Megjelent: 2026-02-20
2026-ban a mezőgazdasági vízgazdálkodás díjrendszere Magyarországon változatlan szerkezetben, de a klímaváltozás és az uniós elvárások tapasztalataira építve működik. A mezőgazdasági vízhasználathoz kapcsolódó terhek két fő elemből állnak: a vízkészletjárulékból és a mezőgazdasági vízszolgáltatási díjból.
A vízkészletjárulék elsősorban a vízkészletek védelmét és a takarékos vízfelhasználást szolgálja, ugyanakkor az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználatok esetében jelentős mentességek érvényesülnek. Öntözésnél vízjogi engedélyenként évente 400 000 m³-ig, illetve hektáronként évi 4 000 m³ vízmennyiségig nem kell járulékot fizetni, míg halgazdálkodásnál és rizstermelésnél felszíni és felszín alatti vízhasználat esetén eltérő, de szintén magas küszöbértékek biztosítják a mentességet. A mentességi határok felett a fizetendő vízkészletjárulék mértékét egy képlet határozza meg, amely figyelembe veszi a felhasznált vízmennyiséget, a mérés meglétét, a víztest állapotát és a felhasznált vízkészlet védelmi értékét, így a sérülékenyebb és értékesebb vízbázisok használata magasabb díjtétellel jár.
A mezőgazdasági vízszolgáltatás főszabály szerint díjköteles, azonban az állam 2026-ban is jelentős szerepet vállal a költségek viselésében. A díj két részből áll: egy alapdíjból, amely a víz rendelkezésre állását biztosítja, valamint egy változó díjból, amely a ténylegesen felhasznált vízmennyiséggel arányos. A mezőgazdasági vízhasználók a változó díjat teljes mértékben megfizetik, míg az alapdíj 50%-át továbbra is a központi költségvetés fedezi. Aszályos, vízhiányos időszakokban, külön kormányzati döntés alapján, lehetőség van a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj teljes körű állami átvállalására is, amely az elmúlt években bevett gyakorlattá vált. A díjtételek megállapítása szigorú éves jóváhagyási eljárás keretében történik, a költségmegtérülés elvének figyelembevételével, összhangban az Európai Unió elvárásaival, különösen az Európai Bizottság által megfogalmazott hatékony vízár-politikai és fenntarthatósági követelményekkel.
A rendszer célja 2026-ban is az, hogy egyensúlyt teremtsen a mezőgazdasági termelés biztonsága, a gazdálkodók teherbíró képessége és a vízkészletek hosszú távú megőrzése között.
A vízkészletjárulék és mezőgazdasági vízdíj számításának módjáról útmutató készült, amely megtalálható a NAK portálján a „Kézikönyvek, tájékoztatók” menüpont alatt, illetve IDE KATTINTVA tekinthető meg.
Vonatkozó jogszabályok
- 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról
- 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet
- 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet
- 2/1997. (II. 18.) KHVM rendelet
- 115/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet
NAK / Rubos Norman