A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) ingyenes útmutató gyűjteménnyel is segíti a termelőket eligazodni a mezőgazdasági vízgazdálkodás szakmai és vízjogi kérdéseiben.
A mezőgazdasági vízgazdálkodás összetett szabályozási környezetben zajlik, ahol a vízmegtartás, az öntözés, a talajvédelem és az aszálykezelés kérdései kiemelt jelentőségűek. Az agrárgazdasági kamara az elmúlt időszakban több szakmai kiadványt is készített annak érdekében, hogy a gazdálkodók számára közérthető, ugyanakkor szakmailag megalapozott útmutatást nyújtson. Segítve ezzel a fenntartható vízhasználatot, a jogszerű öntözési gyakorlatokat és a vízjogi szabályok értelmezését.
A kiadványok komplexen, egymásra épülve támogatják a mezőgazdasági vízgazdálkodás megértését és gyakorlati alkalmazását. Az ismeretanyag a talaj- és vízvédelem alapelveitől kezdve az öntözési rendszerek műszaki, jogi és intézményi hátteréig terjed. Egységes keretbe foglalva segíti a gazdálkodókat abban, hogy a klímaváltozás és az aszály mellett is fenntartható, jogszerű és hatékony termelési gyakorlatokat folytassanak.
Gajdos László Attila, az élő környezetért felelős miniszter a Magyar Közlöny 2026. évi 28. számában megjelent közleményében országos szinten ismét elrendelte a tartósan vízhiányos időszakot. A közlemény szerint a 2025-ben elrendelt tartósan vízhiányos időszak 2026. július 1. napjával véget ér, míg a 2026. évre vonatkozó új tartósan vízhiányos időszak kezdete 2026. július 2.
A miniszteri közlemény a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15/C. § (9) bekezdése alapján, a mezőgazdasági művelésre használt talaj vízháztartási adatai és a hidrometeorológiai előrejelzések figyelembevételével született meg.
Rendkívüli szárazság előzte meg a döntést
Európa jelentős részét 2026 nyarán egy kiterjedt, tartós anticiklon uralja, amely Kelet-Közép-Európában a szokásosnál jóval szárazabb és melegebb időjárást eredményezett. Az Adria térségétől a Kárpát-medencéig jelentős csapadékhiány alakult ki, miközben a téli hókészletek is elmaradtak az átlagtól, tovább rontva a folyók és a talajok vízutánpótlását. Magyarországon az aszály mértéke több térségben már a 2022-es rekordévhez hasonlítható. Az Alföldön súlyos talajnedvesség-hiány alakult ki, a kisebb vízfolyások és tavak rekordalacsony szinteket mutatnak, miközben a Duna és a Tisza vízállása is történelmi mélységek közelébe süllyedt. Budapesten a Duna vízállása többször 90 centiméter alá csökkent, ismét előbukkant az Ínség-szikla, míg a Tiszán Szolnoknál és Csongrádnál is rendkívül alacsony, helyenként negatív vízállásokat mértek. A szakemberek szerint a jelenlegi helyzet már nem csupán egy átmeneti száraz időszak, hanem a klímaváltozás következményeinek egyre markánsabb megnyilvánulása, amely hosszú távon a vízmegtartó intézkedések és az öntözési infrastruktúra fejlesztését teszi elengedhetetlenné: 1 centiméter kell ahhoz, hogy elérje a Tisza valaha mért legkisebb vízszintjét Szolnoknál.
Bejelentéssel végezhető a kármentő öntözés
A tartósan vízhiányos időszak kihirdetése a gazdálkodók számára kiemelt jelentőséggel bír, mivel ebben az időszakban – az előírt bejelentési kötelezettség teljesítésével – lehetőség nyílik kármentő öntözés végzésére.
A szabályozás célja, hogy a rendkívüli szárazság által veszélyeztetett növényállományok számára gyors és rugalmas beavatkozást tegyen lehetővé, mérsékelve a terméskiesést és a gazdálkodók veszteségeit. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az aszály elleni védekezésben egyre nagyobb szerepet kapnak azok az intézkedések, amelyek egyszerre segítik a termelőket és ösztönzik a vízkészletekkel való felelős gazdálkodást.
Az alkalmazkodás időszaka következik
A 2026-os év ismét rámutat arra, hogy a magyar mezőgazdaság számára a víz kérdése stratégiai jelentőségűvé vált. Az ágazat szereplői egyre inkább azt várják, hogy a döntéshozatalban a gyakorlati szempontok, a gazdálkodók mindennapi tapasztalatai és a hosszú távú vízmegtartási programok kerüljenek előtérbe. Az utóbbi időszak közéleti vitáiban is egyre hangsúlyosabban jelenik meg a vidéki térségek vízbiztonságának ügye, ami arra utal, hogy az országban széles körű egyetértés formálódik a vízgazdálkodás megújításának szükségességéről.
A most kihirdetett tartósan vízhiányos időszak tehát nem csupán egy adminisztratív intézkedés, hanem újabb figyelmeztetés arra, hogy a klímaváltozás hatásai már a mindennapi mezőgazdasági gyakorlatot alakítják át, és a víz megőrzése, valamint a gyors beavatkozást lehetővé tevő intézkedések a következő években még nagyobb jelentőséget kapnak.
Információk, adatlapok, kiadványok:
A rendkívüli öntözési célú vízhasználathoz első körben a vízkivétellel érintett felszíni víz kezelőjének hozzájárulását kell beszerezni, melyhez egy adatalapot kell kitölteni. A Vagyonkezelői hozzájárulási kérelmet a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok részére kell benyújtani.
Ezt követően a vagyonkezelői hozzájárulás mellékelésével kell a Rendkívüli vízhasználathoz szükséges adatlapot a területileg illetékes vízügyi hatóságokhoz (Kormányhivatalokhoz) bejelenteni.
A NAK által készített, rendkívüli célú vízhasználattal kapcsolatos teendőket tartalmazó útmutató elérhető a NAK portálján a „Kézikönyvek, kiadványok” menüpontban: ITT. A felületről letölthetők azok a bejelentő lapok is, amelyeket be kell nyújtani egyrészt a vízügyi igazgatóság, másrészt a vízügyi hatóság részére.
A kormány nem változtatott az eddigi gyakorlatán: a mezőgazdaság kivételezett helyzetben van a vízhasználat szempontjából.
A kormány arról döntött, hogy a mezőgazdasági termelők az idén is mentesülnek a mezőgazdasági vízszolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól. A díjmentesség csak azokra vonatkozik, akik a területeiket felszíni vízből öntözik vízjogi üzemeltetési engedély vagy rendkívüli öntözési célú vízhasználat keretében.
A vízkészletjárulék esetében a mentességek a korábbi szabályoknak megfelelően maradnak, tehát nem kell megfizetni:
vízjogi engedélyenként évi 500 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után – bármilyen vízhasználatról is legyen szó;
öntözési célú vízhasználat esetében vízjogi engedélyenként az évi 400 000 m3-t, vagy vízhasználónként az általa öntözött terület után hektáronként az évi 4 000 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után,
halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználat esetében vízjogi engedélyenként felszínalatti vizet használók esetében az évi 400 000 m3-t, felszíni vizet használók esetében hektáronként az évi 25 000 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után,
kihirdetett tartósan vízhiányos időszakban az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után;
kihirdetett veszélyhelyzeti időszakban a mezőgazdasági vízszolgáltatással kapcsolatos valamennyi vízhasználatra (növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások),
az erdőgazdálkodás, valamint a halászat, halgazdálkodás tekintetében egyaránt.
A kormány 2026-ban is átvállalja az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül biztosított mezőgazdasági vízszolgáltatás díját.
Ez derül ki a 38/2026. (III. 5.) számú kormányrendeletből, mely a Magyar Közlöny 24., március 5-ei számában jelent meg. Az intézkedés célja a gazdák versenyképességének megőrzése és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás támogatása.
A frissen kihirdetett rendelet módosítja a mezőgazdasági vízszolgáltatás díjképzési rendjéről szóló korábbi szabályozást, és kimondja: 2026-ban az öntözési, rizstermelési és halgazdasági vízhasználat után nem a termelőknek kell megfizetniük a vízszolgáltatási díjat.
A díjat az állam vállalja át, és a központi költségvetésből két részletben – 2026. június 15-ig, valamint 2026. november 30-ig – biztosítja az összeget a mezőgazdasági vízszolgáltatást végző vízügyi igazgatási szervek részére.
A rendelet indoklása szerint az intézkedésre azért van szükség, hogy a mezőgazdasági termelők a korábbi évekhez hasonlóan 2026-ban is mentesüljenek a vízdíj fizetése alól, ezzel is segítve a klímaváltozás okozta kihívásokhoz való alkalmazkodást, valamint a piaci versenyképesség fenntartását.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a vízügyi igazgatási szervek adatai alapján két ütemben – július 31-ig és december 31-ig – összesíti a 2026. évi vízszolgáltatással kapcsolatos költségeket, és tájékoztatja az illetékes minisztert.
A rendelet a kihirdetését követő napon, azaz mától lépett hatályba.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
