Főmenü
Társulatunkról
Üdvözöljük weboldalunkon!
2023. június 27., kedd 15:58:55 / NAK – Nemzeti Agrárgazdasági Kamara/MAGOSZ▪Sajtóközlemény
Útmutatót készített a NAK.
Az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás értelmében a 2024. január 1. előtt engedély nélkül létesített, 50 méternél nem mélyebb háztartási és mezőgazdasági öntöző kutak általánosan jogszerűnek minősülnek, azokat nem kell bejelenti, és üzemeltetésükhöz nem kell vízjogi engedélyt kérni.
A kutak 2024. január 1. utáni létesítéséhez, üzemeltetéséhez vagy megszüntetéséhez szükséges teendőkről útmutatót készített a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A törvénymódosítást a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a NAK is támogatta.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) útmutatót készített annak érdekében, hogy a lakosság és a mezőgazdasági vízhasználók el tudjanak igazodni a kutakkal kapcsolatos új szabályokról – fotó: pixabay.com
Jövő évtől a kutakkal kapcsolatos esetleges bejelentési, engedélyezési feladatokat az határozza meg, hogy a kút vízkészletvédelmi szempontból milyen területen létesül. Az új szabályozás meghatároz kockázatmentes és kockázatos területeket, utóbbi kategóriába hazánk területének 12 %-a tartozik, ezek a védendő ivó- és/vagy karsztvízbázisok.
A kockázatmentes és a kockázatos területeket a vízkészletvédelmi országtérkép mutatja majd meg, amelyet 2023. augusztus 31-ig készít el az Országos Vízügyi Főigazgatóság. A térképet egyrészt a Hivatalos Értesítőben teszik közzé, másrészt a tervek szerint készül egy online felület is, ahol a helyrajzi szám megadásával lehet azonosítani, hogy az érintett terület kockázatmentesnek vagy kockázatosnak minősül-e.
A háztartási vízigényt kielégítő, 50 méter talpmélységet meg nem haladó, és az első vízzáró réteget el nem érő kút esetében kockázatmentes területen 2024. január 1-jét követően sem lesz teendő, nem szükséges vízjogi engedély és bejelentés a kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez vagy megszüntetéséhez.
Ivóvíz- vagy karsztbázis szempontjából kockázatos területen azonban a kút létesítését, üzemeltetését és megszüntetését előzetesen be kell jelenteni a kút helye szerint illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére.
Kockázatmentes területen a sekély mélységű (50 méter talpmélységet meg nem haladó) és az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntöző kút esetében 2024. január 1-jét követően a létesítést, üzemeltetést és megszüntetést előzetesen be kell jelenteni a Nemzeti Földügyi Központ részére, és a kutakat digitális vízmérővel kell felszerelni. Kockázatos területen a sekély mélységű öntözőkút létesítése, üzemeltetése és megszüntetése is vízjogi engedélyhez kötött tevékenység lesz.
Kockázatos területen a sekély mélységű öntözőkút létesítése, üzemeltetése és megszüntetése is vízjogi engedélyhez kötött tevékenység lesz – fotó: pixabay.com
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) útmutatót készített annak érdekében, hogy a lakosság és a mezőgazdasági vízhasználók el tudjanak igazodni a kutakkal kapcsolatos új, 2024. január 1-jén érvénybe lépő szabályozáshoz, a kutak létesítéséhez, üzemeltetéséhez vagy megszüntetéséhez szükséges teendőkről.
Az útmutató elérhető a NAK portálján.
A vízkészlet fenntartása és a jövő nemzedékek számára történő megőrzése nem csak az állam, hanem mindenki kötelessége. Tekintettel arra, hogy az édesvízkészletek egyre korlátozottabban állnak rendelkezésre, a gazdálkodóknak fontos szem előtt tartani a felelős, fenntartható mezőgazdasági vízgazdálkodással összhangban lévő termelés szabályait, annak érdekében, hogy hazai vízkészleteinket meg tudjuk őrizni a következő generáció számára.
2023. június 13., kedd 13:17:00 / MTI
Kútamnesztiáról döntött az Országgyűlés.
Az Országgyűlés kedden döntött több agráriumot érintő kérdésről, valamint a vízgazdálkodási törvény módosításáról, amelynek értelmében egyes kutak mentesülnek az engedélyeztetési kötelezettség alól.
A parlament 169 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 12 tartózkodás mellett elfogadta a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítását, amelynek értelmében a 2024. január elseje előtt engedély nélkül létesített, 50 méternél nem mélyebb és az első vízzáró réteget el nem érő háztartási kutak teljeskörűen mentesülnek az engedélyeztetési kötelezettség alól.
Kútamnesztiáról döntött az Országgyűlés – Fotó: Shutterstock
A törvény rögzíti, hogy a kormány feladata az ország területének tudományos szempontok alapján történő felmérése és vízkészletvédelmi országtérkép készítése, amely meghatározza a vízkészletvédelmi szempontból kockázatos és kockázatmentes területeket. A térképet első alkalommal augusztus 31-ig kell közzétenni.
A kockázatmentes területeken a mezőgazdasági célú, 50 méter talpmélységet meg nem haladó és az első vízzáró réteget el nem érő kút létesítését az engedélyköteles körből átsorolták a bejelentésköteles körbe.
A 2024. január 1. előtt létesített, ötven méter talpmélységet meg nem haladó és az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági kutak fennmaradásához sem szükséges vízjogi engedély és bejelentés, ugyanakkor a kút üzemeltetője felelős azért, hogy a felszín alatti vizet csak olyan mértékben vegye igénybe, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlódás mennyiségi egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon.
Megszűnik a jövőben az 50 méternél nem mélyebb és az első vízzáró réteget el nem érő háztartási kutak jegyzői engedélyezési kötelezettsége, ha azok nem érintenek érzékeny vízkészletet.
Meghatározták háztartási vízigényt: ez az évi 500 köbmétert meg nem haladó mértékű vízhasználat, amelynek célja természetes személyek ivóvízellátása, vagy személyes és a háztartás vezetésével összefüggő vízszükségletének biztosítása.
2023. május 9., kedd 11:27:43 / NAK/MAGOSZ▪Sajtóközlemény
Az állam teljeskörűen átvállalja a termelőktől a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megfizetését.
A klímaszélsőségek, a szomszédunkban dúló háború okozta nehéz gazdasági helyzet, illetve az energia- és az inputanyagárak soha nem látott emelkedése jelentős kihívások elé állítja az agráriumot. A 2022. évi történelmi vízhiány az elmúlt 100 év legnagyobb, mintegy 1000 milliárd forintos aszálykárát okozta.
Az energiaárak drasztikus növekedésével idén oly mértékben nőttek volna a vízszolgáltatási díjak, hogy szinte ellehetetlenült volna a jelenleg öntözött 100 ezer hektár vízbiztosítása is. Ezért a kormány úgy döntött, hogy az idei évben az állam teljeskörűen átvállalja a termelőktől a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megfizetését.
A döntés nélkül ellehetetlenült volna a jelenleg öntözött 100 ezer hektár vízbiztosítása – fotó: pixabay.com
Fontos az öntözött területek vízpótlásának biztosítása
A mezőgazdasági vízdíjakat egy adott rendszer fenntartási költsége határozza meg, ez pedig jelentős mértékben függ attól, hogy gravitációs vagy szivattyús, átemelős rendszerek üzemelnek-e. Utóbbiak jelentős energiaigénye miatt nagyon eltérőek a termelők által fizetett vízdíjak.
Erre tekintettel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) hosszú ideje lobbizik azért, hogy a vízhez, mint termelési inputhoz a termelők méltányos és kiszámítható áron jussanak hozzá.
Ezzel is segíteni kívánják az öntözött területek vízpótlásának biztosítását és az öntözésfejlesztést úgy, hogy hazánk megfeleljen az uniós irányelveknek.
A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj két részből tevődik össze: egyrészt a víz rendelkezésére állását biztosító állandó díjból (pl. a rendszerhez kapcsolódó fenntartási munkálatok, üzemanyag-, bér- és anyagköltségek, jogszabályban előírt kötelezettségek, vizsgálatok költségei), másrészt a változó díjból (például a szivattyú üzemeltetési költsége).
A mezőgazdasági vízdíjakat egy adott rendszer fenntartási költsége határozza meg – fotó: pixabay.com
A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj fokozatosan került visszavezetésre
A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megfizetését 2014-ben az állam egyszer már teljeskörűen átvállalta, azonban az Európai Bizottság 2016-os döntése értelmében vissza kellett vezetni. Ugyanis a Bizottság kötelezi a tagállamokat a költségmegtérülés elvének érvényesítésére, valamint a hatékony víz-árpolitika fenntartására, ezekhez köti az uniós támogatások kifizetését.
A NAK és a MAGOSZ javaslatára azonban sikerült elérni azt, hogy fokozatosan kerüljön visszavezetésre a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj, valamint hogy ne a teljes, hanem a részleges megtérülés elvét alkalmazza hazánk.
Ennek értelmében 2021-től a mezőgazdasági vízhasználók, a termelők a változó díj 100 %-át, az állandó díjnak viszont csak az 50 %-át fizetik meg, utóbbi másik felét az állam hosszú távon is átvállalta.
A díjmentesség kizárólag azon termelőket érinti, akik a mezőgazdasági művelés alatt álló területeiket felszíni vízből öntözik vízjogi üzemeltetési engedély, bejelentés, vagy rendkívüli öntözési célú vízhasználat keretében – fotó: pixabay.com
Az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül díjmentesen biztosítják az öntözővizet
Az idei év elején a vízügyi ágazat – jogszabályi kötelezettségeinek eleget téve – elkészítette a 2023. évre vonatkozó mezőgazdasági vízszolgáltatás költség- és díjkalkulációját. A magas energiaárak miatt a mezőgazdasági vízszolgáltatás költségét több mint 10 milliárd forintra becsülték.
A kalkuláció alapján az állami támogatásban jelentős hiány keletkezett, továbbá a termelők által fizetendő vízszolgáltatási díjak is drasztikusan megemelkedtek, néhol a tízszeresére nőttek.
Tekintettel a tavalyi, hazánkat és Európa nagy részét sújtó történelmi aszályra, a szomszédunkban dúló háború okozta nehéz gazdasági helyzetre, illetve az energia- és az inputanyagárak soha nem látott emelkedésére, a kormány úgy döntött, hogy a klímaváltozás elleni küzdelmet támogatva az idei évben – a termelők versenyképességének megőrzése céljából – az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül díjmentesen biztosítja az öntözővizet.
Fontos megjegyezni, hogy a díjmentesség kizárólag azon termelőket érinti, akik a mezőgazdasági művelés alatt álló területeiket felszíni vízből öntözik vízjogi üzemeltetési engedély, bejelentés, vagy rendkívüli öntözési célú vízhasználat keretében.
2023. május 3., szerda 6:32:33 / Agroinform.hu / Sarok Edit
Összefoglaló a fúrt kutak és kerti kutak engedélyezéséről, az öntözést érintő pályázati lehetőségekről.
Március elsejével megkezdődött az öntözési idény.
Az előző mezőgazdasági szezonról még sokáig a pusztító aszály fog eszébe jutni a gazdálkodóknak, és sajnos a szakértők egybehangzó véleménye alapján úgy tűnik, hogy ilyen időszakokra egyre többször számíthatunk. Felmerül az aggasztó kérdés, hogy mit lehet tenni, hogyan vészelheti át a vízhiányt a mezőgazdaság. A megoldás több oldalról érkezik, a nemesítők dolgoznak a szárazságtűrőbb növényfajták kifejlesztésén, illetve egyre többször szóba kerülnek eddig kevésbé preferált növényfajok is, mint például a cirok.
Az aszály kezelésének legfőbb pillére azonban a vízvisszatartás megoldása és az öntözési lehetőség kialakítása, ahol erre van mód. A vízvisszatartás, a lefolyás-szabályozás és a különböző vízigények kielégítése érdekében számos beruházás valósul meg, új létesítmények épülnek, vagy a meglévőket fejlesztik, az Alföldön például egy 6 milliárd forint értékű projekt zárult le nemrégen.
Az öntözésfejlesztésnek is bőven van még tere hazánkban, 2021-ben országosan a 174 200 hektárnyi vízjogilag engedélyezett öntözhető terület körülbelül felén, 85 ezer hektáron öntöztek csak. A kormány azt tűzte ki célul, hogy 2024-re megduplázza az öntözött területeket, elérve a 200 ezer hektárt, majd 2030-ig újra 350 ezer hektáron fog öntözéses gazdálkodás folyni.
Összefoglalónkban áttekintjük, hogy milyen feltételekkel lehet belevágni ma a mezőgazdasági területeken az öntözési infrastruktúra kiépítésébe, milyen pályázati lehetőségek állnak ehhez rendelkezésre, illetve kitérünk a magáncélú kútlétesítést érintő szabályokra is.
3 jó hír az öntözéssel kapcsolatban:
- 2023-ban ingyenes az öntözés a mezőgazdasági termelőknek,
- egyszerűsítik a meglévő kutak bejelentésével kapcsolatos ügyintézést,
- meghoszabbították az öntözési pályázatot.
Az öntözött területek aránya jóval alacsonyabb Magyarországon, mint az EU-s átlag – Fotó: Envato
Mezőgazdasági öntözőkutak
A mezőgazdasági öntözőkutak engedélyezésével kapcsolatban a Nemzeti Földügyi Központ az illetékes.
Mezőgazdasági öntözési célú kút előzetes bejelentést követő jóváhagyás után létesíthető, illetve a korábban fúrt kút nyilvántartásba vétele kérelmezhető, amennyiben a következő feltételek együttesen teljesülnek.
- A kút nem érint védett vagy védendő vízbázist, azaz
- a kutat a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület,
- valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele nélkül,
- továbbá a hatósági nyilvántartásban szereplő talaj- vagy talajvíz-szennyezéssel nem érintett területen létesítik.
- A kút talpmélysége az 50 métert nem haladja meg, és az első vízzáró réteget nem éri el.
- A kúthoz kapcsolódó öntözőrendszer kizárólag a létesítő, üzemeltető művelése alatt álló területek öntözését szolgálja.
- A bejelentés jóváhagyását követően, a létesítés során a kutat a víz mennyiségének mérését biztosító digitális kútvízmérővel kell felszerelni.
Az ügyintézés menetéről, a kapcsolódó jogszabályokról EBBEN a cikkünkben írtunk.