Főmenü

Társulatunkról

Természetvédelem

A világ vízkészletének csak néhány százaléka édesvíz, s ennek területi eloszlása is rendkívül egyenetlen. Magyarország az ENSZ tudósainak besorolása alapján a Föld a aszálytól leginkább veszélyeztetett tíz területe közé tartozik. Felszíni vizeink 90 százaléka külhonból érkezik. Felelősségünk hatalmas: hogyan gazdálkodunk mennyiségben és minőségben az itt lévő vizekkel, legyen az felszíni, vagy felszín alatti.

Azt a tényt, hogy az Alföld aszályos régóta tudjuk, hogy a globális felmelegedés miatt ökológiai katasztrófákkal járhat azt napjainkban tapasztaljuk. EU csatlakozásunk egyik kritikus pontja az EU konform környezethasználat lemaradásunk a fejlett Európához képest a legjelentősebb.

Feladatunk a természet harmonikus vízgazdálkodásban történő tudatos gondolkodás és ennek gyakorlati megvalósítása a fenntartható fejlődés érdekében.

2022. március 21., hétfő 15:26:33 / NAK – Nemzeti Agrárgazdasági Kamara


A klímaváltozás hatásaival szembeni ellenállóképesség kialakulását szeretnék segíteni.

“Az EU Horizont Európa kutatási és innovációs programja keretében meghirdetett missziók, azaz küldetések, olyan tudományterületeken átívelő akciók sorozata, melyek egy mérhető cél elérését tűzik ki meghatározott időkereten belül. Konkrét megoldásokat kínálnak napjaink legnagyobb kihívásaira, összekapcsolják a kutatást és innovációt a főbb társadalmi szükségletekkel, ezáltal hatással vannak a társadalomra és a politikai döntéshozatalra “- olvasható a nak.hu nemzetközi hírében.

vihar

A klímaváltozás hatásai egyre erőteljesebbek — fotó: pixabay.com

A misszió célja

Az „Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz” elnevezésű misszió célja, hogy legalább 150 európai régió és közösség a klímaváltozás hatásaival szembeni ellenállóképességének kialakulását segítse 2030-ig bezárólag.

A misszió támogatja az európai zöld megállapodás céljait az éghajlat-semlegesség elérése és az éghajlatváltozásnak való ellenálló képesség növelése érdekében. Az összehangolt kutatási és innovációs erőfeszítéseket ösztönzi, a fennmaradó hiányosságokat azonosítja, az éghajlati hatásokra és kockázatokra vonatkozóan adatokat biztosít. A misszió különösen az éghajlatra érzékeny régiókban, bevonja a helyi szereplőket, olyan projektek finanszírozásával, amelyek elősegítik és megkövetelik részvételüket.

A misszió három alapvető célkitűzést fogalmaz meg:

  1. Felkészülés a kihívásokra: ennek megfelelően minden helyi közigazgatási egység és régió 2030-ra hozzáfér az éghajlati kockázati profilokhoz, az összes releváns kockázatra vonatkozó továbbfejlesztett korai figyelmeztető rendszerhez – átfogó éghajlati kockázatkezelési terveket készít és fogad el.
  2. Az átmenet felgyorsítása: ez elősegíti, hogy 150 európai közösség és régió kialakítsa a saját jövőképét 2030-ra, közösen hozzon létre alkalmazkodási utakat, teszteljen megvalósítható megoldásokat, és a kedvező feltételeket mellett megalapozza a szükséges társadalmi átalakulást.
  3. Ellenállóképesség növelése: ez biztosítja majd, hogy 2030-ra 75 olyan megvalósítható megoldás váljon valóra, amely mélyebb ellenálló képességet eredményez és társadalmi átalakulást vált ki.


A pályázatok benyújtásának határideje 2022. április 12.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felsorolja azon felhívásokat és pályázási lehetőségeket, amelyek a misszió keretében a fenti célkitűzések elérésére fókuszálnak:

HORIZON-MISS-2021-CLIMA-02-01: A klímaváltozási kockázatértékelések kidolgozása az európai régiókban és közösségekben átlátható és harmonizált klímakockázat-értékelési megközelítés alapján

A felhívás várható eredményei többek között működő, következetes és fejlettebb kockázat-értékelési kereteszköz létrehozása, harmonizált kockázat- és veszély-értékelések regionális szinten, az európai régiók és közösségek fokozott alkalmazkodóképességének kialakítása, valamint a szükséges szabványok továbbfejlesztése. Célja továbbá az éghajlati kockázatértékelési kereteszköz használatának elősegítése a régiókban és közösségekben a helyi vészhelyzeti és kockázatkezelési tervek kidolgozásának vagy felülvizsgálatának alapjaként.

Költségvetés: 15-20 millió EUR

Támogatott projektek száma: 1

szárazság kukorica

A szárazság tönkreteszi a termést — fotó: pixabay.com

HORIZON-MISS-2021-CLIMA-02-02: A régiók támogatása az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség és a megfelelő innovációs irányok kidolgozásában

A felhívás a misszió második célkitűzését támogatja azáltal, hogy ösztönzi az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességet növelő innovációs irányok és ütemtervek létrehozását, a vonatkozó kutatási és innovációs stratégiák kialakítását, illetve az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességet növelő rendszerszintű megoldások kidolgozását, tesztelését és fejlesztését.

Költségvetés: 25-30 millió EUR

Támogatott projektek száma: 1

traktor

A talaj nedvességtartalma aggasztóan alacsony — fotó: pixabay.com

HORIZON-MISS-2021-CLIMA-02-03: A klímakockázat és az alkalmazkodás eszközszintű modellezésének ösztönzése

A felhívás várható eredményei a kritikus és korszerű infrastruktúrák biztosítása, az alkalmazkodási lehetőségek jobb értékelése, az európai adatok hiányosságainak elemzése a kritikus infrastruktúrákban bekövetkezett károk közvetlen és közvetett gazdasági következményeinek felmérésére vonatkozóan. Ezáltal elősegítve az éghajlatváltozással összefüggő kockázatok jobb megértését, a kockázatokra való felkészülést és tervezést.

Költségvetés: 1,5-2,5 millió EUR

Támogatott projektek száma: 2

öntözés

Alkalmazkodni kell a változó körülményekhez — fotó: pixabay.com

HORIZON-MISS-2021-CLIMA-02-04: Az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség nagyszabású demonstrációja határokon átnyúló értéket teremtve

A felhívás a misszió harmadik célkitűzésének megfelelően az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz teljes mértékben alkalmazkodó, éghajlatváltozással szemben ellenálló társadalom létrejöttét támogatja az ellenállóképesség kiépítéséhez szükséges megoldások kidolgozásán keresztül regionális és helyi szinten. Várható eredménye az innovatív, klímatűrő társadalmi-technológiai megoldások alkalmazása és terjesztése az élenjáró és a kevésbé tapasztalt, hasonló éghajlati kockázatoknak és hatásoknak kitett régiók közötti együttműködés révén.

Költségvetés: 15-25 millió EUR

Támogatott projektek száma: 2

aszály

Innovatív, klímatűrő társadalmi-technológiai megoldások alkalmazására lesz szükség a probléma leküzdéséhez — fotó: pixabay.com

HORIZON-MISS-2021-CLIMA-02-05: A polgárok helyi szerepvállalása az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség növelése érdekében és a szükséges társadalmi átalakulások közös létrehozásában

A felhívás a polgárok és érdekelt felek érdemi bevonására fókuszál. Elősegíti az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességre való átállást az innovatív probléma-orientált éghajlati alkalmazkodási megoldások közös tervezésén és létrehozásán keresztül. Közvetlen támogatást nyújt azon régióknak és közösségeknek, amelyek megosztják egymással a legkorszerűbb tudást, a legjobb gyakorlatokat és a kialakulóban lévő innovációkat. Eredményeképpen nagy hatású szövetség jönnek létre, melyek biztosítják a hosszú távú fenntarthatóságot és társadalmi elfogadottság növelését.

Költségvetés: 3-5 millió EUR

Támogatott projektek száma: 1

árvíz

A szélsőséges időjárási jelenségek is a klímaváltozás számlájára írhatók — fotó: pixabay.com

A megjelent felhívásokkal kapcsolatban az alábbi weboldalakon található több információ:

European Commission – Horizon Europe

European Commission – EU Mission: Adaption to Climate Change

Horizon Europe Work Programme 2021-2022, 12. Mission

Szivattyús hajómalom éleszti újjá a Körtvélyesi Holt-Tiszát

Egy szivattyús hajómalom formájában kap új „szívet” a Körtvélyesi Holt-Tisza és a hozzá tartozó hullámtér. A hajómalom a Tisza főmedréből pumpál majd vizet a Mártélyi Tájvédelmi Körzet legértékesebb magterületére, hogy életre keltse a terület különleges vízi és mocsári élővilágát.

A hullámteret egyre magasabban és egyre rendszertelenebbül önti el az áradt folyó. Fotók: Albert András

A fok a meder és az ártér közötti oldalirányú csatorna, amelyen a folyó vize áradáskor kifolyik az ártérre, apadáskor pedig vissza. Ez a „bevágás” nyitja meg az utat az áradó folyó előtt, a hullámtér szélesebb és alacsonyabb részei felé: feltölti a mélyedéseket, gödröket, az alacsonyabb területeket. Az ár levonulásával a víz a fokokon keresztül visszatérhet az anyamederbe.

– A nagy kiterjedésű és összefüggő hullámtérben régebben virágzott a fokgazdálkodás, óriási volt a halbőség és gazdagon teremtek a Tisza által öntözött ártéri gyümölcsösök. Mindez meghatározta Hódmezővásárhely és a tágabb környék lakosságának mindennapjait. Áradáskor a fokok, a hozzájuk csatlakozó csatornák, erek és kubikgödrök lassan feltöltődtek vízzel, majd amikor a víz kezdett visszavonulni, a fokokat elzárták, és a csapdába esett halakat könnyedén kifogták. A levonuló ár nyomán a hullámtérben dús legelők sarjadtak, így a halászat, a legeltetés és a gyümölcstermesztés olyan ritmusban zajlott, ahogyan azt a folyó diktálta – fogalmazta meg Albert András, a Mártélyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi őrkerület-vezetője. A védett terület legértékesebb magterületének tekinthető Körtvélyes térségében a mai napig jól nyomon láthatóan kirajzolódnak a 19. századi folyószabályozás előtti vízrendszer ma­­radványai. A hullámteret elöntő tiszai áradások idején újraéledve ma is jelentős szerepük le­hetne az áradó víz­­tömeg levezetésében. Jelen állapotukban azonban alig alkalmasak erre. Egy többéves beruházással a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága tulajdonképpen életre kelti a korábban megváltoztatott ártéri területet. 

Kefe sűrűségű akác  

A hullámtérben, a fokgazdálkodásnak is köszönhetően egykor kialakult mozaikos táj és sokszínű élővilág az ártéri gazdálkodás megszűnésével gyökeresen átalakult. „Bár a Mártélyi Tájvédelmi Körzet fél évszázada védelem alatt áll, egyértelmű, hogy az ilyen területeken a magára hagyás elve nem működik – fogalmazta meg a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben nyolc éve mezőőrként dolgozó Albert András. – Különösen a kilencvenes évek végétől figyelhető meg az, hogy legeltetés és művelés nélkül a hullámteret benövik az agresszívan terjedő fásszárú növények. Megállíthatatlanul terjed az Észak-Amerikából származó gyalogakác és zöld juhar; áthatolhatatlan dzsungelt alkotnak a fákon a parti szőlő indái. A kefe sűrűségű gyalogakácos bozótban nagyon lelassul a víz áramlása, a mozgási energiáját elvesztett víz pedig megszabadul a terhétől: lerakódik a lebegtetett hordalék. Részben ezért, részben a szállított hordalékhoz képest túl kicsi hullámtér miatt az utóbbi 50–70 évben felgyorsult a feltöltődés. Ez a folyamat, ha nem avatkozunk be, eltünteti a vizek levezetésében és tárolásában fontos szerepet játszó hullámtéri medreket. 

A szivattyús hajómalom  

2021-ben kezdődtek a kivitelezési munkálatai a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben annak a KEHOP-projektnek, amelynek fő célja, hogy minél hosszabb ideig, szabályozhatóan juttassanak ismét vizet a hullámtéri fok- és mederhálózatba. A beruházással olyan vízi műtárgyakat épít ki, illetve rekonstruál a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, amelyek száraz időszakban a víz megtartását, áradások időszakában pedig a hatékony levonulást segítik. A vízmozgás szabályozásának központi eleme egy, a Tiszára telepített szivattyús hajómalom, amely a folyó megújuló mechanikai energiáját, illetve másodlagosan napenergiát használva egy kisebb teljesítményű szivattyút üzemeltet folyamatosan, további energiaköltség és széndioxid-kibocsátás nélkül. Az így kiemelt hordalékszegény víz októbertől májusig folyamatosan pótolja a körtvélyesi élőhelyrendszer, a holtág és a hozzá kapcsolódó Horgas-tó, Sebes-fok, Csala-fok, laposok és kubikok vizét. A holtághoz közvetlenül csatlakozó kisebb-nagyobb csatornákat kikotorják, az erdei utak alatt átfolyókat és átereszeket építenek ki, valamint szabályozhatóvá teszik a holtág alsó végén található Tűfarok vízszintjét. Ezekkel együttesen nemcsak a vízi és mocsárvilág éled újjá, hanem sokkal szabályozottabban és hatékonyabban lehet elteríteni az áradáskor érkező nagy mennyiségű vizet. A kiépített műtárgyak a térségben gazdálkodók érdekei mentén szabályozzák a maximális hullámtéri vízszintet, a felesleg visszavezetésével a folyóba. Javulnak az ott élő Natura 2000 jelölő fajok – mocsári teknős, réti csík, vágó csík, vidra, bakcsó, üstökösgém, haris, réti fülesbagoly – életfeltételei; valamint élőhelyeik állapota. 

Nem őröl, pumpál  

– Reményeink szerint a kialakítandó teljes élőhely-revitalizáció, de különösen a hajómalom a térség egyedülálló, hagyományőrző, ugyanakkor korszerű tájépítészeti látványossága, turisztikai célpontja lesz. Működő hajómalmot ma Magyarországon nem láthatunk, bár az igaz, hogy Baján és Ráckevén is van egy-egy, múzeumi bemutató célokat szolgáló hajómalom. Hozzánk legközelebb Szlovéniában a Murán, Verzejnél van olyan hajómalom, amely üzemszerűen működik. Ott a műemlékként megőrzött szerkezet látogatói akár vásárolhatnak is a helyben őrölt lisztből. Régebben a Tiszán és a Dunán is voltak ilyen hajómalmok, amelyeket nemcsak gabona, hanem Szegeden például paprika őrlésére is használtak. A mártélyi projektben megvalósuló szivattyús hajómalom e tradicionális gépezetekhez hasonlóan a folyó sodrási energiájának hasznosításával fog működni, csak nem őröl, hanem vizet pumpál a körtvélyesi élőhelyrendszerbe – hangsúlyozta Albert András. 

Nem csupán a Körtvélyesi-holtág, de a közvetlenül csatlakozó ősi vízrendszermaradvány is életre kel hamarosan.

Kettévágott erek: Az alföldi táj gazdag élővilágát és a benne élő, alapvetően önellátó, extenzív tájhasználatra berendezkedett emberek létfeltételeit a természeti erők évezredek alatt fokozatosan formálták. Ehhez képest a 19. századi folyószabályozás robbanásszerűen gyors tájátalakítást hozott. A lecsapolás és ármentesítés során alig egy évszázad alatt az Alföld vizes élőhelyeinek 90 százaléka eltűnt. A Tisza árterének hajdani természetes felszíni formáit – fokokat, ereket, laposokat, laponyagokat, hátakat és „hegyek” szövevényét – kettévágták az árvízvédelmi töltések, így létrejött az intenzív mezőgazdaságnak és iparnak teret adó, úgynevezett mentett oldal. Sajnos mindezek hatására a terület élővilága is megcsappant. A 20. század utolsó évtizedéig a körtvélyesi térség jelentős táplálkozó- és szaporodóhelye volt az őshonos halfaunának, a vízi makrogerincteleneknek és az őket fogyasztó vízimadarak tömegeinek. A legutóbbi évek adatai azonban jól szemléltetik, hogy a tájhasználat megváltozásával ez is változott. Az élőhelyromlás miatt megfogyatkozott a terület vízimadár-állománya, ami egyben a többi élőlénycsoport populációjának csökkenését szintén jelzi. Miközben a hullámteret egyre magasabban és egyre rendszertelenebbül önti el az áradó folyó. 

A lecsapolás és ármentesítés során alig egy évszázad alatt az Alföld vizes élőhelyeinek 90 százaléka eltűnt.