Főmenü
Társulatunkról
Üdvözöljük weboldalunkon!
2022. március 24., csütörtök 14:58:12 / Agrárminisztérium
19 ezer támogatói döntés született a Vidékfejlesztési Program agrár-környezetgazdálkodási és az ökológiai gazdálkodási programjában – mondta Nagy István agrárminiszter.
A környezeti, éghajlat-politikai célok elérése az előttünk álló időszakban is prioritásként jelenik meg, ezért az Agrárminisztérium minden lehetséges módon segíteni kívánja a környezetkímélő gazdálkodási gyakorlatok elterjedését, ezzel is hozzájárulva a magyar agrárium fejlődéséhez – hívta fel a figyelmet az agrárminiszter.
A fenti célok elérését nagyban segíti, hogy a Vidékfejlesztési Program „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés” és „Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása” című 2021-ben megjelent pályázati felhívásaira beérkezett támogatási kérelmeinek elbírálása az előzetes, feszített ütemezésnek megfelelően új szakaszba érkezett, és a benyújtott kérelmek több mint 80%-áról megszülettek az első döntések – ismertette a tárcavezető.
Az AKG és ÖKO programok számokban
A Miniszter azt is elmondta, hogy a mostani döntéssel
- az agrár- környezetgazdálkodási programban közel 16.000 gazdálkodó válik 1 millió hektárt meghaladó földterület után évente 117 milliárd forint támogatásra jogosulttá,
- az ökológiai gazdálkodásban részt vevő, közel 3400 gazdálkodó 150.000 hektár, a programba bevont terület után évi 33 milliárd forint támogatás megítéléséről döntött a minisztérium.
A két célprogramban a 3 évre szóló kötelezettségvállalásra szóló támogatói szerződéseket a napokban kapják kézhez a pályázók, és amely alapján így összesen 1.15 millió hektár területre 453 milliárd forint támogatáshoz jutnak hozzá az előírások betartása esetén a kedvezményezettek.
AKG és ÖKO: a benyújtott kérelmek több mint 80%-áról megszülettek az első döntések – Fotó: Pixabay
Feszített tempóban zajlik a döntéshozatal
A tárcavezető kiemelte, hogy a kérelmek elbírálása továbbra is folyamatosan és feszített tempóban zajlik, várhatóan április második felében zárul az értékelési folyamat, így a gazdálkodók az agrár-környezetgazdálkodási programba bevont területek a duplájára, azaz 1.2 millió hektárra emelkednek a korábbi időszakhoz képest, az ökológiai gazdálkodás keretében művelt mezőgazdasági területek pedig 50 ezer hektárral, közel 180 ezer hektárra nőnek a Vidékfejlesztési Program támogatásainak köszönhetően, amelyre a Magyar Kormán által megemelt 80 %-os társfinanszírozásnak köszönhetően kerülhetett sor.
Nagy István ezúttal is felhívta a támogatást igénylők figyelmét, hogy a támogatási kérelemben vállalt és a támogatói okiratban szereplő többlet tevékenységek elvégzésére legyenek figyelemmel a gazdálkodásuk során ezzel elősegítve a környezeti, éghajlat célok elérését.
2022. március 21., hétfő 11:00:43 / NAK – Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ▪ Sajtóközlemény
Száraz és meleg időre van kilátás, így a fokozódó vízhiány komoly problémát jelenthet a fejlődésnek induló őszi vetéseknek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezését követően kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot az ország teljes területére a belügyminiszter, 2022. március 21-i kezdettel. A tartósan vízhiányos időszakban nem kell vízkészletjárulékot fizetniük a mezőgazdasági termelőknek, és vízjogi engedély nélkül, bejelentést követően egyszer rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy öntözéssel mérsékelhetők legyenek a szárazság hatásai.
A hidrometeorológiai viszonyok és az előrejelzések alapján kezdeményezte a NAK a Belügyminisztériumnál a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését, amit követően a 2022. március 18-i Hivatalos Értesítőben megjelent a belügyminiszter rendelete az időszak 2022. március 21-i kezdettel való kihirdetéséről.
Hazánk egész területét érinti a talajok vízhiányos állapota
Az Országos Aszálytérkép, az Országos Meteorológiai Szolgálat adatsorai, valamint a NAK megyei szervezeteinek jelzései alapján hazánk egész területét érinti a talajok vízhiányos állapota. A talaj felső 20 cm-es rétege az elmúlt időszakban tovább száradt, már szinte az egész országban 40%-os érték alá csökkent a nedvességtartalma.
A talajok a téli csapadék hiányában nem tudtak feltöltődni, a fokozódó csapadékhiány miatt pedig folyamatosan száradnak. Számottevő, országos csapadék továbbra sem várható, többnyire napos, száraz és meleg időre van kilátás, a így fokozódik a vízhiány, ami komoly problémát jelent a fejlődésnek induló őszi vetéseknek.
Mérséklődnek a termelők terhei
A hidrometeorológiai viszonyok és prognózisok alapján a kamara kezdeményezte a Belügyminisztériumnál a vízhiányos időszak kihirdetését. A mezőgazdasági termelők terheinek csökkentése érdekében a kihirdetett tartósan vízhiányos időszakban az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetni, amely lehetőség korábban a NAK kérésére valósulhatott meg.
A tartósan vízhiányos időszakban a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélkül, egy alkalommal, rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges, ennek bevezetését 2019-ben ugyancsak a NAK szorgalmazta.
Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetni — fotó: pixabay.com
A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a területileg illetékes vízügyi hatósághoz írásban kell bejelenteni
Rendkívüli öntözési célú vízhasználatnak minősül a közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 120 mm/hektár (1200 m³/hektár) vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül egy hónap időtartamig történő kijuttatása.
Erre megoldás lehet a traktor meghajtású mobilszivattyúk alkalmazása, a vízszállítás tekintetében a gyorskapcsolású öntöző csövekből, valamint flexibilis felcsévélhető tömlőből épített szállító szárnyvezetékek kihelyezése, továbbá a termőterületen a mobil- és a csévélődobos öntözőberendezések, öntöző konzolok, illetve szalagos öntözőcsövek, gyorsan kiépíthető szalagcsepegtető rendszerek kihelyezése.
A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a területileg illetékes vízügyi hatósághoz (a megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz) írásban kell bejelenteni, amelyhez a vízkivétellel érintett felszíni víz kezelőjének (területileg illetékes vízügyi igazgatóság) hozzájárulását is csatolni kell. A rendkívüli célú vízhasználatról szóló útmutató és a kapcsolódó adatlapok elérhetők a NAK honlapján, a „Kézikönyvek, Tájékoztató” menüpont alatt. A vízhiány és az aszály közötti különbséget bemutató tájékoztató itt érhető el.
Szivattyús hajómalom éleszti újjá a Körtvélyesi Holt-Tiszát
Egy szivattyús hajómalom formájában kap új „szívet” a Körtvélyesi Holt-Tisza és a hozzá tartozó hullámtér. A hajómalom a Tisza főmedréből pumpál majd vizet a Mártélyi Tájvédelmi Körzet legértékesebb magterületére, hogy életre keltse a terület különleges vízi és mocsári élővilágát.
A fok a meder és az ártér közötti oldalirányú csatorna, amelyen a folyó vize áradáskor kifolyik az ártérre, apadáskor pedig vissza. Ez a „bevágás” nyitja meg az utat az áradó folyó előtt, a hullámtér szélesebb és alacsonyabb részei felé: feltölti a mélyedéseket, gödröket, az alacsonyabb területeket. Az ár levonulásával a víz a fokokon keresztül visszatérhet az anyamederbe.
– A nagy kiterjedésű és összefüggő hullámtérben régebben virágzott a fokgazdálkodás, óriási volt a halbőség és gazdagon teremtek a Tisza által öntözött ártéri gyümölcsösök. Mindez meghatározta Hódmezővásárhely és a tágabb környék lakosságának mindennapjait. Áradáskor a fokok, a hozzájuk csatlakozó csatornák, erek és kubikgödrök lassan feltöltődtek vízzel, majd amikor a víz kezdett visszavonulni, a fokokat elzárták, és a csapdába esett halakat könnyedén kifogták. A levonuló ár nyomán a hullámtérben dús legelők sarjadtak, így a halászat, a legeltetés és a gyümölcstermesztés olyan ritmusban zajlott, ahogyan azt a folyó diktálta – fogalmazta meg Albert András, a Mártélyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi őrkerület-vezetője. A védett terület legértékesebb magterületének tekinthető Körtvélyes térségében a mai napig jól nyomon láthatóan kirajzolódnak a 19. századi folyószabályozás előtti vízrendszer maradványai. A hullámteret elöntő tiszai áradások idején újraéledve ma is jelentős szerepük lehetne az áradó víztömeg levezetésében. Jelen állapotukban azonban alig alkalmasak erre. Egy többéves beruházással a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága tulajdonképpen életre kelti a korábban megváltoztatott ártéri területet.
Kefe sűrűségű akác
A hullámtérben, a fokgazdálkodásnak is köszönhetően egykor kialakult mozaikos táj és sokszínű élővilág az ártéri gazdálkodás megszűnésével gyökeresen átalakult. „Bár a Mártélyi Tájvédelmi Körzet fél évszázada védelem alatt áll, egyértelmű, hogy az ilyen területeken a magára hagyás elve nem működik – fogalmazta meg a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben nyolc éve mezőőrként dolgozó Albert András. – Különösen a kilencvenes évek végétől figyelhető meg az, hogy legeltetés és művelés nélkül a hullámteret benövik az agresszívan terjedő fásszárú növények. Megállíthatatlanul terjed az Észak-Amerikából származó gyalogakác és zöld juhar; áthatolhatatlan dzsungelt alkotnak a fákon a parti szőlő indái. A kefe sűrűségű gyalogakácos bozótban nagyon lelassul a víz áramlása, a mozgási energiáját elvesztett víz pedig megszabadul a terhétől: lerakódik a lebegtetett hordalék. Részben ezért, részben a szállított hordalékhoz képest túl kicsi hullámtér miatt az utóbbi 50–70 évben felgyorsult a feltöltődés. Ez a folyamat, ha nem avatkozunk be, eltünteti a vizek levezetésében és tárolásában fontos szerepet játszó hullámtéri medreket.
A szivattyús hajómalom
2021-ben kezdődtek a kivitelezési munkálatai a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben annak a KEHOP-projektnek, amelynek fő célja, hogy minél hosszabb ideig, szabályozhatóan juttassanak ismét vizet a hullámtéri fok- és mederhálózatba. A beruházással olyan vízi műtárgyakat épít ki, illetve rekonstruál a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, amelyek száraz időszakban a víz megtartását, áradások időszakában pedig a hatékony levonulást segítik. A vízmozgás szabályozásának központi eleme egy, a Tiszára telepített szivattyús hajómalom, amely a folyó megújuló mechanikai energiáját, illetve másodlagosan napenergiát használva egy kisebb teljesítményű szivattyút üzemeltet folyamatosan, további energiaköltség és széndioxid-kibocsátás nélkül. Az így kiemelt hordalékszegény víz októbertől májusig folyamatosan pótolja a körtvélyesi élőhelyrendszer, a holtág és a hozzá kapcsolódó Horgas-tó, Sebes-fok, Csala-fok, laposok és kubikok vizét. A holtághoz közvetlenül csatlakozó kisebb-nagyobb csatornákat kikotorják, az erdei utak alatt átfolyókat és átereszeket építenek ki, valamint szabályozhatóvá teszik a holtág alsó végén található Tűfarok vízszintjét. Ezekkel együttesen nemcsak a vízi és mocsárvilág éled újjá, hanem sokkal szabályozottabban és hatékonyabban lehet elteríteni az áradáskor érkező nagy mennyiségű vizet. A kiépített műtárgyak a térségben gazdálkodók érdekei mentén szabályozzák a maximális hullámtéri vízszintet, a felesleg visszavezetésével a folyóba. Javulnak az ott élő Natura 2000 jelölő fajok – mocsári teknős, réti csík, vágó csík, vidra, bakcsó, üstökösgém, haris, réti fülesbagoly – életfeltételei; valamint élőhelyeik állapota.
Nem őröl, pumpál
– Reményeink szerint a kialakítandó teljes élőhely-revitalizáció, de különösen a hajómalom a térség egyedülálló, hagyományőrző, ugyanakkor korszerű tájépítészeti látványossága, turisztikai célpontja lesz. Működő hajómalmot ma Magyarországon nem láthatunk, bár az igaz, hogy Baján és Ráckevén is van egy-egy, múzeumi bemutató célokat szolgáló hajómalom. Hozzánk legközelebb Szlovéniában a Murán, Verzejnél van olyan hajómalom, amely üzemszerűen működik. Ott a műemlékként megőrzött szerkezet látogatói akár vásárolhatnak is a helyben őrölt lisztből. Régebben a Tiszán és a Dunán is voltak ilyen hajómalmok, amelyeket nemcsak gabona, hanem Szegeden például paprika őrlésére is használtak. A mártélyi projektben megvalósuló szivattyús hajómalom e tradicionális gépezetekhez hasonlóan a folyó sodrási energiájának hasznosításával fog működni, csak nem őröl, hanem vizet pumpál a körtvélyesi élőhelyrendszerbe – hangsúlyozta Albert András.
Kettévágott erek: Az alföldi táj gazdag élővilágát és a benne élő, alapvetően önellátó, extenzív tájhasználatra berendezkedett emberek létfeltételeit a természeti erők évezredek alatt fokozatosan formálták. Ehhez képest a 19. századi folyószabályozás robbanásszerűen gyors tájátalakítást hozott. A lecsapolás és ármentesítés során alig egy évszázad alatt az Alföld vizes élőhelyeinek 90 százaléka eltűnt. A Tisza árterének hajdani természetes felszíni formáit – fokokat, ereket, laposokat, laponyagokat, hátakat és „hegyek” szövevényét – kettévágták az árvízvédelmi töltések, így létrejött az intenzív mezőgazdaságnak és iparnak teret adó, úgynevezett mentett oldal. Sajnos mindezek hatására a terület élővilága is megcsappant. A 20. század utolsó évtizedéig a körtvélyesi térség jelentős táplálkozó- és szaporodóhelye volt az őshonos halfaunának, a vízi makrogerincteleneknek és az őket fogyasztó vízimadarak tömegeinek. A legutóbbi évek adatai azonban jól szemléltetik, hogy a tájhasználat megváltozásával ez is változott. Az élőhelyromlás miatt megfogyatkozott a terület vízimadár-állománya, ami egyben a többi élőlénycsoport populációjának csökkenését szintén jelzi. Miközben a hullámteret egyre magasabban és egyre rendszertelenebbül önti el az áradó folyó.
