2026. február 20., péntek 14:36:29 / NAK – Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A tervezéstől a megszüntetésig minden fázisra van egy szabály – íme a legfrissebb összefoglaló gazdálkodók részére.

A felszíni vízből történő öntözés vízjogi engedélyköteles tevékenység, amelyhez az öntözés tervezése, megvalósítása és üzemeltetése során többféle engedély kapcsolódik. Az engedélyezési eljárások célja, hogy a vízhasználat a vízgazdálkodási, környezetvédelmi és talajvédelmi előírások betartásával történjen.

A tervezési szakaszban elvi vízjogi engedély kérhető, amely a tervezett öntözési cél megvalósításának általános műszaki feltételeit rögzíti, de nem jogosít létesítésre vagy üzemeltetésre. Hatálya legfeljebb két év, amely egy alkalommal egy évvel meghosszabbítható. A vízilétesítmény megépítéséhez vagy átalakításához vízjogi létesítési engedély szükséges, amely az engedélyben foglalt feltételek mellett feljogosít a kivitelezésre.

Frissült a szabályozási környezet: a NAK útmutatója segít, hogy ne tévedj el a létesítési és üzemeltetési engedélyek között – Fotó: Pixabay

Az elkészült létesítmény használatbavételéhez és az öntözési célú vízhasználathoz vízjogi üzemeltetési engedély szükséges. Ez az engedély, a talajvédelmi hatóság állásfoglalása alapján legfeljebb húsz évre adható ki. Engedély nélküli vagy attól eltérő megvalósítás esetén fennmaradási engedélyt kell kérni, valamint a létesítmény megszüntetése megszüntetési engedélyhez kötött.

A vízjogi engedélytípusok részleteiről külön ÚTMUTATÓ érhető el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján.

A fenti információk tájékoztató jellegűek, az öntözési célú vízhasználat során minden esetben a mindenkor hatályos jogszabályok előírásai szerint kell eljárni.

Forrás: NAK
Indexkép: pixabay.com

Megjelent: 2026-02-12 07:54:29

A hatályos hazai vízgazdálkodási és környezetvédelmi szabályozás értelmében, az öntözési célú vízigények kielégítése elsődlegesen felszíni vízkészletekből történhet. Felszín alatti vizek öntözési célú hasznosítása kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a felszíni vízforrások nem állnak rendelkezésre, illetve műszaki vagy gazdasági okokból nem vehetők igénybe. E szabályozási elv célja a felszín alatti vízkészletek hosszú távú megőrzése és a fenntartható vízhasználat biztosítása.

Magyarország vízkészletei három fő forrásból származnak. A lehulló csapadékból, a felszín alatti vízkontingensekből, valamint az országhatárokon kívülről érkező felszíni vizekből. Az éghajlatváltozás hatására hazánk időjárási viszonyai egyre inkább a mediterrán jelleg felé tolódnak, amelyet a csapadék mennyiségi csökkenése, tér- és időbeli egyenlőtlensége, valamint a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása jellemez. Ennek következtében a természetes csapadékellátottság már nem nyújt megbízható fedezetet a növények vegetációs időszakban jelentkező vízigényének kielégítésére. Jelenleg Magyarország mezőgazdasági területeinek mindössze mintegy 2 százalékán áll rendelkezésre kiépített vízpótló öntözési infrastruktúra, ami jelentős korlátot jelent a termésbiztonság és a versenyképes növénytermesztés szempontjából.

A mezőgazdasági termelésnek ezért rövid távon fel kell készülnie arra, hogy csökkentse a csapadékmennyiségtől és annak kedvezőtlen eloszlásától való függőségét, és alkalmazkodjon az egyre kiszámíthatatlanabb klimatikus viszonyokhoz. A földtani képződményekben tárolt felszín alatti vízkészletek bizonyos mértékig alternatív megoldást jelenthetnek az öntözési vízigények kielégítésére, azonban ezek hasznosítása csak szigorú korlátok mellett lehetséges. A túlzott mértékű vízkivétel ugyanis meghaladhatja a természetes utánpótlódás ütemét, ami a vízszintek tartós csökkenéséhez, valamint ökológiai és gazdasági károkhoz vezethet. Ennek megfelelően a felszín alatti vizek öntözési célú felhasználása csak körültekintő tervezéssel és hatósági engedélyezéssel valósítható meg. Magyarország kedvező földrajzi adottságai – különösen a Kárpát-medencében elfoglalt helyzete – jelenleg még lehetővé teszik a határokon beérkező felszíni vizek jelentős arányú rendelkezésre állását. Ezek az átfolyó vizek – egyelőre – dinamikusan megújuló vízkészleteket jelentenek, amelyek volumene meghaladja a hazai felhasználás mértékét. E vízkészletek megtartása és hatékony hasznosítása ezért kiemelt stratégiai jelentőségű.

A fenntartható megoldást állami szinten a vízvisszatartási és vízgazdálkodási rendszerek fejlesztése, gazdálkodói szinten pedig a termőterületeken történő helyben tartás és hasznosítás jelenti. Ez megvalósulhat egyrészt a talaj vízmegtartó képességének javításával, megfelelő talajművelési és agrotechnikai eljárások alkalmazásával, másrészt helyi és üzemi léptékű víztározók létesítésével és üzemeltetésével.

A vonatkozó hazai szabályozás részletesen rögzíti az öntözési célra felhasználható vízkészletek körét és az engedélyezés feltételeit. Ezen előírások értelmezésének és gyakorlati alkalmazásának megkönnyítésére készült el az öntözésre alkalmas vízkészleteket bemutató szakmai útmutató, amely ITT érhető el.

NAK / Rubos Norman

2026. február 7., szombat 11:04:42 / NAK – Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A kút mélysége, célja és elhelyezkedése dönti el, milyen eljárás vonatkozik rá.

Az elmúlt napokban számos információ jelent meg a mezőgazdasági célú kutakkal kapcsolatban, ezért fontosnak tartjuk tisztázni, hogy nem várhatók újabb szigorítások, egyben bemutatjuk a múltban történt bürokratikus előírás csökkentéseket, valamint a jelenlegi szabályozást is – olvasható a NAK cikkében.

MIT NEVEZÜNK MEZŐGAZDASÁGI CÉLÚ KÚTNAK?

Az olyan, felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményeket, amely kizárólag a létesítő, üzemeltető művelése alatt álló földterületek

• haszonnövény-termesztési célú öntözését, illetve
• haszonállat-állomány ellátását szolgálják.

KI AZ ILLETÉKES VÍZÜGYI HATÓSÁG?

A mezőgazdasági kutak bejelentésével, vízjogi engedélyezésével kapcsolatosan, illetve hivatalos állásfoglalásért az Agrárminisztérium Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Főosztály Hatósági Osztályához kell fordulni.

HOL TALÁLHATÓ KIADVÁNY ARRÓL, HOGY MIKOR ÉS HOL KELL BEJELENTENI, MIKOR KELL ENGEDÉLYEZNI, ILLETVE MIKOR SZÁMÍT LEGÁLISNAK EGY ENGEDÉLY NÉLKÜLI KÚT?

A NAK készített egy útmutatót, amely részletezi azt, hogy mikor mi a teendő az öntöző- és háztartási kutak engedélyezésével, bejelentésével kapcsolatosan. Az útmutató elérhető a NAK portálján, IDE kattintva.

A vízkészletvédelmi besorolás kulcsszerepet játszik a bejelentési és engedélyezési kötelezettségben – Fotó: pixabay.com

MIT JELENT AZ, HOGY LEGÁLISNAK MINŐSÜL A 2024 ELŐTT LÉTESÜLT MEZŐGAZDASÁGI KÚT, ILLETVE MELY KUTAKRA VONATKOZIK?

Köztudott, hogy külön bürokratikus intézkedés nélkül válhattak legálissá a korábban engedély nélkül létesített mezőgazdasági kutak. Amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesült, abban az esetben a kutak legálisnak minősülnek, tehát nem kell bejelenti azokat és nem szükséges a fennmaradásra szóló vízjogi engedélyt sem beszerezni:

1. január 1. előtt engedély nélkül létesített,

2. 50 méteres mélységet meg nem haladja, első vízzáró réteget el nem éri,

3. a vízhasznosítási cél megfelel a mezőgazdasági célú kút fogalmának.

4. Fontos, hogy ebben az esetben nem számít, hogy kockázatos vagy kockázatmentes-e a vízbeszerző létesítménnyel érintett terület.

2024 UTÁN TOVÁBBI ENYHÍTÉST JELENT, HOGY BIZONYOS ESETEKBEN ELÉG MÁR CSAK BEJELENTENI MEZŐGAZDASÁGI CÉLÚ KUTAKAT!

2024. január 1 óta, csökkent a bürokrácia az új kutakkal kapcsolatban. Bizonyos esetekben már nem kell vízjogi engedélyt kérni, elég csak a bejelenti a mezőgazdasági kutakat. Amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül, abban az esetben nem kell bejelentést tenni:

1. január 1. után létesült,

2. 50 méteres mélységet meg nem haladja és az első vízzáró réteget el nem éri,

3. a vízhasznosítási cél megfelel a mezőgazdasági célú kút fogalmának,

4. kockázatmentes területen valósul meg a vízbeszerző létesítmény,

5. digitális vízmérővel kell felszerelni.

Fontos, ha valamelyik feltétel nem teljesül, abban az esetben vízjogi engedélyt kell kérni az Agrárminisztérium Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Főosztály Hatósági Osztályától.

HONNAN TUDOM, HOGY A KÚT KOCKÁZATOS VAGY KOCKÁZATMENTES A TERÜLETET ÉRINT?

A 2024-től a kutak bejelentése és engedélyezési kötelezettsége függ attól, hogy a kút milyen vízkészletvédelmi területen található meg. Hazánk területének 88%-a kockázatmentes, 12%-a kockázatos, ami azt jelenti, hogy a terület üzemelő vagy távlati ivóvízbázis védőterületét, vagy karsztos területeket érint. Tekintettel arra, hogy a Vízkészletvédelmi Országtérkép még felülvizsgálat alatt áll, a legbiztosabb információt a területileg illetékes felszín alatti víz vagyonkezelőjétől érdemes kérni. A Vízkészletvédelmi Országtérkép felületén hamarosan mindenki megtekintheti térítésmentesen, hogy mely területeket érint a védendő vízbázis és hogy milyen mélységben található az első vízzáró réteg. A keresőben település névvel, de akár helyrajzi számmal is lehetséges lesz a szűrés.

2025-BEN TÖRTÉNT VÁLTOZÁSOK

• A mezőgazdasági célú kút kizárólag a gazdálkodó által művelt területek öntözésére, valamint a haszonállat-állomány vízellátására használható.
• A mezőgazdasági kutak engedélyezése egyablakossá vált: a kút és a hozzá tartozó öntözőtelep engedélyezését is az Agrárminisztérium Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Főosztály Hatósági Osztálya végzi.
• Fontos! Az Agrárminisztérium csak akkor jár el, ha a kútból kinyert víz kizárólag mezőgazdasági célra kerül felhasználásra, de ide tartozik a permetlé bekeveréshez, ládamosáshoz és portalanításhoz szükséges vízhasználat is. Amennyiben a víz más célokat is szolgál, az ügyintézés a területileg illetékes kormányhivatal hatáskörébe tartozik.
• A mezőgazdasági kutakhoz kapcsolódó öntözőtelepek igazgatási szolgáltatási díja költségmentesség vált, azonban az eljárásban résztvevő szakhatóság díja (például erdészet) felmerülhet költségként.
• Bejelentésköteles mezőgazdasági kút esetén bejelentő adatlapot kell benyújtani az Agrárminisztériumhoz, mely adatlap is egyszerűsödött és kiegészült az állattartással kapcsolatos előírásokkal.
• A kúton legfeljebb 5 évnél nem régebbi vízmérőnek kell lennie.
• A hatóság a bejelentésről 30 napon belül értesíti a termelőt, azonban felhívjuk a figyelmet, hogy az adatlaphoz szükséges még a vízügyi igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulása és a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 26. § (7) bekezdésében megjelölt adatok is – olvasható a cikkben.

2024-BEN A KUTAKKAL KAPCSOLATOS MÓDOSÍTÁSOKAT IS KOMPATIBILISSÉ TETTÉK AZ UNIÓS TÁMOGATÁSOK, VALAMINT A TERÜLETI MONITORING RENDSZER (TMR) ELVÁRÁSAIVAL

Amennyiben a gazdálkodónak a hazai jogszabályok szerint nem kell rendelkeznie vízjogi üzemeltetési, fennmaradási engedéllyel vagy bejelentéssel, úgy nyilatkozhat, hogy az általa használt mezőgazdasági célú kút megfelel a kútamnesztia keretében legálissá váló kutakra vonatkozó feltételeknek. Amennyiben a gazdálkodónak a hazai jogszabályok szerint kell rendelkezni vízjogi üzemeltetési-, fennmaradási engedéllyel vagy bejelentéssel, úgy a kérelem benyújtásakor még nem probléma, ha nincs meg, de attól a pillanattól, amikor öntözni kezd már rendelkeznie kell vele.

A területi monitoring rendszer (TMR) keretében azonosított öntözött területek ellenőrzésével kapcsolatosan készítettünk egy kiadványt, amely elérhető a NAK portálján, a „Kézikönyvek, Kiadványok” menüpont alatt: ITT.

A vízkészletek fenntartása és a jövő nemzedékei számára történő megőrzése nem csak az állam, hanem mindenki kötelessége! Tekintettel arra, hogy az édesvízkészletek egyre korlátoltabban állnak rendelkezésre, ezúton is kérjük a gazdatársadalmat a felelős, fenntartható mezőgazdasági vízgazdálkodással összhangban lévő gazdálkodásra, annak érdekében, hogy hazai termőföldjeinket meg tudjuk őrizni a következő generáció számára!

Az információk tájékoztató jellegűek, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően kell eljárni!

Hivatalos állásfoglalásért forduljon a mezőgazdasági kutak engedélyezésért felelős vízügyi hatósághoz, azaz Agrárminisztérium Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Főosztály Hatósági Osztályához a következő elérhetőségen: mg.kut@am.gov.hu.

Vonatkozó jogszabályok

• a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény,
• a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet.

Forrás: NAK

Hektáronként több mint 900 eurót kaphatnak azok a gazdák, akik megtartják a területükön a vizet. A Vizet a tájba! Programba tavaly, önkéntes felajánlással, Csongrád-Csanád vármegyei gazdák is bekapcsolódtak. A program a területükön rövid időn belül látványos változást hozott. Az aszály ellen ez is egy fontos lépés lehet.

Délmagyarország Kovács Erika 2026. január 22

Bár most télen csapadékos az időjárás, az előző évek tendenciája szerint, valószínűleg idén is aszályos nyárra számíthatunk.

A kéktói gazdák tavaly 250 hektárt ajánlottak fel a Vizet a tájba! Programnak

– Az idei év kezdete különösen ígéretes a vízmegtartó gazdálkodás fellendítése szempontjából. Megnyílt egy olyan agrártámogatás, ami a gazdálkodóknak hektáronként több mint 900 eurót fizetne a területükön megtartott vízért – írta sajtóközleményében a WWF Magyarország Alapítvány.

A 2022-es évben rekordot döntött az aszály, de azóta is óriási csapadékhiánnyal küszködik a mezőgazdaság. Az agrárium és az ország vízgazdálkodásában is paradigmaváltás kezdődött, a vizek gyors elvezetése helyett a vízmegtartásra, a víz tájban való hasznosítására keresik a megoldásokat és a vízmegtartásra alkalmas területeket. Utóbbira jó példa a Vizet a tájba! program is, melyben gazdálkodók ajánlhatják fel területeiket elöntésre. Csongrád-Csanád vármegye gazdálkodói közül is, önkéntes felajánlással, többen bekapcsolódtak a programba. Tavaly ősszel, amikor mindenhol az aszállyal küszködtek, Hódmezővásárhely-Kéktón több terület is vízben állt. Míg máshol tikkadtak a növények, ott buján zöldeltek. Kilenc kéktói gazda ugyanis 250 hektár területet ajánlott fel térítésmentesen a Vizet a tájba! Programnak, amit a vízügy augusztusban és szeptemberben is elárasztott. A szomjas földön nagyon rövid idő alatt látszott a víz jótékony hatása. 

Lassan zajlik a szemléletváltás

– A gazdák megfelelő anyagi ösztönzése vagy kompenzációja hiányában a szemléletváltás eddig nagyon lassan zajlott, annak ellenére, hogy az ideiglenesen elöntött területek, kis vizes élőhelyek már nem esnek ki a Közös Agrárpolitika területalapú alaptámogatásából. Sőt, agrár-környezetgazdálkodási és agrár-ökológiai programokban további támogatás nyerhető rájuk. A tájhasználatváltást, különösen a gazdák vízmegtartási hajlandóságát hivatott tovább ösztönözni, „Természetközeli és vizes élőhelyek kialakítását elősegítő beruházások és azok fenntartása” címmel. A korábban már hasonló céllal megjelent és nagyrészt sikertelen felhívásokkal szemben a most elnyerhető támogatási összeg mind a kialakításra, mind a fenntartásra ezúttal látványosan magas. A vizes élőhelyek kialakítására 958 euró/hektár, a fenntartásra évente 911 euró/hektár igényelhető – írták a közleményben.

Aszály elleni küzdelem: sok vizes élőhelyet hoznának létre

A támogatás egyik célja vizes élőhelyek létrehozása a szántó vagy gyep hasznosítású területeken megjelenő belvizek visszatartásával, illetve a területek visszanedvesítésével. Az ökológiai vízpótlás megengedett, de az öntözés a kialakított vizes élőhelyekből tilos. A másik támogatásra választható tevékenység szántóterületen füves, cserjés sávok kialakítása elsősorban talajvédelmi céllal. 2026-ban három kérelembenyújtási szakasz lesz, amiből az első már február 19-én megnyílik március 11-i határidővel. A támogatás teljes keretösszege 12,8 milliárd forint, ami magában foglalja az erózió elleni védekezés, cserjés, füves sávok kialakítását és a vizes élőhelyek kialakításának, valamint az 5 éves fenntartásnak a forrásigényét is.