Megjelent: 2025-03-17 12:00:59

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének kezdeményezését követően az energiaügyi miniszter az ország teljes területére kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot, március 1-jei kezdettel.

A tartósan vízhiányos időszakban vízjogi engedély nélkül is lehetőség nyílik az értékmentő öntözési célú vízhasználatra 30 napig, ehhez csupán egy gazdálkodói bejelentésre van szükség. Emellett vízkészletjárulékot sem kell fizetni. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a megfelelő vízgazdálkodással mérsékelhetők legyenek az idén is várhatóan száraz tavaszi időszak hatásai.

A hidrometeorológiai viszonyok és az előrejelzések alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) kezdeményezte az Energiaügyi Minisztériumnál a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését. Ezt követően az energiaügyi miniszter 2025. március 1. napjától kezdődően elrendelte a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését.

Kontinensünk időjárását jelenleg hatalmas kiterjedésű anticiklon határozza meg, amelynek hatására egész Európában, de különösen Kelet-Közép-Európa legnagyobb részén a szokásosnál jóval szárazabb az idő. Az erősen aszályos 2022-as év februárjához képest is nagyobb mértékű hazánk aszályhelyzete. Az Adria teljes térsége aszállyal érintett, ami azért jelentős, mivel a legtöbb csapadék innen szokott érkezni hazánkba. Keleti és északi szomszédainkban is már februárban felütötte a fejét az aszály, ami ott nem volt jellemző az elmúlt években.  Hazánkban az októbertől márciusig tartó téli vízellátási időszak jóval szárazabb volt az átlagnál, a sokévi átlaghoz képest decemberben közel 50, januárban közel 35, februárban 50%-kal kevesebb csapadék hullott. Bár a napokban lehullott csapadékmennyiség kielégítő volt, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a vízgyűjtőn lévő jelentős vízhiányt egy heti csapadék nem képes pótolni. A Kárpát-medence 20%-kal gyorsabban melegszik, mint Európa más térségei, a hőségnapok száma radikálisan megemelkedett az elmúlt években, így óriásiak a párolgási veszteségek. A felszíni vízhozamok csökkennek, különösen igaz ez az Alföldre, ahol a Tisza vízhozamának 30%-a hiányzik, és az utánpótlás is elmarad, hiszen a Duna vízgyűjtőjén nagyon kevés hó van, a Tisza vízgyűjtőjén pedig gyakorlatilag nincs. A MAGOSZ és a NAK mindezek miatt a korábban megszokottnál is hamarabb kezdeményezte a vízhiányos időszak kihirdetését.

A kihirdetett tartósan vízhiányos időszakban a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélkül, 30 napig, rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges, ennek a lehetőségnek a bevezetését 2019-ben ugyancsak a NAK és a MAGOSZ szorgalmazta. Rendkívüli öntözési célú vízhasználatnak minősül a közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 120 mm/hektár (1200 m³/hektár) vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül egy hónap időtartamig történő kijuttatása. 

A rendkívüli öntözési célú vízhasználathoz első körben a vízkivétellel érintett felszíni víz kezelőjének hozzájárulását kell beszerezni, melyhez egy adatalapot kell kitölteni. A Vagyonkezelői hozzájárulási kérelmet  a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok részére kell benyújtani.

További részletek: https://www.ovf.hu/kozerdeku/vagyonkezeloi-hozzajarulas-iranti-kerelem-rendkivuli-ontozesi-celu-vizhasznalathoz

Ezt követően a vagyonkezelői hozzájárulás mellékelésével kell a Rendkívüli vízhasználathoz szükséges adatlapot a területileg illetékes vízügyi hatóságokhoz (Kormányhivatalokhoz) bejelenteni.

A NAK által készített, rendkívüli célú vízhasználattal kapcsolatos teendőket tartalmazó útmutató elérhető a NAK portálján a „Kézikönyvek, kiadványok” menüpontban: ITT. A felületről letölthetők azok a bejelentő lapok is, amelyeket be kell nyújtani egyrészt a vízügyi igazgatóság, másrészt a vízügyi hatóság részére.

NAK

Kiszáradtak az ásott kutak, már most riadót fújtak az aszály miatt

Megviselte a tél és a csapadékhiány az őszi vetésű gabonát. A gazdálkodók félnek, hogy ez az év is olyan lesz, mint 2022, amikor alig termett valami a földeken, mindent tönkretett az aszály. A föld már most rettenetesen száraz. A növények szomjaznak.

Aszály lesz idén is – ettől tartanak a gazdálkodók. Locsolni kellene – de a Körösök és a Tisza vízszintje is alacsony. 

Már most akkora az aszály, hogy az ásott kutak is kiszáradtak

Az eperjesi Agro-Gárda Zrt. ősszel 500 hektáron vetett kalászost, őszi búzát, durumbúzát és vetőmag búzát.

– Szomjaznak a növényeink. Pedig a vetés után kielégítő volt a növények fejlődése, de a csapadékmentes tél és lassan azt is mondhatjuk, hogy csapadékmente tavaszelő rányomta a bélyegét a jó kezdetre. A fejlődés visszaesett, a bokrosodás megtorpant – tudtuk meg Ribárszki Istvántól, az Agro-Gárda Zrt. elnökétől. Elmondása szerint több mint 200 milliméter csapadék hiányzik a területükön lévő földből.

– A pusztaságban vannak még ásott kutak. Vannak olyan kutak, amelyek teljesen kiszáradtak. Ilyet a 36-37 éve tevékenységem alatt nem tapasztaltam! A 2025-ös gazdasági évnek úgy indulunk neki, hogy a talajnak nincs nedvesség-tartaléka. Ha nem kapunk jelentős mennyiségű esőt, akkor nagy baj lesz – vetítette előre Ribárszki István. A zrt.-nek vannak öntözhető területei.

– Amikor több mint 30 éve dolgozni kezdtem Eperjesen, akkor még nemhogy nem öntöztük a gabonát, hanem ilyentájt azzal bajlódtunk, hogy elvezessük a földről a belvizet. Tíz éve kezdtük a gabonaterület öntözését és akkor sokan felkapták a fejüket, hogy valami baj lehet a fejünkben. Ma meg szinte az terem meg, amit locsolunk – említette meg Ribárszki István. Az Agro-Gárdának 2020 óta nem volt egy jó éve. Akkor a belvíz pusztított a területükön, 2021 pedig a túlélés éve volt. 2022-ben a hatalmas aszály tarolt le mindent. 2023-ban az input anyagok áremelése és az értékesítési ár okozott problémát, tavaly pedig ugyancsak az aszály vitte el a hasznot.

Megviselte a tél az őszi vetésű gabonát

A szentesi Árpád-Agrár Zrt. növénytermesztési és állattenyésztési igazgatója sem tartja biztatónak a jelenlegi helyzetet. Az Árpád-Agrár Zrt. 300 hektáron őszi káposztarepcét, őszi búzát rozsot, 2000 hektáron vetett.

– Nem volt csapadék, jelenleg nálunk 70-90 milliméter csapadék hiányzik a föld felső, egyméteres részéből. Februárban néhány napig 10 Celsius fok volt éjszakánként és a növényeken nem volt hótakaró, ez is megviselte a gabonát. Tetőzi a bajt, hogy a Körösök és a Tisza vízállása is olyan mélyponton van, hogy kérdéses, hogy tavasszal és nyáron tudunk-e majd öntözni – vetítette előre Kovács György.

Műtrágya helyett lombtrágya

Rostás Péter Székkutason gazdálkodik, az őszi vetése területe 40 hektár. 

– Siralmas a búza. Ilyen gyenge tavaszunk még nem volt. Sárga, kékes, lilás, minden színük van a gabonáknak az elmúlt napok nagy, száraz hidegeitől. Ha lett volna egy kis hó, meg sem érzik. Nagy bajban leszünk, ha továbbra sem érkezik csapadék. Mi idén nem fogunk műtrágyát használni, mert a nitrogén is csak akkor hasznosul, ha a víz bemossa a talajba. Helyette lombtrágyát használunk, ami olcsóbb is, ebben az időben jobb is. 

Tbc-re is gyógyír a csodató vize, már rendezik a terepet a gyógyulni vágyóknak – galériával, videóval

Járt mostanában Kakasszéken? Ha arra veti az útja, úgy láthatja a tó egy részét, mint talán még soha! A nádat levágták, a tó medrét kotorják. Kovács Gábor, a Bankár Holding Zrt. elnök-vezérigazgatója, Kakasszék mecénása szeretné, ha a Székkutashoz tartozó településrész ismét felkerülne a turisztikai térképre, úgy, ahogyan 100 évvel ezelőtt is rajta volt. Akkor ugyanis együtt emlegették Hévízzel és Harkánnyal.

Kakasszék a csodató miatt vált hajdan híressé. A múlt század elején egy Júlia nevű kislány tbc-s sipolyait gyógyította meg a víz, amelyről bebizonyosodott, hogy összetételében is hasonló az Orosházán lévő Gyopárosi tóhoz. Erre alapozva, Hódmezővásárhely korabeli vezetése, létrehozta előbb a gyógyfürdőt, majd 1932-ben a szanatóriumot, ahol eleinte csontgümő-kóros betegeket gyógyítottak, majd miután kiderült, hogy a víz kiválóan alkalmas mozgásszervi rehabilitációra is, és a tbc-s betegek száma is örvendetesen lecsökkent, a mozgásszervi rehabilitáció vált a szanatórium fő profiljává. 

120 millió forintba kerül a tó mélyítése

A gyógyintézet páratlan környezetben található, Kakasszék maga a nyugalom szigete. A szanatórium előtti tórész, az úgynevezett 1-es tó, Kovács Gábor tulajdona.

– Évekig vártam, hátha lesz egy olyan pályázat, amelyen a tó kitakarításához forrást remélhetek, de nem lett. Úgy döntöttem, hogy a tulajdonomban lévő részt saját forrásból tetetem rendbe – mondta lapunk megkeresésére Kovács Gábor bankár, a Bankár Holding Zrt. elnök-vezérigazgatója, műgyűjtő, filantróp. Ő nyitotta meg Magyarország első magánkórházát, a Telki Kórházat is.

Kakasszék a szívügye, ott nőtt fel

Kovács Gábornak szívügye Kakasszék, ugyanis ott nőtt fel. Már sikeres üzletember volt, amikor visszavásárolta a családi házukat, amit felújíttatott, majd több olyan helyi házat is megvett, amelyek lakatlanok voltak, vagy már majdnem össze is dőltek. Egy részüket elbontatta, a többiben szálláshelyeket alakíttatott ki, illetve egy közösségi házat. A tó hajdani strand felőli része is a tulajdona. Kovács Gábor szeretné visszahelyezni a térképre Kakasszéket. Hajdan ugyanis együtt emlegették Hévízzel és Harkánnyal.

Az úgynevezett 1-es tó rehabilitációjára 120 millió forintot fordít a bankár a saját tőkéjéből. A munka három ütemben zajlik, az első, a szanatórium előtti rész, már elkészült. A nádtorzsa és a tómeder mélyítésekor kitermelt föld kisebb „hegyet” képez a part strand felőli szakaszán, amit hamarosan elszállítanak. 

Mélyítik a kakasszéki csoda tavat

Fotók: Kovács Erika

Hajdan nem volt benne nád, sokan jártak oda fürödni

– Ha előveszünk néhány fotót a ’30-as, 40-es évekből, akkor azt látjuk, hogy a tóban nem volt nád. Az emberek szívesen fürödtek benne és sokan meggyógyultak. Ezt szeretném helyreállítani. Információim szerint hajdan két buzgárforrás táplálta gyógyvízzel a tavat. Hogy ezekkel most mi a helyzet, csak a kitakarítás után látjuk. Reményeim szerint a második és a harmadik ütemmel szeptemberre végzünk. A tó tavaly kiszáradt, most, szerencsére, van benne némi víz. Miután a kotrással végzünk, látjuk majd milyen állapotok lesznek és ezután lehet a vízutánpótlásról gondolkodni – mondta Kovács Gábor, akinek a jövőbeni tervei között szerepel a kakasszéki strand felújítása is.

https://www.delmagyar.hu/helyi-kozelet/2025/03/kakasszek-to-kotras