Főmenü
Társulatunkról
Üdvözöljük weboldalunkon!
2024. június 28., péntek 11:02:01 / NAK – Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A vizet a tájban kell tartani.
Hazánk mezőgazdasági területeinek 98 %-a kitett a csapadékgazdálkodásnak, ezért fontos, hogy tisztában legyünk a hidrológiai és hidrogeológiai folyamatok alapjaival, annak érdekében, hogy a lehető legjobb módszerekkel képesek legyünk a termőterületünk vízbiztonságát megteremteni. A hazai vízkészleteinknek 3 forrása van: a csapadék, a határokon beérkező felszíni vizek, valamint a felszín alatti vízkontingensek – írja a nak.hu.
A vízkörforgás
Mint írják, a hazai csapadék egy jó részét – a főként nyugati irányból érkező – ciklonok adják, azonban ezek a ciklonok az elmúlt pár évben többnyire a Dunántúli területek vízigényét képesek „csak” kielégíteni.
A hidrológiai ciklus (vízkörforgás) a Föld hidroszférájában lévő víz folytonos és természetes körforgása, amelyet a napsugárzásból származó energia tart fenn. A ciklusban részt vesznek a felszíni és felszín alatti vizek, valamint a légkör és a talaj víztartalma.
Annak érdekében, hogy megértsük víz földi körforgásának fizikai-meteorológiai tényezőit a NAK készített egy útmutatót, amely elérhető: ITT.
A lehető legjobb módszerekkel kell a termőterületünk vízbiztonságát megteremteni – fotó: pixabay.com
Felszíni vizeink
Magyarország egyedülálló fekvése a Kárpát-medencében jelenleg még lehetővé teszi az átfolyó vizek nagyobb arányú rendelkezésre állását, így azok megtartását és hasznosítását. A határokon beérkező felszíni vizeink azok, melyek főszabály szerint dinamikusan, a felhasználást meghaladó ütemben megújuló vízkészletek.
Főszabály szerint, ugyanis egy-egy nagyobb árhullámot leszámítva, az elmúlt évtizedekben a hazai vízhozamokban csökkenés mutatható ki, a Duna-vízgyűjtőn egy 10 %-os, amíg a Tisza-vízgyűjtőn egy közel 30 %-os csökkenés mutatkozik.
Az elmúlt időszakban számos kritika érte a 19. századi folyószabályozást. A Tiszát górcső alá véve, egyrészt való igaz, hogy a folyó 30 %-kal rövidebb lett, azaz 457 folyamkilométerrel csökkent a hossza, ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy mindemellett + 126 km új (épített) meder, valamint további + 589 km „új” holtág került kialakításra – olvasható a NAK cikkében.
Jelenleg közel 43 ezer állami vagyonkezelésű természetes és mesterséges vízfolyása van hazánknak, mely közel 1,5 M hektárnyi mezőgazdasági területet tudna stabilizálni a rendeltetésszerű üzemeltetéssel. Tekintettel arra, hogy az ország felszíni vízkészletének több mint 90 %-a külföldről származik, különösen fontos intézkedés az átfolyó vizek kivezetése a tájba, mely egyaránt jelent állami és termelői feladatot is.
Hazai természetes vízfolyásainkat ismertető NAK útmutató ITT tekinthető meg.
Hazánk termőterületeinek 2-3 százalékán van jelenleg kiépítve vízpótló öntözés – fotó: pixabay.com
Vízvisszatartással a fenntartható jövőért
Hazánk kontinentális éghajlata a mediterrán felé tolódik, mely azt jelenti, hogy a lehullott csapadék mennyisége mára nem fedezi biztonsággal a növények vízigényét. Hazánk termőterületeinek 2-3 százalékán van jelenleg kiépítve vízpótló öntözés, ezért a növénytermesztésnek mihamarabb fel kell készülnie a csapadék mennyiségétől és annak eloszlásától való függés feloldására.
Felettébb fontos megjegyezni, hogy hazánk csapadékmennyiségének nagyobb része, több, mint 60 %-a származik a hazai vízkörforgásból, ezért a VIZET A TÁJBAN KELL TARTANI! A vízvisszatartással a fenntartható jövőért c. útmutató ismerteti azokat az intézkedéseket, amelyeket a mezőgazdasági termelő tehet, annak érdekében, hogy közvetlen vagy közvetett módon megőrizze a vizet, ezáltal segítse a terület mikroklímáját – olvasható a cikkben.
A köztestület ehhez is készített egy informatív plakátot, mely segíti a termelőt a vízmegőrzés eszközeiben. Fontos megjegyezni, hogy az útmutatón feltüntetett intézkedések a KAP stratégiai tervével, így az uniós támogatáspolitikával is kompatibilisek!
A plakát ITT érhető el.
Víztakarékos, energiahatékony, precíziós öntözés
Hazánkban elsősorban felszíni vízből lehet öntözni, ennek hiányában lehet csak felszín alatti vízből. Fontos, hogy hiánynak minősül az is, ha felszíni vizek odavezetése aránytalanul nagy költséggel járna.
A földtani tömbben tárolt, felszín alatti vízkontingensek megoldást nyújthatnak, azonban ebből csak korlátozottan lehet öntözni, hiszen fennállhat az a veszély, hogy felhasználás mértéke meghaladja a felszín alatt történő utánpótlás mértékét, különös tekintettel arra, hogy klíma egyértelműen katalizálja a lassabban megújuló édesvízkészletek kimerítését.
A felszíni- és felszín alatti vizek öntözési célú használatát ismertető útmutató elérhető: ITT.
2024. május 31., péntek 14:27:00 / Agrárminisztérium ▪ Sajtóközlemény
Ezek a rendkívüli öntözési célú vízhasználat szabályai.
Az Agrárminisztérium támogatta a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezését, melynek nyomán a Belügyminisztérium 2024. május 24-i kezdettel meghirdette a tartósan vízhiányos időszakot az ország egész területére. Ezzel az intézkedéssel a gazdálkodóknak 30 napig lehetőségük nyílik vízjogi engedély nélkül is az öntözési célú vízhasználatra, amihez csupán bejelentésre van szükség – hívta fel a figyelmet közleményében az Agrárminisztérium.
Hozzátették, hogy az elmúlt időszak csapadékhiányos időjárására tekintettel, melynek következtében a felszín közeli talajrétegek kritikusan száraz állapotba kerültek, elkerülhetetlen a mezőgazdasági növénytermesztésben az öntözés, amivel mérsékelhetőek a szárazság káros hatásai. A termelők terheinek csökkentése érdekében a kihirdetett tartósan vízhiányos időszakban a vízhasználat vízmennyisége után a vízhasználóknak nem kell vízkészletjárulékot sem fizetniük.
Az agrártárca arra hívja fel az érintettek figyelmét, hogy rendkívüli öntözési célú vízhasználatnak minősül a közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 120 milliméter/hektár (1200 köbméter/hektár) vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül egy hónap időtartamig történő kijuttatása. A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a területileg illetékes vízügyi hatósághoz (a megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz) írásban kell bejelenteni, amelyhez a vízkivétellel érintett felszíni víz kezelőjének (területileg illetékes vízügyi igazgatóság) hozzájárulását is csatolni kell.
Az Agrárminisztérium folyamatosan nyomon követi a hidrometeorológiai állapotokat és előrejelzéseket, hiszen a kritikusan száraz talajállapot az őszi vetésű szántóföldi kultúrákra kedvezőtlen, terméscsökkentő hatással bír, de a tavaszi vetésű kultúrák fejlődését szintén visszaveti, ugyanis azok most fokozottan kitetettek az aszályos talajállapotnak – áll az agrártárca közleményében.
Kihirdették a tartósan vízhiányos időszakot
2024. május 27., hétfő 9:36:41 / NAK – Nemzeti Agrárgazdasági Kamara▪Sajtóközlemény
Megfelelő vízgazdálkodással mérsékelhetők a rendkívül száraz tavaszi időszak hatásai.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének kezdeményezését követően a belügyminiszter az ország teljes területére kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot, 2024. május 24-i kezdettel.
Megteremtik a kármentő öntözés lehetőségét – fotó: pixabay.com
Rendkívül száraz volt a tavaszi időszak
A tartósan vízhiányos időszakban vízjogi engedély nélkül is lehetőség nyílik az öntözési célú vízhasználatra 30 napig, ehhez csupán egy gazdálkodói bejelentésre van szükség. Emellett a vízkészletjárulékot sem kell fizetni. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy a megfelelő vízgazdálkodással mérsékelhetők legyenek a rendkívül száraz tavaszi időszak hatásai.
A hidrometeorológiai viszonyok és az előrejelzések alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) még április elején kezdeményezte a Belügyminisztériumnál a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését. Ezt követően a belügyminiszter 2024. május 24. napjától kezdődően elrendelte a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését – olvasható a közleményben.
Egy átlagosnál melegebb és szárazabb nyár elé nézünk
Az Országos Aszálytérkép, az Országos Meteorológiai Szolgálat adatsorai, valamint a NAK megyei szervezeteinek jelzései alapján április elején hazánk egész területét érintette a talajok vízhiányos állapota. Bár az április végi, május eleji esőzések némileg feltöltötték a talajokat, azonban alig 2 hét elteltével május jelentős részében ismételten erős aszály jellemezte a mezőgazdasági területeink túlnyomó többségét.
A pünkösdi hosszú hétvége hozott ugyan magával csapadékot, ugyanakkor tekintettel arra, hogy az elmúlt 1 éveben sorra dőltek meg a havi melegrekordok Európa-szerte, valamint arra, hogy a hosszútávú meteorológiai modellek azt prognosztizálják, hogy egy átlagosnál melegebb és szárazabb nyár elé nézünk – melyek komoly párolgási veszteséget okoznak a hazai vízháztartásnak –, a NAK és a MAGOSZ fenntartotta a tartósan vízhiányos időszak kihirdetésének szükségességét, különös tekintettel a kármentő öntözés lehetőségének megteremtésére – írja a közlemény.
A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a területileg illetékes vízügyi hatósághoz írásban kell bejelenteni
A kihirdetett tartósan vízhiányos időszakban a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélkül, 30 napig, rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges, ennek bevezetését 2019-ben ugyancsak a NAK és a MAGOSZ szorgalmazta.
Rendkívüli öntözési célú vízhasználatnak minősül a közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 120 mm/hektár (1200 m³/hektár) vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül egy hónap időtartamig történő kijuttatása.
A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a területileg illetékes vízügyi hatósághoz (a megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz) írásban kell bejelenteni, amelyhez a vízkivétellel érintett felszíni víz kezelőjének (területileg illetékes vízügyi igazgatóság) hozzájárulását is csatolni kell.
A rendkívüli célú vízhasználatról szóló útmutató elérhető ezen a LINKEN, ahonnan letölthetők azok a bejelentő lapok is, amelyeket be kell nyújtani egyrészt a vízügyi igazgatóság, másrészt a vízügyi hatóság részére.
A vízhiány és az aszály között fontos különbség van. Az erről készült bemutató tájékoztató erre a LINKRE kattintva érhető el.