Főmenü

Társulatunkról

Üdvözöljük weboldalunkon!

2024. május 31., péntek 14:27:00 / Agrárminisztérium ▪ Sajtóközlemény

Ezek a rendkívüli öntözési célú vízhasználat szabályai.

Az Agrárminisztérium támogatta a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezését, melynek nyomán a Belügyminisztérium 2024. május 24-i kezdettel meghirdette a tartósan vízhiányos időszakot az ország egész területére. Ezzel az intézkedéssel a gazdálkodóknak 30 napig lehetőségük nyílik vízjogi engedély nélkül is az öntözési célú vízhasználatra, amihez csupán bejelentésre van szükség – hívta fel a figyelmet közleményében az Agrárminisztérium.

Hozzátették, hogy az elmúlt időszak csapadékhiányos időjárására tekintettel, melynek következtében a felszín közeli talajrétegek kritikusan száraz állapotba kerültek, elkerülhetetlen a mezőgazdasági növénytermesztésben az öntözés, amivel mérsékelhetőek a szárazság káros hatásai. A termelők terheinek csökkentése érdekében a kihirdetett tartósan vízhiányos időszakban a vízhasználat vízmennyisége után a vízhasználóknak nem kell vízkészletjárulékot sem fizetniük.

Az agrártárca arra hívja fel az érintettek figyelmét, hogy rendkívüli öntözési célú vízhasználatnak minősül a közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 120 milliméter/hektár (1200 köbméter/hektár) vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül egy hónap időtartamig történő kijuttatása. A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a területileg illetékes vízügyi hatósághoz (a megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz) írásban kell bejelenteni, amelyhez a vízkivétellel érintett felszíni víz kezelőjének (területileg illetékes vízügyi igazgatóság) hozzájárulását is csatolni kell.

Az Agrárminisztérium folyamatosan nyomon követi a hidrometeorológiai állapotokat és előrejelzéseket, hiszen a kritikusan száraz talajállapot az őszi vetésű szántóföldi kultúrákra kedvezőtlen, terméscsökkentő hatással bír, de a tavaszi vetésű kultúrák fejlődését szintén visszaveti, ugyanis azok most fokozottan kitetettek az aszályos talajállapotnak – áll az agrártárca közleményében.

2024. május 27., hétfő 9:36:41 / NAK – Nemzeti Agrárgazdasági Kamara▪Sajtóközlemény

Megfelelő vízgazdálkodással mérsékelhetők a rendkívül száraz tavaszi időszak hatásai.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének kezdeményezését követően a belügyminiszter az ország teljes területére kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot, 2024. május 24-i kezdettel.

öntözés

Megteremtik a kármentő öntözés lehetőségét – fotó: pixabay.com

Rendkívül száraz volt a tavaszi időszak

A tartósan vízhiányos időszakban vízjogi engedély nélkül is lehetőség nyílik az öntözési célú vízhasználatra 30 napig, ehhez csupán egy gazdálkodói bejelentésre van szükség. Emellett a vízkészletjárulékot sem kell fizetni. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy a megfelelő vízgazdálkodással mérsékelhetők legyenek a rendkívül száraz tavaszi időszak hatásai.

A hidrometeorológiai viszonyok és az előrejelzések alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) még április elején kezdeményezte a Belügyminisztériumnál a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését. Ezt követően a belügyminiszter 2024. május 24. napjától kezdődően elrendelte a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését – olvasható a közleményben.

Egy átlagosnál melegebb és szárazabb nyár elé nézünk

Az Országos Aszálytérkép, az Országos Meteorológiai Szolgálat adatsorai, valamint a NAK megyei szervezeteinek jelzései alapján április elején hazánk egész területét érintette a talajok vízhiányos állapota. Bár az április végi, május eleji esőzések némileg feltöltötték a talajokat, azonban alig 2 hét elteltével május jelentős részében ismételten erős aszály jellemezte a mezőgazdasági területeink túlnyomó többségét.

A pünkösdi hosszú hétvége hozott ugyan magával csapadékot, ugyanakkor tekintettel arra, hogy az elmúlt 1 éveben sorra dőltek meg a havi melegrekordok Európa-szerte, valamint arra, hogy a hosszútávú meteorológiai modellek azt prognosztizálják, hogy egy átlagosnál melegebb és szárazabb nyár elé nézünk – melyek komoly párolgási veszteséget okoznak a hazai vízháztartásnak –, a NAK és a MAGOSZ fenntartotta a tartósan vízhiányos időszak kihirdetésének szükségességét, különös tekintettel a kármentő öntözés lehetőségének megteremtésére – írja a közlemény.

A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a területileg illetékes vízügyi hatósághoz  írásban kell bejelenteni

A kihirdetett tartósan vízhiányos időszakban a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélkül, 30 napig, rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges, ennek bevezetését 2019-ben ugyancsak a NAK és a MAGOSZ szorgalmazta.

Rendkívüli öntözési célú vízhasználatnak minősül a közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 120 mm/hektár (1200 m³/hektár) vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül egy hónap időtartamig történő kijuttatása.

A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a területileg illetékes vízügyi hatósághoz (a megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz) írásban kell bejelenteni, amelyhez a vízkivétellel érintett felszíni víz kezelőjének (területileg illetékes vízügyi igazgatóság) hozzájárulását is csatolni kell.

A rendkívüli célú vízhasználatról szóló útmutató elérhető ezen a LINKEN, ahonnan letölthetők azok a bejelentő lapok is, amelyeket be kell nyújtani egyrészt a vízügyi igazgatóság, másrészt a vízügyi hatóság részére.

A vízhiány és az aszály között fontos különbség van. Az erről készült bemutató tájékoztató erre a LINKRE kattintva érhető el.

2024. április 15., hétfő 13:09:13 / NAK-MAGOSZ ▪ Sajtóközlemény

Hazánk egész területét érinti a talajok vízhiányos állapota.

Az elmúlt időszak rendkívül csapadékszegény időjárása és a gazdálkodói visszajelzések alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) kezdeményezte a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését. A tartósan vízhiányos időszakban vízjogi engedély nélkül, bejelentést követően egyszer rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges, emellett vízkészletjárulékot sem kell fizetniük a mezőgazdasági termelőknek. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy öntözéssel mérsékelhetők legyenek a szárazság hatásai – írja közös közleményében a NAK-MAGOSZ.

Hozzáteszik, hogy az Országos Aszálytérkép, a HungaroMet Zrt., valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei szervezeteinek jelzései alapján hazánk egész területét érinti a talajok vízhiányos állapota. A középső talajréteg víztartalma egyelőre kielégítő, a felszín közelében azonban az Alföldön már március közepe óta kritikusan száraz a talaj, ez komoly problémát jelent a mezőgazdaságban. Bár a legnagyobb problémát az Alföldön okozza a szárazság, már a Dunántúlon is nagy szükség lenne további csapadékra, hiszen a magágy-előkészítéshez és a vetéshez jelenleg túl száraz a talaj.

A hidrometeorológiai viszonyok és prognózisok alapján a NAK és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) kezdeményezte a Belügyminisztériumnál a vízhiányos időszak kihirdetését.

Fontos, hogy a kihirdetett tartósan vízhiányos időszakban a vízhasználó bejelentése alapján lehetőség nyílik vízjogi engedély nélkül, egy alkalommal rendkívüli öntözési célú vízhasználatra. Ennek a lehetőségnek a bevezetését – a vízkészletjárulék elengedésével együtt – 2019-ben kezdeményezte a NAK és a MAGOSZ. Az intézkedés népszerűségét mutatja, hogy 2022-ben közel 20 ezer hektárnyi területre jelentettek be rendkívüli öntözést, mely nettó 20 százalékkal növelte hazánk öntözött területeit.  Rendkívüli öntözési célú vízhasználatnak minősül a közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 120 mm/hektár (1200 m³/hektár) vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül egy hónap időtartamig történő kijuttatása. Erre megoldás lehet a traktor meghajtású mobilszivattyúk alkalmazása, a vízszállítás tekintetében a gyorskapcsolású öntöző csövekből, valamint flexibilis felcsévélhető tömlőből épített szállító szárnyvezetékek kihelyezése, továbbá a termőterületen a mobil- és a csévélődobos öntözőberendezések, öntöző konzolok, illetve szalagos öntözőcsövek, gyorsan kiépíthető szalagcsepegtető rendszerek kihelyezése.

A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a területileg illetékes vízügyi hatósághoz (a megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz) írásban kell bejelenteni, amelyhez a vízkivétellel érintett felszíni víz kezelőjének (területileg illetékes vízügyi igazgatóság) hozzájárulását is csatolni kell. A NAK a rendkívüli célú vízhasználatról szóló útmutatót is készített. Az útmutatóról letölthetők a vízügyi igazgatósághoz, valamint vízügyi hatósághoz benyújtandó kérelemhez szükséges adatlapok is.  A vízhiány és az aszály közötti különbséget bemutató tájékoztató pedig  érhető el – áll a közleményben.