Főmenü
Társulatunkról
Üdvözöljük weboldalunkon!
2023. december 15., péntek 11:48:36 / Agroinform.hu / Sarok Edit
Mutatjuk, kiknek kell fennmaradási engedélyt kérniük december 31-ig, és hogyan kell engedélyeztetni január 1-től a mezőgazdasági célú öntözőkutakat.
Szabályozás a 2024. január 1. után létesülő kutakra
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerint 2024. január 1-től azok a mezőgazdasági célú (öntözés, állattartás) talajvízkutak, amelyek vízkészletvédelmi szempontból kockázatmentes területre esnek, egyszerűsített hatósági eljárás keretében, bejelentés és azt követő hatósági jóváhagyás alapján lesznek létesíthetők, üzemeltethetők, írja honlapján a Magyar Vízkútfúrók Egyesülete.
Az ehhez szükséges kitöltendő adatlap a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. melléklete. A hatósági eljárást a Nemzeti Földügyi Központban kell lefolytatni.
A vízkészletvédelmi szempontból kockázatos területeken (ezekbe a területfoltokba tartoznak a vízbázisvédelmi védőterületek is) létesülő mezőgazdasági célú talajvízkutak vízjogi engedélyezése a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet által előírt tervtartalmi követelmények alapján zajlik a jövőben is a Nemzeti Földügyi Központban.
A vízkészletvédelmi országtérképről, amely alapján eldönthető, hogy milyen eljárás indokolt, ITT írtunk.
A nem talajvízre telepített mezőgazdasági célú kutak (rétegvizet elérő fúrt kutak) engedélyezése a korábbi eljárásrendnek megfelelően zajlik majd.
Az engedélyezési feladat elvégzésével, lefolytatásával kapcsolatban feltétlenül javasolt egy kúttervezéssel foglalkozó szakember megkeresése.
Szabályozás a 2024. január 1. előtt létesített kutakra
Kútamnesztia: van is meg nincs is
Az új szabályozás szerint, ha teljesül egyetlen kardinális feltétel, nevezetesen, hogy a kút mélysége nem haladja meg az 50 métert és egyúttal nem éri el az első vízzáró réteget, akkor a mezőgazdasági célú kút tulajdonosának nincs teendője. (A bejelentés és engedélyezés alóli mentesség független az adott terület vízkészletvédelmi besorolásától.)
Azon mezőgazdasági célú kutak esetében, amelyek 50 méternél mélyebbek vagy túlnyúlnak az első vízzáró rétegen (tehát nem talajvízre telepítettek), a fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig el kell indítani, ellenkező esetben bírság kiszabására lehet számítani.
Több mint 2 milliárd 100 millió forintot szán a kormány arra, hogy ne száradjon ki végképp a Homokhátság. Most Mórahalmon és térségében építik majd ki az öntözővíz-hálózatot, ami azt teszi lehetővé, hogy 2000 hektáron tudjanak biztonságosan termelni a gazdák, úgy, hogy nem az ivóvízkészletet, hanem a Tisza vizét használják az öntözésre.
Néhány év múlva már a Tiszából érkezhet az öntözővíz. Fotó: Karnok Csaba
Hétfőn a Magyar Közlönyben megjelent az a kormányrendelet, ami több mint 2 milliárd 100 millió forintot biztosít a mórahalmi öntözésfejlesztési projekt befejező szakaszára
– mondta keddi sajtótájékoztatóján a homokhátsági településen Mihálffy Béla.
Az országgyűlési képviselő hozzátette, hogy a mostani azért is nagyon komoly döntés, mert az orosz-ukrán háború miatt nagyon nehéz gazdasági helyzet alakult ki, ami miatt beruházási stopot is elrendeltek.
Most azonban már áll úgy a gazdaság, hogy ez a mindenképpen nélkülözhetetlen beruházás megvalósulhat
– tette hozzá a képviselő.
Fotó: Karnok Csaba
A sajtótájékoztatón ott volt Mórahalom polgármestere is. Nógrádi Zoltán elmondta, hogy hazai költségvetésből biztosítja a kormány a tiszai vízpótló rendszer befejezését.
Ezt a térséget az ENSZ szerint már húsz éve is elsivatagosodás jellemezte. Tulajdonképpen a Duna-Tisza köze és különösen a mórahalmi térség határozottan félsivatagos területnek számít, amit az elmúlt időszak klímaváltozása tovább súlyosbított, hiszen itt a légköri és a talaj aszály egyaránt problémát okoz a gazdálkodásban
– fogalmazott a polgármester.
Elhangzott, hogy maga a vízpótló rendszer több települést érint. Algyőtől indul és Domaszék, illetve Zákányszék, valamint természetesen Mórahalom jelentős részét is magában foglalja. A víz a Tiszából nyílt felszínű csatornákon és zárt, nyomott csővezetéken jut majd el a folyóból az öntözendő területekre.
A csatornarendszer mellett ki kell majd alakítani több víztározót is, hiszen egy időben nagy mennyiségű öntözővízre lehet szükségük a gazdáknak, akik így majd 2000 hektáron tudnak a Tisza vizével locsolni.
Nógrádi Zoltán szerint a folyamat része az öntözési közösségek megalakítása, amik tulajdonképpen gazdasági társaságok. Ezek azonban nélkülözhetetlenek a beruházás megvalósításához. A kormány már több öntözési közösséget is elismert, amelyekben több száz gazda van benne.
Magyarán, ha a beruházás megvalósul, lényegesen könnyebb dolguk lesz a gazdálkodóknak, és a legfontosabb, hogy az öntözéssel nem az ivóvízbázist csökkentik.
Korábban már épült zsilip Kiskundorozsmán és Domaszéknél. Az algyői építkezés a Homokhátság vízpótlásának első üteme volt, amelyet a domaszéki főcsatorna felújítása követett. A 700 millió forintos beruházással nemcsak öntözésre, hanem a belvíz elvezetésére is alkalmassá tették az Algyői-főcsatornát. A kotrással és új védművek megépítésével együtt így 30 százalékkal lehet csökkenteni az elöntött mezőgazdasági területek arányát. Szatymaz, Domaszék, Szeged-Kiskundorozsma mintegy 20 ezer lakosát is védi a felújított vízelvezető-öntöző rendszer.
Kunstár Csaba – Index 2023. szeptember 06. –
A Fancsika II. víztározó kiszáradt medre Debrecen közelében 2015. június 17-én. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Vízügyi és agrárszakemberek kidolgoztak egy tervet, amellyel megakadályozható Magyarország elsivatagosodása – értesült az Index. Az országos vízügyi főigazgató szerint a klímaváltozás elleni küzdelemben több – aprónak tűnő – jogszabályi változás is sokat segíthet. Láng István szerint a települési önkormányzatoknak és az állampolgároknak is szemléletváltásra van szükségük, hogy a jövőben az ország alkalmazkodni tudjon a változó éghajlathoz.
A Duna–Tisza között elterülő Homokhátság 2020 óta hivatalosan is félsivatagnak számít. Ezen a területen ugyanis több víz párolog el és távozik különböző csatornákon, mint amennyi csapadék hullik. Így – szó szerint – égető kérdés a Homokhátság vízutánpótlásának megoldása. Ugyanilyen problémákkal néz szembe a Nyírség is.
Elsivatagosodás Magyarország közepén
„Magyarországon a vízgazdálkodási problémák 70 százaléka az Alföldre jellemző” – állította Láng István. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője az Indexnek kifejtette, hogy a Duna–Tisza közi Homokhátság és a Nyírség vízpótlásának tervét a vízügyi főigazgatóság, valamint az Agrárminisztérium szakemberei már közösen megtervezték.
Kimondottan az öntözési célú vízpótlásra koncentráltunk. A tervcsomagot úgy állítottuk össze, hogy hány hektáron nőhet az öntözött területek nagysága és mennyibe fog kerülni
– mondta a főigazgató.
Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója beszél a Baranyában zajló árvízi és belvízi védekezésről szóló, a Dráva mellett tartott sajtótájékoztatón Drávaszabolcson 2023. augusztus 10-én Fotó: Katona Tibor /MTI
„Itt ezermilliárdokról beszélünk” – tette hozzá Láng István, aki szerint a kormány évekkel ezelőtt helyesen döntött, amikor 2030-ig évente 17 milliárd forintot irányzott elő csak öntözésfejlesztésre. Úgy véli, bár ez a kormányzati lépés egy folyamatot elindított, de az orosz–ukrán háború – mint sok más területen is – sajnos befagyasztotta a vízügyi fejlesztéseket. „Most csupán üzemeltetjük a rendszereket” – tette hozzá a vízügyi főigazgató.
Évente 2-4 centivel süllyed a talajvízszint
Napjainkban két meghatározó tényező van, amely a hazai vízgazdálkodás jövőjét befolyásolja Magyarországon. Az egyik a klímaváltozás, amelynek következménye, hogy a csapadék intenzitása szélsőségesebbé vált.
A számok alapján nőtt a csapadékintenzitás. Ez azért jelent problémát, mert a gyors és nagy esők többnyire tovább folynak és kevesebb idő marad, hogy a víz beszivárogjon a talajba
– közölte a főigazgató, aki emlékeztet arra, hogy például 2013-ban a Dunán megdőlt a vízhozamrekord. Szerinte a jövőben arra kell felkészülni, hogy alacsonyabb vízszintek és magasabb árvízszintek lesznek a magyar folyókon.
Láng István szerint a másik vízgazdálkodási tényező: a folyók 19. századi szabályozásoknak a következménye. A szűkebb hullámterek ahhoz vezetnek, hogy az árvízszintek magasabbak lesznek, hiszen nem tudnak kiterülni. Ráadásul a kis vízszint erodálja a folyó medrét, amely ezáltal süllyed. A főigazgató szerint az Alföldön a szabályozások előtt a kis- és az árvízszintek között csupán 3-5 méteres különbség lehetett. Ma ez a szintkülönbség Csongrádnál 14 méter. Például
a Tiszán az év 80 százalékában alacsony a vízszint, amely leszívja a talajvizeket: az év nagy részében folyamatos a víz áramlása a Tisza felé. Ugyanakkor a néhány napos árvizes időszakban a folyó nem tudja visszatölteni a talajba a vizet.
„Évente 2-4 centimétert süllyednek a talajvízszintek. Ez rossz hír, mert a legfontosabb víztározónk mégiscsak a föld” – közölte Láng István, aki hozzátette, hogy ezt a negatív tendenciát igyekeznek vízpótló rendszerekkel ellensúlyozni. Ezért épült a Tiszalöki és a Kiskörei vízlépcső.
A főigazgató szerint a Kiskörei tározó szinte állandósítja a Tisza vízszintjét: körülbelül egyméteres szintkülönbség van a téli és a nyári vízállás között. Ennek komoly hatása van a természetre is: például Kisköre fölött, a Poroszlói-medence már a világörökség része, mert ott tudott rehabilitálódni a – szabályozás előtti – tiszai élővilág.
Vízügyi szakember Murarátkánál az áradó Mura partján 2023. augusztus 8-án Fotó: Katona Tibor /MTI
Tartsd a vizet a telkeden!
A szürkevíz a háztartásokban már felhasznált, emberi fogyasztásra nem alkalmas víz, de számos más területen még hasznosítható. Ilyen például az esővíz.
Az újrahasznosított vizek felhasználása Magyarországon még gyerekcipőben jár. Egy ismerősöm, aki elkötelezett híve volt a házi szürkevíz felhasználásának, belevágott, de végül feladta. Komoly fejlesztésekre van ugyanis szükség, hogy a csapadékvizet fel tudjuk használni az otthonunkban, például a WC öblítésére
– jegyezte meg Láng István, aki úgy véli, a mezőgazdaságban működőképes lehet a szürkevíz felhasználása.
A főigazgató szerint szemléletváltásra van szükség. A víztől nem megszabadulni kell, hanem házon, illetve birtokon belül kell tartani. A családi házaknál a belterületi tárolást kell növelni. Láng István szerint elsősorban az építési előírásokon kell változtatni. Mint mondja: Tata városa már felismerte a problémát. Az önkormányzat föld alá helyezhető víztároló edényeket ad ki a lakosoknak annak érdekében, hogy fékezze az esővíz áramlását. „Dombvidékeken erősen ajánlott a tatai önkormányzat példája” – állította a vízügyi szakember.
Szerinte az önkormányzatoknak a szennyvíztelepek kérdését is rendezniük kellene.
A hazai szennyvíztisztítók nagy részét ugyanis nem erre a csapadékterhelésre méretezték. Amikor jön egy intenzív esős időszak, akkor ezek túlterheltté válnak, és a biológiai tisztító réteget kiviszi a víz, amelynek következtében két hétig tisztítás nélkül folyik a szennyvíz a folyókba.
Ilyen problémával küzd például Győr és Komárom is.
Kevesebb jogszabály és több know-how
A főigazgató jogszabályi változtatást sürget több esetben is, például a mederiszap kihelyezésének szabályozása területén. Szerinte hiba automatikusan hulladéknak tekinteni a mederiszapot.
Olaszországban sorban állnak a gazdák az iszapért, mert kitűnő trágya
– mondta Láng István, aki hozzátette, hogy a halastavak tele vannak szerves anyaggal. Magyarországon azonban olyan túlszabályozás van érvényben, olyan indokolatlan minőségi követelmények vannak, amelyek ártanak a mezőgazdaságnak és a vízügynek is. Mint mondja: a víztározókat az iszapban lévő foszfor miatt kell rendszeresen kotorni. A foszfor a műtrágya egyik alapanyaga, amelyből mostanában hiány van.
„Ezt a területet például jobban kellene cizellálni” – javasolta az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője. Úgy véli, Magyarországon nagyon sok tavat a ’80-as évek óta nem kotortak ki. A halastavak többsége maximális vízszinten van, de egy nagyobb árvíz komoly károkat okozhat bennük. Ez történt 2019-ben is, amikor nyolc halastavat vitt el a víz.
2023. július 18., kedd 14:03:33 / Agroinform.hu / Sarok Edit
Összefoglaló az öntözéshez kapcsolódó változásokról, pályázati lehetőségekről, szabályokról.
Az előző mezőgazdasági szezonról még sokáig a pusztító aszály fog eszébe jutni a gazdálkodóknak, és sajnos a szakértők egybehangzó véleménye alapján úgy tűnik, hogy ilyen időszakokra egyre többször számíthatunk. Felmerül az aggasztó kérdés, hogy mit lehet tenni, hogyan vészelheti át a vízhiányt a mezőgazdaság. A megoldás több oldalról érkezik, a nemesítők dolgoznak a szárazságtűrőbb növényfajták kifejlesztésén, illetve egyre többször szóba kerülnek eddig kevésbé preferált növényfajok is, mint például a cirok.
Az aszály kezelésének legfőbb pillére azonban a vízvisszatartás megoldása és az öntözési lehetőség kialakítása, ahol erre van mód. A vízvisszatartás, a lefolyás-szabályozás és a különböző vízigények kielégítése érdekében számos beruházás valósul meg, új létesítmények épülnek, vagy a meglévőket fejlesztik.
Az öntözésfejlesztésnek is bőven van még tere hazánkban. A KSH adatok alapján 2022-ben Magyarország mezőgazdasági területe mintegy 5,1 millió hektár volt. A terület 82 százalékát szántóként hasznosították. Azonban célzottan csak 111 ezer hektáron öntöztek, mely alig több, mint a teljes terület 2 százaléka.
Összefoglalónkban áttekintjük, hogy milyen feltételekkel lehet belevágni ma a mezőgazdasági területeken az öntözési infrastruktúra kiépítésébe, milyen pályázati lehetőségek állnak ehhez rendelkezésre, illetve kitérünk a magáncélú kútlétesítést érintő szabályokra is.
Fontos tudni, hogy 2023-ban ingyenes az öntözés a mezőgazdasági termelőknek, egyszerűsítették a meglévő kutak bejelentésével kapcsolatos ügyintézést és meghosszabbították az öntözési pályázatot.
Az öntözött területek aránya jóval alacsonyabb Magyarországon, mint az EU-s átlag – Fotó: Envato
Kutak engedélyezése
Az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás értelmében a 2024. január 1. előtt engedély nélkül létesített, 50 méternél nem mélyebb háztartási és mezőgazdasági öntöző kutak általánosan jogszerűnek minősülnek, azokat nem kell bejelenti, és üzemeltetésükhöz nem kell vízjogi engedélyt kérni.
Viszont fontos tudni, hogy 2024-től milyen szabályok lesznek érvényben.
Az új szabályozás meghatároz kockázatmentes és kockázatos területeket, utóbbi kategóriába hazánk területének 12 %-a tartozik (védendő ivó- és/vagy karsztvízbázisok).
A kockázatmentes és a kockázatos területeket a vízkészletvédelmi országtérkép mutatja majd meg, amelyet 2023. augusztus 31-ig készít el az Országos Vízügyi Főigazgatóság.
A NAK által készített útmutató segítséget nyújt annak eldöntésében, hogy az egyes kútlétesítésekkel kapcsolatban milyen kötelezettségek vannak és melyik hatóság az illetékes. Fontosabb tudnivalók:
Mezőgazdasági öntözőkút
A mezőgazdasági öntözési célú kút olyan felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmény, amely kizárólag mezőgazdasági művelés alatt álló terület mezőgazdasági vízszolgáltatását biztosítja.
Kockázatmentes területen (amely hazánk területének 88 %-a), az 50 méter meg nem haladó, és az első vízzáró réteget el nem érő talpmélység esetén előzetesen be kell jelenteni a kútlétesítést az Nemzeti Földügyi Központhoz, és digitális vízmérővel kell felszerelni a kutat. 50 métert meghaladó talpmélység esetén vízjogi engedélyt kell kérni a Nemzeti Földügyi Központtól.
Kockázatmentes területen viszont minden esetben vízjogi engedélyt kell kérni az NFK-tól.
Háztartási vízigényt kiszolgáló kutak engedélyezése
Háztartási vízigényt kiszolgáló kút olyan létesítmény, amely a természetes személy évi 500 köbmétert meg nem haladó mértékű vízhasználatát elégíti ki, és amelynek célja az ivóvíz-ellátás vagy a személyes és a háztartás vezetésével összefüggő vízszükséglet biztosítása, függetlenül a kút létesítési helye szerinti ingatlan tulajdoni viszonyaitól és az ingatlan fekvésétől.
Amennyiben nem kockázatos területen szeretne valaki ilyen kutat létesíteni 2024. január 1. után, talpmélysége nem éri el az 50 métert, és az első vízzáró réteget, annak bejelentési kötelezettsége sincs. Viszont ha eléri az 50 métert vagy az első vízzáró réteget, akkor vízjogi engedélyt kell kérni a Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól.
Kockázatos területen annyi a különbség, hogy az 50 méternél nem mélyebb kutakat is be kell jelenteni előzetesen a Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz.
Fontos! A bejelentett ún. kútamnesztia nem vonatkozik minden kútra, a 2023. december 31-i bejelentési határidő továbbra is érvényes azokra a kutakra, amelyek mélyebbek 50 méternél és/vagy elérik a vízzáró réteget.
Nagy beruházás, de van hozzá pályázati lehetőség
Az öntözési beruházás megvalósítása hatalmas előkészítő munkát igényel, amely még komolyabb feladat, ha pályázati forrást is igénybe szeretnénk hozzá venni. Még most is elérhető az a vízgazdálkodási ágazat beruházásait támogató pályázati felhívás, amelynek keretében akár 3 milliárd forintra is lehet pályázni. A beruházásokat támogató kiírás átfogóan biztosít fejlesztési forrást minden, az öntözéshez kapcsolódó tevékenységhez, így többek között tározóterek, új vízkivételei művek kialakításához, új öntözőgépek és csővezetékek telepítéséhez és az elavult öntözőrendszerek elemeinek cseréjéhez. Lehetőség van továbbá a csatornák kotrásához, karbantartásához szükséges gépek, például önjáró kotrógépek beszerzésére is.
Az öntözési pályázat 2023. október 1-jén zárul.
Szintén október 1-ig érhető el az öntözési közösségeket támogató pályázati felhívás.
Ha van kút és öntözőberendezés, akkor is van még kérdés
Hogy mikor és ki öntözhet, annak is vannak szabályai.
Az öntözés vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyhez kötött tevékenység, amit a felszíni vizek esetében a vízügyi és vízvédelemi hatáskörében eljáró területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság engedélyez, a felszín alatti vizek esetében pedig a Nemzeti Földügyi Központ.
Egyszerűsített öntözési vízhasználatról van szó, ha 100 hektár alatti az öntözendő terület, és az öntözés során a vízkivétel és a vízellátás ideiglenes szivattyúállással (telepített vízelosztó-hálózat nélkül), felszíni vízből biztosított a rendelkezésre állásig. Vízjogi üzemeltetési engedélyre van szükség ebben az esetben, amit a vízügyi és vízvédelemi hatáskörében eljáró területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság ad ki.
További információk a mikroöntözésről, a rendkívüli öntözési vízhasználatról és a szennyvízöntözésről a NAK kiadványában található.
Fontos változás az öntözés kapcsán az új támogatási rendszerben
Az eddigi rendszerhez képest a víz keretirányelvnek való megfelelés miatt két ponton szigorodott a KAP Stratégiai terv. A termeléshez kötött támogatásoknál és az öntözésfejlesztésnél vízügyi hatósági ellenőrzések fognak kötődni a támogatásokhoz. Azaz a vízügyi hatósági ellenőrzés eredménye gyakorlatilag a támogatás alapfeltétele lesz.
Ez a szigorítás azonban nem csak hátrány, hanem lehetőség is, hiszen védi a legálisan öntöző termelőket, akik megküzdöttek a vízjogi engedélyükért, megfelelő beruházással hatékony öntözőrendszert építettek ki.