2023. március 22., szerda 14:57:15 / index.hu

Ez lehet az utolsó pillanat a legalizálásra – ne feledjük, egy drónról minden látszik!

Amnesztia december 31-ig

Az ingatlan tulajdonosoknak mostantól az év végéig van lehetőségük arra, hogy szankció nélkül jelentsék a hatóságoknak az engedély nélküli ásott vagy fúrt kutakat – hívta fel rá figyelmet az index.hu.

A frappánsan kútamnesztiának elkeresztelt eljárásban a kutakat 50-150 ezer forintos költséggel lehet utólagosan legális használatba venni, az utólagos engedélyeztetés lehetőségével.

A becslések szerint ingatlantulajdonosok százezreit is érintheti a kérdés, akiknek alig több, mint kilenc hónapjuk maradt így arra, hogy engedélyeztessék az engedély nélkül fúrt vagy ásott kutakat – írta erről a délmagyar.hu. Az engedély hiánya egyébként nem jelent szükségképp illegálisan fúrt vagy ásott kutat, csak azt, hogy a kutat utólag még szükséges engedélyeztetni is. A bejelentéseket 2023. december 31-ig kell megküldeni a Nemzeti Földügyi Központnak.

Jelenleg tehát az engedély megléte nélkül létesített, az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntöző kutak érintettek a kútamnesztiában.

Maga az engedélyezési eljárás egyébként nem jár illetékfizetési kötelezettséggel, de szükséges hozzá a kút paramétereit leíró szakvélemény, természetesen hivatalosan regisztrált vízmérnök vagy kútfúró ellenjegyzésével, melyet már 50 ezer és 150 ezer forint közötti összegért cserébe be is szerezhetünk, az árak persze regionálisan szórhatnak.

A becslések szerint ingatlantulajdonosok százezreit is érintheti a kérdés, akiknek alig több, mint kilenc hónapjuk maradt arra, hogy engedélyeztessék az engedély nélkül fúrt vagy ásott kutakra. Kép: Pexels

Hogyan ellenőrzik majd ezt?

Ha minden igaz, 2025-től kezdődően műholdakat is igénybe vesznek majd a hatóságok a földek pásztázásához, így ellenőrizve, hogy hol találhatóak kutak. Az Alföldön feltehetően ötven és százezer között lehet az engedély nélkül létesített kutak száma, a legtöbb ilyen vízkivételezés a Homokhátságon található. Bordányban, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei szervezetének fórumán nagy is volt ez ügyben a gazdák felzúdulása. A fórumon a közös agrárpolitika változásairól tartott tájékoztatót az Agrárminisztérium mezőgazdaságáért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára, Feldman Zsolt. A közös agrárpolitika az Európai Unió mezőgazdasági támogatási rendszere.

Maga az engedélyezési eljárás egyébként nem jár illetékfizetési kötelezettséggel, de szükséges hozzá a kút paramétereit leíró szakvélemény. Kép: Pexels

“Nincs az az apparátus, ami ezt feldolgozza. Becslésem szerint Bordányban kétszázötven gazdának közel ezer kútja van, a homokhátságon van tizenöt település. Ez több ezer kút papírozását jelenti. Nincs ember, aki ezt megcsinálja. Tíz év se lenne elég rá”

– nyilatkozta Bálint László őszibarack-termesztéssel foglalkozó vállalkozó Bordányból. Vagy igaza lesz, vagy nem, de az biztos, hogy aki elmulasztja egy engedély nélküli kút fennmaradási engedélyének kérelmezését, vagy aki engedély nélkül használ ilyen kutat, annak 2024. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetnie. Az engedély nélküli vízhasználatért kiszabható bírság mértéke az 1 millió forintot is elérheti – közölte az infostart.hu.

2023. március 21., kedd 13:20:42 / Agroinform.hu

---

Egyes támogatási konstrukciók esetében komolyabb ellenőrzésekre lehet számítani a vízhasználattal összefüggésben.

Ez a téma most a NAK által szervezett Csongrád-Csanád megyei gazdafórumon került szóba.

Tasnádi Gabriella, az agrárkamara vízgazdálkodási szakértője ismertette a felszíni víztestek állapotát, és felhívta a figyelmet az aszály és vízhiány közti különbségre (vízhiány esetén az aszály öntözéssel még elkerülhető). A termeléshez kötött támogatás igénylése kapcsán pedig kiemelte, hogy igazolni kell majd, hogy a kút, amiből öntöznek, legális, számolt be a delmagyar.hu.

A víz keretirányelvnek meg kell felelni

Ennek a hátterében az áll, hogy a KAP Stratégiai Terv Európai Bizottsággal történő egyeztetése során, a víz keretirányelvnek való megfelelés miatt két ponton szigorodott a KAP Stratégiai terv. A termeléshez kötött támogatásoknál és az öntözésfejlesztésnél vízügyi hatósági ellenőrzések fognak kötődni a támogatásokhoz. Ez valóban szigorítás az eddigiekhez képest, viszont ez nem csak hátrány, hanem lehetőség is, hiszen védi a legálisan öntöző termelőket, akik megküzdöttek a vízjogi engedélyükért, megfelelő beruházással hatékony öntözőrendszert építettek ki, említette dr. Juhász Anikó a vele készült interjúban korábban.

Termeléshez kötött támogatások

A NAK által összeállított kiadványban az olvasható, hogy „a termeléshez kötött támogatások feltételrendszere 2023-tól összhangban kell, hogy legyen a víz keretirányelvvel, emiatt pedig célzott ellenőrzések keretében vizsgálják majd a hatóságok a víz mennyiségi és minőségi védelmét garantáló előírások betartását. Fontos, hogy a vízhasználati engedély vagy környezetvédelmi engedély nem feltétel, illetve annak hiánya nem jelenti a támogatásból való automatikus kizárást. Ez kapcsolatot teremt az öntözési célú vízkivételre vonatkozó engedélyezési eljárások és a KAP keretében érkező kifizetések folyósítása között.”

A termeléshez kötött támogatások mértéke körülbelül így alakul majd (fajlagos középérték):

• Cukorrépa-termesztés: 653 euró/hektár
• Rizstermesztés: 728 euró/hektár
• Zöldségnövény-termesztés: 241 euró/hektár
• Ipari zöldségnövény-termesztés: 326 euró/hektár
• Ipari olajnövény termesztése: 110 euró/hektár
• Extenzív gyümölcstermesztés: 167,5 euró/hektár
• Intenzív gyümölcstermesztés: 354,8 euró/hektár
• Anyajuhtartás: 29,8 euró/egyed
• Anyatehéntartás: 143,5 euró/egyed
• Hízottbikatartás: 53 euró/egyed
• Tejhasznú tehén tartása: 317 euró/egyed
• Szemes fehérjetakarmány-növény termesztése: 233 euró/hektár
• Szálas fehérjetakarmány-növény termesztése: 61 euró/hektár

Meglévő kutak ügyének rendezése: december 31-ig!

A kutak engedélyezésével kapcsolatban, illetve a meglévő, de engedéllyel nem rendelkező kutak utólagos bejelentésével (amelynek végső határideje 2023. december 31.) kapcsolatban EBBEN a cikkünkben írtunk részletesen.

Legális kút kell majd egyes támogatásokhoz

Mórahalom – Arany T. János – Délmagyarország 2023. március 21.

Hatalmas érdeklődés mellett rendezett szakmai fórumot az öntözés szabályozásáról és a gazdálkodókat érintő ezzel kapcsolatos tudnivalókról a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei Szervezete az Aranyszöm Rendezvényházban. Elhangzott, hogy a termeléshez kötött támogatás igényléséhez igazolni kell, hogy a kút bizony legális.

A sor vége a mórahalmi Aranyszöm Rendezvényház előtt állt, amikor a színházterem már zsúfolásig megtelt az érdeklődő gazdákkal. Az előtér is tele volt hétfő késő délután. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete szakmai rendezett fórumot az öntözés szabályozásáról. Mint megírtuk, idén év végén lejár a kútamnesztia a korábban engedély nélkül létesített, az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakra.

Tasnádi Gabriella, az agrárkamara vízgazdálkodási szakértője kezdte a tájékoztatót, aki kezdésként kijelentette, hogy az európai uniós elveknek kell megfelelni, majd ismertette a felszíni víztestek állapotát, az aszály és vízhiány közti különbséget – ugyanis vízhiány esetén az aszály öntözéssel még elkerülhető –, végül eljutottunk a oda, hogy a termeléshez kötött támogatás igényléséhez igazolni kell, hogy a kút legális. Az öntöző kutakat a Nemzeti Földügyi Központ, a házi kis kutakat a jegyző, az összes többit a Katasztrófavédelem engedélyezi.

A tájékoztató után következtek a kérdések. Az egyik résztvevő arra volt kíváncsi, hogy az 1980-as években létesített öntözőgödröket megörökölve, miért kell nekik az őseik hibájáért fizetni. A válasz az volt, hogy igen, azokat is engedélyeztetni kell, vagy bejelenti. Az ősökkel kapcsolatban pedig a szakértő azt mondta, hogy az 1800-as évek végén alkotott törvény szerint ami a föld alatt van, legyen az kőolaj, földgáz, vagy víz, az az államé.

Egy másik résztvevő igazságtalannak nevezte, hogy ahol van csatorna, a gazdák egy része locsol, a másik részét pedig, amelyik nem tud hozzájutni a vízhez, azt szorongatják. Tasnádi Gabriella erre azt válaszolta, hogy a csatornarendszerek fenntartása és üzemeltetése sokba kerül, az átemelés miatt magas a költség, ezért ott is fizetnek a termelők, akik az elszálló energiaárak miatt szintén nehéz helyzetben vannak.

Az engedélyeztetés költségén alakult még ki vita, ami a szakemberek szerint nem sok, a gazdák szerint viszont igen. A lényeg a Nemzeti Földügyi Központ illetékese szájából hangzott el, aki azt mondta, hogy ők hiszékenyek, elhiszik, amit a hármas számú mellékletre írnak a bejelentők, de azért ha egyesek kijátsszák a rendeletet, akkor ők is megmutatják, merre lakik a Jóisten, mert a szabályt azt be kell tartani.

Sirkó Zoltán: Berúgta az aszály az ajtót

Hódmezővásárhely – Kovács Erika – Délmagyarország 2023. március 21.

Sirkó Zoltán szerint nem mindenáron a növények tövéhez kellene eljuttatni a vizet a technológia segítségével, hanem az ökoszisztémát kellene vízhez juttatni. A kertészmérnök szemléletváltást sürget, hogy továbbra is meg lehessen élni a gazdálkodásból.

Az elmúlt évben megtapasztalhattuk, hogy berúgta az aszály az ajtót. A 2022-es év még azok szemét is kezdi felnyitni, akik nem a mezőgazdaságban dolgoznak. Óriási bajok vannak. Nálunk a Kéktóban például négy hónapig nem esett néhány milliméternél több eső

 – vezetett végig bennünket a gazdaságán és a Kéktóban Sirkó Zoltán ökogazdálkodó, kertészmérnök. A Kenyere, Téglás és Ludas ér jelenleg is szinte teljesen üres.

Jómagam az 1990-es évek vége óta madarászok és gazdálkodom a Kéktóban, azóta még ilyen alacsony vízszintet nem láttam a csatornákban. Tavaly teljesen kiszáradtak, most pedig jó, ha kétarasznyi víz áll bennük. Paradigmaváltásra lenne szükség, nem csak beszélni kellene róla, hanem meg is kellene lépni

 – emelte ki.

Sirkó Zoltán arról is beszélt, hogy a jelenlegi számítások szerint Csongrád-Csanád vármegyében 1,5 milliárd köbméter víz hiányzik a földekből.

Másképp kellene hozzáállni a tájgazdálkodáshoz. Jelenleg abszolút prioritást élvez a nagyüzemi szántóföldi mezőgazdaság, holott 100 éve még szélesebb volt a gazdálkodás formája, volt legelő-, nád- rét- erdőgazdálkodás, méhészet, legeltető állattartás. Ezek a tevékenységek mindig az adott terület vízszintjéhez alkalmazkodtak, szemben a mai szántóuralommal. A jelenlegi, egyre vízszegényebbé váló világunkban azt kellene megérteni, hogy nem mindenáron a növények tövéhez kellene eljuttatni a vizet, hanem a tájat, az ökoszisztémát kellene vízhez juttatni, és az lokális esők formájában igazságosan visszaadná azt. Jelenleg a gazdák szinte már sorban állnak a vízügynél az öntözővízért.

Sirkó Zoltán elmondta, szűkebb gazdálkodási környezetében, a Kéktóban, 2010-ben volt utoljára a víz.

Itt 3000 hektáron szinte egy kapavágás nélkül lehetne vizet visszatartani, plusz a kéktói öblözetet tápláló érmedrekben is. Ha most lenne egy olyan belvíz, mint 2010-ben, azt a vízügy egy hét alatt leürítené a területről. Ezen a szemléleten kellene változtatni. A víz élteti a tájat. Ha nincs víz, akkor sivatag lesz és nem lesz megélhetés. Ezért kellene itt tartani a tiszai árvíz során keletkező többletvizet, amit a csapadékhiányos időszakban fel lehetne használni

 – magyarázta.