Főmenü

Társulatunkról

Üdvözöljük weboldalunkon!

2023. július 18., kedd 14:03:33 / Agroinform.hu / Sarok Edit

Összefoglaló az öntözéshez kapcsolódó változásokról, pályázati lehetőségekről, szabályokról.

Az előző mezőgazdasági szezonról még sokáig a pusztító aszály fog eszébe jutni a gazdálkodóknak, és sajnos a szakértők egybehangzó véleménye alapján úgy tűnik, hogy ilyen időszakokra egyre többször számíthatunk. Felmerül az aggasztó kérdés, hogy mit lehet tenni, hogyan vészelheti át a vízhiányt a mezőgazdaság. A megoldás több oldalról érkezik, a nemesítők dolgoznak a szárazságtűrőbb növényfajták kifejlesztésén, illetve egyre többször szóba kerülnek eddig kevésbé preferált növényfajok is, mint például a cirok.


Az aszály kezelésének legfőbb pillére azonban a vízvisszatartás megoldása és az öntözési lehetőség kialakítása, ahol erre van mód. A vízvisszatartás, a lefolyás-szabályozás és a különböző vízigények kielégítése érdekében számos beruházás valósul meg, új létesítmények épülnek, vagy a meglévőket fejlesztik.

Az öntözésfejlesztésnek is bőven van még tere hazánkban. A KSH adatok alapján 2022-ben Magyarország mezőgazdasági területe mintegy 5,1 millió hektár volt. A terület 82 százalékát szántóként hasznosították. Azonban célzottan csak 111 ezer hektáron öntöztek, mely alig több, mint a teljes terület 2 százaléka.

Összefoglalónkban áttekintjük, hogy milyen feltételekkel lehet belevágni ma a mezőgazdasági területeken az öntözési infrastruktúra kiépítésébe, milyen pályázati lehetőségek állnak ehhez rendelkezésre, illetve kitérünk a magáncélú kútlétesítést érintő szabályokra is.

Fontos tudni, hogy 2023-ban ingyenes az öntözés a mezőgazdasági termelőknek, egyszerűsítették a meglévő kutak bejelentésével kapcsolatos ügyintézést és meghosszabbították az öntözési pályázatot.

Az öntözött területek aránya jóval alacsonyabb Magyarországon, mint az EU-s átlag – Fotó: Envato

Kutak engedélyezése

Az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás értelmében a 2024. január 1. előtt engedély nélkül létesített, 50 méternél nem mélyebb háztartási és mezőgazdasági öntöző kutak általánosan jogszerűnek minősülnek, azokat nem kell bejelenti, és üzemeltetésükhöz nem kell vízjogi engedélyt kérni.

Viszont fontos tudni, hogy 2024-től milyen szabályok lesznek érvényben.

Az új szabályozás meghatároz kockázatmentes és kockázatos területeket, utóbbi kategóriába hazánk területének 12 %-a tartozik (védendő ivó- és/vagy karsztvízbázisok).


A kockázatmentes és a kockázatos területeket a vízkészletvédelmi országtérkép mutatja majd meg, amelyet 2023. augusztus 31-ig készít el az Országos Vízügyi Főigazgatóság.

A NAK által készített útmutató segítséget nyújt annak eldöntésében, hogy az egyes kútlétesítésekkel kapcsolatban milyen kötelezettségek vannak és melyik hatóság az illetékes. Fontosabb tudnivalók:

Mezőgazdasági öntözőkút

A mezőgazdasági öntözési célú kút olyan felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmény, amely kizárólag mezőgazdasági művelés alatt álló terület mezőgazdasági vízszolgáltatását biztosítja.

Kockázatmentes területen (amely hazánk területének 88 %-a), az 50 méter meg nem haladó, és az első vízzáró réteget el nem érő talpmélység esetén előzetesen be kell jelenteni a kútlétesítést az Nemzeti Földügyi Központhoz, és digitális vízmérővel kell felszerelni a kutat. 50 métert meghaladó talpmélység esetén vízjogi engedélyt kell kérni a Nemzeti Földügyi Központtól.

Kockázatmentes területen viszont minden esetben vízjogi engedélyt kell kérni az NFK-tól.

Háztartási vízigényt kiszolgáló kutak engedélyezése

Háztartási vízigényt kiszolgáló kút olyan létesítmény, amely a természetes személy évi 500 köbmétert meg nem haladó mértékű vízhasználatát elégíti ki, és amelynek célja az ivóvíz-ellátás vagy a személyes és a háztartás vezetésével összefüggő vízszükséglet biztosítása, függetlenül a kút létesítési helye szerinti ingatlan tulajdoni viszonyaitól és az ingatlan fekvésétől.

Amennyiben nem kockázatos területen szeretne valaki ilyen kutat létesíteni 2024. január 1. után, talpmélysége nem éri el az 50 métert, és az első vízzáró réteget, annak bejelentési kötelezettsége sincs. Viszont ha eléri az 50 métert vagy az első vízzáró réteget, akkor vízjogi engedélyt kell kérni a Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól.

Kockázatos területen annyi a különbség, hogy az 50 méternél nem mélyebb kutakat is be kell jelenteni előzetesen a Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz.

Fontos! A bejelentett ún. kútamnesztia nem vonatkozik minden kútra, a 2023. december 31-i bejelentési határidő továbbra is érvényes azokra a kutakra, amelyek mélyebbek 50 méternél és/vagy elérik a vízzáró réteget.

Nagy beruházás, de van hozzá pályázati lehetőség

Az öntözési beruházás megvalósítása hatalmas előkészítő munkát igényel, amely még komolyabb feladat, ha pályázati forrást is igénybe szeretnénk hozzá venni. Még most is elérhető az a vízgazdálkodási ágazat beruházásait támogató pályázati felhívás, amelynek keretében akár 3 milliárd forintra is lehet pályázni. A beruházásokat támogató kiírás átfogóan biztosít fejlesztési forrást minden, az öntözéshez kapcsolódó tevékenységhez, így többek között tározóterek, új vízkivételei művek kialakításához, új öntözőgépek és csővezetékek telepítéséhez és az elavult öntözőrendszerek elemeinek cseréjéhez. Lehetőség van továbbá a csatornák kotrásához, karbantartásához szükséges gépek, például önjáró kotrógépek beszerzésére is.

Az öntözési pályázat 2023. október 1-jén zárul.

Szintén október 1-ig érhető el az öntözési közösségeket támogató pályázati felhívás.

Ha van kút és öntözőberendezés, akkor is van még kérdés

Hogy mikor és ki öntözhet, annak is vannak szabályai.

Az öntözés vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyhez kötött tevékenység, amit a felszíni vizek esetében a vízügyi és vízvédelemi hatáskörében eljáró területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság engedélyez, a felszín alatti vizek esetében pedig a Nemzeti Földügyi Központ.

Egyszerűsített öntözési vízhasználatról van szó, ha 100 hektár alatti az öntözendő terület, és az öntözés során a vízkivétel és a vízellátás ideiglenes szivattyúállással (telepített vízelosztó-hálózat nélkül), felszíni vízből biztosított a rendelkezésre állásig. Vízjogi üzemeltetési engedélyre van szükség ebben az esetben, amit a vízügyi és vízvédelemi hatáskörében eljáró területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság ad ki.

További információk a mikroöntözésről, a rendkívüli öntözési vízhasználatról és a szennyvízöntözésről a NAK kiadványában található.

Fontos változás az öntözés kapcsán az új támogatási rendszerben

Az eddigi rendszerhez képest a víz keretirányelvnek való megfelelés miatt két ponton szigorodott a KAP Stratégiai terv. A termeléshez kötött támogatásoknál és az öntözésfejlesztésnél vízügyi hatósági ellenőrzések fognak kötődni a támogatásokhoz. Azaz a vízügyi hatósági ellenőrzés eredménye gyakorlatilag a támogatás alapfeltétele lesz.

Ez a szigorítás azonban nem csak hátrány, hanem lehetőség is, hiszen védi a legálisan öntöző termelőket, akik megküzdöttek a vízjogi engedélyükért, megfelelő beruházással hatékony öntözőrendszert építettek ki.

2023. június 27., kedd 15:58:55 / NAK – Nemzeti Agrárgazdasági Kamara/MAGOSZ▪Sajtóközlemény

Útmutatót készített a NAK.

Az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás értelmében a 2024. január 1. előtt engedély nélkül létesített, 50 méternél nem mélyebb háztartási és mezőgazdasági öntöző kutak általánosan jogszerűnek minősülnek, azokat nem kell bejelenti, és üzemeltetésükhöz nem kell vízjogi engedélyt kérni.

A kutak 2024. január 1. utáni létesítéséhez, üzemeltetéséhez vagy megszüntetéséhez szükséges teendőkről útmutatót készített a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A törvénymódosítást a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a NAK is támogatta.

kút

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) útmutatót készített annak érdekében, hogy a lakosság és a mezőgazdasági vízhasználók el tudjanak igazodni a kutakkal kapcsolatos új szabályokról – fotó: pixabay.com

Jövő évtől a kutakkal kapcsolatos esetleges bejelentési, engedélyezési feladatokat az határozza meg, hogy a kút vízkészletvédelmi szempontból milyen területen létesül. Az új szabályozás meghatároz kockázatmentes és kockázatos területeket, utóbbi kategóriába hazánk területének 12 %-a tartozik, ezek a védendő ivó- és/vagy karsztvízbázisok.

A kockázatmentes és a kockázatos területeket a vízkészletvédelmi országtérkép mutatja majd meg, amelyet 2023. augusztus 31-ig készít el az Országos Vízügyi Főigazgatóság. A térképet egyrészt a Hivatalos Értesítőben teszik közzé, másrészt a tervek szerint készül egy online felület is, ahol a helyrajzi szám megadásával lehet azonosítani, hogy az érintett terület kockázatmentesnek vagy kockázatosnak minősül-e.

A háztartási vízigényt kielégítő, 50 méter talpmélységet meg nem haladó, és az első vízzáró réteget el nem érő kút esetében kockázatmentes területen 2024. január 1-jét követően sem lesz teendő, nem szükséges vízjogi engedély és bejelentés a kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez vagy megszüntetéséhez.

Ivóvíz- vagy karsztbázis szempontjából kockázatos területen azonban a kút létesítését, üzemeltetését és megszüntetését előzetesen be kell jelenteni a kút helye szerint illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére.

Kockázatmentes területen a sekély mélységű (50 méter talpmélységet meg nem haladó) és az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntöző kút esetében 2024. január 1-jét követően a létesítést, üzemeltetést és megszüntetést előzetesen be kell jelenteni a Nemzeti Földügyi Központ részére, és a kutakat digitális vízmérővel kell felszerelni. Kockázatos területen a sekély mélységű öntözőkút létesítése, üzemeltetése és megszüntetése is vízjogi engedélyhez kötött tevékenység lesz.

kút

Kockázatos területen a sekély mélységű öntözőkút létesítése, üzemeltetése és megszüntetése is vízjogi engedélyhez kötött tevékenység lesz – fotó: pixabay.com

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) útmutatót készített annak érdekében, hogy a lakosság és a mezőgazdasági vízhasználók el tudjanak igazodni a kutakkal kapcsolatos új, 2024. január 1-jén érvénybe lépő szabályozáshoz, a kutak létesítéséhez, üzemeltetéséhez vagy megszüntetéséhez szükséges teendőkről.

Az útmutató elérhető a NAK portálján.

A vízkészlet fenntartása és a jövő nemzedékek számára történő megőrzése nem csak az állam, hanem mindenki kötelessége. Tekintettel arra, hogy az édesvízkészletek egyre korlátozottabban állnak rendelkezésre, a gazdálkodóknak fontos szem előtt tartani a felelős, fenntartható mezőgazdasági vízgazdálkodással összhangban lévő termelés szabályait, annak érdekében, hogy hazai vízkészleteinket meg tudjuk őrizni a következő generáció számára.

2023. június 13., kedd 13:17:00 / MTI

Kútamnesztiáról döntött az Országgyűlés.

Az Országgyűlés kedden döntött több agráriumot érintő kérdésről, valamint a vízgazdálkodási törvény módosításáról, amelynek értelmében egyes kutak mentesülnek az engedélyeztetési kötelezettség alól.

A parlament 169 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 12 tartózkodás mellett elfogadta a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítását, amelynek értelmében a 2024. január elseje előtt engedély nélkül létesített, 50 méternél nem mélyebb és az első vízzáró réteget el nem érő háztartási kutak teljeskörűen mentesülnek az engedélyeztetési kötelezettség alól.

Kútamnesztiáról döntött az Országgyűlés.

Kútamnesztiáról döntött az Országgyűlés – Fotó: Shutterstock

A törvény rögzíti, hogy a kormány feladata az ország területének tudományos szempontok alapján történő felmérése és vízkészletvédelmi országtérkép készítése, amely meghatározza a vízkészletvédelmi szempontból kockázatos és kockázatmentes területeket. A térképet első alkalommal augusztus 31-ig kell közzétenni.

A kockázatmentes területeken a mezőgazdasági célú, 50 méter talpmélységet meg nem haladó és az első vízzáró réteget el nem érő kút létesítését az engedélyköteles körből átsorolták a bejelentésköteles körbe.

A 2024. január 1. előtt létesített, ötven méter talpmélységet meg nem haladó és az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági kutak fennmaradásához sem szükséges vízjogi engedély és bejelentés, ugyanakkor a kút üzemeltetője felelős azért, hogy a felszín alatti vizet csak olyan mértékben vegye igénybe, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlódás mennyiségi egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon.

Megszűnik a jövőben az 50 méternél nem mélyebb és az első vízzáró réteget el nem érő háztartási kutak jegyzői engedélyezési kötelezettsége, ha azok nem érintenek érzékeny vízkészletet.

Meghatározták háztartási vízigényt: ez az évi 500 köbmétert meg nem haladó mértékű vízhasználat, amelynek célja természetes személyek ivóvízellátása, vagy személyes és a háztartás vezetésével összefüggő vízszükségletének biztosítása.

2023. május 9., kedd 11:27:43 / NAK/MAGOSZ▪Sajtóközlemény


Az állam teljeskörűen átvállalja a termelőktől a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megfizetését.

A klímaszélsőségek, a szomszédunkban dúló háború okozta nehéz gazdasági helyzet, illetve az energia- és az inputanyagárak soha nem látott emelkedése jelentős kihívások elé állítja az agráriumot.  A 2022. évi történelmi vízhiány az elmúlt 100 év legnagyobb, mintegy 1000 milliárd forintos aszálykárát okozta.

Az energiaárak drasztikus növekedésével idén oly mértékben nőttek volna a vízszolgáltatási díjak, hogy szinte ellehetetlenült volna a jelenleg öntözött 100 ezer hektár vízbiztosítása is.  Ezért a kormány úgy döntött, hogy az idei évben az állam teljeskörűen átvállalja a termelőktől a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megfizetését.

öntözés

A döntés nélkül ellehetetlenült volna a jelenleg öntözött 100 ezer hektár vízbiztosítása – fotó: pixabay.com

Fontos az öntözött területek vízpótlásának biztosítása

A mezőgazdasági vízdíjakat egy adott rendszer fenntartási költsége határozza meg, ez pedig jelentős mértékben függ attól, hogy gravitációs vagy szivattyús, átemelős rendszerek üzemelnek-e. Utóbbiak jelentős energiaigénye miatt nagyon eltérőek a termelők által fizetett vízdíjak.

Erre tekintettel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) hosszú ideje lobbizik azért, hogy a vízhez, mint termelési inputhoz a termelők méltányos és kiszámítható áron jussanak hozzá.

Ezzel is segíteni kívánják az öntözött területek vízpótlásának biztosítását és az öntözésfejlesztést úgy, hogy hazánk megfeleljen az uniós irányelveknek.

A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj két részből tevődik össze: egyrészt a víz rendelkezésére állását biztosító állandó díjból (pl. a rendszerhez kapcsolódó fenntartási munkálatok, üzemanyag-, bér- és anyagköltségek, jogszabályban előírt kötelezettségek, vizsgálatok költségei), másrészt a változó díjból (például a szivattyú üzemeltetési költsége).

öntözés

A mezőgazdasági vízdíjakat egy adott rendszer fenntartási költsége határozza meg – fotó: pixabay.com

A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj fokozatosan került visszavezetésre

A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megfizetését 2014-ben az állam egyszer már teljeskörűen átvállalta, azonban az Európai Bizottság 2016-os döntése értelmében vissza kellett vezetni. Ugyanis a Bizottság kötelezi a tagállamokat a költségmegtérülés elvének érvényesítésére, valamint a hatékony víz-árpolitika fenntartására, ezekhez köti az uniós támogatások kifizetését.

A NAK és a MAGOSZ javaslatára azonban sikerült elérni azt, hogy fokozatosan kerüljön visszavezetésre a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj, valamint hogy ne a teljes, hanem a részleges megtérülés elvét alkalmazza hazánk.

Ennek értelmében 2021-től a mezőgazdasági vízhasználók, a termelők a változó díj 100 %-át, az állandó díjnak viszont csak az 50 %-át fizetik meg, utóbbi másik felét az állam hosszú távon is átvállalta.

csatorna

A díjmentesség kizárólag azon termelőket érinti, akik a mezőgazdasági művelés alatt álló területeiket felszíni vízből öntözik vízjogi üzemeltetési engedély, bejelentés, vagy rendkívüli öntözési célú vízhasználat keretében – fotó: pixabay.com

Az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül díjmentesen biztosítják az öntözővizet

Az idei év elején a vízügyi ágazat – jogszabályi kötelezettségeinek eleget téve – elkészítette a 2023. évre vonatkozó mezőgazdasági vízszolgáltatás költség- és díjkalkulációját. A magas energiaárak miatt a mezőgazdasági vízszolgáltatás költségét több mint 10 milliárd forintra becsülték.

A kalkuláció alapján az állami támogatásban jelentős hiány keletkezett, továbbá a termelők által fizetendő vízszolgáltatási díjak is drasztikusan megemelkedtek, néhol a tízszeresére nőttek.

Tekintettel a tavalyi, hazánkat és Európa nagy részét sújtó történelmi aszályra, a szomszédunkban dúló háború okozta nehéz gazdasági helyzetre, illetve az energia- és az inputanyagárak soha nem látott emelkedésére, a kormány úgy döntött, hogy a klímaváltozás elleni küzdelmet támogatva az idei évben – a termelők versenyképességének megőrzése céljából – az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül díjmentesen biztosítja az öntözővizet.

Fontos megjegyezni, hogy a díjmentesség kizárólag azon termelőket érinti, akik a mezőgazdasági művelés alatt álló területeiket felszíni vízből öntözik vízjogi üzemeltetési engedély, bejelentés, vagy rendkívüli öntözési célú vízhasználat keretében.