2023. március 8., szerda 16:55:00 / Agroinform.hu/nfk.gov.hu

---

A mezőgazdasági öntözőkutak engedélyezése és használata pontról pontra, meglévő kutak bejelentése.

Mezőgazdasági kutak – csak bejelentési kötelezettség

A mezőgazdasági öntözési célú kutak engedélyezési eljárása kapcsán 2021. január 1-től a Nemzeti Földügyi Központ (NFK), mint öntözési igazgatási szerv jár el, az eljárás egyes kutak esetében pedig egyszerűbbé vált a korábbiakhoz képest.

Mezőgazdasági öntözési célú kút előzetes bejelentést követő jóváhagyás után létesíthető, illetve a korábban fúrt kút nyilvántartásba vétele kérelmezhető, amennyiben a következő feltételek együttesen teljesülnek.

Az 50 méternél nem mélyebb talajvízkutak létesítése vált egyszerűbbé – Fotó: Shutterstock

• A kút nem érint védett vagy védendő vízbázist:
  • azaz a kutat a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület,
  • valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele nélkül,
  • továbbá a hatósági nyilvántartásban szereplő talaj- vagy talajvíz-szennyezéssel nem érintett területen létesítik.
• A kút talpmélysége az 50 métert nem haladja meg, és az első vízzáró réteget nem éri el.
• A kúthoz kapcsolódó öntözőrendszer kizárólag a létesítő, üzemeltető művelése alatt álló területek öntözését szolgálja legfeljebb 300 hektáron.
• A bejelentés jóváhagyását követően, a létesítés során a kutat a víz mennyiségének mérését biztosító digitális kútvízmérővel kell felszerelni.

A hatósági nyilvántartásba történő előzetes bejelentést követően 30 napon belül a Nemzeti Földügyi Központ az előzetes bejelentésben foglaltak alapján a létesítést jóváhagyja, megtiltja, vagy megállapítja, hogy a létesítés csak véglegessé vált vízjogi létesítési engedély birtokában kezdhető meg.

Az új kút létesítéséhez az alábbi dokumentumok benyújtására van szükség:

• egyszerűsített műszaki rajz,
• IForm űrlap kitöltése, amely elérhető a Nemzeti Földügyi Központ honlapján,
• 10 éven belül talajvédelmi terv készítése kötelező!

Meglévő kutak bejelentése

A korábban fúrt, engedély nélkül létesített kutak bejelentésére 2023. december 31-ig van lehetőség (csak azokra a kutakra vonatkozóan, amelyeket 2020. július 1. előtt létesítettek).

A bejelentéshez szükséges dokumentumok:

• egyszerűsített műszaki rajz,
• IForm űrlap kitöltése, amely elérhető a Nemzeti Földügyi Központ honlapján,
• a hitelesített vízmérő óra fotója és hitelesítési jegyzőkönyve.
• 10 éven belül talajvédelmi terv készítése kötelező!
• Ügyintézési határidő a meglévő kutak esetében: 60 nap.

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (6) bekezdése alapján  Az (1) bekezdés és a Vgtv. 45/N. § (2) bekezdése szerinti bejelentések alapján az öntözési igazgatási szerv nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a vízilétesítmény megnevezését, műszaki alapadatait, helyét (település, helyrajzi szám, EOV koordináta), létesítésének időpontját, a bejelentés vagy engedély kiadásának keltét és az engedély hatályát, az üzemeltető személyét, a felszín alatti víz vagyonkezelői hozzájárulását a használni kívánt vízmennyiségről, a kivett víz vízminőségi vizsgálatáról szóló jegyzőkönyvet, a tervező és a kivitelező adatait.

Az engedélyköteles kutak létesítéséhez szükséges dokumentáció nem változott a korábbiakhoz képest – Fotó: Shutterstock

Engedélyköteles mezőgazdasági kutak létesítése

Amennyiben a mezőgazdasági öntözési célú kút a fenti feltételeknek nem felel meg, továbbra is csak vízjogi engedély alapján létesíthető, üzemeltethető. Ezekben az esetekben is a Nemzeti Földügyi Központ jár el vízügyi, vízvédelmi hatóságként országos illetékességgel, a benyújtandó engedélyezési dokumentáció adattartalma nem változott a korábbiakhoz képest.

A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentációról a 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet ad iránymutatást:

• műszaki tervek,
• ha a létesítés közművet érint, akkor a közmű kezelőjének hozzájárulása,
• egyes esetekben a vízvezetési szolgalmi jog megállapítására irányuló kérelem vagy a meglévő írásbeli hozzájárulás,
• a vízügyi igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulás,
• a vízügyi igazgatóság vízügyi objektumazonosítási nyilatkozata.

A rendelet 3. számú mellékletének I. pontja pedig tartalmazza a vízügyi hatósági (katasztrófavédelmi hatóság) engedélyéhez kötött felszín alatti vízilétesítmények engedélyezési eljárásaihoz szükséges dokumentáció, műszaki terv kötelező tartalmát.

Hogyan kell kezdeményezni a mezőgazdasági kutak engedélyezésével kapcsolatos eljárást?

A mezőgazdasági kutak engedélyezésével kapcsolatban (elvi, létesítési, üzemeltetési és fennmaradási engedélyek) a Mezőgazdasági Kutak Hatósági Osztálya foglalkozik. A kérelmeket iForm űrlapon keresztül lehet benyújtani.

A Nemzeti Földügyi Központ elérhetőségei:

Székhely: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5.
Levélcím: 1590 Budapest, Pf. 195
https://nfk.gov.hu/

Kapcsolódó jogszabályok:

1. 72/1996. (V. 22.) kormányrendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról

2. 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról

3. 123/1997. (VII. 18.) kormányrendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről

4. 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról, és annak módosítása (2020. évi CLXXV. törvény)

Év végén lejár a kútamnesztia

Idén év végén lejár a kútamnesztia a korábban engedély nélkül létesített, az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakra. Ezek bejelentése a Nemzeti Földügyi Központhoz 2023. december 31-ig szankciómentes, azaz bírság nélkül meg lehet tenni.

Magyarországon több százezer ingatlantulajdonost érint az engedély nélkül, de ettől még nem feltétlenül jogszerűtlenül létesített és működő fúrt vagy ásott kutak utólagos engedélyeztetése. 1992 előtt ugyanis nem kellett engedély, illetve bejelentés kútfúráshoz. Maga az engedélyezési eljárás illetékmentes, a megadásához azonban kell a kút összes lényeges paraméterét rögzítő szakvélemény képesített és hivatalosan regisztrált vízmérnöktől vagy kútfúrótól. Ennek ára helyszíntől és vállalkozótól függően 50 ezertől akár 150 ezer forintig terjedhet.

Kutak engedély nélkül

A becslések szerint az Alföldön 50 és 100 ezer közé tehető az engedély nélküli kutak száma, a legtöbb a Homokhátságon található. Ezért is volt nagy a gazdák felzúdulása Bordányban, ahol a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei szervezete rendezett fórumot, amelyen a közös agrárpolitika változásairól Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságáért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára tartott tájékoztatót. (A közös agrárpolitika az Európai Unió mezőgazdasági támogatási rendszere.)

Műholddal ellenőrzik, ki öntöz

A fórumon téma volt a kutak engedélyeztetése is. A település jól ismert gazdája, Bordány legnagyobb őszibarack-termesztője Bálint László is ott volt. Azt mondta, nagy felháborodás volt, de a szakértők ilyenkor mindig azt mondják, ez van, ez a törvény.

 2025-től műholdak segítségével ellenőrzik majd, hogy valakinek van-e kútja, és öntöz-e. Ötnaponta végigfényképezik a földeket 

– mondta a vállalkozó, aki finoman úgy fogalmazott, hogy bután van kitalálva az egész. 

Nincs az az apparátus, ami ezt feldolgozza. Az én becslésem szerint Bordányban van 250 gazdának közel 1000 kútja, a Homokhátságon van 15 település. Ez több ezer kút papírozását jelenti. Nincs ember, aki ezt megcsinálja. Tíz év se lenne elég rá 

– mondta.

Folyamatosan hosszabbított határidő

Az ásott és fúrt kutak ügyintézését folyamatosan hosszabbította a kormány. Az engedély nélkül létesített kutak vízjogi fennmaradási engedélyezésére 2023. december 31-ig van lehetőség. Az engedély nélkül, vagy attól eltérő módon létesített ásott vagy fúrt kút engedélykérelmét a jegyzőhöz kell benyújtani. Ezek utólagos engedélyezésének, valamint megszüntetésének hatásköre megoszlik a jegyző, illetve megyei katasztrófavédelmi igazgatóság között.

Ingyen van, de pénzbe kerül. Aki a határidőig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül vagy attól eltérően létesült kútra, annak 2024. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni. A engedély nélküli vízhasználat esetén 1 millió forintig terjedhet. A kútbejelentés, illetve az engedélyezési eljárás mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól. Az eljárás során felmerülő egyéb költségek, valamint a dokumentáció készítés költségei a kérelmezőt terhelik.

Délvilág 2023. 03. 06. Imre Péter

Elkezdődtek Bakson, és már 20-25 százaléknál tartanak a csapadékvíz-elvezető rendszer harmadik ütemének munkálatai, amivel májusra végezhet a kivitelező TIMA.

– A csapadékvíz-elvezetési program harmadik ütemének megvalósításán már dolgoznak a TIMA, vagyis a Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat szakemberei, és 20-25 százalékos készültségnél tartanak – mondta el érdeklődésünkre Búza Zsolt, Baks polgármestere, hozzátéve: a beruházás teljes költségvetése mintegy 90 millió forint. Ottjártunkkor az Ady Endre utcán dolgoztak az emberek Ambrus Zoltán vezetésével.

Mint már többször beszámoltunk róla, ez a projekt állandóan napirenden van Bakson, két etappal már korábban végeztek a településen. Ezúttal a beruházás hét utcaszakaszt érint, a Fő, az Ady Endre, az Aradi, a Kossuth, a Béke, a Csanyteleki és a Rózsa utcán. A munkálatok befejezésével jelentősen javul majd a csapadékvíz elvezetése a gyűjtőtárolókba.

– Az is lényeges, hogy a jelenleg folyó beruházás zárultával már több mint 7 kilométeres lesz a szilárd mederelemekkel burkolt csapadékvíz-elvezető rendszer a falu területén. A mostani munkálatok 2057 méter felújítását jelentik, és ezúttal a legkritikusabb állapotú utcaszakaszok, részek rekonstrukciójára koncentráltunk a tervezéskor – jelentette ki Búza Zsolt.

2023. március 7., kedd 4:24:00 / Telex.hu

A víz erőforrás, és az okos ember ügyel az értékes erőforrásaira.

Télvíz idején

Télen – amikor már kvázi mindegy volt – végre lehullott Magyarországon a nyárból hiányzó csapadékmennyiség, adódna tehát a lehetőség, hogy felkészülve az előttünk álló – és talán a tavalyihoz hasonló szárazsággal és forrósággal közeledő – nyárra, a most meglévő vízkészletek visszatartásával, megkötésével – írta nagyobb lélegzetű elemzésében a telex.hu. Hiszen a víz erőforrás, és az okos ember ügyel az értékes erőforrásaira. Kajner Péter, a WWF Magyarország Élő folyók programjának szakértője nagyobb lélegzetű interjúban beszélt az általa tapasztaltakról. „Pozitív változás, hogy az aszály és a hőhullám ráirányította a figyelmet a szárazodásra és a vízhiányra.”

„Sokan megértették, hogy a vízvisszatartás a csapadéktöbbletből, belvizekből, árhullámokból kulcskérdés az aszály elleni védekezésben.”

„Úgy látom, hogy ez a szemlélet és az erről szóló kommunikáció a hivatalos szerveknél is megjelent. Érdemi előrelépést azonban az jelenthetne, ha minél több helyet biztosítanánk a táji léptékű vízvisszatartásnak természetközeli gazdálkodással, területhasználattal” – nyilatkozta a szakember.

„Pozitív változás, hogy az aszály és a hőhullám ráirányította a figyelmet a szárazodásra és a vízhiányra.” Kép: Unsplash

Legalább már nem büntetik

A Közös Agrárpolitika (KAP) és a magyar támogatási rendszer a 2023-as évtől már legalább nem bünteti a vízvisszatartást – amit Kajner eredményként fogalmazott meg, és ebből kifolyólag a belvíz megítélése is változhat.

„Ha egy szántó mélyebb részén rendszeresen megáll a víz, akkor az ilyen területeket észszerűbb lenne inkább a nedvesség beszivárogtatására használni.”

„A korábbi szabályok szerint, ha hosszabb időre megállt egy szántón a víz, le kellett vonni a támogatható területből. A gazda ezért vagy maga vezette el a vizet, vagy a vízügytől követelte, hogy tegye meg ezt. Idéntől már nem kell földvédelmi bírságot fizetni vagy átminősíttetni a vízállásos területet, ami a beszivárogtatás és a mikroklíma javítása szempontjából is hasznos” – ismertette a helyzetet Kajner.

A korábbi szabályok szerint, ha hosszabb időre megállt egy szántón a víz, le kellett vonni a támogatható területből. Kép: Wikimedia

Gondolkodom tehát vagyok

A Telex által megszólaltatott Szilágyi Sándor építőmérnök úgy vélte, hogy sok önkormányzat, agrárvállalkozás és intézményi szereplő is hajlamos végre pénzt is költeni a vízvisszatartásra és földet biztosítanának erre a célra.

„A szárazság utáni, januári néhány nagyobb csapadékesemény még több érintettnek nyitotta fel a szemét, hogy ha most lett volna kialakított kapacitása, akkor hol mennyi vize lehetne.”

„Vonatkozik ez öntözőrendszerek potenciális puffertározóira, amelyek szép számban kerülnek elő. Vagy csak belvízcsatornákra, ahol azért nem foglalkoztak például az Alföldön vízmegtartást segítő művekkel, mert »úgysincs víz«. Hát most van, de folyik is szépen tovább, és kevesebb marad a területükön, mint amennyit a terület földrajzilag, műszakilag tudna. Ez egy újabb lecke, amiből most még többen tanulnak, de rengeteg még a tennivaló” – nyilatkozta Szilágyi. Szilágyi megjegyezte azt is, hogy az önkormányzatok hozzáállása változóban van ezen a területen.

„A természettel nehezebb szembemenni, mint a papírmunkával” – hallani mostanában a szakember szerint.

„A szárazság utáni, januári néhány nagyobb csapadékesemény még több érintettnek nyitotta fel a szemét, hogy ha most lett volna kialakított kapacitása, akkor hol mennyi vize lehetne.” Kép: pixabay

Az OVF is megszólalt

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) is hozzászólt a kérdéshez, szerintük a gazdálkodók alapvetően az ő feladatuknak tekintik a vízkészletek visszatartását, lévén az ő üzemeltetésükben vannak a holtágak, csatornák, víztározók, kisvízfolyások, stb. Ennek okán csak nagyon kevesen fognak be e saját maguk a vízvisszatartás rendezésébe, és ebben az OVF szerint majd csak akkor lehet változás ha az ösztönzők közé berléptetik a támogatási rendszert is.

Mindeközben a természetes víztározók ott vannak az orrunk előtt, csak éppen nem használjuk őket semmire.

A táji léptékű vízvisszatartás a WWF egyik fő megoldási javaslata erre a problémára, és ezen a területen több mintaterületen is dolgoznak. Ők segítik például a Homokhátságon fekvő Jászszentlászló, Szank, Móricgát területein a Dongér-Kelőér Vize Egyesületet. Az itt alkalmazott megoldás szerint a helyi gazdák lezárásokat hoztak létre a belvízcsatornák oldalágain, méghozzá költséghatékony megoldásokkal, hogy megfogják a vizet. Helyi tragédia, hogy a mögöttünk hagyott három tétlen esztendő szárazságát a homokos területen még így sem volt képes pótolni a januári rekord mennyiségű csapadék, így gyakorlatilag „pusztán” a talajok visszatöltődése zajlik. Itt aztán igazán szükséges lenne a gazdálkodók együttműködése, hogy a jövőre nézve minden erővel a vízvisszatartáson dolgozzanak a víz elvezetése helyett.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) is hozzászólt a kérdéshez, szerintük a gazdálkodók alapvetően az ő feladatuknak tekintik a vízkészletek visszatartását, lévén az ő üzemeltetésükben vannak a holtágak, csatornák, víztározók, kisvízfolyások, stb. Kép: Wikimedia

Pozitív példa is akad

A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén lévő Beregi víztározó lehet megfelelő pozitív példa, mivel ott a január végén árhullámként jelentkező víztöbbletet el tudták tárolni. A folyó ezen szakaszán gyorsan levonulnak az árhullámok, és tekintettel kell lenni épített környezetre is, így pár néhány napig lehetséges ereszteni a vizet, ami messze nem a rendelkezésre álló teljes kapacitás. Kajner szerint több ilyen víztározót is érdemes lenne bevonni a hasonló árhullámok „lefölözésébe” és a Beregben dolgozó WWF is ezen munkálkodik.

A legkönnyebb ott a helyzet, ahol a tározó eleve úgy épült, hogy az ne csak vészhelyzetben segítsen amolyan „leeresztő szelepként” hanem a tájgazdálkodási vízvisszatartás szempontjai is szerepeltek a létesítési tervekben.

Jó példa erre a Tisza-Túr-tározó, de a gyakorlati tájhasználatban egyelőre nem működik a víz fogadása. Kajner Péter helyzetértékelése szerint: „Ha csak a tiszai alföldet nézzük, a hajdani mélyártér kínálkozik természetes víztárózóként, a táji infrastruktúra mondhatni adott. Legalább 150 ezer hektárnyi gyengébb minőségű területre lehetne kivezetni a vizet viszonylag olcsón és egyszerűen, de a területhasználatot, gazdálkodási módokat ehhez kellene igazítani. Az ország egészét tekintve egyébként 3-400 ezer hektáron ésszerűtlen szántóföldi gazdálkodást folytatni, mert ez aránytalan környezeti károkat okoz a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület felmérése szerint. Gyeptelepítés, vízvisszatartás, fasorok, mezsgyék vagy őshonos faállományú erdők telepítése lenne indokolt az ilyen területeken. Nemzetgazdasági kulcskérdés, hogy ebbe az irányba induljunk el, erre a Közös Agrárpolitika új pénzügyi ösztönzőit, támogatásait ki lehetne használni.”

(Forrás: Telex)