Milyen módszerekkel lehet egy területre, sőt akár tájegységre vizet visszaengedni? Hogyan zajlott ez a Szigetközben természetközeli módszerekkel, és ez vajon megvalósítható lenne az Alföldön is? Mi a legnagyobb gátja annak, hogy több legyen az öntözhető terület Magyarországon, és mit szól ahhoz egy alföldi gazda, ha több tábláját is ellepné a víz? Van-e hasonlóság egy szigetközi és egy dél-alföldi gazdaság között az aszályveszély és az öntözés kapcsán? És mi a helyzet azokon a táblákon, ahol nincsen lehetőség víz kijuttatására? Működik-e a no-till és a csökkentett talajművelés ezeken a területeken? El kell vezetni a belvizet?

A HEKTÁR új podcastsorozatában, az öntözéssel és vízgazdálkodással foglalkozó Morotva műsor első adásában Gribek Dániel három vendégével beszélget.

– Földesi László, a Vásárhelyi Róna Kft. ügyvezetője, akik 4000 hektáron gazdálkodnak komoly tejelő állománynak előállítva a takarmányt. Hódmezővásárhelyen idén is voltak nagyon aszályos időszakok, május végéig például tavaszi szárazság is volt, így az öntözés fontos kérdés, ahogy a területeik vízellátása is.
– Kertész József, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, vagyis az EDUVIZIG Gróf Széchényi Ferenc-díjas, Pro Aqua díjas, ezüst érdemkeresztes nyugdíjas szakértő, akinek nevéhez többek között a Szigetközben a vizes élőhelyek rehabilitációja is kötődik, néhány napja pedig még a Lajtán végzett árvízi védekezést.
– Lajos Mihály, szigetközi őstermelő, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetője, aki a HEKTÁR visszatérő vendége. Bár észak-nyugat-dunántúlon gazdálkodik, a területei aszályra hajlamosak a talajtani viszonyaik miatt. Több táblája öntözhető, de no-till, min-till technológiával is foglakozik, bárt ezt a hallgatók többsége tudja, hiszen Misi a HEKTÁR Nagyágyúk állandó szereplője.

A műsorban szó esik az öntözési közösségekről, a Csongrádi-vízlépcsőről, a hódmezővásárhelyi és halászi öntözési megoldásokról, a másodvetés kérdéséről és talajművelésről is. De felvetődik egy komoly probléma is, ami szerint összetűz alatt a magyar mezőgazdaság.

Elárasztani? Öntözni? Összefogni? Vizet megtartani?
Vízgazdálkodás és öntözés a Szigetköztől a Homokhátságig

2024. október 11., péntek 8:04:48 / Agroinform.hu

Nem árvíz idején, hanem egész évben kell tárolni a csapadékvizet – helyi szinten is.

A felmelegedés és az emberi tevékenység egyaránt felelős az Alföld fokozatos kiszáradásáért. Noha a közelmúltban átvonuló árhullám kapcsán számos felvetés a folyókon érkező víztöbblet részleges tározását hiányolta a probléma orvoslása érdekében, hosszú távú, tartós megoldás elsősorban a helyben lehulló csapadékvíz átgondolt, hosszú távú visszatartásától remélhető – hangsúlyozta Dr. Jakab Gusztáv, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének egyetemi adjunktusa az Agroinform.hu-nak nyilatkozva.

A súlyosbodó aszályjelenségek az elmúlt években már nem csupán a Duna-Tisza közi Homokhátságban, hanem a Tiszántúl és a Nyírség egyre nagyobb területein is komoly gondot okoznak, egyre növekvő területen téve bizonytalanná a megtérülő gazdálkodás feltételeit. Kézenfekvő megoldás lenne a vizek visszatartása az adott területeken, ám a termőterületek ilyen célú beáldozását mindeddig komoly érdekellentétek akadályozták.

„Miközben a szakma egy része nagy (egyébként hosszú távon szintén szükséges) beruházásokban, jelentős víztározók építésében gondolkodik, nem szabad alábecsülni a helyi szinten, az adott tájegységen belül megvalósítható, olcsóbb, egyszerűbb és természetesebb megoldások jelentőségét sem” – mutat rá Dr. Jakab Gusztáv.

“Nem szabad alábecsülni a helyi szinten, az adott tájegységen belül megvalósítható, olcsóbb, egyszerűbb és természetesebb megoldások jelentőségét.” – fotó: Dr. Jakab Gusztáv

A szakember szerint a legnagyobb probléma a belvíz maradéktalan leengedése a folyóvizekbe.

Ezt a helyben képződő vízkészletet legalább részben olyan, az adott tájegységben meglévő területekre kell átvezetni, ahol az kevesebb gazdasági kárt okoz – ilyenek például az amúgy is rendszeresen elöltött részek (egykori mocsarak, ősfolyómedrek), illetve a kedvezőtlenebb adottságú földek (egyes becslések szerint a jelenlegi szántók mintegy 15-20 százaléka is ilyennek tekinthető). Ehhez új csatornákat kell létrehozni, amelyek nem csak az összegyűjtött víz átvezetését, hanem a helyben tározást is szolgálják. Emellett – ahol erre lehetőség van – fel kell éleszteni a folyók régi, természetes mederhálózatát is. Azokon a területeken pedig, ahol mostanra jelentősen lesüllyedt a talajvíz szintje, biztosítani kell a folyókból történő vízpótlást és a talajvízkészletek gyarapodását.

Nagy lehetőség a Natura2000 területek bevonása

A Natura 2000 ökológiai hálózat az ország területének 21,4%-át fedi le. E területeken jelenleg csupán elvétve folytatnak vízvisszatartást: a Natura 2000 gyepterületeken a mai napig folyik el az értékes víz. Már az is jelentős kedvező változást hozna, ha az itteni vizek visszafogását megoldanák, vagy akár a másutt keletkezett belvizeket sikerülne ide átvezetni. Komoly előnyt jelent, hogy e területeken a gazdálkodás jelentette ellenérdekek is jóval kevésbé akadályoznák e projektek megvalósulását.

“Létezhet összefüggés az Alföld lecsapolása és a száraz időszakok előfordulási gyakorisága között.” – fotó: Dr. Jakab Gusztáv

Az elmúlt évek klímakutatási eredményei azt is megmutatták, hogy a jelenleg zajló intenzív felmelegedési folyamatban igenis létezhet összefüggés az Alföld lecsapolása és a száraz időszakok előfordulási gyakorisága között.

A felszíni vízhiány nehezíti, bizonyos körülmények között meg is akadályozza az esőképződést.

Emellett a legszárazabb területeken van a legmelegebb, hiszen ott a napsugárzás energiája teljes egészében a felszín felmelegítésére fordítódik, nem pedig a talajnedvesség párolgására, illetve a növények párologtatására. Ezt a kedvezőtlen folyamatot is gyengítheti a jól megtervezett vízvisszatartás.

„A változó körülmények hatására immár egyre több gazdálkodó tesz lépéseket a csapadékvizek helyben történő megtartására. A sajátos, helyi viszonyoknak megfelelő megoldások megtalálása és megvalósítása sokat segíthet az alkalmazkodásban, különösen akkor, ha jól kiválasztott agrotechnológia (megfelelő növényfajok kiválasztása, talajtakarási, szántási módok alkalmazása, stb.) is kapcsolódik hozzá” – foglalja össze Dr. Jakab Gusztáv.

2024. október 11., péntek 20:04:00 / Agrárközgazdasági Intézet

Az okos és okszerű vízgazdálkodás, valamint a vízvisszatartás fontosságáról tartottak műhelykonferenciát.

A Vízvisszatartási hajlandóság felmérése mélyfekvésű területeken műhelykonferenciát tartott az Agrárközgazdasági Intézet 2024. október 8-án, amelyen többek között részt vett dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár, dr. Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatója, Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója.

A program dr. Goda Pál és dr. Feldman Zsolt köszöntőjével kezdődött. Az okos és okszerű vízgazdálkodás és a vízvisszatartás fontosságáról, az aszály okozta károkról, a magyar termelési gyakorlatokról beszéltek.

A klímaváltozás hatása és a szélsőséges hidrometeorológiai helyzet már nem a jövő problémája, hanem a jelen kihívása – fotó: AKI

Dr. Bozán Csaba, a Környezettudományi Intézet Öntözési és Vízgazdálkodás Kutatóközpont központvezetője – a Mélyfekvésű, vízvisszatartásra potenciálisan alkalmas területek lehatárolása a felméréshez címmel tartott előadást. Beszélt a mélyfekvésű területek általános jellemzőiről, pozitív ökológiai és gazdasági hatásairól, a lehatárolás módszertanáról és bemutatta az eredménytérképeket.

Tornay Enikő, az Agrárközgazdasági Intézet Klíma- és Környezetkutatási Osztály osztályvezető-helyettese, vezető szakértő –  A gazdálkodói vízvisszatartási hajlandóság és tudás felmérésének eredményeiről számolt be előadásában. Elmondta, hogy a klímaváltozás hatása és a szélsőséges hidrometeorológiai helyzet már nem a jövő problémája, hanem a jelen kihívása.

Varga György, az Országos Vízügyi Főigazgatóság Belvízvédelmi és Öntözési Főosztály vízrendezési referense a Mintaterületek kiválasztási kritériumait mutatta be részletesen. Megvizsgálták azon problémaköröket, amelyekre javaslatokat kellett tenniük (mintaterületek, természetes vízvisszatartási megoldások, művelési ág vizsgálatok stb.).

Hollósi Aranka, az Agrárminisztérium Fejlesztéspolitikai Főosztályának szakértője a Szakpolitikai támogatás és fejlesztési lehetőségek címmel tájékoztatta a jelenlévőket a megoldás alternatíváiról.

További hasznos információkért tekintsék meg a műhelykonferenciáról készült videót!

https://youtu.be/gMa7WGxvEAs

Agrárközgazdasági Intézet

• Cím: H-1093 Budapest, Zsil u. 3-5.
• Weboldal: aki.gov.hu
• Email: aki@aki.gov.hu
• Telefon: +36 1 217 1011