A Homokhátság vízügyi rehabilitációja volt a téma Áder János köztársasági elnök Kék Bolygó című podcastjének legutóbbi adásában. Kiderült, 8 év alatt 200 milliárd forintot fordít az állam a probléma kezelésére. A beruházások által még élhetőbbek és vonzóbbak lesznek a települések.
Számos társadalmi, gazdasági és környezeti haszonnal jár majd a Homokhátság 2030-ig történő vízügyi rehabilitációja – erről Áder János köztársasági elnök beszélt a Kék Bolygó című podcastjének legutóbbi adásában, amelyben Láng Istvánnal, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) igazgatójával egyeztettek a Homokhátságról.
A beszélgetés során kiderült, a következő 8 évben mintegy 200 milliárd forint érkezik a Homokhátság vízügyi rendszerének helyreállítására. Az államfő kiemelte, ebből a jelentős összegből megvalósuló beruházások által növekedhet a terület népességmegtartó képessége, élhetőbbé válik több település a különböző tavak létrejöttével, valamint a természet újra birtokba veheti az újonnan kialakuló lápokat, szikes tavakat. Emellett a terület vízminősége is javul majd, továbbá emelkedik a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége – tette hozzá.
Láng István elmondta, a Homokhátság vízgazdálkodását a Dunából és a Tiszából, valamint a szennyvizek tisztításából és a belvizes területekről kinyert vizekből kívánják megoldani, ügyelve a terület vízmegtartó képességének javítására és a takarékosság előtérbe helyezésére. Az igazgató beszélt arról is, hogy a Homokhátság talajvízszintjének süllyedése az 1960-as évek óta tart, tudósok szerint ennek 60-80 százaléka a klímaváltozás hatásaira vezethető vissza, míg 15-20 százalék a homok megkötésére ültetett erdőknek, további 20 százalék pedig az emberi vízkivételnek tudható be.
Áder János emlékeztetett arra, hogy az ENSZ félsivatagos területté nyilvánította a Homokhátságot, ami egyértelműen a klímaváltozásra vezethető vissza. Az államfő bízik abban, hogy a kormány vízügyi beavatkozásának köszönhetően már 4-5 év alatt látványos eredményekkel szembesülhetnek a térségben élők.