Kiszáradtak az ásott kutak, már most riadót fújtak az aszály miatt

Megviselte a tél és a csapadékhiány az őszi vetésű gabonát. A gazdálkodók félnek, hogy ez az év is olyan lesz, mint 2022, amikor alig termett valami a földeken, mindent tönkretett az aszály. A föld már most rettenetesen száraz. A növények szomjaznak.

Aszály lesz idén is – ettől tartanak a gazdálkodók. Locsolni kellene – de a Körösök és a Tisza vízszintje is alacsony. 

Már most akkora az aszály, hogy az ásott kutak is kiszáradtak

Az eperjesi Agro-Gárda Zrt. ősszel 500 hektáron vetett kalászost, őszi búzát, durumbúzát és vetőmag búzát.

– Szomjaznak a növényeink. Pedig a vetés után kielégítő volt a növények fejlődése, de a csapadékmentes tél és lassan azt is mondhatjuk, hogy csapadékmente tavaszelő rányomta a bélyegét a jó kezdetre. A fejlődés visszaesett, a bokrosodás megtorpant – tudtuk meg Ribárszki Istvántól, az Agro-Gárda Zrt. elnökétől. Elmondása szerint több mint 200 milliméter csapadék hiányzik a területükön lévő földből.

– A pusztaságban vannak még ásott kutak. Vannak olyan kutak, amelyek teljesen kiszáradtak. Ilyet a 36-37 éve tevékenységem alatt nem tapasztaltam! A 2025-ös gazdasági évnek úgy indulunk neki, hogy a talajnak nincs nedvesség-tartaléka. Ha nem kapunk jelentős mennyiségű esőt, akkor nagy baj lesz – vetítette előre Ribárszki István. A zrt.-nek vannak öntözhető területei.

– Amikor több mint 30 éve dolgozni kezdtem Eperjesen, akkor még nemhogy nem öntöztük a gabonát, hanem ilyentájt azzal bajlódtunk, hogy elvezessük a földről a belvizet. Tíz éve kezdtük a gabonaterület öntözését és akkor sokan felkapták a fejüket, hogy valami baj lehet a fejünkben. Ma meg szinte az terem meg, amit locsolunk – említette meg Ribárszki István. Az Agro-Gárdának 2020 óta nem volt egy jó éve. Akkor a belvíz pusztított a területükön, 2021 pedig a túlélés éve volt. 2022-ben a hatalmas aszály tarolt le mindent. 2023-ban az input anyagok áremelése és az értékesítési ár okozott problémát, tavaly pedig ugyancsak az aszály vitte el a hasznot.

Megviselte a tél az őszi vetésű gabonát

A szentesi Árpád-Agrár Zrt. növénytermesztési és állattenyésztési igazgatója sem tartja biztatónak a jelenlegi helyzetet. Az Árpád-Agrár Zrt. 300 hektáron őszi káposztarepcét, őszi búzát rozsot, 2000 hektáron vetett.

– Nem volt csapadék, jelenleg nálunk 70-90 milliméter csapadék hiányzik a föld felső, egyméteres részéből. Februárban néhány napig 10 Celsius fok volt éjszakánként és a növényeken nem volt hótakaró, ez is megviselte a gabonát. Tetőzi a bajt, hogy a Körösök és a Tisza vízállása is olyan mélyponton van, hogy kérdéses, hogy tavasszal és nyáron tudunk-e majd öntözni – vetítette előre Kovács György.

Műtrágya helyett lombtrágya

Rostás Péter Székkutason gazdálkodik, az őszi vetése területe 40 hektár. 

– Siralmas a búza. Ilyen gyenge tavaszunk még nem volt. Sárga, kékes, lilás, minden színük van a gabonáknak az elmúlt napok nagy, száraz hidegeitől. Ha lett volna egy kis hó, meg sem érzik. Nagy bajban leszünk, ha továbbra sem érkezik csapadék. Mi idén nem fogunk műtrágyát használni, mert a nitrogén is csak akkor hasznosul, ha a víz bemossa a talajba. Helyette lombtrágyát használunk, ami olcsóbb is, ebben az időben jobb is. 

Tbc-re is gyógyír a csodató vize, már rendezik a terepet a gyógyulni vágyóknak – galériával, videóval

Járt mostanában Kakasszéken? Ha arra veti az útja, úgy láthatja a tó egy részét, mint talán még soha! A nádat levágták, a tó medrét kotorják. Kovács Gábor, a Bankár Holding Zrt. elnök-vezérigazgatója, Kakasszék mecénása szeretné, ha a Székkutashoz tartozó településrész ismét felkerülne a turisztikai térképre, úgy, ahogyan 100 évvel ezelőtt is rajta volt. Akkor ugyanis együtt emlegették Hévízzel és Harkánnyal.

Kakasszék a csodató miatt vált hajdan híressé. A múlt század elején egy Júlia nevű kislány tbc-s sipolyait gyógyította meg a víz, amelyről bebizonyosodott, hogy összetételében is hasonló az Orosházán lévő Gyopárosi tóhoz. Erre alapozva, Hódmezővásárhely korabeli vezetése, létrehozta előbb a gyógyfürdőt, majd 1932-ben a szanatóriumot, ahol eleinte csontgümő-kóros betegeket gyógyítottak, majd miután kiderült, hogy a víz kiválóan alkalmas mozgásszervi rehabilitációra is, és a tbc-s betegek száma is örvendetesen lecsökkent, a mozgásszervi rehabilitáció vált a szanatórium fő profiljává. 

120 millió forintba kerül a tó mélyítése

A gyógyintézet páratlan környezetben található, Kakasszék maga a nyugalom szigete. A szanatórium előtti tórész, az úgynevezett 1-es tó, Kovács Gábor tulajdona.

– Évekig vártam, hátha lesz egy olyan pályázat, amelyen a tó kitakarításához forrást remélhetek, de nem lett. Úgy döntöttem, hogy a tulajdonomban lévő részt saját forrásból tetetem rendbe – mondta lapunk megkeresésére Kovács Gábor bankár, a Bankár Holding Zrt. elnök-vezérigazgatója, műgyűjtő, filantróp. Ő nyitotta meg Magyarország első magánkórházát, a Telki Kórházat is.

Kakasszék a szívügye, ott nőtt fel

Kovács Gábornak szívügye Kakasszék, ugyanis ott nőtt fel. Már sikeres üzletember volt, amikor visszavásárolta a családi házukat, amit felújíttatott, majd több olyan helyi házat is megvett, amelyek lakatlanok voltak, vagy már majdnem össze is dőltek. Egy részüket elbontatta, a többiben szálláshelyeket alakíttatott ki, illetve egy közösségi házat. A tó hajdani strand felőli része is a tulajdona. Kovács Gábor szeretné visszahelyezni a térképre Kakasszéket. Hajdan ugyanis együtt emlegették Hévízzel és Harkánnyal.

Az úgynevezett 1-es tó rehabilitációjára 120 millió forintot fordít a bankár a saját tőkéjéből. A munka három ütemben zajlik, az első, a szanatórium előtti rész, már elkészült. A nádtorzsa és a tómeder mélyítésekor kitermelt föld kisebb „hegyet” képez a part strand felőli szakaszán, amit hamarosan elszállítanak. 

Mélyítik a kakasszéki csoda tavat

Fotók: Kovács Erika

Hajdan nem volt benne nád, sokan jártak oda fürödni

– Ha előveszünk néhány fotót a ’30-as, 40-es évekből, akkor azt látjuk, hogy a tóban nem volt nád. Az emberek szívesen fürödtek benne és sokan meggyógyultak. Ezt szeretném helyreállítani. Információim szerint hajdan két buzgárforrás táplálta gyógyvízzel a tavat. Hogy ezekkel most mi a helyzet, csak a kitakarítás után látjuk. Reményeim szerint a második és a harmadik ütemmel szeptemberre végzünk. A tó tavaly kiszáradt, most, szerencsére, van benne némi víz. Miután a kotrással végzünk, látjuk majd milyen állapotok lesznek és ezután lehet a vízutánpótlásról gondolkodni – mondta Kovács Gábor, akinek a jövőbeni tervei között szerepel a kakasszéki strand felújítása is.

https://www.delmagyar.hu/helyi-kozelet/2025/03/kakasszek-to-kotras

2025. február 13., csütörtök 8:06:00 / MTI

A jövő egyik legfontosabb feladata a komplex vízügyi rendszerek kiépítése lesz.

A vízkészletek védelmére, a felelős vízkészlet-gazdálkodásra helyezi a hangsúlyt a vízügy “Vizet a tájba” elnevezésű programja, amellyel a korábbi időszak szemléletét nem megtagadni, hanem meghaladni szeretnék – jelentette ki az Energiaügyi Minisztérium (EM) vízgazdálkodásért felelős államtitkára szerdán sajtótájékoztatón, Szolnokon.

V. Németh Zsolt kiemelte: a magyar vízügyi szakma a szemlélet- és korszakváltás időszakát éli. Emlékeztetett: az elmúlt 20 évben példátlan összegű, 450 milliárd forintos fejlesztés erősítette meg az ország – Európában is egyedülálló – árvízvédelmi rendszereit.

Rámutatott: a vízügy mindig is szolgált és szolgáltatott, így nincs önmagában értelmezhető vízgazdálkodási érdeke, hanem a társadalom és a gazdaság szereplőinek érdekeit kell a legmegfelelőbben összehangolnia.

A vízkészletek védelmére, a felelős vízkészlet-gazdálkodásra helyezi a hangsúlyt a vízügy – fotó: pixabay.com

Ezért jött létre az Energiaügyi Minisztérium vezetésével a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság is, mely a korszak- és szemléletváltást segíti az érintett szereplők bevonásával és együttműködésével – tette hozzá.

A jelen legfontosabb döntései a vízvisszatartásra vonatkoznak, melyek jogi, műszaki és finanszírozási szempontjait napi szinten kell vizsgálni és azokra megoldást találni

– mondta az államtitkár.

Jelezte: a Vizet a tájba program nem újkeletű logikára épül, hiszen a vízügy eddigi fejlesztései között is bőven akadnak többfunkciós, a vízvisszatartást is segítő elemek. Ugyanakkor a 2022. és 2024. évi aszály rávilágított, hogy erre a jövőben minden lehetőséget ki kell használni Magyarországon.

Ismertette, hogy jelenleg országszerte 764 csatornaszakaszon mintegy 56 millió köbméter víz található, ezen kívül tározókban, holtágakban és erre alkalmas halastavakban további 125 helyszínen 89 millió köbméter víz áll rendelkezésre, melyet a Tisza-tó 127 millió köbméteres vízkészlete egészít ki.

Megjegyezte, hogy ez az összesen 272 millió köbméter nagyjából hétszerese a Velencei-tó átlagos vízmennyiségének.

Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVÍZIG) igazgatója a tájékoztatón arról beszélt:

a szervezet a csapadékhiányos időjárás miatt már jelenleg is vízvisszatartási üzemrendben dolgozik, míg a Nagykunsági főcsatorna téliről nyári vízszintre történő feltöltése – ami közel 6 millió köbméter többletet jelent majd és a Körös-völgyi vízátadást is lehetővé teszi – éppen most kezdődött.

Az elmúlt egy hónapban hozzávetőleg egymillió köbméterrel tudták növelni a visszatartott víz mennyiségét, mely így 156 millió köbmétert tehet ki, ez azonban a szárazabb időjárás miatt 5–6 millió köbméterrel még mindig kevesebb, mint tavaly ilyenkor – jegyezte meg.

Közlése szerint az igazgatóság által üzemeltetett csatornák egyharmada – mintegy 400 szakasz – már vízjogi engedélyében is nevesíti a vízvisszatartási rendeltetést.

Rámutatott: a jövő egyik legfontosabb feladatának tartja olyan komplex vízügyi rendszerek kiépítését, mely az árvízi és vízhiányos időszakokban szükséges beavatkozásokra egyaránt alkalmas.