Főmenü

Társulatunkról

Természetvédelem

A világ vízkészletének csak néhány százaléka édesvíz, s ennek területi eloszlása is rendkívül egyenetlen. Magyarország az ENSZ tudósainak besorolása alapján a Föld a aszálytól leginkább veszélyeztetett tíz területe közé tartozik. Felszíni vizeink 90 százaléka külhonból érkezik. Felelősségünk hatalmas: hogyan gazdálkodunk mennyiségben és minőségben az itt lévő vizekkel, legyen az felszíni, vagy felszín alatti.

Azt a tényt, hogy az Alföld aszályos régóta tudjuk, hogy a globális felmelegedés miatt ökológiai katasztrófákkal járhat azt napjainkban tapasztaljuk. EU csatlakozásunk egyik kritikus pontja az EU konform környezethasználat lemaradásunk a fejlett Európához képest a legjelentősebb.

Feladatunk a természet harmonikus vízgazdálkodásban történő tudatos gondolkodás és ennek gyakorlati megvalósítása a fenntartható fejlődés érdekében.

A Föld vizes élőhelyeinek már a 87 százaléka elpusztult

2023. február 2., csütörtök 18:38:57 / Agroinform.hu


Magyarországon a felszíni vizek mindössze 20 százalékának megfelelő az ökológiai állapota, és a folyók természetes árterületének több mint 90 százaléka tönkrement.

Kevesen tudják, de február 2-án van a vizes élőhelyek világnapja. Célja, hogy felhívja a figyelmet ezen területek veszélyeztetettségére. Ebből a szempontból aggasztó a helyzet Magyarországon is, hiszen a folyóvizek, tavak, az állandóan vagy időszakosan vízzel borított területek, a vízfolyásoktól és tavaktól távol lévő mocsaras, ingoványos területek élővilága is veszélyben van.

vizes élőhely

Hazánk 1979-ben írta alá a dokumentumot – fotó: pixabay.com

Mi az a Ramsari Egyezmény?

A Ramsari Egyezményt az indiai Ramsar városában 1971. február 2-án fogadták el, amelyben a kormányok felelősséget vállaltak a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a vizes élőhelyek védelmére.

Célja a vizes élőhelyek megőrzése, fenntartható hasznosításuk elősegítése, az ezekhez szükséges jogi és intézményi keretek megalapozása. Az egyezmény olyan világkonvencióvá bővült az évezred végére, ami már a vizes területek általános védelmére irányul. Ez az egyik legrégebbi jelenleg is aktív természetvédelmi megállapodás.

Hazánk 1979-ben írta alá a dokumentumot, így ma 29 hazai helyszín, több mint 260 ezer hektár tartozik a nemzetközi jelentőségű, úgynevezett ramsari területek közé.  A magyarországi ramsari területek magukba foglalják a Kárpát-medence szinte valamennyi jellemző vizes élőhely típusát: tavakat, mocsarakat, szikes tavakat, lápokat, holtágakat, folyószakaszokat, nedves réteket, de még az ember alkotta halastavakat és víztárolókat is. Ezek a területek nemcsak a hazai állat- és növényvilág szempontjából fontosak, hanem a vonuló madarak számára is pihenő- és táplálkozóhelyül szolgálnak. Létfontosságúak az ivóvízbázisok miatt is, hiszen ezen a területeknek az eltűnése veszélyeztethet ia lakosság ivóvízellátását is.

Az egyezmény hatálya alá tartozó vizes terület nagysága világszerte közel 80 millió négyzetkilométer. Az egyezmény elfogadásának évfordulója lett a vizes élőhelyek világnapja.

A Duna a forrástól a torkolatig az egykori ártereinek 68 százalékát elveszítette, a Tisza hossza alig kétharmadára rövidült

Az utóbbi századokban az emberi tevékenység következtében a WWF adatai szerint a Föld vizes élőhelyeinek mintegy 87 százaléka elpusztult, csak az elmúlt 40 évben lett 30 százalékkal kevesebb az arányuk. Világszerte 81 százalékkal csökkent az ezeken a helyeken élő fajok populációja.

Magyarországon a legújabb adatok szerint a vízfolyások és tavak 12 százalékának megfelelő az ökológiai állapota. A hazai folyók természetes árterületeinek – amelyek eredetileg az ország közel 23 százalékát érintették – több mint 90 százaléka elpusztult, aminek következtében számos ritka faj tűnt el. Ilyen a halfajok közül a viza és a sőregtok, a vizes élőhelyekhez köthető madarak közül a rózsás gödény – más néven pelikán -, a borzas gödény, a tavi cankó és a kékcsőrű réce.

Az állóvizek vízmennyiségének csökkenése is egyre súlyosabb, már-már katasztrofális. Jelentősen csökkent a hasznosítható felszíni és felszín alatti vízkészleteink hozama, a minőségük pedig erősen romlott.

vizes élőhely

Ezek a területek nemcsak a hazai állat- és növényvilág szempontjából fontosak, hanem a vonuló madarak számára is pihenő- és táplálkozóhelyül szolgálnak – fotó: pixabay.com

A folyószabályozások előtt minden más volt

A folyószabályozások előtt a folyók és hullámterek a lakosság hasznára is váltak: virágzott a horgászat és halászat, az ártéri legeltetés, megoldott volt a gyümölcsösök, rétek és kaszálók vízzel való utánpótlása. A szabályozások után azonban radikálisan átalakult a folyókkal való kapcsolatunk: amellett, hogy romlottak az adottságok, új lehetőségek is megjelentek, hiszen teret kaphatott az ivóvízszolgáltatás (napjainkban 4 millió ember fogyaszt parti szűrésű vizet), a szabadidős tevékenységek, az ökoturizmus.

Viszont elgondolkodtató, hogy ha a folyók állapota továbbra is romlik, akkor elvesznek a természetes partszakaszok, holtágak és mellékágak, így az emberek számára nyújtott előnyök is.

A vizes élőhelyek arányának csökkenése valós veszélyekkel fenyegetnek: csökken a talajvízszint,  szárazabbá és melegebbé válik az időjárás, folyamatos problémát okoz a vízhiány és az aszály. Nélkülözhetetlen a természetes vizeket veszélyeztető tényezők ismerete, mert csak így lehet a negatív hatásaikat időben elhárítani.

vizes élőhely

A folyószabályozások után azonban radikálisan átalakult a folyókkal való kapcsolatunk – fotó: pixabay.com

Miért kardinális kérdés a vizes élőhelyek megőrzése?

A vizes élőhelyek:

  • fontos szerepet játszanak a globális ökoszisztémában
  • döntő jelentőségűek a társadalmi és gazdasági fejlődés szempontjából
  • tárolják és tisztítják a vizet
  • létfontosságúak az élet, a jólétünk és a bolygónk egészsége szempontjából
  • kulcsszerepet játszanak az élelmezésben, hiszen az akvakultúra az egyik leggyorsabban növekvő élelmiszer-termelő ágazat, az édesvízi halászat pedig 2018-ban önmagában 12 millió tonna halat biztosított
  • a biológiai sokféleség őrzői – a világ állatfajainak 40 százaléka vizes élőhelyeken él
  • megvédenek bennünket, részt vesznek az áradások és viharok elleni védelemben, mert nagy mennyiségű vizet képesek elnyelni
  • segítenek a klímaváltozás elleni küzdelemben, mert kiváló szénmegkötők
  • előnyösek a gazdasági fejlődés szempontjából, hiszen az árvízszabályozás, a viharvédelem, a víztisztítás, a vizes élőhelyekről kikerülő különböző termékek, a szabadidő és a turizmus, évente közel 50 billió dollár értéket tesznek ki – globálisan több mint egymilliárd ember megélhetése függ tőlük

Környezetvédelem

Vízmegtartó gazdálkodás ösztönzése

Megjelent: 2022-08-16 16:36:40

Az Agrárminisztérium honlapján ismertette, hogy a klimatikus viszonyok változatossága miatt is fontos a mezőgazdasági termelők vízmegtartó gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásának ösztönzésére, de ugyanilyen fontos a saját termelői önérdek felismerése és nyitottság a megfelelő agrotechnikai eszközök alkalmazására.

A mind gyakoribb hosszú, száraz időszakok miatt létfontosságúvá válik a vízvisszatartást, a vízmegtartást és a talajnedvesség megőrzése, illetve a talaj termőképességének megtartása.

E célokat a saját termelői önérdek felismerése mellett az agrártámogatási rendszer számos eleme ösztönzi, s ösztönözni fogja a 2023-tól induló új támogatási időszakban is közli az agrárminisztérium.

A talajok és ökoszisztémák vízmegtartó képességének javítását elsősorban a földhasználat váltás, a felszínborítás mozaikossá tételének (szegélyélőhelyek, nem termelő területek), illetve a vízmegőrző agrotechnikák alkalmazásának ösztönzésével kívánják elérni.

Ezen előírások részben a mindenkire kötelező kondicionalitás keretein belül kerülnek rögzítésre, másrészről az önkéntes vállalásukkal kívánják ösztönözni az agrár-ökológiai programban (AÖP), az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (AKG), az ökológiai gazdálkodás támogatása (ÖKO) terén. A vízvisszatartást szolgáló infrastuktúra fejlesztések, valamint új beruházási és fenntartási támogatási programok is kidolgozásra kerültek. Ez utóbbiak kialakítását különösen azon területeken kellene kialakítani, ahol nem érdemes szántóföldi termelést folytatni és létrehozhatóak vizes élőhelyek és területi vízvisszatartást szolgáló kisléptékű vízi létesítmények.

Az alábbiakban röviden ismertetjük a vízmegtartást segítő támogatási formákat:

Az alaptámogatásához kapcsolódó Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) előírások közül a minimális talajborításra vonatkozó előírások, a védett tájképi elemek, gyepek megőrzése, a vízvédelmi sávok, kis kiterjedésű tavak, fa-és bokorcsoportok, fás-cserjés sávok védelme, illetve a másodvetések létrehozása járulnak hozzá a vízmegtartáshoz. A későbbiekben egy új előírás kerül bevezetésre, amely a vizes élőhelyek és lápok védelmét célozza.

A gazdálkodókat ösztönözni kívánják abba, hogy egyes területeik földhasználatának megváltoztatásával javítsák többi termőföldjük vízháztartását, minél hosszabb ideig őrizzék meg a vizeket, hozzanak létre vizes élőhelyeket és alakítsanak ki területi vízvisszatartást szolgáló kisléptékű vízi létesítményeket. Támogatás révén a gazdálkodók gazdaságosan nem művelhető szántóikat vízmegtartó funkcióval bíró területekké alakíthatják át és tarthatják fent.

Ezt segíti elő az is, hogy a területalapú alaptámogatás esetében ezeket a termelésből kivont területeket támogathatóvá tesszük és jogosultakká válnak a kifizetésekre (jelenleg az ellenőrzéskor ezek a területek kizárásra kerülnek, vagy eleve nem tartoznak a támogatható terület fogalmába).

A korábbi időszak tanulságai alapján új beruházási és fenntartási támogatási program is indul, amely által nem csak a területek vízmegtartó képességét növelő nem termelő beruházások kerülnek finanszírozásra, hanem több éves fenntartási támogatás is biztosított lesz.

Az újonnan induló, önkéntes agrár-ökológiai program (AÖP) választható előírásai közül a téli talajtakarás, a forgatás nélküli talajművelés, a talajkondicionálók és mikrobiológiai készítmények alkalmazása, az ültetvények sorközének takarása, valamint a mikroöntözést ösztönző előírások járulnak hozzá a vízmegtartáshoz.

Az idei évvel indult agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (AKG) egyes előírásai közvetlenül is hozzájárulnak a vízmegtartáshoz, de indult kifejezetten aszály-, erózió- és belvíz- érzékeny területekre kidolgozott programok is. Az ökológiai gazdálkodás támogatása esetében a talaj termőképességének és biológiai aktivitásának növelésére irányuló vetésforgó és tápanyagutánpótlási előírások – de ezek bárhol alkalmazhatóak, s hasznosak – hozzájárulnak a talaj biológiai állapotának védelméhez és javításához, vízmegtartásának fokozásához és a vízminőség védelméhez.

Ott, ahol rendelkezésre áll engedélyezett öntözővíz, jelenleg is elérhető beruházási és együttműködési támogatással ösztönzik a vízfelhasználás hatékonyságát javító fejlesztéseket, a vízvisszatartás létesítményeinek kialakítását, valamint a fenntartható vízkészlet-gazdálkodást.

Bízunk abban, hogy a lehetőségek és a gazdálkodó saját érdeke is erősíteni fogja a vízmegtartásra irányuló földhasználat és agrotechnikai megoldások alkalmazását.

Forrás: AM

NAK/Sztahura

2022. március 21., hétfő 15:26:33 / NAK – Nemzeti Agrárgazdasági Kamara


A klímaváltozás hatásaival szembeni ellenállóképesség kialakulását szeretnék segíteni.

“Az EU Horizont Európa kutatási és innovációs programja keretében meghirdetett missziók, azaz küldetések, olyan tudományterületeken átívelő akciók sorozata, melyek egy mérhető cél elérését tűzik ki meghatározott időkereten belül. Konkrét megoldásokat kínálnak napjaink legnagyobb kihívásaira, összekapcsolják a kutatást és innovációt a főbb társadalmi szükségletekkel, ezáltal hatással vannak a társadalomra és a politikai döntéshozatalra “- olvasható a nak.hu nemzetközi hírében.

vihar

A klímaváltozás hatásai egyre erőteljesebbek — fotó: pixabay.com

A misszió célja

Az „Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz” elnevezésű misszió célja, hogy legalább 150 európai régió és közösség a klímaváltozás hatásaival szembeni ellenállóképességének kialakulását segítse 2030-ig bezárólag.

A misszió támogatja az európai zöld megállapodás céljait az éghajlat-semlegesség elérése és az éghajlatváltozásnak való ellenálló képesség növelése érdekében. Az összehangolt kutatási és innovációs erőfeszítéseket ösztönzi, a fennmaradó hiányosságokat azonosítja, az éghajlati hatásokra és kockázatokra vonatkozóan adatokat biztosít. A misszió különösen az éghajlatra érzékeny régiókban, bevonja a helyi szereplőket, olyan projektek finanszírozásával, amelyek elősegítik és megkövetelik részvételüket.

A misszió három alapvető célkitűzést fogalmaz meg:

  1. Felkészülés a kihívásokra: ennek megfelelően minden helyi közigazgatási egység és régió 2030-ra hozzáfér az éghajlati kockázati profilokhoz, az összes releváns kockázatra vonatkozó továbbfejlesztett korai figyelmeztető rendszerhez – átfogó éghajlati kockázatkezelési terveket készít és fogad el.
  2. Az átmenet felgyorsítása: ez elősegíti, hogy 150 európai közösség és régió kialakítsa a saját jövőképét 2030-ra, közösen hozzon létre alkalmazkodási utakat, teszteljen megvalósítható megoldásokat, és a kedvező feltételeket mellett megalapozza a szükséges társadalmi átalakulást.
  3. Ellenállóképesség növelése: ez biztosítja majd, hogy 2030-ra 75 olyan megvalósítható megoldás váljon valóra, amely mélyebb ellenálló képességet eredményez és társadalmi átalakulást vált ki.


A pályázatok benyújtásának határideje 2022. április 12.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felsorolja azon felhívásokat és pályázási lehetőségeket, amelyek a misszió keretében a fenti célkitűzések elérésére fókuszálnak:

HORIZON-MISS-2021-CLIMA-02-01: A klímaváltozási kockázatértékelések kidolgozása az európai régiókban és közösségekben átlátható és harmonizált klímakockázat-értékelési megközelítés alapján

A felhívás várható eredményei többek között működő, következetes és fejlettebb kockázat-értékelési kereteszköz létrehozása, harmonizált kockázat- és veszély-értékelések regionális szinten, az európai régiók és közösségek fokozott alkalmazkodóképességének kialakítása, valamint a szükséges szabványok továbbfejlesztése. Célja továbbá az éghajlati kockázatértékelési kereteszköz használatának elősegítése a régiókban és közösségekben a helyi vészhelyzeti és kockázatkezelési tervek kidolgozásának vagy felülvizsgálatának alapjaként.

Költségvetés: 15-20 millió EUR

Támogatott projektek száma: 1

szárazság kukorica

A szárazság tönkreteszi a termést — fotó: pixabay.com

HORIZON-MISS-2021-CLIMA-02-02: A régiók támogatása az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség és a megfelelő innovációs irányok kidolgozásában

A felhívás a misszió második célkitűzését támogatja azáltal, hogy ösztönzi az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességet növelő innovációs irányok és ütemtervek létrehozását, a vonatkozó kutatási és innovációs stratégiák kialakítását, illetve az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességet növelő rendszerszintű megoldások kidolgozását, tesztelését és fejlesztését.

Költségvetés: 25-30 millió EUR

Támogatott projektek száma: 1

traktor

A talaj nedvességtartalma aggasztóan alacsony — fotó: pixabay.com

HORIZON-MISS-2021-CLIMA-02-03: A klímakockázat és az alkalmazkodás eszközszintű modellezésének ösztönzése

A felhívás várható eredményei a kritikus és korszerű infrastruktúrák biztosítása, az alkalmazkodási lehetőségek jobb értékelése, az európai adatok hiányosságainak elemzése a kritikus infrastruktúrákban bekövetkezett károk közvetlen és közvetett gazdasági következményeinek felmérésére vonatkozóan. Ezáltal elősegítve az éghajlatváltozással összefüggő kockázatok jobb megértését, a kockázatokra való felkészülést és tervezést.

Költségvetés: 1,5-2,5 millió EUR

Támogatott projektek száma: 2

öntözés

Alkalmazkodni kell a változó körülményekhez — fotó: pixabay.com

HORIZON-MISS-2021-CLIMA-02-04: Az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség nagyszabású demonstrációja határokon átnyúló értéket teremtve

A felhívás a misszió harmadik célkitűzésének megfelelően az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz teljes mértékben alkalmazkodó, éghajlatváltozással szemben ellenálló társadalom létrejöttét támogatja az ellenállóképesség kiépítéséhez szükséges megoldások kidolgozásán keresztül regionális és helyi szinten. Várható eredménye az innovatív, klímatűrő társadalmi-technológiai megoldások alkalmazása és terjesztése az élenjáró és a kevésbé tapasztalt, hasonló éghajlati kockázatoknak és hatásoknak kitett régiók közötti együttműködés révén.

Költségvetés: 15-25 millió EUR

Támogatott projektek száma: 2

aszály

Innovatív, klímatűrő társadalmi-technológiai megoldások alkalmazására lesz szükség a probléma leküzdéséhez — fotó: pixabay.com

HORIZON-MISS-2021-CLIMA-02-05: A polgárok helyi szerepvállalása az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség növelése érdekében és a szükséges társadalmi átalakulások közös létrehozásában

A felhívás a polgárok és érdekelt felek érdemi bevonására fókuszál. Elősegíti az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességre való átállást az innovatív probléma-orientált éghajlati alkalmazkodási megoldások közös tervezésén és létrehozásán keresztül. Közvetlen támogatást nyújt azon régióknak és közösségeknek, amelyek megosztják egymással a legkorszerűbb tudást, a legjobb gyakorlatokat és a kialakulóban lévő innovációkat. Eredményeképpen nagy hatású szövetség jönnek létre, melyek biztosítják a hosszú távú fenntarthatóságot és társadalmi elfogadottság növelését.

Költségvetés: 3-5 millió EUR

Támogatott projektek száma: 1

árvíz

A szélsőséges időjárási jelenségek is a klímaváltozás számlájára írhatók — fotó: pixabay.com

A megjelent felhívásokkal kapcsolatban az alábbi weboldalakon található több információ:

European Commission – Horizon Europe

European Commission – EU Mission: Adaption to Climate Change

Horizon Europe Work Programme 2021-2022, 12. Mission

Szivattyús hajómalom éleszti újjá a Körtvélyesi Holt-Tiszát

Egy szivattyús hajómalom formájában kap új „szívet” a Körtvélyesi Holt-Tisza és a hozzá tartozó hullámtér. A hajómalom a Tisza főmedréből pumpál majd vizet a Mártélyi Tájvédelmi Körzet legértékesebb magterületére, hogy életre keltse a terület különleges vízi és mocsári élővilágát.

A hullámteret egyre magasabban és egyre rendszertelenebbül önti el az áradt folyó. Fotók: Albert András

A fok a meder és az ártér közötti oldalirányú csatorna, amelyen a folyó vize áradáskor kifolyik az ártérre, apadáskor pedig vissza. Ez a „bevágás” nyitja meg az utat az áradó folyó előtt, a hullámtér szélesebb és alacsonyabb részei felé: feltölti a mélyedéseket, gödröket, az alacsonyabb területeket. Az ár levonulásával a víz a fokokon keresztül visszatérhet az anyamederbe.

– A nagy kiterjedésű és összefüggő hullámtérben régebben virágzott a fokgazdálkodás, óriási volt a halbőség és gazdagon teremtek a Tisza által öntözött ártéri gyümölcsösök. Mindez meghatározta Hódmezővásárhely és a tágabb környék lakosságának mindennapjait. Áradáskor a fokok, a hozzájuk csatlakozó csatornák, erek és kubikgödrök lassan feltöltődtek vízzel, majd amikor a víz kezdett visszavonulni, a fokokat elzárták, és a csapdába esett halakat könnyedén kifogták. A levonuló ár nyomán a hullámtérben dús legelők sarjadtak, így a halászat, a legeltetés és a gyümölcstermesztés olyan ritmusban zajlott, ahogyan azt a folyó diktálta – fogalmazta meg Albert András, a Mártélyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi őrkerület-vezetője. A védett terület legértékesebb magterületének tekinthető Körtvélyes térségében a mai napig jól nyomon láthatóan kirajzolódnak a 19. századi folyószabályozás előtti vízrendszer ma­­radványai. A hullámteret elöntő tiszai áradások idején újraéledve ma is jelentős szerepük le­hetne az áradó víz­­tömeg levezetésében. Jelen állapotukban azonban alig alkalmasak erre. Egy többéves beruházással a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága tulajdonképpen életre kelti a korábban megváltoztatott ártéri területet. 

Kefe sűrűségű akác  

A hullámtérben, a fokgazdálkodásnak is köszönhetően egykor kialakult mozaikos táj és sokszínű élővilág az ártéri gazdálkodás megszűnésével gyökeresen átalakult. „Bár a Mártélyi Tájvédelmi Körzet fél évszázada védelem alatt áll, egyértelmű, hogy az ilyen területeken a magára hagyás elve nem működik – fogalmazta meg a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben nyolc éve mezőőrként dolgozó Albert András. – Különösen a kilencvenes évek végétől figyelhető meg az, hogy legeltetés és művelés nélkül a hullámteret benövik az agresszívan terjedő fásszárú növények. Megállíthatatlanul terjed az Észak-Amerikából származó gyalogakác és zöld juhar; áthatolhatatlan dzsungelt alkotnak a fákon a parti szőlő indái. A kefe sűrűségű gyalogakácos bozótban nagyon lelassul a víz áramlása, a mozgási energiáját elvesztett víz pedig megszabadul a terhétől: lerakódik a lebegtetett hordalék. Részben ezért, részben a szállított hordalékhoz képest túl kicsi hullámtér miatt az utóbbi 50–70 évben felgyorsult a feltöltődés. Ez a folyamat, ha nem avatkozunk be, eltünteti a vizek levezetésében és tárolásában fontos szerepet játszó hullámtéri medreket. 

A szivattyús hajómalom  

2021-ben kezdődtek a kivitelezési munkálatai a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben annak a KEHOP-projektnek, amelynek fő célja, hogy minél hosszabb ideig, szabályozhatóan juttassanak ismét vizet a hullámtéri fok- és mederhálózatba. A beruházással olyan vízi műtárgyakat épít ki, illetve rekonstruál a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, amelyek száraz időszakban a víz megtartását, áradások időszakában pedig a hatékony levonulást segítik. A vízmozgás szabályozásának központi eleme egy, a Tiszára telepített szivattyús hajómalom, amely a folyó megújuló mechanikai energiáját, illetve másodlagosan napenergiát használva egy kisebb teljesítményű szivattyút üzemeltet folyamatosan, további energiaköltség és széndioxid-kibocsátás nélkül. Az így kiemelt hordalékszegény víz októbertől májusig folyamatosan pótolja a körtvélyesi élőhelyrendszer, a holtág és a hozzá kapcsolódó Horgas-tó, Sebes-fok, Csala-fok, laposok és kubikok vizét. A holtághoz közvetlenül csatlakozó kisebb-nagyobb csatornákat kikotorják, az erdei utak alatt átfolyókat és átereszeket építenek ki, valamint szabályozhatóvá teszik a holtág alsó végén található Tűfarok vízszintjét. Ezekkel együttesen nemcsak a vízi és mocsárvilág éled újjá, hanem sokkal szabályozottabban és hatékonyabban lehet elteríteni az áradáskor érkező nagy mennyiségű vizet. A kiépített műtárgyak a térségben gazdálkodók érdekei mentén szabályozzák a maximális hullámtéri vízszintet, a felesleg visszavezetésével a folyóba. Javulnak az ott élő Natura 2000 jelölő fajok – mocsári teknős, réti csík, vágó csík, vidra, bakcsó, üstökösgém, haris, réti fülesbagoly – életfeltételei; valamint élőhelyeik állapota. 

Nem őröl, pumpál  

– Reményeink szerint a kialakítandó teljes élőhely-revitalizáció, de különösen a hajómalom a térség egyedülálló, hagyományőrző, ugyanakkor korszerű tájépítészeti látványossága, turisztikai célpontja lesz. Működő hajómalmot ma Magyarországon nem láthatunk, bár az igaz, hogy Baján és Ráckevén is van egy-egy, múzeumi bemutató célokat szolgáló hajómalom. Hozzánk legközelebb Szlovéniában a Murán, Verzejnél van olyan hajómalom, amely üzemszerűen működik. Ott a műemlékként megőrzött szerkezet látogatói akár vásárolhatnak is a helyben őrölt lisztből. Régebben a Tiszán és a Dunán is voltak ilyen hajómalmok, amelyeket nemcsak gabona, hanem Szegeden például paprika őrlésére is használtak. A mártélyi projektben megvalósuló szivattyús hajómalom e tradicionális gépezetekhez hasonlóan a folyó sodrási energiájának hasznosításával fog működni, csak nem őröl, hanem vizet pumpál a körtvélyesi élőhelyrendszerbe – hangsúlyozta Albert András. 

Nem csupán a Körtvélyesi-holtág, de a közvetlenül csatlakozó ősi vízrendszermaradvány is életre kel hamarosan.

Kettévágott erek: Az alföldi táj gazdag élővilágát és a benne élő, alapvetően önellátó, extenzív tájhasználatra berendezkedett emberek létfeltételeit a természeti erők évezredek alatt fokozatosan formálták. Ehhez képest a 19. századi folyószabályozás robbanásszerűen gyors tájátalakítást hozott. A lecsapolás és ármentesítés során alig egy évszázad alatt az Alföld vizes élőhelyeinek 90 százaléka eltűnt. A Tisza árterének hajdani természetes felszíni formáit – fokokat, ereket, laposokat, laponyagokat, hátakat és „hegyek” szövevényét – kettévágták az árvízvédelmi töltések, így létrejött az intenzív mezőgazdaságnak és iparnak teret adó, úgynevezett mentett oldal. Sajnos mindezek hatására a terület élővilága is megcsappant. A 20. század utolsó évtizedéig a körtvélyesi térség jelentős táplálkozó- és szaporodóhelye volt az őshonos halfaunának, a vízi makrogerincteleneknek és az őket fogyasztó vízimadarak tömegeinek. A legutóbbi évek adatai azonban jól szemléltetik, hogy a tájhasználat megváltozásával ez is változott. Az élőhelyromlás miatt megfogyatkozott a terület vízimadár-állománya, ami egyben a többi élőlénycsoport populációjának csökkenését szintén jelzi. Miközben a hullámteret egyre magasabban és egyre rendszertelenebbül önti el az áradó folyó. 

A lecsapolás és ármentesítés során alig egy évszázad alatt az Alföld vizes élőhelyeinek 90 százaléka eltűnt.