2026. február 7., szombat 11:04:42 / NAK – Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A kút mélysége, célja és elhelyezkedése dönti el, milyen eljárás vonatkozik rá.

Az elmúlt napokban számos információ jelent meg a mezőgazdasági célú kutakkal kapcsolatban, ezért fontosnak tartjuk tisztázni, hogy nem várhatók újabb szigorítások, egyben bemutatjuk a múltban történt bürokratikus előírás csökkentéseket, valamint a jelenlegi szabályozást is – olvasható a NAK cikkében.

MIT NEVEZÜNK MEZŐGAZDASÁGI CÉLÚ KÚTNAK?

Az olyan, felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményeket, amely kizárólag a létesítő, üzemeltető művelése alatt álló földterületek

• haszonnövény-termesztési célú öntözését, illetve
• haszonállat-állomány ellátását szolgálják.

KI AZ ILLETÉKES VÍZÜGYI HATÓSÁG?

A mezőgazdasági kutak bejelentésével, vízjogi engedélyezésével kapcsolatosan, illetve hivatalos állásfoglalásért az Agrárminisztérium Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Főosztály Hatósági Osztályához kell fordulni.

HOL TALÁLHATÓ KIADVÁNY ARRÓL, HOGY MIKOR ÉS HOL KELL BEJELENTENI, MIKOR KELL ENGEDÉLYEZNI, ILLETVE MIKOR SZÁMÍT LEGÁLISNAK EGY ENGEDÉLY NÉLKÜLI KÚT?

A NAK készített egy útmutatót, amely részletezi azt, hogy mikor mi a teendő az öntöző- és háztartási kutak engedélyezésével, bejelentésével kapcsolatosan. Az útmutató elérhető a NAK portálján, IDE kattintva.

A vízkészletvédelmi besorolás kulcsszerepet játszik a bejelentési és engedélyezési kötelezettségben – Fotó: pixabay.com

MIT JELENT AZ, HOGY LEGÁLISNAK MINŐSÜL A 2024 ELŐTT LÉTESÜLT MEZŐGAZDASÁGI KÚT, ILLETVE MELY KUTAKRA VONATKOZIK?

Köztudott, hogy külön bürokratikus intézkedés nélkül válhattak legálissá a korábban engedély nélkül létesített mezőgazdasági kutak. Amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesült, abban az esetben a kutak legálisnak minősülnek, tehát nem kell bejelenti azokat és nem szükséges a fennmaradásra szóló vízjogi engedélyt sem beszerezni:

1. január 1. előtt engedély nélkül létesített,

2. 50 méteres mélységet meg nem haladja, első vízzáró réteget el nem éri,

3. a vízhasznosítási cél megfelel a mezőgazdasági célú kút fogalmának.

4. Fontos, hogy ebben az esetben nem számít, hogy kockázatos vagy kockázatmentes-e a vízbeszerző létesítménnyel érintett terület.

2024 UTÁN TOVÁBBI ENYHÍTÉST JELENT, HOGY BIZONYOS ESETEKBEN ELÉG MÁR CSAK BEJELENTENI MEZŐGAZDASÁGI CÉLÚ KUTAKAT!

2024. január 1 óta, csökkent a bürokrácia az új kutakkal kapcsolatban. Bizonyos esetekben már nem kell vízjogi engedélyt kérni, elég csak a bejelenti a mezőgazdasági kutakat. Amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül, abban az esetben nem kell bejelentést tenni:

1. január 1. után létesült,

2. 50 méteres mélységet meg nem haladja és az első vízzáró réteget el nem éri,

3. a vízhasznosítási cél megfelel a mezőgazdasági célú kút fogalmának,

4. kockázatmentes területen valósul meg a vízbeszerző létesítmény,

5. digitális vízmérővel kell felszerelni.

Fontos, ha valamelyik feltétel nem teljesül, abban az esetben vízjogi engedélyt kell kérni az Agrárminisztérium Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Főosztály Hatósági Osztályától.

HONNAN TUDOM, HOGY A KÚT KOCKÁZATOS VAGY KOCKÁZATMENTES A TERÜLETET ÉRINT?

A 2024-től a kutak bejelentése és engedélyezési kötelezettsége függ attól, hogy a kút milyen vízkészletvédelmi területen található meg. Hazánk területének 88%-a kockázatmentes, 12%-a kockázatos, ami azt jelenti, hogy a terület üzemelő vagy távlati ivóvízbázis védőterületét, vagy karsztos területeket érint. Tekintettel arra, hogy a Vízkészletvédelmi Országtérkép még felülvizsgálat alatt áll, a legbiztosabb információt a területileg illetékes felszín alatti víz vagyonkezelőjétől érdemes kérni. A Vízkészletvédelmi Országtérkép felületén hamarosan mindenki megtekintheti térítésmentesen, hogy mely területeket érint a védendő vízbázis és hogy milyen mélységben található az első vízzáró réteg. A keresőben település névvel, de akár helyrajzi számmal is lehetséges lesz a szűrés.

2025-BEN TÖRTÉNT VÁLTOZÁSOK

• A mezőgazdasági célú kút kizárólag a gazdálkodó által művelt területek öntözésére, valamint a haszonállat-állomány vízellátására használható.
• A mezőgazdasági kutak engedélyezése egyablakossá vált: a kút és a hozzá tartozó öntözőtelep engedélyezését is az Agrárminisztérium Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Főosztály Hatósági Osztálya végzi.
• Fontos! Az Agrárminisztérium csak akkor jár el, ha a kútból kinyert víz kizárólag mezőgazdasági célra kerül felhasználásra, de ide tartozik a permetlé bekeveréshez, ládamosáshoz és portalanításhoz szükséges vízhasználat is. Amennyiben a víz más célokat is szolgál, az ügyintézés a területileg illetékes kormányhivatal hatáskörébe tartozik.
• A mezőgazdasági kutakhoz kapcsolódó öntözőtelepek igazgatási szolgáltatási díja költségmentesség vált, azonban az eljárásban résztvevő szakhatóság díja (például erdészet) felmerülhet költségként.
• Bejelentésköteles mezőgazdasági kút esetén bejelentő adatlapot kell benyújtani az Agrárminisztériumhoz, mely adatlap is egyszerűsödött és kiegészült az állattartással kapcsolatos előírásokkal.
• A kúton legfeljebb 5 évnél nem régebbi vízmérőnek kell lennie.
• A hatóság a bejelentésről 30 napon belül értesíti a termelőt, azonban felhívjuk a figyelmet, hogy az adatlaphoz szükséges még a vízügyi igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulása és a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 26. § (7) bekezdésében megjelölt adatok is – olvasható a cikkben.

2024-BEN A KUTAKKAL KAPCSOLATOS MÓDOSÍTÁSOKAT IS KOMPATIBILISSÉ TETTÉK AZ UNIÓS TÁMOGATÁSOK, VALAMINT A TERÜLETI MONITORING RENDSZER (TMR) ELVÁRÁSAIVAL

Amennyiben a gazdálkodónak a hazai jogszabályok szerint nem kell rendelkeznie vízjogi üzemeltetési, fennmaradási engedéllyel vagy bejelentéssel, úgy nyilatkozhat, hogy az általa használt mezőgazdasági célú kút megfelel a kútamnesztia keretében legálissá váló kutakra vonatkozó feltételeknek. Amennyiben a gazdálkodónak a hazai jogszabályok szerint kell rendelkezni vízjogi üzemeltetési-, fennmaradási engedéllyel vagy bejelentéssel, úgy a kérelem benyújtásakor még nem probléma, ha nincs meg, de attól a pillanattól, amikor öntözni kezd már rendelkeznie kell vele.

A területi monitoring rendszer (TMR) keretében azonosított öntözött területek ellenőrzésével kapcsolatosan készítettünk egy kiadványt, amely elérhető a NAK portálján, a „Kézikönyvek, Kiadványok” menüpont alatt: ITT.

A vízkészletek fenntartása és a jövő nemzedékei számára történő megőrzése nem csak az állam, hanem mindenki kötelessége! Tekintettel arra, hogy az édesvízkészletek egyre korlátoltabban állnak rendelkezésre, ezúton is kérjük a gazdatársadalmat a felelős, fenntartható mezőgazdasági vízgazdálkodással összhangban lévő gazdálkodásra, annak érdekében, hogy hazai termőföldjeinket meg tudjuk őrizni a következő generáció számára!

Az információk tájékoztató jellegűek, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően kell eljárni!

Hivatalos állásfoglalásért forduljon a mezőgazdasági kutak engedélyezésért felelős vízügyi hatósághoz, azaz Agrárminisztérium Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Főosztály Hatósági Osztályához a következő elérhetőségen: mg.kut@am.gov.hu.

Vonatkozó jogszabályok

• a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény,
• a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet.

Forrás: NAK

Hektáronként több mint 900 eurót kaphatnak azok a gazdák, akik megtartják a területükön a vizet. A Vizet a tájba! Programba tavaly, önkéntes felajánlással, Csongrád-Csanád vármegyei gazdák is bekapcsolódtak. A program a területükön rövid időn belül látványos változást hozott. Az aszály ellen ez is egy fontos lépés lehet.

Délmagyarország Kovács Erika 2026. január 22

Bár most télen csapadékos az időjárás, az előző évek tendenciája szerint, valószínűleg idén is aszályos nyárra számíthatunk.

A kéktói gazdák tavaly 250 hektárt ajánlottak fel a Vizet a tájba! Programnak

– Az idei év kezdete különösen ígéretes a vízmegtartó gazdálkodás fellendítése szempontjából. Megnyílt egy olyan agrártámogatás, ami a gazdálkodóknak hektáronként több mint 900 eurót fizetne a területükön megtartott vízért – írta sajtóközleményében a WWF Magyarország Alapítvány.

A 2022-es évben rekordot döntött az aszály, de azóta is óriási csapadékhiánnyal küszködik a mezőgazdaság. Az agrárium és az ország vízgazdálkodásában is paradigmaváltás kezdődött, a vizek gyors elvezetése helyett a vízmegtartásra, a víz tájban való hasznosítására keresik a megoldásokat és a vízmegtartásra alkalmas területeket. Utóbbira jó példa a Vizet a tájba! program is, melyben gazdálkodók ajánlhatják fel területeiket elöntésre. Csongrád-Csanád vármegye gazdálkodói közül is, önkéntes felajánlással, többen bekapcsolódtak a programba. Tavaly ősszel, amikor mindenhol az aszállyal küszködtek, Hódmezővásárhely-Kéktón több terület is vízben állt. Míg máshol tikkadtak a növények, ott buján zöldeltek. Kilenc kéktói gazda ugyanis 250 hektár területet ajánlott fel térítésmentesen a Vizet a tájba! Programnak, amit a vízügy augusztusban és szeptemberben is elárasztott. A szomjas földön nagyon rövid idő alatt látszott a víz jótékony hatása. 

Lassan zajlik a szemléletváltás

– A gazdák megfelelő anyagi ösztönzése vagy kompenzációja hiányában a szemléletváltás eddig nagyon lassan zajlott, annak ellenére, hogy az ideiglenesen elöntött területek, kis vizes élőhelyek már nem esnek ki a Közös Agrárpolitika területalapú alaptámogatásából. Sőt, agrár-környezetgazdálkodási és agrár-ökológiai programokban további támogatás nyerhető rájuk. A tájhasználatváltást, különösen a gazdák vízmegtartási hajlandóságát hivatott tovább ösztönözni, „Természetközeli és vizes élőhelyek kialakítását elősegítő beruházások és azok fenntartása” címmel. A korábban már hasonló céllal megjelent és nagyrészt sikertelen felhívásokkal szemben a most elnyerhető támogatási összeg mind a kialakításra, mind a fenntartásra ezúttal látványosan magas. A vizes élőhelyek kialakítására 958 euró/hektár, a fenntartásra évente 911 euró/hektár igényelhető – írták a közleményben.

Aszály elleni küzdelem: sok vizes élőhelyet hoznának létre

A támogatás egyik célja vizes élőhelyek létrehozása a szántó vagy gyep hasznosítású területeken megjelenő belvizek visszatartásával, illetve a területek visszanedvesítésével. Az ökológiai vízpótlás megengedett, de az öntözés a kialakított vizes élőhelyekből tilos. A másik támogatásra választható tevékenység szántóterületen füves, cserjés sávok kialakítása elsősorban talajvédelmi céllal. 2026-ban három kérelembenyújtási szakasz lesz, amiből az első már február 19-én megnyílik március 11-i határidővel. A támogatás teljes keretösszege 12,8 milliárd forint, ami magában foglalja az erózió elleni védekezés, cserjés, füves sávok kialakítását és a vizes élőhelyek kialakításának, valamint az 5 éves fenntartásnak a forrásigényét is.

2025. június 18., szerda 10:36:00 / Agrárminisztérium▪Sajtóközlemény

Szeptembertől pályázhatnak a gazdák új vízgazdálkodási közösségi támogatásra, 75 millió forint erejéig.

A fenntartható vízhasználat és az öntözéses gazdálkodás támogatására új pályázati felhívás jelent meg „Vízfelhasználás hatékonyságát javító fenntartható vízgazdálkodási közösségek támogatása” címmel, 2 milliárd forintos keretösszeggel – közölte Viski József, az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkár.

Szeptember 4-től nyújthatók be a kérelmek

A támogatási kérelmek benyújtására 2025. szeptember 4-től nyílik lehetőség. A pályázat célja, hogy ösztönözze a gazdákat a közös vízgazdálkodási infrastruktúra kialakítására és üzemeltetésére, ezzel hatékonyabbá téve a vízkészletek felhasználását.

Öntözés: kulcs a biztonságos termeléshez

Az Agrárminisztérium továbbra is kiemelten kezeli az öntözéses gazdálkodás elterjesztését, hiszen ez a mezőgazdasági termelés biztonságának egyik alapfeltétele. A most meghirdetett pályázat ennek a törekvésnek a részeként, az európai uniós társfinanszírozással megvalósuló Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Terv keretében valósul meg.

A korábbi támogatások folytatása

Az új felhívás folytatása a Vidékfejlesztési Program korábbi sikereinek, amelyek keretében több mint 130 öntözési közösség jutott összesen 10 milliárd forint vissza nem térítendő támogatáshoz. Az új kiírásban legfeljebb 75 millió forintos támogatás igényelhető, amely öntözési beruházások előkészítésére vagy meglévő öntözőtelepek üzemeltetésére fordítható.

Ősszel újabb lehetőségek várhatók

Viski József arra is emlékeztetett, hogy ősszel újabb, öntözésfejlesztési beruházásokat támogató pályázati kiírások jelennek meg, amelyekre az elismert fenntartható vízgazdálkodási közösségek kiemelt, 65 százalékos támogatási intenzitással pályázhatnak majd.

A részletes információk és a pályázati útmutató a kap.gov.hu weboldalon érhetők el, ahol a KAP Stratégiai Tervhez kapcsolódó, 2027-ig tartó támogatási ciklus teljes dokumentációja is megtalálható.