2026. március 11. szerda 13:04:36 / Agroinform.hu

A kormány nem változtatott az eddigi gyakorlatán: a mezőgazdaság kivételezett helyzetben van a vízhasználat szempontjából.

A kormány arról döntött, hogy a mezőgazdasági termelők az idén is mentesülnek a mezőgazdasági vízszolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól. A díjmentesség csak azokra vonatkozik, akik a területeiket felszíni vízből öntözik vízjogi üzemeltetési engedély vagy rendkívüli öntözési célú vízhasználat keretében.

A vízkészletjárulék esetében a mentességek a korábbi szabályoknak megfelelően maradnak, tehát nem kell megfizetni:

• vízjogi engedélyenként évi 500 m³-t meg nem haladó vízmennyiség után – bármilyen vízhasználatról is legyen szó;
• öntözési célú vízhasználat esetében vízjogi engedélyenként az évi 400 000 m³-t, vagy vízhasználónként az általa öntözött terület után hektáronként az évi 4 000 m³-t meg nem haladó vízmennyiség után,
• halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználat esetében vízjogi engedélyenként felszínalatti vizet használók esetében az évi 400 000 m³-t, felszíni vizet használók esetében hektáronként az évi 25 000 m³-t meg nem haladó vízmennyiség után,
• kihirdetett tartósan vízhiányos időszakban az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után;
• kihirdetett veszélyhelyzeti időszakban a mezőgazdasági vízszolgáltatással kapcsolatos valamennyi vízhasználatra (növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások),
• az erdőgazdálkodás, valamint a halászat, halgazdálkodás tekintetében egyaránt.

Lásd még a NAK összefoglalóját ITT.

2026. március 6., péntek Agroinform.hu / Horváth Attila

A kormány 2026-ban is átvállalja az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül biztosított mezőgazdasági vízszolgáltatás díját.

Ez derül ki a 38/2026. (III. 5.) számú kormányrendeletből, mely a Magyar Közlöny 24., március 5-ei számában jelent meg. Az intézkedés célja a gazdák versenyképességének megőrzése és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás támogatása.

A frissen kihirdetett rendelet módosítja a mezőgazdasági vízszolgáltatás díjképzési rendjéről szóló korábbi szabályozást, és kimondja: 2026-ban az öntözési, rizstermelési és halgazdasági vízhasználat után nem a termelőknek kell megfizetniük a vízszolgáltatási díjat.

A díjat az állam vállalja át, és a központi költségvetésből két részletben – 2026. június 15-ig, valamint 2026. november 30-ig – biztosítja az összeget a mezőgazdasági vízszolgáltatást végző vízügyi igazgatási szervek részére.

A rendelet indoklása szerint az intézkedésre azért van szükség, hogy a mezőgazdasági termelők a korábbi évekhez hasonlóan 2026-ban is mentesüljenek a vízdíj fizetése alól, ezzel is segítve a klímaváltozás okozta kihívásokhoz való alkalmazkodást, valamint a piaci versenyképesség fenntartását.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a vízügyi igazgatási szervek adatai alapján két ütemben – július 31-ig és december 31-ig – összesíti a 2026. évi vízszolgáltatással kapcsolatos költségeket, és tájékoztatja az illetékes minisztert.

A rendelet a kihirdetését követő napon, azaz mától lépett hatályba.

2026. február 24., kedd NAK – Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A módosítások gyorsabb hatósági ügyintézést, egységes környezeti előírásokat és bizonyos eljárások kiváltását teszik lehetővé.

Az Országgyűlés a természeti erőforrások megóvása, a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének erősítése és az öntözéses gazdálkodás elterjesztése érdekében alkotta meg az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvényt, amelyet az elmúlt években több alkalommal módosítottak. A szabályozás célja továbbra is az öntözés feltételeinek egyszerűsítése, az öntözési közösségek támogatása, valamint az engedélyezési eljárások gyorsítása.

A rendelet pontosítja az öntözési szolgalomhoz kapcsolódó kártalanítás számítási módját is, és megerősíti, hogy a vízjogi engedélyes, meghatározott feltételekkel jogosult az öntözési infrastruktúra más ingatlanon történő elhelyezésére.

A szabályozás továbbra is ösztönzi a gazdálkodók együttműködését: közösségi formában, meghatározott minimumterület (szántón 100 ha, kertészetben 10 ha) mellett ismerhető el a szervezet. Az elismert közösségek területére készülő környezeti körzeti terv a szükséges környezet-, természet- és talajvédelmi előírásokat egységesen tartalmazza, ezzel egyszerűsítve az engedélyezési eljárásokat.

Az öntözés fejlesztése a 2023–2027 közötti KAP Stratégiai Terv keretében is kiemelt támogatási terület.

Öntözéses szolgalom

Az öntözéses gazdálkodás folytatása érdekében a vízilétesítmény vízjogi engedélyese öntözési szolgalomra jogosult.

Ennek alapján a szolgáló ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tűrni – amennyiben az az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki –, hogy az öntözéses gazdálkodást folytató mezőgazdasági termelő:

• az öntözést szolgáló vonalas vízilétesítményt létesítsen és üzemeltessen,
• az ehhez szükséges vízimunkákat elvégezze,
• az öntözőberendezést átvezesse.

Az öntözési szolgalmat a vízügyi hatóság a vízjogi engedélyben alapítja és jegyezteti be az ingatlan-nyilvántartásba.

A szolgáló ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg, amelyet a vízjogi engedélyes köteles megfizetni. A kártalanítás összegét a hatóság határozatban állapítja meg, jogszabályban rögzített számítási módszertan alapján.

További információk megtalálhatóak a NAK által készített ÚTMUTATÓBAN.

Öntözési közösség

Öntözési közösségként olyan gazdasági társaság vagy szövetkezet ismerhető el:

• amelynek tagjai az adott öntözési körzet területén földhasználati joggal rendelkező mezőgazdasági termelők,
• és amely biztosítja:
  • szántóföldi növénytermesztés és ipari zöldségtermesztés esetén legalább 100 hektár,
  • kertészeti zöldség- és gyümölcstermesztés esetén legalább 10 hektár
    öntözésének lehetőségét.

Az öntözési közösségek elismeréséről az agrárpolitikáért felelős miniszter dönt.

Az elismerési eljárásban az öntözési igazgatási szerv működik közre. A korábbi Nemzeti Földügyi Központ (NFK) 2023. augusztus 1-jével beolvadt a Nemzeti Földügyi és Térinformatikai Központ (NFKK) szervezetébe, így jelenleg ez a szerv látja el az öntözési igazgatási feladatokat.

A szabályozás továbbra is ösztönzi a gazdálkodók együttműködését: közösségi formában, meghatározott minimumterület (szántón 100 ha, kertészetben 10 ha) mellett ismerhető el a szervezet – Fotó: Pixabay

Támogatások

A 2023–2027 közötti KAP Stratégiai Terv keretében:

• támogatás igényelhető az öntözési közösségek létrehozására és működtetésére,
• magas támogatási intenzitással finanszírozható az engedélyezéshez szükséges vízjogi tervek és dokumentációk elkészítése,
• külön pályázati konstrukciók ösztönzik a víztakarékos, korszerű technológiák alkalmazását.

Öntözési körzet – környezeti körzeti terv

Az öntözési körzetet a miniszter az öntözési közösség elismerésével egyidejűleg jelöli ki, a vízrajzi, vízföldtani és domborzati viszonyok figyelembevételével, az öntözési kerület határain belül.

Az öntözési körzet kijelölésének célja, hogy:

• biztosítsa a közösség céljainak megvalósítását,
• a lehető legkevesebb földrészletet érintse,
• figyelembe vegye a környezeti és természetvédelmi szempontokat.

Az elismert közösségek, illetve a területi küszöbértéket (100 ha szántó, 10 ha kertészet) elérő gazdálkodók kérelmére az öntözési igazgatási szerv környezeti körzeti tervet készít, ha:

• az érintett területre nincs hatályos öntözésfejlesztési terv, vagy
• a hatályos tervben meghatározott feltételektől el kívánnak térni.

A környezeti körzeti terv:

• tartalmazza a környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi előírásokat,
• e tekintetben hatósági engedélynek vagy szakhatósági állásfoglalásnak minősül,
• a kiadásától számított 20 évig hatályos.

Öntözési kerület – öntözésfejlesztési terv

Az öntözési igazgatási szerv hivatalból, nagyobb területi egységekre öntözésfejlesztési tervet készít.

Az öntözésfejlesztési terv tartalmazza:

• a természeti adottságokat (domborzat, vízrajz, vízföldtan, talajtan),
• a természetvédelmi, környezetvédelmi, talajvédelmi,
• halgazdálkodási, erdőgazdálkodási és bányászati feltételeket.

Amennyiben az öntözési beruházás az öntözésfejlesztési tervben foglaltaknak megfelel, úgy bizonyos szakhatósági és engedélyezési eljárások lefolytatása nem szükséges, ami jelentősen egyszerűsíti a beruházást.

Az öntözésfejlesztési terv szintén 20 évig hatályos.

Öntözéses előhaszonbérleti jog

Első helyen illeti meg előhaszonbérleti jog: a szántó, szőlő, gyümölcsös vagy kert művelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén azt a földművest vagy mezőgazdasági termelőszervezetet,

• aki a föld területének legalább fele részének öntözhetőségét biztosító,
• és a földdel alkotórész kapcsolatba kerülő öntözésfejlesztési beruházást valósított meg,

feltéve, hogy a haszonbérleti szerződés időtartamának legalább felében a beruházás a számviteli szabályok szerint még értékkel bír.

Fogalmak

Mezőgazdasági termelő:
Az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely Magyarország területén mezőgazdasági termelőtevékenységet végez.

Mezőgazdasági termelőtevékenység:
Növénytermesztés, kertészet, szaporítóanyag-termesztés, állattenyésztés, méhanya-szaporítás, halászat, haltenyésztés, vegyes gazdálkodás.

Öntözési kerület:
Az öntözési igazgatási szerv által kijelölt, középszintű tervezési egység, amely több öntözési körzetet foglalhat magába.

Öntözési körzet:
Az öntözési közösség működésére szolgáló terület, amely magában foglalja a tagok által öntözni kívánt földterületeket és a közbeékelődött területeket.

Az információk tájékoztató jellegűek. A konkrét ügyekben minden esetben a mindenkor hatályos jogszabályok és hatósági állásfoglalások az irányadók.

Vonatkozó jogszabályok:

–    az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény
–    a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény