Megjelent: 2024-11-11 10:30:32

Az öntözésfejlesztés a magyar mezőgazdaság versenyképessége erősítésének egyik alapvető feltétele. A termelői beruházások számára jelentős pályázati lehetőségek voltak elérhetőek a Vidékfejlesztési Program keretei között, a lehetőség pedig az új támogatási ciklusban is a gazdálkodók rendelkezésére áll. Cél, hogy az öntözött területek nagysága a következő években is folyamatosan emelkedjen a termelésbiztonság és a magasabb értékű kultúrák termesztésének növelése érdekében. Ezt szolgálja az összesen 65,8 milliárd forintösszeggel – november elején – meghirdetett két pályázati konstrukció is.

Az „Öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli komplex beruházások támogatása” című felhívás alapján legalább 200 millió, de legfeljebb 5 milliárd forint támogatási összeg igényelhető, így ez a konstrukció a nagyobb volumenű, komplex fejlesztések megvalósítását szolgálja majd. Az „Öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli beruházások támogatása” című kiírásban pedig legfeljebb 200 millió forint támogatási összeg igényelhető a kisebb támogatási igényű beruházások megvalósítására. A két felhívásra benyújtott pályázatok külön kerülnek értékelésre, nem versenyeznek egymással a forrásokért.

A konstrukciók támogatják a víztakarékos öntözési technológiák bevezetését, az öntözőrendszerek vízfelhasználásának optimalizálását, a víztakarékos öntözési infrastruktúra és a kapcsolódó műtárgyak korszerűsítését, bővítését és rekonstrukcióját, valamint új öntözővíz-szolgáltató művek és -rendszerek létrehozását. Azokat a műszaki megoldásokat helyezik előtérbe, amelyek figyelembe veszik a felszíni és felszín alatti vízkészletek szűkösségét, és ennek megfelelően maximális víztakarékossággal járnak. Az öntözési beruházások kedvezményezettjei mezőgazdasági termelők lehetnek.

Újdonság a Vidékfejlesztés Programhoz képest, hogy a termelői együttműködések és a fenntartható vízgazdálkodási közösségek státuszokból fakadóan megfelelnek a jogosultsági feltételeknek. Figyelemmel a pályázati dokumentációk összeállításának időigényére, a támogatási kérelmeket a kisebb támogatási igényű beruházásokat finanszírozó felhívás esetében 2025. február 4-től, a komplex fejlesztések megvalósítását segítő felhívásoknál pedig március 4-től lehet majd benyújtani.

A felhívások minden kapcsolódó dokumentummal és információval együtt a kap.gov.hu weboldalon érhetők el.

Forrás: AM Sajtóiroda

2024. november 6., szerda 16:30:37 / Gordius Solutions Tender Kft.

Akár 5 milliárd Ft igényelhető a fejlesztésekre.

Megjelent az Öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli (komplex) beruházások támogatása (KAP-RD12-RD01c-1-24 és KAP-RD12-RD01c-2-24) pályázat végleges felhívása! Közel 3 hónap múlva igényelhető az akár 5 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatás! A részletekről Miklovicz Pétert, a Gordius Solutions Tender Kft. ügyvezetőjét kérdeztük, aki már több, mint 10 éves tapasztalattal rendelkezik a pályázatok területén.

Miért éri meg pályázni az Öntözésfejlesztési pályázatban?

Az öntözésfejlesztési pályázatban azért nagyon előnyös támogatást igényelni, mert szinte minden öntözéshez kapcsolódó tevékenység támogatott, és akár 5 milliárd Ft igényelhető a fejlesztésekre.

Támogathatók az öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli beruházások, például a mezőgazdasági területek vízellátásának javítása, már meglévő és új öntözőberendezések vízfelhasználás hatékonyságának javítása, öntözési infrastruktúra korszerűsítése, korszerű távvezérelt/automatizált rendszerek kiépítése, új korszerű gépek, berendezések és szerelvények telepítése, vízvisszatartás, meliorált utak kialakítása, csapadékvizek hasznosítása, tározóterek kialakítása, geotextíliák elhelyezése, természetes szűrőmezők kialakítása, vízgazdálkodással kapcsolatos üzemen belüli területrendezés.

Továbbá támogatható az öntözési rendszerek energiahatékonyságának fejlesztése, például a hálózatra termelő napelemes rendszer telepítése, meglévő, alacsony hatásfokú szivattyúk cseréje, energiatakarékos gépek beszerzése, megújuló energiaforrások használata.

A vízgazdálkodási közösségek magasabb támogatási intenzitásban és kedvezőbb bírálati feltételekben részesülnek – fotó: pexels.com

Mekkora támogatás igényelhető?

Két pályázatot nyitottak, az egyikben a kisebb projektekre, míg a nagyobb pályázatban a komplex beruházásokra igényelhető támogatás. Az „Öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli beruházások támogatása” pályázatban akár 200 millió Ft vissza nem térítendő támogatás igényelhető. A komplex beruházásokra vonatkozó pályázatban pedig 200 millió Ft – 5 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatás igényelhető.  A támogatási intenzitás mindkét pályázatban 50-70% és előleg is igényelhető a támogatási összeg 25%-áig.

Milyen változások történtek a végleges felhívásban?

A legfontosabb változás a beadási határidőt érinti, végre megjelentek a végleges dátumok.

A kis pályázatban (Öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli beruházások támogatása) 2025. február 4-től lehet benyújtani a támogatási kérelmeket forráskimerülésig, de legkésőbb 2025. szeptember 29-ig, az alábbi szakaszokban.

1. benyújtási szakasz: 2025. február 4. – 2025. február 17.
2. benyújtási szakasz: 2025. február 18. – 2025. március 3.
3. benyújtási szakasz: 2025. szeptember 2. – 2025. szeptember 15.
4. benyújtási szakasz: 2025 szeptember 16. – 2025. szeptember 29.

A komplex pályázatban 2025. március 4-től lehet benyújtani kérelmeket forráskimerülésig, de legkésőbb 2025. október 27-ig, az alábbi szakaszokban.

1. benyújtási szakasz: 2025. március 4. – 2025. március 17.
2. benyújtási szakasz: 2025. március 18. – 2025. március 31.
3. benyújtási szakasz: 2025. szeptember 30. – 2025. október 13.
4. benyújtási szakasz: 2025. október 14. – 2025. október 27.

Emellett bővült a támogatható tevékenységek köre, már a hálózatra termelő napelemes rendszer telepítése is támogatott. Továbbá önállóan nem támogatható tevékenységként megjelent az öntözőtelep vagyon és balesetvédelmét biztosító beruházások megvalósítása, pl. kerítés létesítése és biztonsági kamerarendszer kiépítése is.

Kik igényelhetik a támogatást?

Az igénylők körében nem történt jelentős változás a tervezethez képest. Azoknak a mezőgazdasági termelőknek, őstermelőknek, szociális szövetkezeteknek ajánljuk az öntözésfejlesztési pályázatot, akik a támogatási kérelem benyújtását megelőző, – vagy amennyiben erre vonatkozóan nem rendelkeznek adatokkal, akkor az azt megelőző – teljes lezárt üzleti évben legalább 10.000 euró STÉ üzemmérettel rendelkeznek és árbevételük legalább 40%-a mezőgazdasági tevékenységből származott.

Gyógynövénytermesztéshez kapcsolódóan integrátori, vagy feldolgozói tevékenységet folytató vállalkozások is pályázhatnak. Esetükben a támogatási kérelem benyújtását megelőző, vagy amennyiben erre vonatkozóan nem rendelkezik adatokkal, az ezt megelőző teljes lezárt üzleti évben a gyógynövénytermék előállítási tevékenységből származó árbevételnek meg kell haladnia az összes árbevétel 40 %-át, és tevékenységüket legalább 3 termeltetési és/vagy felvásárlási szerződéssel igazolt partner közreműködésével kell megvalósítaniuk.

A mezőgazdasági vízgazdálkodás esetében kollektív beruházás (termelői csoport, a termelői szervezet, a termelői integrációs szervezet, a fenntartható vízgazdálkodási közösség, a mezőgazdasági termelők tagságával működő szövetkezet, valamint a szociális szövetkezet) keretében is van lehetőség benyújtani a támogatási kérelmeket.

Fontos hangsúlyozni, hogy a vízgazdálkodási közösségek magasabb támogatási intenzitásban és kedvezőbb bírálati feltételekben részesülnek, így számukra különösen érdekes lehet ez a pályázat, ha beruházást terveznek!

Mire kell figyelni ennél a pályázatnál?

Az előzetes felkészülés kulcsfontosságú az új KAP keretében megjelenő mezőgazdasági pályázatoknál. Rengeteg dokumentumra van szükség, és bonyolult a támogatási kérelem összeállítása is, szinte minden tevékenységhez építészeti-műszaki tervdokumentáció szükséges, még a napelemhez vagy a vagyon- és balesetvédelmét biztosító kerítés létesítéséhez is, az ilyen dokumentumok pedig több hónapon át készülnek!

Illetve az utóbbi időben az új KAP keretében megjelenő pályázatoknál általában forráskimerülés miatt már az első-második szakasz után lezárásra kerülnek a pályázatok. Tehát nagyon fontos, hogy már az 1. szakasz megnyílásakor rendelkezned kell kész, benyújtható támogatási kérelemmel! A pályázók most még épp időben vannak a megfelelő dokumentumok beszerzéséhez és a támogatási kérelem alapos összeállításához, javasoljuk, hogy a pályázni vágyók minél hamarabb fogjanak bele felkészülésbe!

Milyen módszerekkel lehet egy területre, sőt akár tájegységre vizet visszaengedni? Hogyan zajlott ez a Szigetközben természetközeli módszerekkel, és ez vajon megvalósítható lenne az Alföldön is? Mi a legnagyobb gátja annak, hogy több legyen az öntözhető terület Magyarországon, és mit szól ahhoz egy alföldi gazda, ha több tábláját is ellepné a víz? Van-e hasonlóság egy szigetközi és egy dél-alföldi gazdaság között az aszályveszély és az öntözés kapcsán? És mi a helyzet azokon a táblákon, ahol nincsen lehetőség víz kijuttatására? Működik-e a no-till és a csökkentett talajművelés ezeken a területeken? El kell vezetni a belvizet?

A HEKTÁR új podcastsorozatában, az öntözéssel és vízgazdálkodással foglalkozó Morotva műsor első adásában Gribek Dániel három vendégével beszélget.

– Földesi László, a Vásárhelyi Róna Kft. ügyvezetője, akik 4000 hektáron gazdálkodnak komoly tejelő állománynak előállítva a takarmányt. Hódmezővásárhelyen idén is voltak nagyon aszályos időszakok, május végéig például tavaszi szárazság is volt, így az öntözés fontos kérdés, ahogy a területeik vízellátása is.
– Kertész József, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, vagyis az EDUVIZIG Gróf Széchényi Ferenc-díjas, Pro Aqua díjas, ezüst érdemkeresztes nyugdíjas szakértő, akinek nevéhez többek között a Szigetközben a vizes élőhelyek rehabilitációja is kötődik, néhány napja pedig még a Lajtán végzett árvízi védekezést.
– Lajos Mihály, szigetközi őstermelő, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetője, aki a HEKTÁR visszatérő vendége. Bár észak-nyugat-dunántúlon gazdálkodik, a területei aszályra hajlamosak a talajtani viszonyaik miatt. Több táblája öntözhető, de no-till, min-till technológiával is foglakozik, bárt ezt a hallgatók többsége tudja, hiszen Misi a HEKTÁR Nagyágyúk állandó szereplője.

A műsorban szó esik az öntözési közösségekről, a Csongrádi-vízlépcsőről, a hódmezővásárhelyi és halászi öntözési megoldásokról, a másodvetés kérdéséről és talajművelésről is. De felvetődik egy komoly probléma is, ami szerint összetűz alatt a magyar mezőgazdaság.

Elárasztani? Öntözni? Összefogni? Vizet megtartani?
Vízgazdálkodás és öntözés a Szigetköztől a Homokhátságig

2024. október 11., péntek 8:04:48 / Agroinform.hu

Nem árvíz idején, hanem egész évben kell tárolni a csapadékvizet – helyi szinten is.

A felmelegedés és az emberi tevékenység egyaránt felelős az Alföld fokozatos kiszáradásáért. Noha a közelmúltban átvonuló árhullám kapcsán számos felvetés a folyókon érkező víztöbblet részleges tározását hiányolta a probléma orvoslása érdekében, hosszú távú, tartós megoldás elsősorban a helyben lehulló csapadékvíz átgondolt, hosszú távú visszatartásától remélhető – hangsúlyozta Dr. Jakab Gusztáv, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének egyetemi adjunktusa az Agroinform.hu-nak nyilatkozva.

A súlyosbodó aszályjelenségek az elmúlt években már nem csupán a Duna-Tisza közi Homokhátságban, hanem a Tiszántúl és a Nyírség egyre nagyobb területein is komoly gondot okoznak, egyre növekvő területen téve bizonytalanná a megtérülő gazdálkodás feltételeit. Kézenfekvő megoldás lenne a vizek visszatartása az adott területeken, ám a termőterületek ilyen célú beáldozását mindeddig komoly érdekellentétek akadályozták.

„Miközben a szakma egy része nagy (egyébként hosszú távon szintén szükséges) beruházásokban, jelentős víztározók építésében gondolkodik, nem szabad alábecsülni a helyi szinten, az adott tájegységen belül megvalósítható, olcsóbb, egyszerűbb és természetesebb megoldások jelentőségét sem” – mutat rá Dr. Jakab Gusztáv.

“Nem szabad alábecsülni a helyi szinten, az adott tájegységen belül megvalósítható, olcsóbb, egyszerűbb és természetesebb megoldások jelentőségét.” – fotó: Dr. Jakab Gusztáv

A szakember szerint a legnagyobb probléma a belvíz maradéktalan leengedése a folyóvizekbe.

Ezt a helyben képződő vízkészletet legalább részben olyan, az adott tájegységben meglévő területekre kell átvezetni, ahol az kevesebb gazdasági kárt okoz – ilyenek például az amúgy is rendszeresen elöltött részek (egykori mocsarak, ősfolyómedrek), illetve a kedvezőtlenebb adottságú földek (egyes becslések szerint a jelenlegi szántók mintegy 15-20 százaléka is ilyennek tekinthető). Ehhez új csatornákat kell létrehozni, amelyek nem csak az összegyűjtött víz átvezetését, hanem a helyben tározást is szolgálják. Emellett – ahol erre lehetőség van – fel kell éleszteni a folyók régi, természetes mederhálózatát is. Azokon a területeken pedig, ahol mostanra jelentősen lesüllyedt a talajvíz szintje, biztosítani kell a folyókból történő vízpótlást és a talajvízkészletek gyarapodását.

Nagy lehetőség a Natura2000 területek bevonása

A Natura 2000 ökológiai hálózat az ország területének 21,4%-át fedi le. E területeken jelenleg csupán elvétve folytatnak vízvisszatartást: a Natura 2000 gyepterületeken a mai napig folyik el az értékes víz. Már az is jelentős kedvező változást hozna, ha az itteni vizek visszafogását megoldanák, vagy akár a másutt keletkezett belvizeket sikerülne ide átvezetni. Komoly előnyt jelent, hogy e területeken a gazdálkodás jelentette ellenérdekek is jóval kevésbé akadályoznák e projektek megvalósulását.

“Létezhet összefüggés az Alföld lecsapolása és a száraz időszakok előfordulási gyakorisága között.” – fotó: Dr. Jakab Gusztáv

Az elmúlt évek klímakutatási eredményei azt is megmutatták, hogy a jelenleg zajló intenzív felmelegedési folyamatban igenis létezhet összefüggés az Alföld lecsapolása és a száraz időszakok előfordulási gyakorisága között.

A felszíni vízhiány nehezíti, bizonyos körülmények között meg is akadályozza az esőképződést.

Emellett a legszárazabb területeken van a legmelegebb, hiszen ott a napsugárzás energiája teljes egészében a felszín felmelegítésére fordítódik, nem pedig a talajnedvesség párolgására, illetve a növények párologtatására. Ezt a kedvezőtlen folyamatot is gyengítheti a jól megtervezett vízvisszatartás.

„A változó körülmények hatására immár egyre több gazdálkodó tesz lépéseket a csapadékvizek helyben történő megtartására. A sajátos, helyi viszonyoknak megfelelő megoldások megtalálása és megvalósítása sokat segíthet az alkalmazkodásban, különösen akkor, ha jól kiválasztott agrotechnológia (megfelelő növényfajok kiválasztása, talajtakarási, szántási módok alkalmazása, stb.) is kapcsolódik hozzá” – foglalja össze Dr. Jakab Gusztáv.