Megjelent: 2025-02-05 14:55:31

A vízhasználat a vízigény bejelentése, valamint a vízjogi üzemeltetési engedély vagy fennmaradási engedély, vagy rendkívüli öntözési célú vízhasználat esetén az illetékes vízügyi hatósághoz történt bejelentés alapján a vízhasználó és vízszolgáltató mű üzemeltetője között létrejött szolgáltatási szerződés szerint gyakorolható.

A vízhasznosítási idény öntözés esetén főszabály szerint március 1. napjától október 31. napjáig, tógazdálkodásnál március 1. napjától november 30. napjáig, a téli vízellátás december 1. napjától február 28. napjáig tart, azonban az üzemeltető és a vízhasználó az igazgatóság hozzájárulása esetén ettől eltérő időpontban is megállapodhatnak!

A mezőgazdasági vízhasznosítási idényen kívüli vízszolgáltatás tekintetében – a vízügyi igazgatóság véleménye alapján – az üzemeltető és a vízhasználó közötti szolgáltatási szerződésben meghatározott feltételeknek megfelelően kell elszámolni.

A NAK által készített útmutató részletesen tartalmazza a mezőgazdasági vízhasznosítási idénnyel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, fogalmakat, valamint a vízhasználatokra vonatkozó időkorlátokat. Az útmutató megtalálható a NAK portálján a „Kézikönyvek, tájékoztatók” menüpont alatt, illetve IDE KATTINTVA tekinthető meg.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az információk tájékoztató jellegűek, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően kell eljárni!

Vonatkozó jogszabályok:

• a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről szóló 2/1997. (II. 18.) KHVM rendelet

NAK / Tasnádi Gabriella

2025. február 3., hétfő 16:07:00 / Agroinform.hu

Kulcsfontosságú a vízgazdálkodás szemléletváltása, tárcaközi bizottság alakult.

Megtartotta első ülését a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság, amelynek célja a vízkészletek védelme és a fenntartható vízgazdálkodás elősegítése. Több nagy volumenű fejlesztésről is döntöttek – erről beszélt V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára, a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság elnöke nemrég az InfoRádióban.

Fordulópont a vízügyben: a vízmegtartás cél

A magyar vízgazdálkodás új irányt vett: míg korábban a víz leeresztése volt a cél, most a megtartása került előtérbe. V. Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy lezárult a korábbi, mintegy 450 milliárd forintos védműfejlesztési program, és mostantól a felelős vízgazdálkodásé a főszerep.
Az új stratégiát a „Vizet a tájba” program foglalja össze, amelynek célja a víz visszatartása, a vízkészletek fenntartható kezelése és az öntözési lehetőségek bővítése, vagyis a harc az aszállyal.

Jelentős vízügyi beruházások indulnak országszerte

A Homokhátság vízpótlásának problémája széles körben ismert, de hasonló helyzetben van a Nyírség és Debrecen térsége is. Az új programok keretében 22 milliárd forintos beruházás indul a Nyírségben, míg Debrecen és környéke 40 milliárd forintos fejlesztésben részesül.

Az ország egész területén zajlanak vízvisszatartási projektek azért, hogy a nyári aszállyal megküzdhessen az ország: 118 helyszínen folyik vízmegtartás, 42 területen pedig a tárolt víz felhasználása is biztosított. A vízügyi igazgatóságok mintegy 250 millió köbméter víztározási kapacitást növelnek, ami a Velencei-tó nyári vízkészletének ötszörösét jelenti.

Hogyan történik a víz visszatartása?

A vízügyi szakemberek vizsgálják, hogyan használhatók fel a meglévő csatornák, tározók és holtágak a vízvisszatartás érdekében. A cél, hogy a téli-tavaszi vizeket megőrizzék, és ezáltal csökkentsék a nyári aszályok hatását.

Ehhez azonban szükség van a jogi szabályozás módosítására, különösen a csatornákhoz kapcsolódó vízjogi engedélyek felülvizsgálatára. A csatornahálózatokat műszakilag is fejleszteni kell, hogy alkalmassá váljanak a víz hosszabb távú megtartására.

Új finanszírozási és támogatási lehetőségek

A vízvisszatartási infrastruktúra fejlesztéséhez az állam is jelentős forrásokat biztosít:

• 10 milliárd forint áll rendelkezésre az idei évben rekonstrukciós célokra.
• 300 kilométernyi csatorna kapacitásbővítése indul el.
• 133 műtárgy, 7 szivattyútelep és 7 őrtelep építése vagy felújítása kezdődik meg.

A beruházások célja, hogy a lehető legtöbb területen biztosítsák a vízmegtartást és az öntözési lehetőségeket.

Öntözésfejlesztés és digitális vízgazdálkodás

A Homokhátság déli részén található Mórahalom térségében is nagy volumenű fejlesztések indulnak:

• 2,2 milliárd forintos vízszétosztási rendszer fejlesztés valósul meg.
• Ehhez az Agrárminisztérium további 2 milliárd forintos programja társul, amely jelentős öntözési infrastruktúra-fejlesztést eredményez a térségben.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság egy új mobilalkalmazást is fejlesztett, amely lehetővé teszi a gazdák és ingatlantulajdonosok számára, hogy helyrajzi szám alapján tájékozódjanak a vízvisszatartási lehetőségekről. Az applikáció segítségével vízmegtartási igényeket is be lehet jelenteni, ezzel is támogatva az egyéni és közösségi vízgazdálkodást.

A tárcaközi bizottság szerepe és feladatai

A Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság nemcsak az aktuális fejlesztések koordinálásában játszik szerepet, hanem jogszabályi javaslatokat is készít.

A bizottság munkájában az alábbi szervezetek vesznek részt:

• Energiaügyi Minisztérium
• Agrárminisztérium
• Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium
• Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága
• Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége
• Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
• Országos Vízügyi Főigazgatóság

A szakmai egyeztetések célja, hogy a vízgazdálkodási fejlesztések hatékonyan és gyorsan valósuljanak meg, a jogszabályi háttér pedig igazodjon a modern kihívásokhoz.

Ilyen lesz a jövő vízgazdálkodása

A magyar vízgazdálkodás új szakaszába lépett: a vízmegtartás és fenntartható hasznosítás lett az elsődleges cél. Az ehhez szükséges infrastruktúra-fejlesztések, jogszabály-módosítások és digitális megoldások már elindultak, és az elkövetkező években további előrelépések várhatók.

A „Vizet a tájba” program hosszú távon hozzájárulhat az ország vízgazdálkodási kihívásainak kezeléséhez, különösen az aszály sújtotta területeken. A kormányzat és az agrárszereplők összefogásával pedig biztosítható, hogy a magyar mezőgazdaság és a vidéki térségek megfelelő vízellátása a jövőben is fenntartható maradjon.

Megjelent: 2025-01-28 15:39:22

A KAP Stratégiai Terv keretében összesen 65,8 milliárd forint keretösszeggel nyílnak meg a mezőgazdasági vízgazdálkodást támogató pályázati felhívások.  

Támogatási cél a vízvisszatartás, a vízkészleteinkkel való fenntartható gazdálkodás, a takarékos öntözési technológiák elterjesztése. Alapvető megvalósítandó cél a jelentősen megváltozott klimatikus viszonyoknak kitett, művelés alatt álló területek vízutánpótlásának biztosítása, figyelembe véve a vízvédelmi intézkedéseket, a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT3) mezőgazdasági intézkedésekkel kapcsolatban megfogalmazott ajánlásait.

2025. február 4. napján kerül megnyitásra az Öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli beruházások támogatására irányuló pályázati felhívás első benyújtási szakasza.

2025. március 4. napjától pedig az Öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli komplex beruházások támogatására lehet a kérelmeket benyújtani.

A pályázati konstrukciók áttekinthetőségének érdekében kamarai útmutató készült, mely elérhető a NAK portálján a „Kézikönyvek, Kiadványok” menüpont alatt, illetve IDE KATTINTVA.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az információk tájékoztató jellegűek, a felhívásokkal kapcsolatos részletes információk a következő linken érhetők el: Közös Agrárpolitika.

NAK / Tasnádi Gabriella

Az eddig nagyrészt az ár- és belvíz elvezetésén dolgozó vízügy teljes szemléletváltásban van, és a klímaváltozás miatt már a víz megtartását tartja az egyik legfontosabb feladatának – erről Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgató-helyettese beszélt egy interjúban. A szakma képviselőinek többsége örül a szemléletváltásnak, és annak, hogy a kormány szándékai szerint ezzel főként a Homokhátságon javítanának a terület vízmegtartó képességén.