Főmenü
Társulatunkról
Üdvözöljük weboldalunkon!
2024. január 25., csütörtök 10:38:40 / NAK – Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara összefoglalója segíti az eligazodást.
A 2023. január 1-től indult KAP Stratégiai Terv tükrében összefoglalásra kerültek azok a feltételek, illetve támogatási lehetőségek, amelyek a közeljövőben várhatóak a mezőgazdasági vízgazdálkodásban – írja a nak.hu.
Támogatják a meliorációt és a vízfelhasználás-hatékonyságának javítását – fotó: pixabay.com
Területalapú támogatások
- Az idei évtől a területalapú támogatás ezentúl már a vízborított (belvizes) területre is igénybe vehető, azaz támogatásra jogosult területté válhattak az éghajlatvédelmi, talajvédelmi és egyéb környezeti okokból fontos, a mezőgazdasági területekhez szorosan kapcsolódó ún. agro-ökológiai területek (aöt), mint például: mezővédő erdősáv, fás cserjés sávok, belvízzel borított területek.
- Fontos változás lesz a 2023. évhez képest, hogy a vízzel borított gyepterületek is BISS támogatottak maradnak (2023-ban csak a szántóterületekre volt ez igaz) – HMKÁ8-ban azonban nem számolhatóak el továbbra sem.
HMKÁ, azaz a helyes mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó elvárások
- (HMKÁ4) Víztestek mentén védelmi sávok kialakítása, nem juttatható ki műtrágya, szerves trágya és növényvédő szer (2024-től talajkondicionáló készítmény és növénykondicionáló készítmény sem):
- MePAR-ban jelölt vízfolyások partvonalától 5 méterre (csökkenthető, ha a tábla 50 méternél nem szélesebb és 1 hektárnál kisebb).
- MePAR -ban jelölt 5000 m2 feletti állóvizek partvonalától mért 20 méteres sávban.
- völgyzáró gátas halastavak esetében a partvonaltól mért 5 méteres sávban.
- a szervestrágya esetében a meghatározott védőtávolságok nem vonatkoznak a legeltetett állatok által elhullajtott trágyára, amennyiben az az itatóhely megközelítése miatt következik be!
- (HMKÁ7) Főszabály szerint kötelező a szántóföldi vetésváltás, kivéve a víz alatt álló kultúráknál!
- (HMKÁ8) Az elszámolandó vízvédelmi sávokon tilos mezőgazdasági termelést végezni, kivéve a mezőgazdasági kultúrállapot fenntartása érdekében végzett tisztító kaszálást és mechanikai gyomirtást. (2024-től a tisztító legeltetés is TILOS!)
Termeléshez kötött támogatások – a mezővíz tükrében
- Az Európai Bizottság sokkal szigorúbb feltételekhez kötötte a termeléshez kötött támogatások fennmaradását, miszerint a 2023-ban induló termeléshez kötött támogatások feltételrendszerének összhangban kell lennie az EU Víz Keretirányelv célkitűzéseivel.
- 2023-tól ezért célzott helyszíni ellenőrzések keretében vizsgálják a hatóságok
- a növénytermesztési jogcímek esetében a víz mennyiségi, míg
- a tejelő tehéntartás esetében a víz minőségi szempontú
védelmét garantáló előírások betartását, különös tekintettel a vízjogi engedélyek meglétére.
- A köztestület portálján megtalálható az a NAK által készített útmutató, amely részletesen mutatja be, hogy az illetékes vármegyei kormányhivatalok milyen szempontok alapján végzik a helyszíni és dokumentum alapú ellenőrzéseket, elérhetőség: https://www.nak.hu/images/2023/Termelshez-kttt-tmogats-vzjogi-ellenrzse_20230807.pdf
Az Európai Bizottság sokkal szigorúbb feltételekhez kötötte a termeléshez kötött támogatások fennmaradását – fotó: pixabay.com
Nem termelő beruházások – a mezővíz tükrében (2024. tavasz)
- Várhatóan 2024 I. felében nyílnak meg azok a pályázati felhívások, amelyek nem termelő beruházásként további anyagi támogatást jelentenek majd a víz helyben történő tartására, úgy, mint a
- Vízvédelmi célú nem termelő beruházások – c/i. vízvédelmi célú nem termelő beruházások
(területalapú elszámolás)
- partmenti vízvédelmi pufferzóna kialakítása, fejlesztése, vizes élőhelyek létrehozása a területen megjelenő többletvizek visszatartásával, illetve a területek visszanedvesítésével – kizárólag belvíz-veszélyeztetett területen
A kivitelezés évében nem számolható el a HMKÁ8, illetve az Agro-ökológiai program vonatkozó előírásának teljesítésénél.
A létrehozott nem termelő elemek fenntartására támogatás igényelhető RD22_G05_LCP_70 – Agro-ökológiai földhasználat-váltást ösztönző kifizetés keretében.
- Vízvédelmi célú nem termelő beruházások – c/ii. vízvédelmi célú nem termelő beruházások
(projektalapú elszámolás)
- területi vízvisszatartást szolgáló vízi létesítmények kialakítása, fejlesztése a mélyfekvésű, vízvisszatartásra alkalmas területeken
- erózióvédelmet biztosító létesítmények kialakítása, fejlesztése – kizárólag erózió-érzékeny területen
Minden esetben van 5 év kötelező fenntartási időszak!
A gazdák már nagyon várják az öntözésfejlesztési pályázatokat – fotó: pixabay.com
Mezőgazdasági vízgazdálkodási pályázati felhívás ’öntözésfejlesztés’ (2024. tavasz)
Várhatóan 2024 I. felében:
- Öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli beruházásnak 3 fő célterülete van
- az öntözővíz felhasználásának hatékonyságát javító beruházások támogatása,
- a melioráció és a vízfelhasználás-hatékonyság javításának támogatása;
- a vízvisszatartás létesítményeinek támogatása a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás biztosításával
Változások
- Az ültetvénytelepítésnél nem látunk változást! Kell az öntözés, a vízjogi engedély, illetve a ’jó állapotú víztest’, de ha a nem a pályázati felhívásból valósul meg maga az öntözés, úgy elég csak a vízjogi engedélyt csatolni, és akkor nem kerül megvizsgálásra a víztest minősítést.
- A jövőben a vízelvezetés kizárólag a hirtelen lezúduló, a talajt kifejezetten károsító többlet csapadékvíz elvezetésére szolgáló víztározók lehetnek csak támogatottak!
- Fontos, hogy nem minősül öntözött területnek a korábban öntözött terület, azaz KAP ST rendeletből kikerült, hogy az öntözött terület nettó növekedésének meghatározása céljából öntözött területnek minősíthetők az olyan, aktuálisan nem öntözött területek is, amelyeken a közelmúltban öntözőberendezés működött.
- A közösségek korábban + 20 % támogatási intenzitást kaptak, amely a jövőben azonban + 15 %-ot fog jelenti
Az ültetvénytelepítésnél nincs változást – kell az öntözés, a vízjogi engedély, illetve a jó állapotú víztest – fotó: pixabay.com
Vízgazdálkodási közösségeket támogató pályázati felhívás (2024. tavasz)
- Cél az elismert fenntartható vízgazdálkodási közösségek működésének támogatása.
- Csak elismert közösségeknek.
- A közösségek az öntözéshez szükséges infrastruktúrát együtt hozzák létre és együtt üzemeltetik, illetve együtt teszik meg az első lépéseket a beruházások létrejöttének érdekében.
- Fontos, hogy beruházásra továbbra sem fordítható, csak tervezésre és üzemeltetésre, legyen szó meglévő, vagy új közösségről, akik a rendelkezésre álló vízkészlet hatékonyabb felhasználása.
2024. január 23., kedd 10:34:00 / Agroinform.hu / Horváth Attila
Változott a 2019. évi CXIII. törvény az öntözéses gazdálkodásról, januárban léptek hatályba a módosítások.
A változás részleteiről az agrarkozosseg.hu számolt be. Mint az a honlapon olvasható: eddig kizárólag az öntözési közösség döntésétől függött, hogy új tagok csatlakozhatnak-e a fenntartható vízgazdálkodási közösségekhez. 2024-től azonban a meglévő és vízjogi engedély alapján üzemelő harmadlagos műhöz az üzemeltető engedélyes hozzájárulásával és vízjogi engedély alapján bármely mezőgazdasági termelő csatlakozhat, ha a harmadlagos mű a megnövekedett igénynek a vízjogi engedély alapján műszakilag megfelel.
Amennyiben a csatlakozni kívánó mezőgazdasági termelő a csatlakozás valamennyi szükséges feltételét teljesítette, az üzemeltető engedélyes a csatlakozást csak akkor tagadhatja meg, ha a harmadlagos mű a megnövekedett igénynek a vízjogi engedély alapján műszakilag nem felel meg, vagy a megnövekedett vízigény nem áll rendelkezésre.
Az elismert öntözési közösségeknek az egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló 2023. évi XLIV. törvény hatálybalépését követő 90 napon belül az öntözési igazgatási szerv felhívására nyilatkozniuk kell arról, hogy kívánnak-e fenntartható vízgazdálkodási közösségként tovább működni.
A jövőben a tulajdoni lapról is látható lesz, hogy öntözési közösség területéről van-e szó. Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XCIV. törvény hatálybalépése előtt elismert fenntartható vízgazdálkodási közösségek esetében a miniszter – szükség esetén az érintett alrészletek megjelölésével – kezdeményezi a fenntartható vízgazdálkodási közösség területe jogi jelleg feljegyzését a közösség tagjai által öntözendő ingatlanok tulajdoni lapján.
Változás a fenntartható vízgazdálkodási közösségeknél
2024. január 18., csütörtök
Változott a 2019. évi CXIII. törvény az öntözéses gazdálkodásról, 2024 januárjában léptek hatályba a módosítások.
Hogyan módosul a jelentkezés a vízgazdálkodási közösségekhez?
Eddig kizárólag az öntözési közösség döntésétől függött,hogy új tagok csatlakozhatnak-e a fenntartható vízgazdálkodási közösségekhez.
2024-től a meglévő és vízjogi engedély alapján üzemelő harmadlagos műhöz az üzemeltető engedélyes hozzájárulásával és vízjogi engedély alapján bármely mezőgazdasági termelő csatlakozhat, ha a harmadlagos mű a megnövekedett igénynek a vízjogi engedély alapján műszakilag megfelel.
Ha a csatlakozni kívánó mezőgazdasági termelő a csatlakozás valamennyi feltételét teljesítette, az üzemeltető engedélyes a csatlakozást csak akkor tagadhatja meg, ha a harmadlagos mű a megnövekedett igénynek a vízjogi engedély alapján műszakilag nem felel meg vagy a megnövekedett vízigény nem áll rendelkezésre.
Az elismert öntözési közösségek az egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló 2023. évi XLIV. törvény hatálybalépését követő 90 napon belül az öntözési igazgatási szerv felhívására nyilatkoznak arról, hogy kívánnak-e fenntartható vízgazdálkodási közösségként tovább működni.
A jövőben a tulajdoni lapról is látható lesz, hogy öntözési közösség területéről van-e szó. Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XCIV. törvény hatálybalépése előtt elismert fenntartható vízgazdálkodási közösségek esetében a miniszter – szükség esetén az érintett alrészletek megjelölésével – a 180 napon belül kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a fenntartható vízgazdálkodási közösség területe jogi jelleg feljegyzését a közösség tagjai által öntözendő ingatlanok tulajdoni lapján.
2024. január 2., kedd 13:46:50 / MTI
Új csatornák és víztározók építéséről beszélgetett Áder János és Nagy István.
A termőföld, a víz, az ökológiai sokféleség megőrzéséről beszélgetett Kék bolygó című podcastjának legújabb, kedden közzétett adásában Áder János volt államfő Nagy István agrárminiszterrel.
A világ nagy részén rossz az öntözéstechnológia, az élelmiszerpazarlás pedig egyre jelentősebb – fotó: pixabay.com
A Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón készült felvételen a korábbi köztársasági elnök és a tárcavezető hangsúlyozta, hogy a termőföld sokrétű ökoszisztéma, az abban található gombák, baktériumok és más élőlények nélkül nincs megfelelő mennyiségű és jó minőségű élelmiszer.
Áder János úgy látja, hogy a felszíni vizeket az elszennyeződés, a felszín alattiakat a túlzott kitermelés fenyegeti. Kiemelte, a világ nagy részén rossz az öntözéstechnológia, az élelmiszerpazarlás egyre jelentősebb, minden évben Olaszország méretű erdő tűnik el a Földről és legalább ugyanennyi talaj megy tönkre.
Nagy István ezt megerősítve úgy fogalmazott: nem elég, hogy “az urbanizáció és az ipari fejlesztés következtében termőterületeket veszítünk, a meglévő termőterület minősége is romlik”. A miniszter ezzel indokolta a talajmonitoring-rendszer létrehozását, amely átfogó képet ad az ország minden részének termőképességéről.
Hangsúlyozta, hogy a talaj minden fajtáját az arra legalkalmasabb módon kell megművelni, és erre szükség esetén a gazdálkodókat is föl kell készíteni. Fontosnak tartja azt is, hogy a termőföldből ne vesszen el szerves anyag, abba mindent vissza kell juttatni. Magyarország 20 millió ember alapélelmiszer-ellátására képes, de ehhez a következő években a drasztikus éghajlatváltozás miatt minden termőterületen gondoskodni kell a talajtakarásról – mondta Nagy István.
A felszíni vizeket az elszennyeződés, a felszín alattiakat a túlzott kitermelés fenyegeti – fotó: pixabay.com
Áder János arról is beszélt, hogy a műtrágya jó felszívódása nélkül az abban található nitrogénnek csak kis részét hasznosítják a növények. A többiből vagy üvegházhatású gáz lesz, vagy elszivárogva a talajvizet szennyezi, ráadásul a nem megfelelő talajművelés a talaj vízháztartását is rontja, miközben egyébként is kevesebb a csapadék.
Magyarország számára ezért nem is a vízminőség a legfontosabb probléma – jelezte –, hiszen mindegyik folyó jobb állapotban távozik, mint ahogy érkezett. Nagyobb gondot jelent a víz megtartása és tárolása belföldön, ugyanis jelenleg nem csak a felesleges víz hagyja el az ország területét.
Nagy István megjegyezte, hogy a víz korábban áradás veszélyét jelentette, míg ma az aszály jelenti a legnagyobb gondot, ami az éghajlatváltozás mellett azzal is magyarázható, hogy a vízgyűjtő területeken kivágták az erdők nagy részét. Utalt arra, hogy tavaly a Dunának 40, a Tiszának 60 százalékkal volt kisebb a vízhozama. Jelezte egyúttal, hogy az aszály kezelése érdekében az ökológiai vízpótlással is foglalkozni kell, a belvízre pedig nem természeti csapásként, hanem erőforrásként kell tekinteni.
Nagy gondot jelent a víz megtartása és tárolása – fotó: pixabay.com
A következő években fontos lesz a talajvíz szintjének emelése és az öntözhető mezőgazdasági terület növelése a mostani alig 90 ezer hektárról 500 ezer hektárra – mondta a miniszter, rámutatva arra: az új csatornák és víztározók tervezése elkezdődött, öntözési művek építésére 75 milliárd forint támogatás jut.
Nagy István hangsúlyozta: ennél is fontosabb azonban, hogy a fenntarthatóság érdekében mindenki magában kezdje a változást, és ne másoknak akarjon feltételeket szabni, mint azt számos környezetvédő mozgalom teszi. A fogyasztási igényeket felül kell vizsgálni, a technológia fejlődésében rejlő lehetőségekkel ugyanakkor felelősséggel kell élni a fenntartható termelés érdekében – tette hozzá.