2023. január 23., hétfő 9:58:55 / NAK/MAGOSZ ▪ Sajtóközlemény

Szükség van a vízpufferek mihamarabbi kialakítására.

A hazai termőterületek harmada az aszály mellett ár- és belvíznek is kitett; a szélsőséges időjáráshoz hatékonyan kell alkalmazkodnia a mezőgazdasági vízgazdálkodásnak. A tavalyi drasztikus aszály után az enyhe tél és a belvizek is gondot okozhatnak, a vízgazdálkodás fejlesztése és a megfelelő földművelési technológiák alkalmazása elkerülhetetlen – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Az intenzív éghajlati szélsőségek egyre gyakrabban és radikálisabban befolyásolják a csapadék mennyiségét – fotó: pixabay.com

Alkalmazkodni kell a szélsőséges klimatikus helyzethez

A 2022-es év novemberig rendkívül vízhiányos volt, az alföldi térség évtizedek óta nem látott aszálytól szenvedett, a vízhiányból eredő kár több tízszeresére ugrott az átlagos évi 40 milliárd forintnak. Mindezek után az év végére például közel 6 méter szintemelkedés jellemezte a Tiszát, és csak centik választottak el az I. fokú árvízkészültségtől, az elmúlt időszakban pedig napi 50 milliméter körüli csapadék is hullott egyes térségekben.

Az intenzív éghajlati szélsőségek egyre gyakrabban és radikálisabban befolyásolják a csapadék mennyiségét, hiányát, időbeni és térbeli eloszlását. A mezőgazdasági termelés egyik alapfeltételévé vált, hogy mihamarabb alkalmazkodjon a szélsőséges klimatikus helyzethez.

Általánosságban a magyarországi termőterületek közel harmada egyaránt kitett az aszálynak, valamint az ár- és belvíznek; a jelenlegi éghajlati viszonyokra, a hazai és globális tendenciákra is tekintettel a vízbiztonság megteremtésében pozitív változás műszaki beavatkozás nélkül nem várható. Annak érdekében, hogy megteremtsük a vízbiztonságot, puffervízterekre van szükség, amelyek létrehozásában az állam mellett a termelőknek is van tennivalója.

A magyarországi termőterületek közel harmada egyaránt kitett az aszálynak, valamint az ár- és belvíznek – fotó: pixabay.com

Jelentősebb belvízi elöntések is kialakulhatnak

Az Országos Meteorológiai Szolgálat, valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai alapján jelenleg a talaj telítettsége országosan eléri a 80-100%-ot a felső 1 méteres talajrétegben. Amennyiben folytatódik a csapadékos idő, esetleg havas lesz még a tél, abban az esetben a magasabb talajvízállású és a szikes területeken, továbbá egyes folyómenti térségekben jelentősebb belvízi elöntések is kialakulhatnak.

Ahhoz, hogy növelni lehessen a puffervíztereket, elsődleges feladat a többletvizek elraktározása, a csatornarendszerek medertározási kapacitásainak maximális kihasználása, a csatornák feltöltése, illetve – ahol lehet – feltöltve tartása.

A vízkészletek megőrzésének jelenleg a medertározás a leghatékonyabb módja, amire a NAK a tél elején is felhívta a figyelmet, valamint arra, hogy nagyobb árhullám esetén a csatornák maximális feltöltése a belvizes területek kiterjedését is növeli. A csatornákban visszatartott vízoszlop a szomszédos mélyfekvésű területeken vízborításokhoz vezethet.

Tekintettel arra, hogy a tavalyi súlyos vízhiányhoz és aszályhoz hasonlókkal egyre gyakrabban meg kell majd birkóznia a mezőgazdaságnak, másként kell tekinteni a várhatóan sokkal ritkábban jelentkező többletvizekre, ár- és belvizekre. Víz- és agrárgazdálkodási szempontból is ki kell alakítani azokat a jó gyakorlatokat, amelyek kiegyensúlyozzák az évszakok, illetve a hidrológiai ciklusok szélsőséges vízháztartási viszonyait – különös tekintettel a természetes és mesterséges vízfolyások öblözeteiben.

A vízkészletek megőrzésének jelenleg a medertározás a leghatékonyabb módja – fotó: pixabay.com

Lényeges a talaj szerkezetességének javítása

A gazdálkodóknak érdeke a talaj védelme, szerkezetességének javítása, ugyanis ezen tényezők jelentősen hatnak a talaj vízvezető és vízbefogadó képességére, a vízháztartás optimalizálására, a terméseredményekre, a költségekre, továbbá jelentősen csökkentik a szélsőséges időjárásból eredő stresszhelyzeteket.

Kiemelten fontos a megfelelő tápanyag-gazdálkodás, a tömörödés és az erózió elleni védekezés, a megfelelő terület- és tájhasználat. A termőföldön való vízvisszatartás másik kulcsa a területi vízpufferek megteremtése.

Fontos a belvízelöntések termőföldön való lehető leghosszabb ideig tűrése, a területi vízvisszatartás biztosítása különösen a mélyfekvésű területeken, valamint mesterségesen kialakított (mikro)tározókban, vagy akár vápákban. A felszíni vízrendezési szolgáltatás lehetővé teszi a termőterületen az úgynevezett átjárható, művelésbe vonható füvesített vápák kialakítását, amelyek a többletvizeket összegyűjtik, helyben tartják, és idővel visszaszolgáltatják azokat a termőföldnek. Illetőleg síkvidéki területen magas potenciál van a vápák által történő vízmegtartásban.

Rákócziújfalu a Tisza középső szakaszán fekszik, ahol a régió kiemelkedő jelentőségű ágazata a mezőgazdaság. A település környékén a belvíz és az aszály is károkat okoz a gazdálkodóknak és a lakosságnak. A település polgármestere, Varga József és munkatársai a LIFE-MICACC projekt keretein belül természetes vízmegtartó megoldásokat valósítottak meg Rákócziújfaluban, amelyek célja a belvíz- és aszálykockázat csökkentése. Egy külterületi belvízcsatornát zsilippel lezárva vízmegtartásra alakították át, és mellette egy alacsony fekvésű termőterület helyén vizesélőhelyet és parkot alakítottak ki. Az így született időszakos tavacskában vissza tudják tartani a tavaszi belvizet, a nagy esők vízfeleslegét vagy az öntözéskor keletkező elfolyó hulladékvizet, hogy egyetlen csepp se vesszen el az éltető vízből. A vízmegtartásról a műszaki tervező és egy helyi gazdálkodó is elmondja véleményét a nézőknek. Rákócziújfalu megoldása például szolgálhat mélyfekvésű területekkel rendelkező településeknek vagy ilyeneken gazdálkodóknak, hogy csökkenteni tudják a klímaváltozásból fakadó kockázatokat.

LIFE LIFE LOGOS 4 WATERS projekt: https://lifelogos4waters.bm.hu/

LIFE-MICACC projekt: https://vizmegtartomegoldasok.bm.hu/

Szereplők: Balla Iván,tervezőmérnök Varga József, Rákócziújfalu polgármestere Révész József, gazdálkodó

Készítette: Glix Agency, WWF Magyarország A projekt az Európai Unió LIFE programjának támogatásával, valamint a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.

A projekt azonosítószáma: LIFE20 CCA/HU/001604, illetve rövid neve: „LIFE LOGOS 4 WATERS”.

2022. november 17., csütörtök 11:39:00 / NAK – Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

---

Módosult a támogatható tevékenységek köre és azok maximális elszámolható kiadásai.

A NAK kérésére 30%-kal több költséget lehet elszámolni a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztését támogató pályázatban – olvasható a NAK tájékoztatójában.

Támogatható új öntözőberendezések beszerzése, illetve új öntözővíz-szolgáltató művek létrehozása is – fotó: pixabay.com

A Felhívás keretében az alábbi tevékenységek támogathatók:

• Öntözőberendezések vízellátását biztosító vízvisszatartás létesítményeinek támogatása fenntartható vízkészlet-gazdálkodás biztosításával, ezen belül víztározók létesítésének támogatása közepes nagyságú tározók kialakítása révén, amelyek mérete már megengedi, hogy öntözővíz kivétel is lehetséges legyen
• Természetes szűrőmezők kialakítása a keletkezett felesleges és a gazdálkodás szempontjából káros vizek összegyűjtést követő tápanyag terhelésének csökkentése, majd befogadó vízfolyásba történő továbbítása céljából
• Mezőgazdasági területekhez kapcsolódó meliorált utak kialakítása
• Meglévő öntözőberendezések vízfelhasználás hatékonyságának javítása, valamint öntözési infrastruktúra és kapcsolódó műtárgyainak fejlesztése, rekonstrukciója
• Új öntözőberendezések beszerzése, illetve új öntözővíz-szolgáltató művek létrehozása

További információk ITT érhetők el.

Meglévő öntözőberendezések vízfelhasználás hatékonyságának javítására is lehet támogatást kérni – fotó: pixabay.com

A támogatási kérelmek benyújtására 2023. június 30. napjáig van lehetőség, az alábbi értékelési határnapokkal:

• december 30.
• február 28.
• április 28.
• június 30.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege:

• maximum 3 milliárd Ft
• egyéni és kollektív projekt esetén is.

A támogatás maximális mértéke közép-magyarországi régióban megvalósuló fejlesztés esetén:

• 40 %
• + 10 % -pont intenzitás jár, ha nem közép-magyarországi régióban valósul meg
• + 10 % -pont intenzitás jár a fiatal mezőgazdasági termelő számára
• + 20 % – pont jár a kollektív módon vagy öntözési közösségként végrehajtott projektek esetén.

Támogatási kérelmet kizárólag az ügyfél-azonosítóval rendelkező támogatást igénylő nyújthat be, a Kincstár elektronikus felületén – írja a nak.hu

A pályázati felhívás itt érhető el.