felel meg valamelyik pontnak, úgy a kész dokumentációt a katasztrófavédelemnek kell benyújtania.
Amennyiben az Ön kútja megfelel a fentebbi feltételeknek:
Kútengedélyezés menete:
- Fel kell keresnie egy szakembert, aki kiállítja a szükséges dokumentációt.
- Ha készen van a dokumentáció, alá kell íratnia az érintett ingatlan összes tulajdonosával.
- Le kell adnia a helyi önkormányzat jegyzőjének a dokumentációt.
- A jegyzőnek a beadástól számítva 60 napja van a kérelmet elbírálni.
Ki lehet ez a szakember?
A jegyzői hatáskörbe tartozó fúrt kutak utólagos engedélyezésekor jogszabály szerinti szakember (vízkútfúró, vagy szakirányú felsőfokú végzettségű szakember) közreműködése szükséges. Új fúrt kút létesítése esetében a kivitelezést csak vízkútfúró szakember végezheti. Ásott, vert kút bármilyen vízjogi engedélyezési eljárásában nem követelmény a jogszabály által meghatározott szakember közreműködése.
Vonatkozó jogszabály:
Honnan tudhatom, hogy a kutam érint-e vízbázisvédelmi területet?
A helyi önkormányzatnál tudja megtudakolni, illetve a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóságnál vagy a területileg illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál.
Honnan tudhatom meg, hogy érint-e karszt vagy rétegvizet?
Fúrt kutak esetében átlagosan Magyarországon kb. 30m-ig lehet talajvizes a kút.
Hogyan állapíthatom meg, hogy fúrt vagy ásott kutam van?
Ásott kutakra jellemző, hogy betongyűrűvel, téglával vagy terméskővel kirakott, jellemzően 70cm-nél nagyobb átmérőjű.
Fúrt kutakra jellemző, hogy PVC csővel vagy acél csővel kibélelt min. 30mm, max. 400mm átmérőjű.
Mi az a házi ivóvízigény és/vagy a háztartási vízigény?
Háztartási vízigénybe beletartozik a kert öntözés, medence feltöltés, háztartási vízhasználat, pl.: wc lehúzás, zuhanyzás, mosogatás. Tehát ha csak kert locsolásra használja a vizet akkor is ebbe a kategóriába tartozik. Ivóvízigény: ugyanezek tartoznak bele, csak vízminőségi vizsgálatot kell hozzá végeztetni, hogy a kút vize iható-e. Talajvizek esetében szinte semmi esély nincs rá Magyarországon.
Kérdéseikkel, kérjük keressék: a Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulatot: +36 62 242 033
kollegánkat Balla Máté Ivánt +36 30 433 8265 telefonszámon.
2023. március 31., péntek 16:31:00 / Agrárminisztérium▪Sajtóközlemény
Mikor lehet díjmentesen használni a korábban létesített kutat?
Továbbra is díjmentesen lehet üzemeltetni a korábban létesített és bejelentési kötelezettségnek eleget tevő kutakat – közölte Nagy István agrárminiszter a tárca sajtóközleményében.
A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az Agrárminisztérium elkötelezett a felelős vízgazdálkodás és az öntözéses gazdálkodás kiszélesítése mellett. E cél érdekében módosult korábban a vízgazdálkodásról szóló törvény is.
Az új szabályok megkönnyítették a mezőgazdasági öntözési célú kutak nyilvántartásba vételét és a vízjogi engedélyezés eljárását is. A bonyolult adminisztráció helyett egy egyszerűsített adatlapon kell a bejelentést megtenni, ha a vízkivétel kizárólag talajvízből történik. A szabályozás célja az volt, hogy megoldódjon az az évek óta súlyosbodó probléma, amelyet az engedély nélkül kialakított kutak jelentenek a mezőgazdaságnak és a környezetnek.
Fontos kitétel, hogy a kutat karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele nélkül, talaj-, illetve talajvíz-szennyezéssel nem érintett területen létesítsék, és annak talpmélysége az 50 métert nem haladja meg, illetve az első vízzáró réteget nem éri el.
Lényeges továbbá az is, hogy a kút csak az üzemeltetője művelésében álló földterületek öntözését biztosíthatja – tette hozzá.
Nagy István kitért arra is, a bejelentési kötelezettséget szankciómentesen 2023. december 31-ig lehet megtenni a Nemzeti Földügyi Központnál. A bejelentés, illetve az engedélyezési eljárás mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól, aki ennek eleget tesz továbbra is díjmentesen üzemeltetheti a kútját – húzta alá az agrárminiszter.