Lezárult a belvízcsatornák fejlesztése Hódmezővásárhely térségben egy 6 milliárd forintos összértékű projekt részeként. Jelentősen javult a belvízi biztonság, záportározó is létrejött 10 hektáron.
Az IH Rendezvényközpontban zárták le a projektet, melynek során záportározó is létrejött 10 hektáron. Fotó: Karnok Csaba
Befejeződött a hódmezővásárhelyi térségben a belvízcsatornák fejlesztése és rekonstrukciója, amelyet az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) által vezetett konzorcium valósított meg az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Ativizig) részvételével. Az uniós és hazai forrásból elvégzett fejlesztés hosszútávú célja a vízkészlet-gazdálkodás racionalizálása, a vízvisszatartás megvalósítása és a lefolyásszabályozás.
Kozák Péter, az Ativizig igazgatója pénteken a projekt záróeseményén elmondta, régóta szükség volt már arra, hogy fejlesztéseket valósítsanak meg a belvizekkel súlyosan érintett vásárhelyi térségben, hiszen a belvíz sokszor okozott már problémát a település belterületén. A csatornák, az elvezetőrendszer és a szivattyútelep sem tudott kellő ütemben megbirkózni a nyári nagy csapadékok miatti terheléssel. Hozzátette, elsősorban belterületen fejlesztettek a mentesítés érdekében, így jelentősen javult a térségben a belvízi biztonság.
Jelentősen javult a belvízi biztonság a vásárhelyi térségben – Fotó: Karnok Csaba
Pénteken az IH Rendezvényközpontban megtartott programon Megyery Tamás, az Ativizig osztályvezetője és Kiss Csongor, az Ativizig projekt referense számolt be a fejlesztésekről. Így derült ki az, hogy 2019 óta zajlottak a munkálatok, melyeknek része volt a mederkotrás, a gyökérzónás tisztítás, a túlburjánzott vízinövények eltávolítása és az átereszek kapacitásbővítése is. Elhangzott, a beruházásnak része volt egy új szivattyútelep építése és a meglévő rekonstrukciója, a Kis-Tiszai csatornaőrház felújítása, vízszintszabályzó és vízkormányzó műtárgyak építése, valamint 10 hektáron egy hódtói záportározó létrehozása, ami 150 ezer köbméter víz visszatartását biztosítja.
A vásárhelyi térségben elvégzett munka egy 6,021 milliárd forint összértékű projekt részeként valósult meg, a program során országszerte 6 különböző beruházást valósítottak meg 5 vízügyi igazgatóság terültén.
Az érkező többletvizet csatornákba és tározókba vezetik a vízkészletek növelése érdekében.
A vízügyi igazgatóságok mintegy 40 millió köbméternyi belvizet tudtak holtágakban, medrekben, tározókban visszafogni az elmúlt két hónap csapadékából – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) az MTI-vel.
40 millió köbméternyi belvizet tudtak holtágakban, medrekben, tározókban visszafogni – fotó: pixabay.com
Készülnek egy esetleges későbbi aszályos időszakra
A főigazgatóság azt írta: a tavalyi rendkívüli aszály után a december és a január is bővelkedett csapadékban. A többletként jelentkező vizekből a vízügy igyekszik minél nagyobb mennyiséget visszatartani a rendszereiben, készülve egy esetleges későbbi aszályos időszakra.
Hozzátették: a folyókon levonuló árhullámok fontos vízpótlási lehetőséget jelentenek a jövőben előttünk álló aszályos időszakokra, ezért a vízügy mindenütt, ahol erre lehetőség nyílik, az érkező többletvizet csatornákba és tározókba vezeti a vízkészletek növelése érdekében.
Azt írták, a most visszafogott mintegy 40 millió köbméternyi belvíz kétharmada a Közép-Tisza vidéki és a tiszántúli igazgatóság területére esik, de az észak-magyarországi igazgatóság is jelentős mennyiségű vizet tudott a tározóiba irányítani.
Az országban 179 belvíztározó van, összkapacitásuk 243 millió köbméter
Ezek feltöltésére mindig is törekedett a vízügyi ágazat, elsősorban a belvízvédekezés során a levezető hálózat tehermentesítése érdekében. A belvízből betározott víz későbbi öntözésre való felhasználhatósága azonban mindig kérdéses vízminőségi problémák miatt – írták.
Felidézték: a 2010-es nagy belvíz idején 150 millió köbméternyi belvizet tartottak vissza a tározókban és a medrekben. A tavalyi aszályos tavasszal ennek töredékét, 1-2 millió köbméternyit sikerült visszatartani.
A tavalyi rendkívüli aszály után a december és a január is bővelkedett csapadékban – fotó: pixabay.com
Minden műszaki lehetőséget megragadnak a víz visszatartására
A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság az elmúlt hetekben feltöltötte a nyári vízpótlási lehetőséggel nem rendelkező holtágakat, így a szajoli, a gyova-mámai és a tiszaugi Holt-Tiszát, a szászberki és a malomzugi Holt-Zagyvát, valamint a rázsonyi, a tehenesi és a harangzugi Holt-Köröst. Feltöltöttek továbbá négy halastavat – Kisújszállás, Jászkarajenő és Besenyszög térségében -, valamint egy horgásztavat Alattyánnál. A Kőrös-érben visszatartott belvízből megoldódott a Duna-Ipoly Nemzeti Park kezelésében lévő vizes élőhely vízellátása is Kocsér térségében.
A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság emelte a Keleti-főcsatorna téli üzemvízszintjét, hogy a Tiszán érkező árhullámokból tározni tudjon, így jut víz például Hajdúnánás térségébe. A nyírségi területeken lehullott csapadékból lefolyásnak indult felszíni vizeket a Debrecen közelében tavaly kiszáradt tározók felé irányítják, így mostanra egybefüggő vízfelület alakult ki a Vekeri-tóban, és várhatóan az erdőspusztai tározókba is jut elegendő víz.
Mivel bármikor előfordulhat egy hirtelen érkező, szélsőséges árvíz, ezért az erre való felkészülés is folyamatos – fotó: pixabay.com
A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság a múlt év végén a Tisza emelkedő vízállásából folyamatosan töltötte a szabolcsveresmarti Rétközi-tavat, a Szamoson érkező árhullámból pedig tudták tölteni a szamossályi tározót is. A Románia felől érkező csapadékvizet továbbra is az évek óta vízhiánnyal küzdő, Szamos menti tározóba kormányozzák. A magas tiszai vízállást kihasználva sikerült Gávavencsellő térségében a Lónyai-főcsatornában is magasabb vízszintet elérni.
Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságnak a tározókba (például gyöngyös-nagyrédei, a Laskó-völgyi, Hór-völgyi, geleji) az év elején meglévő mennyiségeken felül 1,92 millió köbméternyi vizet sikerült bevezetnie.
Az ágazat rövid- és hosszútávon is megragad minden műszaki lehetőséget a víz visszatartására, közben bármikor előfordulhat egy hirtelen érkező, szélsőséges árvíz, ezért az erre való felkészülés is folyamatos – írta a vízügyi főigazgatóság.
2023. február 9., csütörtök 15:20:30 / Agroinform.hu
A termésátlagok precíziós gazdálkodással, öntözéssel és vízgazdálkodással tovább növelhetők.
Örüljünk a belvizeknek és nem kell azonnal kétségbe esni a sok csapadék láttán. Így összegezte az elmúlt hetekben lehullott eső mennyiségét Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara környezeti fenntarthatóságért felelős alelnöke, aki a hatékony vízgazdálkodási megoldások bevezetését tartja szükségesnek – írja a novenyvedoszer.hu
16 tonna kukorica egy hektáron
Egyre szélsőségesebb az időjárás, mi sem jelzi ezt jobban, mint a tavalyi példátlan mértékű aszály és az utóbbi hetekben tapasztalható intenzív csapadék.
A csapadékkal érkező vizeket a vízbiztonság fenntartása érdekében meg kell tartanunk. Folyamatosan azt hangoztatják a szakemberek, hogy az elsődleges célt az öntözés és vízmegtartás jelenti.
Az agráriumban tapasztalható nehézségek ellenére a Talentis Agro Zrt.-nél 21 ezer hektáron történt meg az őszi növények vetése, aminek a háromnegyede őszi búza és őszi árpa, a többi pedig repce és olyan őszi takarmánykeverékek, amelyek szenázs készítésére is alkalmasak.
Tavaly a kukorica betakarítás eltérő képet mutatott, hiszen az országos átlaghoz képest az öntözetlen területeken elfogadhatónak számított a hektáronkénti 3,9 tonna termés, míg a korábbi beruházásoknak köszönhetően, öntözött körülmények között 16 tonna lett az eredmény. A terveik szerint az idei évben további újabb két telephelyen adnak át majd olyan öntözési rendszereket, amelyeknek eredményeként ilyen termésátlagokat lehet elérni a kukoricánál.
Csak az öntözés jelenthet megoldást a csapadékhiányra
Zimmermann István igazgatósági tag elmondta, hogy bár mindvégig ugyanazt a növényvédelmet és figyelmet kapta a nem öntözött és az öntözött kukorica is, a különbség viszont nagyon látványos volt. Az öntözéses technológiának köszönhetően a növény képes volt 16 tonna termést produkálni. Az aszály elleni küzdelemben csak az öntözés jelenthet hatékony megoldást.
Vitathatatlanul változik a klíma, szélsőségesebbé válik az időjárás, de Magyarország adottságai még mindig jók maradnak a kukorica termesztésére
– mondta Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója, aki szerint léteznek olyan területek, ahol eddig sem lett volna szabad termeszteni, de az volt a legjövedelmezőbb, vagy ahhoz volt gép és tudás.
Ezekből a területekből a kukorica kiesik, mert nem kíméli majd a szélsőséges idő.
Viszont vannak olyan területeink, ahol kiváló és a lehető legjobb hozamokat és eredményeket hozza a kukorica, így tovább növelhető a termésátlag precíziós gazdálkodással, öntözéssel és vízgazdálkodással. A jelenleginél húsz-harminc százalékkal növelhető lenne a hozam, ami azt jelentené, hogy akár 9 millió tonnával is számolhatunk – ennek fele hazai, másik fele pedig export igényeket szolgálna. Tehát továbbra is stabil ez a pozíció, de minden gazdának a jó döntés irányába kell haladni és a legújabb technológiákat és tudást kell alkalmaznia mindenhol
Tíz év átlagát figyelembe véve – ha a mostani év ugyanolyan lesz, mint a tavalyi -, akkor elvileg abba kellene hagyni a kukorica termesztését, de ezt nem gondolják így a gazdák, mert ezt a tíz évet alapul véve a kukorica hektáronként a második legnagyobb eredményt érte el a növények közül, ezért a kukorica jövője nem lesz kétséges.
– tette hozzá a vezérigazgató.
Az aszály elleni küzdelemben csak az öntözés és a hatékony vízgazdálkodás jelenthet hatékony megoldást – fotó: pixabay.com
Szélsőségek hálójában
Míg tavaly augusztusig ezer milliárdos károkat okozó aszályos időszakot élt át az ország, addig az utóbbi hetekben a nagy mennyiségű csapadék miatt helyenként ár- és belvízvédelmi készültséget kellett elrendelni.
Egyre szélsőségesebbé válik a csapadékeloszlás, ezért a mezőgazdaságban új módszerekre van szükség: azaz amikor bőven van víz, azt vissza kell tartanunk – mondta Szólláth Tibor, a NAK alelnöke – utalva azokra a területekre, ahol nincs lehetőség arra, hogy az öntöző csatornákat és rendszereket építsenek ki.
A talaj felső, egy méteres rétege jelentős vízkapacitással rendelkezik, de az alatta lévő rész továbbra is száraz, ezért a kisebb belvizek hozzájárulhatnak a talaj vízkészletének helyreállításához. Több vármegyében kezdődnek kísérleti fejlesztések a víztakarékosság jegyében: Hajdú-Biharban ezentúl mindig marad annyi víz az egyébként leürítésre szánt csatornákban, amellyel a vizes élőhelyeket árasztják el a száraz időben. Legolcsóbban és legnagyobb mennyiségben a talajban lévő vizet lehet visszatartani, ehhez viszont megfelelő talajművelésre is szükség van
– fogalmazott Szólláth Tibor.
Egyre szélsőségesebbé válik a csapadékeloszlás, ezért a mezőgazdaságban új módszerekre van szükség: azaz amikor bőven van víz, azt vissza kell tartanunk – fotó: pixabay.com
A vízkérdés nem megkerülhető
A vízmegtartás fontosságáról nyilatkozta ezt Győrffy Balázs, a NAK elnöke, hozzátéve, hogy a gazdáknak ezentúl olyan természetbarát megoldást kell alkalmazniuk, amelyben a kamara is segíti őket.
A kamara mellett az államnak is lesz feladata annak megállapításában, hogy mennyi vizet kell tárolni a talajban, milyen szinten kell beállítani azokat a vízmagasságokat, amelyek a téli időszakban mérvadók lesznek és ennek hatására hogyan javulhat jelentősen a talaj vízháztartása. Ezeket a szakhatóságokkal együtt hamarosan közzéteszi a NAK és a MAGOSZ.
2023. január 23., hétfő 9:58:55 / NAK/MAGOSZ ▪ Sajtóközlemény
Szükség van a vízpufferek mihamarabbi kialakítására.
A hazai termőterületek harmada az aszály mellett ár- és belvíznek is kitett; a szélsőséges időjáráshoz hatékonyan kell alkalmazkodnia a mezőgazdasági vízgazdálkodásnak. A tavalyi drasztikus aszály után az enyhe tél és a belvizek is gondot okozhatnak, a vízgazdálkodás fejlesztése és a megfelelő földművelési technológiák alkalmazása elkerülhetetlen – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
Az intenzív éghajlati szélsőségek egyre gyakrabban és radikálisabban befolyásolják a csapadék mennyiségét – fotó: pixabay.com
Alkalmazkodni kell a szélsőséges klimatikus helyzethez
A 2022-es év novemberig rendkívül vízhiányos volt, az alföldi térség évtizedek óta nem látott aszálytól szenvedett, a vízhiányból eredő kár több tízszeresére ugrott az átlagos évi 40 milliárd forintnak. Mindezek után az év végére például közel 6 méter szintemelkedés jellemezte a Tiszát, és csak centik választottak el az I. fokú árvízkészültségtől, az elmúlt időszakban pedig napi 50 milliméter körüli csapadék is hullott egyes térségekben.
Az intenzív éghajlati szélsőségek egyre gyakrabban és radikálisabban befolyásolják a csapadék mennyiségét, hiányát, időbeni és térbeli eloszlását. A mezőgazdasági termelés egyik alapfeltételévé vált, hogy mihamarabb alkalmazkodjon a szélsőséges klimatikus helyzethez.
Általánosságban a magyarországi termőterületek közel harmada egyaránt kitett az aszálynak, valamint az ár- és belvíznek; a jelenlegi éghajlati viszonyokra, a hazai és globális tendenciákra is tekintettel a vízbiztonság megteremtésében pozitív változás műszaki beavatkozás nélkül nem várható. Annak érdekében, hogy megteremtsük a vízbiztonságot, puffervízterekre van szükség, amelyek létrehozásában az állam mellett a termelőknek is van tennivalója.
A magyarországi termőterületek közel harmada egyaránt kitett az aszálynak, valamint az ár- és belvíznek – fotó: pixabay.com
Jelentősebb belvízi elöntések is kialakulhatnak
Az Országos Meteorológiai Szolgálat, valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai alapján jelenleg a talaj telítettsége országosan eléri a 80-100%-ot a felső 1 méteres talajrétegben. Amennyiben folytatódik a csapadékos idő, esetleg havas lesz még a tél, abban az esetben a magasabb talajvízállású és a szikes területeken, továbbá egyes folyómenti térségekben jelentősebb belvízi elöntések is kialakulhatnak.
Ahhoz, hogy növelni lehessen a puffervíztereket, elsődleges feladat a többletvizek elraktározása, a csatornarendszerek medertározási kapacitásainak maximális kihasználása, a csatornák feltöltése, illetve – ahol lehet – feltöltve tartása.
A vízkészletek megőrzésének jelenleg a medertározás a leghatékonyabb módja, amire a NAK a tél elején is felhívta a figyelmet, valamint arra, hogy nagyobb árhullám esetén a csatornák maximális feltöltése a belvizes területek kiterjedését is növeli. A csatornákban visszatartott vízoszlop a szomszédos mélyfekvésű területeken vízborításokhoz vezethet.
Tekintettel arra, hogy a tavalyi súlyos vízhiányhoz és aszályhoz hasonlókkal egyre gyakrabban meg kell majd birkóznia a mezőgazdaságnak, másként kell tekinteni a várhatóan sokkal ritkábban jelentkező többletvizekre, ár- és belvizekre. Víz- és agrárgazdálkodási szempontból is ki kell alakítani azokat a jó gyakorlatokat, amelyek kiegyensúlyozzák az évszakok, illetve a hidrológiai ciklusok szélsőséges vízháztartási viszonyait – különös tekintettel a természetes és mesterséges vízfolyások öblözeteiben.
A vízkészletek megőrzésének jelenleg a medertározás a leghatékonyabb módja – fotó: pixabay.com
Lényeges a talaj szerkezetességének javítása
A gazdálkodóknak érdeke a talaj védelme, szerkezetességének javítása, ugyanis ezen tényezők jelentősen hatnak a talaj vízvezető és vízbefogadó képességére, a vízháztartás optimalizálására, a terméseredményekre, a költségekre, továbbá jelentősen csökkentik a szélsőséges időjárásból eredő stresszhelyzeteket.
Kiemelten fontos a megfelelő tápanyag-gazdálkodás, a tömörödés és az erózió elleni védekezés, a megfelelő terület- és tájhasználat. A termőföldön való vízvisszatartás másik kulcsa a területi vízpufferek megteremtése.
Fontos a belvízelöntések termőföldön való lehető leghosszabb ideig tűrése, a területi vízvisszatartás biztosítása különösen a mélyfekvésű területeken, valamint mesterségesen kialakított (mikro)tározókban, vagy akár vápákban. A felszíni vízrendezési szolgáltatás lehetővé teszi a termőterületen az úgynevezett átjárható, művelésbe vonható füvesített vápák kialakítását, amelyek a többletvizeket összegyűjtik, helyben tartják, és idővel visszaszolgáltatják azokat a termőföldnek. Illetőleg síkvidéki területen magas potenciál van a vápák által történő vízmegtartásban.
