Főmenü

Társulatunkról

Üdvözöljük weboldalunkon!

2022. március 25., péntek 9:04:31 / Agrárminisztérium ▪ Sajtóközlemény


A gazdálkodók az idei évben a parlagként bejelentett területeket megművelhetik, azon legeltethetnek, vagy kaszálhatnak.

Az orosz-ukrán háború okán előálló európai élelmiszer- és takarmánypiaci krízis minél gyorsabb leküzdése érdekében minden lehetséges eszközt meg kell ragadni, így növelni kell a mezőgazdaság teljesítőképességét is. Ezért a gazdálkodók a rendkívüli támogatás mellett lehetőséget kapnak arra, hogy az idei évben a parlagként bejelentett területeket megműveljék, azon legeltessenek, vagy kaszáljanak.

vetés

Az intézkedés az élelmezésbiztonság és a takarmányellátás biztosítása érdekében született — fotó: pixabay.com

Az intézkedés helyes végrehajtása a gazdálkodóktól fokozott figyelmet követel

Az Európai Bizottság a tagállamok, köztük Magyarország sürgetésére 2022. március 23-án kiadta azt a határozatát, amely az élelmezésbiztonság és a takarmányellátás biztosítása érdekében a zöldítési követelmények bizonyos előírásai alól felmentést ad a 2022-es közvetlen támogatások igénylésekor.

Magyarország úgy döntött, hogy a gazdálkodók maximális segítése érdekében a lehetséges könnyítésekkel teljes mértékben élni fog. Mindezt annak ellenére tartjuk helyes lépésnek, hogy az Európai Bizottság által megalkotott konstrukció bonyolultsága miatt az intézkedés helyes végrehajtása a gazdálkodóktól fokozott figyelmet követel, míg a kifizető ügynökség számára többletfeladattal jár.

Az adott mezőgazdasági táblát az egységes kérelemben EFA és diverzifikációs parlagként kell jelölni

A kizárólag 2022-ben érvényes intézkedés lényege, hogy a gazdálkodók az eddigi szabályozástól eltérően dönthetnek úgy, hogy az egységes kérelemben bejelentett területeken termesztett bármely szántóföldi növényt a zöldítés szempontjából parlag ökológiai fókuszterületként (EFA) és/vagy a diverzifikációban parlagként számítsák be.

Vagyis az eddigi szabályozástól eltérően, egy szántóföldi területet akkor is el lehet számolni a zöldítésben parlagként – akár a terménydiverzifikációban külön kultúraként, akár EFA-területként -, ha kaszálják, legeltetik, vagy bármilyen, szántóföldi haszonnövényt, például szóját, kukoricát vagy napraforgót termesztenek rajta. Ennek az a feltétele, hogy az adott mezőgazdasági táblát az egységes kérelemben EFA és diverzifikációs parlagként jelölje a kérelmező. Ez egy, az EFA parlag helyett újonnan bevezetésre kerülő jelölési lehetőség.

Az idei évben tehát nem csupán a hagyományos „PIH01″ hasznosítási kód alatt igényelt tábláknál lesz lehetőség a parlag táblaszintű EFA bejelentésére, hanem az EFA és diverzifikációs parlagként jelölt szántóföldi kultúrák esetén is. A benyújtó felületen a táblaszintű EFA bejelentésekor a parcella tényleges hasznosítás kódját kell megadni (pl. KAL01) és ezzel egyidejűleg a területet EFA és diverzifikációs parlagként is meg kell jelölni.

Akár növényvédő szert és csávázott vetőmagot is lehet használni

További jelentős könnyítés, hogy az EFA és diverzifikációs parlagterületen folytatott termelés során akár növényvédő szert, beleértve csávázott vetőmagot is lehet használni.

Fel kívánjuk hívni a figyelmet arra is, hogy a „PIH01″ „hagyományos” parlag továbbra is elszámolható EFA-ként, de csak akkor, ha erre is aktiválják az EFA és diverzifikációs parlag jelölést. A terménydiverzifikáció, mint zöldítési feltétel szempontjából mind a PIH01 hasznosítási kód alatt megjelölt parlag, mind pedig a táblaszintű EFA és diverzifikációs parlagként megjelölt terület önálló növénykultúrának minősül.

A fentiek értelmében a terménydiverzifikáció szempontjából különálló növénykultúrának tekintjük a parlagként bejelentett területet akkor is, ha azt kaszálják vagy legeltetik, vagy valamilyen haszonnövényt termesztenek rajta. Ez praktikusan azt is jelentheti, hogy a gazdálkodó a kérelmében – a valós hasznosítás bejelentése mellett – egy olyan területet is megjelölhet EFA és terménydiverzifikációs parlagnak, amelyen például kukoricát termel, és az a diverzifikáció szempontjából különálló növénykultúrának tekintendő akkor is, ha már emellett van egy másik területe, amin szintén kukoricát termel.

kukorica

Egy szántóföldi területet akkor is el lehet számolni a zöldítésben parlagként, ha kaszálják, legeltetik, vagy bármilyen, szántóföldi haszonnövényt termesztenek rajta — fotó: pixabay.com

Az egységes kérelem beadása előtt a gazdáknak érdemes tájékozódniuk a szükséges lépésekről

A zöldítésre vonatkozó nemzeti végrehajtási jogszabályt (10/2015. (III. 13.) FM rendelet) az Agrárminisztérium a lehető leghamarabb módosítja annak érdekében, hogy az idei egységes kérelmek benyújtásához, feldolgozásához és ellenőrzéséhez tiszta, átlátható legyen a jogi környezet.

A szaktárca arra is felhívja a figyelmet, hogy a derogációból fakadó előnyöket a gazdálkodók akkor fogják tudni maximálisan kihasználni, ha az egységes kérelem beadása előtt tájékozódnak a szükséges lépésekről. Ennek elősegítése érdekében a Magyar Államkincstár a honlapján részletes tájékoztatást fog nyújtani a gazdálkodóknak, továbbá az Agrárminisztérium ügyfélszolgálata is segítséget nyújt a felmerült kérdések megválaszolásához. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászai és a szaktanácsadói hálózat az eddigi gyakorlatnak megfelelően szintén a gazdálkodók rendelkezésére áll.

2022. március 24., csütörtök 14:58:12 / Agrárminisztérium


19 ezer támogatói döntés született a Vidékfejlesztési Program agrár-környezetgazdálkodási és az ökológiai gazdálkodási programjában – mondta Nagy István agrárminiszter.

A környezeti, éghajlat-politikai célok elérése az előttünk álló időszakban is prioritásként jelenik meg, ezért az Agrárminisztérium minden lehetséges módon segíteni kívánja a környezetkímélő gazdálkodási gyakorlatok elterjedését, ezzel is hozzájárulva a magyar agrárium fejlődéséhez – hívta fel a figyelmet az agrárminiszter.

A fenti célok elérését nagyban segíti, hogy a Vidékfejlesztési Program „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés” és „Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása” című 2021-ben megjelent pályázati felhívásaira beérkezett támogatási kérelmeinek elbírálása az előzetes, feszített ütemezésnek megfelelően új szakaszba érkezett, és a benyújtott kérelmek több mint 80%-áról megszülettek az első döntések – ismertette a tárcavezető.

Az AKG és ÖKO programok számokban

A Miniszter azt is elmondta, hogy a mostani döntéssel

  • az agrár- környezetgazdálkodási programban közel 16.000 gazdálkodó válik 1 millió hektárt meghaladó földterület után évente 117 milliárd forint támogatásra jogosulttá,
  • az ökológiai gazdálkodásban részt vevő, közel 3400 gazdálkodó 150.000 hektár, a programba bevont terület után évi 33 milliárd forint támogatás megítéléséről döntött a minisztérium.

A két célprogramban a 3 évre szóló kötelezettségvállalásra szóló támogatói szerződéseket a napokban kapják kézhez a pályázók, és amely alapján így összesen 1.15 millió hektár területre 453 milliárd forint támogatáshoz jutnak hozzá az előírások betartása esetén a kedvezményezettek.

AKG és ÖKO: a benyújtott kérelmek több mint 80%-áról megszülettek az első döntések – Fotó: Pixabay

Feszített tempóban zajlik a döntéshozatal

A tárcavezető kiemelte, hogy a kérelmek elbírálása továbbra is folyamatosan és feszített tempóban zajlik, várhatóan április második felében zárul az értékelési folyamat, így a gazdálkodók az agrár-környezetgazdálkodási programba bevont területek a duplájára, azaz 1.2 millió hektárra emelkednek a korábbi időszakhoz képest, az ökológiai gazdálkodás keretében művelt mezőgazdasági területek pedig 50 ezer hektárral, közel 180 ezer hektárra nőnek a Vidékfejlesztési Program támogatásainak köszönhetően, amelyre a Magyar Kormán által megemelt 80 %-os társfinanszírozásnak köszönhetően kerülhetett sor.

Nagy István ezúttal is felhívta a támogatást igénylők figyelmét, hogy a támogatási kérelemben vállalt és a támogatói okiratban szereplő többlet tevékenységek elvégzésére legyenek figyelemmel a gazdálkodásuk során ezzel elősegítve a környezeti, éghajlat célok elérését.

2022. március 21., hétfő 11:00:43 / NAK – Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ▪ Sajtóközlemény


Száraz és meleg időre van kilátás, így a fokozódó vízhiány komoly problémát jelenthet a fejlődésnek induló őszi vetéseknek.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezését követően kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot az ország teljes területére a belügyminiszter, 2022. március 21-i kezdettel. A tartósan vízhiányos időszakban nem kell vízkészletjárulékot fizetniük a mezőgazdasági termelőknek, és vízjogi engedély nélkül, bejelentést követően egyszer rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy öntözéssel mérsékelhetők legyenek a szárazság hatásai.

A hidrometeorológiai viszonyok és az előrejelzések alapján kezdeményezte a NAK a Belügyminisztériumnál a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését, amit követően a 2022. március 18-i Hivatalos Értesítőben megjelent a belügyminiszter rendelete az időszak 2022. március 21-i kezdettel való kihirdetéséről.

csapadékhiány
A talaj felső 20 cm-es rétege az elmúlt időszakban tovább száradt – fotó: pixabay.com

Hazánk egész területét érinti a talajok vízhiányos állapota

Az Országos Aszálytérkép, az Országos Meteorológiai Szolgálat adatsorai, valamint a NAK megyei szervezeteinek jelzései alapján hazánk egész területét érinti a talajok vízhiányos állapota. A talaj felső 20 cm-es rétege az elmúlt időszakban tovább száradt, már szinte az egész országban 40%-os érték alá csökkent a nedvességtartalma.

A talajok a téli csapadék hiányában nem tudtak feltöltődni, a fokozódó csapadékhiány miatt pedig folyamatosan száradnak. Számottevő, országos csapadék továbbra sem várható, többnyire napos, száraz és meleg időre van kilátás, a így fokozódik a vízhiány, ami komoly problémát jelent a fejlődésnek induló őszi vetéseknek.

Mérséklődnek a termelők terhei

A hidrometeorológiai viszonyok és prognózisok alapján a kamara kezdeményezte a Belügyminisztériumnál a vízhiányos időszak kihirdetését. A mezőgazdasági termelők terheinek csökkentése érdekében a kihirdetett tartósan vízhiányos időszakban az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetni, amely lehetőség korábban a NAK kérésére valósulhatott meg.

A tartósan vízhiányos időszakban a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélkül, egy alkalommal, rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges, ennek bevezetését 2019-ben ugyancsak a NAK szorgalmazta.

öntözés

Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetni — fotó: pixabay.com

A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a területileg illetékes vízügyi hatósághoz írásban kell bejelenteni

Rendkívüli öntözési célú vízhasználatnak minősül a közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 120 mm/hektár (1200 m³/hektár) vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül egy hónap időtartamig történő kijuttatása.

Erre megoldás lehet a traktor meghajtású mobilszivattyúk alkalmazása, a vízszállítás tekintetében a gyorskapcsolású öntöző csövekből, valamint flexibilis felcsévélhető tömlőből épített szállító szárnyvezetékek kihelyezése, továbbá a termőterületen a mobil- és a csévélődobos öntözőberendezések, öntöző konzolok, illetve szalagos öntözőcsövek, gyorsan kiépíthető szalagcsepegtető rendszerek kihelyezése.

A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a területileg illetékes vízügyi hatósághoz (a megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz) írásban kell bejelenteni, amelyhez a vízkivétellel érintett felszíni víz kezelőjének (területileg illetékes vízügyi igazgatóság) hozzájárulását is csatolni kell. A rendkívüli célú vízhasználatról szóló útmutató és a kapcsolódó adatlapok elérhetők a NAK honlapján, a „Kézikönyvek, Tájékoztató” menüpont alatt. A vízhiány és az aszály közötti különbséget bemutató tájékoztató itt érhető el.