2023. március 21., kedd 13:20:42 / Agroinform.hu

---

Egyes támogatási konstrukciók esetében komolyabb ellenőrzésekre lehet számítani a vízhasználattal összefüggésben.

Ez a téma most a NAK által szervezett Csongrád-Csanád megyei gazdafórumon került szóba.

Tasnádi Gabriella, az agrárkamara vízgazdálkodási szakértője ismertette a felszíni víztestek állapotát, és felhívta a figyelmet az aszály és vízhiány közti különbségre (vízhiány esetén az aszály öntözéssel még elkerülhető). A termeléshez kötött támogatás igénylése kapcsán pedig kiemelte, hogy igazolni kell majd, hogy a kút, amiből öntöznek, legális, számolt be a delmagyar.hu.

A víz keretirányelvnek meg kell felelni

Ennek a hátterében az áll, hogy a KAP Stratégiai Terv Európai Bizottsággal történő egyeztetése során, a víz keretirányelvnek való megfelelés miatt két ponton szigorodott a KAP Stratégiai terv. A termeléshez kötött támogatásoknál és az öntözésfejlesztésnél vízügyi hatósági ellenőrzések fognak kötődni a támogatásokhoz. Ez valóban szigorítás az eddigiekhez képest, viszont ez nem csak hátrány, hanem lehetőség is, hiszen védi a legálisan öntöző termelőket, akik megküzdöttek a vízjogi engedélyükért, megfelelő beruházással hatékony öntözőrendszert építettek ki, említette dr. Juhász Anikó a vele készült interjúban korábban.

Termeléshez kötött támogatások

A NAK által összeállított kiadványban az olvasható, hogy „a termeléshez kötött támogatások feltételrendszere 2023-tól összhangban kell, hogy legyen a víz keretirányelvvel, emiatt pedig célzott ellenőrzések keretében vizsgálják majd a hatóságok a víz mennyiségi és minőségi védelmét garantáló előírások betartását. Fontos, hogy a vízhasználati engedély vagy környezetvédelmi engedély nem feltétel, illetve annak hiánya nem jelenti a támogatásból való automatikus kizárást. Ez kapcsolatot teremt az öntözési célú vízkivételre vonatkozó engedélyezési eljárások és a KAP keretében érkező kifizetések folyósítása között.”

A termeléshez kötött támogatások mértéke körülbelül így alakul majd (fajlagos középérték):

• Cukorrépa-termesztés: 653 euró/hektár
• Rizstermesztés: 728 euró/hektár
• Zöldségnövény-termesztés: 241 euró/hektár
• Ipari zöldségnövény-termesztés: 326 euró/hektár
• Ipari olajnövény termesztése: 110 euró/hektár
• Extenzív gyümölcstermesztés: 167,5 euró/hektár
• Intenzív gyümölcstermesztés: 354,8 euró/hektár
• Anyajuhtartás: 29,8 euró/egyed
• Anyatehéntartás: 143,5 euró/egyed
• Hízottbikatartás: 53 euró/egyed
• Tejhasznú tehén tartása: 317 euró/egyed
• Szemes fehérjetakarmány-növény termesztése: 233 euró/hektár
• Szálas fehérjetakarmány-növény termesztése: 61 euró/hektár

Meglévő kutak ügyének rendezése: december 31-ig!

A kutak engedélyezésével kapcsolatban, illetve a meglévő, de engedéllyel nem rendelkező kutak utólagos bejelentésével (amelynek végső határideje 2023. december 31.) kapcsolatban EBBEN a cikkünkben írtunk részletesen.

Legális kút kell majd egyes támogatásokhoz

Mórahalom – Arany T. János – Délmagyarország 2023. március 21.

Hatalmas érdeklődés mellett rendezett szakmai fórumot az öntözés szabályozásáról és a gazdálkodókat érintő ezzel kapcsolatos tudnivalókról a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei Szervezete az Aranyszöm Rendezvényházban. Elhangzott, hogy a termeléshez kötött támogatás igényléséhez igazolni kell, hogy a kút bizony legális.

A sor vége a mórahalmi Aranyszöm Rendezvényház előtt állt, amikor a színházterem már zsúfolásig megtelt az érdeklődő gazdákkal. Az előtér is tele volt hétfő késő délután. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete szakmai rendezett fórumot az öntözés szabályozásáról. Mint megírtuk, idén év végén lejár a kútamnesztia a korábban engedély nélkül létesített, az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakra.

Tasnádi Gabriella, az agrárkamara vízgazdálkodási szakértője kezdte a tájékoztatót, aki kezdésként kijelentette, hogy az európai uniós elveknek kell megfelelni, majd ismertette a felszíni víztestek állapotát, az aszály és vízhiány közti különbséget – ugyanis vízhiány esetén az aszály öntözéssel még elkerülhető –, végül eljutottunk a oda, hogy a termeléshez kötött támogatás igényléséhez igazolni kell, hogy a kút legális. Az öntöző kutakat a Nemzeti Földügyi Központ, a házi kis kutakat a jegyző, az összes többit a Katasztrófavédelem engedélyezi.

A tájékoztató után következtek a kérdések. Az egyik résztvevő arra volt kíváncsi, hogy az 1980-as években létesített öntözőgödröket megörökölve, miért kell nekik az őseik hibájáért fizetni. A válasz az volt, hogy igen, azokat is engedélyeztetni kell, vagy bejelenti. Az ősökkel kapcsolatban pedig a szakértő azt mondta, hogy az 1800-as évek végén alkotott törvény szerint ami a föld alatt van, legyen az kőolaj, földgáz, vagy víz, az az államé.

Egy másik résztvevő igazságtalannak nevezte, hogy ahol van csatorna, a gazdák egy része locsol, a másik részét pedig, amelyik nem tud hozzájutni a vízhez, azt szorongatják. Tasnádi Gabriella erre azt válaszolta, hogy a csatornarendszerek fenntartása és üzemeltetése sokba kerül, az átemelés miatt magas a költség, ezért ott is fizetnek a termelők, akik az elszálló energiaárak miatt szintén nehéz helyzetben vannak.

Az engedélyeztetés költségén alakult még ki vita, ami a szakemberek szerint nem sok, a gazdák szerint viszont igen. A lényeg a Nemzeti Földügyi Központ illetékese szájából hangzott el, aki azt mondta, hogy ők hiszékenyek, elhiszik, amit a hármas számú mellékletre írnak a bejelentők, de azért ha egyesek kijátsszák a rendeletet, akkor ők is megmutatják, merre lakik a Jóisten, mert a szabályt azt be kell tartani.

Sirkó Zoltán: Berúgta az aszály az ajtót

Hódmezővásárhely – Kovács Erika – Délmagyarország 2023. március 21.

Sirkó Zoltán szerint nem mindenáron a növények tövéhez kellene eljuttatni a vizet a technológia segítségével, hanem az ökoszisztémát kellene vízhez juttatni. A kertészmérnök szemléletváltást sürget, hogy továbbra is meg lehessen élni a gazdálkodásból.

Az elmúlt évben megtapasztalhattuk, hogy berúgta az aszály az ajtót. A 2022-es év még azok szemét is kezdi felnyitni, akik nem a mezőgazdaságban dolgoznak. Óriási bajok vannak. Nálunk a Kéktóban például négy hónapig nem esett néhány milliméternél több eső

 – vezetett végig bennünket a gazdaságán és a Kéktóban Sirkó Zoltán ökogazdálkodó, kertészmérnök. A Kenyere, Téglás és Ludas ér jelenleg is szinte teljesen üres.

Jómagam az 1990-es évek vége óta madarászok és gazdálkodom a Kéktóban, azóta még ilyen alacsony vízszintet nem láttam a csatornákban. Tavaly teljesen kiszáradtak, most pedig jó, ha kétarasznyi víz áll bennük. Paradigmaváltásra lenne szükség, nem csak beszélni kellene róla, hanem meg is kellene lépni

 – emelte ki.

Sirkó Zoltán arról is beszélt, hogy a jelenlegi számítások szerint Csongrád-Csanád vármegyében 1,5 milliárd köbméter víz hiányzik a földekből.

Másképp kellene hozzáállni a tájgazdálkodáshoz. Jelenleg abszolút prioritást élvez a nagyüzemi szántóföldi mezőgazdaság, holott 100 éve még szélesebb volt a gazdálkodás formája, volt legelő-, nád- rét- erdőgazdálkodás, méhészet, legeltető állattartás. Ezek a tevékenységek mindig az adott terület vízszintjéhez alkalmazkodtak, szemben a mai szántóuralommal. A jelenlegi, egyre vízszegényebbé váló világunkban azt kellene megérteni, hogy nem mindenáron a növények tövéhez kellene eljuttatni a vizet, hanem a tájat, az ökoszisztémát kellene vízhez juttatni, és az lokális esők formájában igazságosan visszaadná azt. Jelenleg a gazdák szinte már sorban állnak a vízügynél az öntözővízért.

Sirkó Zoltán elmondta, szűkebb gazdálkodási környezetében, a Kéktóban, 2010-ben volt utoljára a víz.

Itt 3000 hektáron szinte egy kapavágás nélkül lehetne vizet visszatartani, plusz a kéktói öblözetet tápláló érmedrekben is. Ha most lenne egy olyan belvíz, mint 2010-ben, azt a vízügy egy hét alatt leürítené a területről. Ezen a szemléleten kellene változtatni. A víz élteti a tájat. Ha nincs víz, akkor sivatag lesz és nem lesz megélhetés. Ezért kellene itt tartani a tiszai árvíz során keletkező többletvizet, amit a csapadékhiányos időszakban fel lehetne használni

 – magyarázta.

2023. március 8., szerda 16:55:00 / Agroinform.hu/nfk.gov.hu

---

A mezőgazdasági öntözőkutak engedélyezése és használata pontról pontra, meglévő kutak bejelentése.

Mezőgazdasági kutak – csak bejelentési kötelezettség

A mezőgazdasági öntözési célú kutak engedélyezési eljárása kapcsán 2021. január 1-től a Nemzeti Földügyi Központ (NFK), mint öntözési igazgatási szerv jár el, az eljárás egyes kutak esetében pedig egyszerűbbé vált a korábbiakhoz képest.

Mezőgazdasági öntözési célú kút előzetes bejelentést követő jóváhagyás után létesíthető, illetve a korábban fúrt kút nyilvántartásba vétele kérelmezhető, amennyiben a következő feltételek együttesen teljesülnek.

Az 50 méternél nem mélyebb talajvízkutak létesítése vált egyszerűbbé – Fotó: Shutterstock

• A kút nem érint védett vagy védendő vízbázist:
  • azaz a kutat a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület,
  • valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele nélkül,
  • továbbá a hatósági nyilvántartásban szereplő talaj- vagy talajvíz-szennyezéssel nem érintett területen létesítik.
• A kút talpmélysége az 50 métert nem haladja meg, és az első vízzáró réteget nem éri el.
• A kúthoz kapcsolódó öntözőrendszer kizárólag a létesítő, üzemeltető művelése alatt álló területek öntözését szolgálja legfeljebb 300 hektáron.
• A bejelentés jóváhagyását követően, a létesítés során a kutat a víz mennyiségének mérését biztosító digitális kútvízmérővel kell felszerelni.

A hatósági nyilvántartásba történő előzetes bejelentést követően 30 napon belül a Nemzeti Földügyi Központ az előzetes bejelentésben foglaltak alapján a létesítést jóváhagyja, megtiltja, vagy megállapítja, hogy a létesítés csak véglegessé vált vízjogi létesítési engedély birtokában kezdhető meg.

Az új kút létesítéséhez az alábbi dokumentumok benyújtására van szükség:

• egyszerűsített műszaki rajz,
• IForm űrlap kitöltése, amely elérhető a Nemzeti Földügyi Központ honlapján,
• 10 éven belül talajvédelmi terv készítése kötelező!

Meglévő kutak bejelentése

A korábban fúrt, engedély nélkül létesített kutak bejelentésére 2023. december 31-ig van lehetőség (csak azokra a kutakra vonatkozóan, amelyeket 2020. július 1. előtt létesítettek).

A bejelentéshez szükséges dokumentumok:

• egyszerűsített műszaki rajz,
• IForm űrlap kitöltése, amely elérhető a Nemzeti Földügyi Központ honlapján,
• a hitelesített vízmérő óra fotója és hitelesítési jegyzőkönyve.
• 10 éven belül talajvédelmi terv készítése kötelező!
• Ügyintézési határidő a meglévő kutak esetében: 60 nap.

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (6) bekezdése alapján  Az (1) bekezdés és a Vgtv. 45/N. § (2) bekezdése szerinti bejelentések alapján az öntözési igazgatási szerv nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a vízilétesítmény megnevezését, műszaki alapadatait, helyét (település, helyrajzi szám, EOV koordináta), létesítésének időpontját, a bejelentés vagy engedély kiadásának keltét és az engedély hatályát, az üzemeltető személyét, a felszín alatti víz vagyonkezelői hozzájárulását a használni kívánt vízmennyiségről, a kivett víz vízminőségi vizsgálatáról szóló jegyzőkönyvet, a tervező és a kivitelező adatait.

Az engedélyköteles kutak létesítéséhez szükséges dokumentáció nem változott a korábbiakhoz képest – Fotó: Shutterstock

Engedélyköteles mezőgazdasági kutak létesítése

Amennyiben a mezőgazdasági öntözési célú kút a fenti feltételeknek nem felel meg, továbbra is csak vízjogi engedély alapján létesíthető, üzemeltethető. Ezekben az esetekben is a Nemzeti Földügyi Központ jár el vízügyi, vízvédelmi hatóságként országos illetékességgel, a benyújtandó engedélyezési dokumentáció adattartalma nem változott a korábbiakhoz képest.

A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentációról a 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet ad iránymutatást:

• műszaki tervek,
• ha a létesítés közművet érint, akkor a közmű kezelőjének hozzájárulása,
• egyes esetekben a vízvezetési szolgalmi jog megállapítására irányuló kérelem vagy a meglévő írásbeli hozzájárulás,
• a vízügyi igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulás,
• a vízügyi igazgatóság vízügyi objektumazonosítási nyilatkozata.

A rendelet 3. számú mellékletének I. pontja pedig tartalmazza a vízügyi hatósági (katasztrófavédelmi hatóság) engedélyéhez kötött felszín alatti vízilétesítmények engedélyezési eljárásaihoz szükséges dokumentáció, műszaki terv kötelező tartalmát.

Hogyan kell kezdeményezni a mezőgazdasági kutak engedélyezésével kapcsolatos eljárást?

A mezőgazdasági kutak engedélyezésével kapcsolatban (elvi, létesítési, üzemeltetési és fennmaradási engedélyek) a Mezőgazdasági Kutak Hatósági Osztálya foglalkozik. A kérelmeket iForm űrlapon keresztül lehet benyújtani.

A Nemzeti Földügyi Központ elérhetőségei:

Székhely: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5.
Levélcím: 1590 Budapest, Pf. 195
https://nfk.gov.hu/

Kapcsolódó jogszabályok:

1. 72/1996. (V. 22.) kormányrendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról

2. 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról

3. 123/1997. (VII. 18.) kormányrendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről

4. 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról, és annak módosítása (2020. évi CLXXV. törvény)