Főmenü

Társulatunkról

Üdvözöljük weboldalunkon!

A felhívás célja a mezőgazdasági termelők mezőgazdasági üzemeinek gazdasági teljesítményének növelése, a szerkezet-átalakítás és a modernizáció ösztönzése, illetve a mezőgazdasági vízfelhasználás hatékonyságának fokozása öntözési beruházások megvalósításával. A felhívás ITT érhető el. Következő benyújtási határidő: június 3. Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: egyéni és kollektív projekt esetén is maximum 3 milliárd Ft.

öntözés

Még elérhető a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése felhívás – Fotó: Agroinform

Az öntözési közösségek együttműködésének támogatása

A felhívás célja önkéntes együttműködések, öntözési közösségek létrejöttének ösztönzése, illetve működésük támogatása annak érdekében, hogy tevékenységükkel az öntözéses gazdálkodást hatékonyan megszervezzék. A rendelkezésre álló vízkészlet hatékonyabb felhasználását, gazdaságosabb megtérülését eredményezheti, ha azt az öntözni kívánó gazdák közösen, együttműködve használják fel, továbbá az öntözéshez szükséges infrastruktúrát együtt hozzák létre és együtt üzemeltetik, illetve együtt teszik meg az első lépéseket a beruházások létrejöttének érdekében. A felhívás ITT érhető el. Benyújtási határidő: 2022. május 26. (végső határidő: 2022. december 30.)

A Homokhátság vízügyi rehabilitációja volt a téma Áder János köztársasági elnök Kék Bolygó című podcastjének legutóbbi adásában. Kiderült, 8 év alatt 200 milliárd forintot fordít az állam a probléma kezelésére. A beruházások által még élhetőbbek és vonzóbbak lesznek a települések.

Zákányszék mellett épült meg az a vízátemelő rendszer, ami a Tisza vizét szállítja el a Homokhátságra. Archiv Fotó: Kuklis István

Számos társadalmi, gazdasági és környezeti haszonnal jár majd a Homokhátság 2030-ig történő vízügyi rehabilitációja – erről Áder János köztársasági elnök beszélt a Kék Bolygó című podcastjének legutóbbi adásában, amelyben Láng Istvánnal, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) igazgatójával egyeztettek a Homokhátságról. 

A beszélgetés során kiderült, a következő 8 évben mintegy 200 milliárd forint érkezik a Homokhátság vízügyi rendszerének helyreállítására. Az államfő kiemelte, ebből a jelentős összegből megvalósuló beruházások által növekedhet a terület népességmegtartó ké­­pessége, élhetőbbé válik több település a különböző ta­­vak létrejöttével, valamint a természet újra birtokba veheti az újonnan kialakuló lápokat, szikes tavakat. Emellett a terület vízminősége is javul majd, továbbá emelkedik a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége – tette hozzá. 

Láng István elmondta, a Ho­­mokhátság vízgazdálkodását a Dunából és a Tiszából, valamint a szennyvizek tisztításából és a belvizes területekről kinyert vizekből kívánják meg­­oldani, ügyelve a terület vízmegtartó képességének javítására és a takarékosság elő­­térbe helyezésére. Az igazgató beszélt arról is, hogy a Homokhátság talajvízszintjének süllyedése az 1960-as évek óta tart, tudósok szerint ennek 60-80 százaléka a klímaváltozás hatásaira vezethető vissza, míg 15-20 százalék a homok megkötésére ültetett erdőknek, további 20 százalék pedig az emberi vízkivételnek tudható be. 

Áder János emlékeztetett arra, hogy az ENSZ félsivatagos területté nyilvánította a Homokhátságot, ami egyértelműen a klímaváltozásra vezethető vissza. Az államfő bízik abban, hogy a kormány vízügyi beavatkozásának köszönhetően már 4-5 év alatt látványos eredményekkel szembesülhetnek a térségben élők. 

2022. március 28., hétfő 14:01:27 / MTI


OVF: vízhiány miatt egyre több területen kell készültséget elrendelni.

Tizenkét vízügyi igazgatóságból már nyolc területén kellett első- illetve másodfokú készültséget elrendelni a tartósan vízhiányos időszak miatt – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) hétfőn az MTI-vel.

vízhiány miatt egyre több területen kell készültséget elrendelni

Vízhiány miatt egyre több területen kell készültséget elrendelni – Fotó: Pxfuel

“Erre azért volt szükség, mert a vízügy aszálymonitoring hálózatának adatai alapján az ország csaknem egész területén tapasztalható enyhe vagy közepes mértékű vízhiány, és a következő napokban érkező csapadék sem hozhat számottevő javulást” – tudatta a főigazgatóság.

Hozzátették, eddig mobilszivattyús vízpótlásra, valamint a szabad áramlást gátló akadályok eltávolítására volt szükség, de az öntözési szezonra vízvisszatartó és vízpótló intézkedésekkel is készülnek a szakemberek.

Közölték azt is, tavaly májustól most hétfőig mintegy 2,5 havi csapadékhiány alakult ki az országban, csak a március 93 százalékkal volt szárazabb a sokévi átlagnál.

2022. március 25., péntek 9:04:31 / Agrárminisztérium ▪ Sajtóközlemény


A gazdálkodók az idei évben a parlagként bejelentett területeket megművelhetik, azon legeltethetnek, vagy kaszálhatnak.

Az orosz-ukrán háború okán előálló európai élelmiszer- és takarmánypiaci krízis minél gyorsabb leküzdése érdekében minden lehetséges eszközt meg kell ragadni, így növelni kell a mezőgazdaság teljesítőképességét is. Ezért a gazdálkodók a rendkívüli támogatás mellett lehetőséget kapnak arra, hogy az idei évben a parlagként bejelentett területeket megműveljék, azon legeltessenek, vagy kaszáljanak.

vetés

Az intézkedés az élelmezésbiztonság és a takarmányellátás biztosítása érdekében született — fotó: pixabay.com

Az intézkedés helyes végrehajtása a gazdálkodóktól fokozott figyelmet követel

Az Európai Bizottság a tagállamok, köztük Magyarország sürgetésére 2022. március 23-án kiadta azt a határozatát, amely az élelmezésbiztonság és a takarmányellátás biztosítása érdekében a zöldítési követelmények bizonyos előírásai alól felmentést ad a 2022-es közvetlen támogatások igénylésekor.

Magyarország úgy döntött, hogy a gazdálkodók maximális segítése érdekében a lehetséges könnyítésekkel teljes mértékben élni fog. Mindezt annak ellenére tartjuk helyes lépésnek, hogy az Európai Bizottság által megalkotott konstrukció bonyolultsága miatt az intézkedés helyes végrehajtása a gazdálkodóktól fokozott figyelmet követel, míg a kifizető ügynökség számára többletfeladattal jár.

Az adott mezőgazdasági táblát az egységes kérelemben EFA és diverzifikációs parlagként kell jelölni

A kizárólag 2022-ben érvényes intézkedés lényege, hogy a gazdálkodók az eddigi szabályozástól eltérően dönthetnek úgy, hogy az egységes kérelemben bejelentett területeken termesztett bármely szántóföldi növényt a zöldítés szempontjából parlag ökológiai fókuszterületként (EFA) és/vagy a diverzifikációban parlagként számítsák be.

Vagyis az eddigi szabályozástól eltérően, egy szántóföldi területet akkor is el lehet számolni a zöldítésben parlagként – akár a terménydiverzifikációban külön kultúraként, akár EFA-területként -, ha kaszálják, legeltetik, vagy bármilyen, szántóföldi haszonnövényt, például szóját, kukoricát vagy napraforgót termesztenek rajta. Ennek az a feltétele, hogy az adott mezőgazdasági táblát az egységes kérelemben EFA és diverzifikációs parlagként jelölje a kérelmező. Ez egy, az EFA parlag helyett újonnan bevezetésre kerülő jelölési lehetőség.

Az idei évben tehát nem csupán a hagyományos „PIH01″ hasznosítási kód alatt igényelt tábláknál lesz lehetőség a parlag táblaszintű EFA bejelentésére, hanem az EFA és diverzifikációs parlagként jelölt szántóföldi kultúrák esetén is. A benyújtó felületen a táblaszintű EFA bejelentésekor a parcella tényleges hasznosítás kódját kell megadni (pl. KAL01) és ezzel egyidejűleg a területet EFA és diverzifikációs parlagként is meg kell jelölni.

Akár növényvédő szert és csávázott vetőmagot is lehet használni

További jelentős könnyítés, hogy az EFA és diverzifikációs parlagterületen folytatott termelés során akár növényvédő szert, beleértve csávázott vetőmagot is lehet használni.

Fel kívánjuk hívni a figyelmet arra is, hogy a „PIH01″ „hagyományos” parlag továbbra is elszámolható EFA-ként, de csak akkor, ha erre is aktiválják az EFA és diverzifikációs parlag jelölést. A terménydiverzifikáció, mint zöldítési feltétel szempontjából mind a PIH01 hasznosítási kód alatt megjelölt parlag, mind pedig a táblaszintű EFA és diverzifikációs parlagként megjelölt terület önálló növénykultúrának minősül.

A fentiek értelmében a terménydiverzifikáció szempontjából különálló növénykultúrának tekintjük a parlagként bejelentett területet akkor is, ha azt kaszálják vagy legeltetik, vagy valamilyen haszonnövényt termesztenek rajta. Ez praktikusan azt is jelentheti, hogy a gazdálkodó a kérelmében – a valós hasznosítás bejelentése mellett – egy olyan területet is megjelölhet EFA és terménydiverzifikációs parlagnak, amelyen például kukoricát termel, és az a diverzifikáció szempontjából különálló növénykultúrának tekintendő akkor is, ha már emellett van egy másik területe, amin szintén kukoricát termel.

kukorica

Egy szántóföldi területet akkor is el lehet számolni a zöldítésben parlagként, ha kaszálják, legeltetik, vagy bármilyen, szántóföldi haszonnövényt termesztenek rajta — fotó: pixabay.com

Az egységes kérelem beadása előtt a gazdáknak érdemes tájékozódniuk a szükséges lépésekről

A zöldítésre vonatkozó nemzeti végrehajtási jogszabályt (10/2015. (III. 13.) FM rendelet) az Agrárminisztérium a lehető leghamarabb módosítja annak érdekében, hogy az idei egységes kérelmek benyújtásához, feldolgozásához és ellenőrzéséhez tiszta, átlátható legyen a jogi környezet.

A szaktárca arra is felhívja a figyelmet, hogy a derogációból fakadó előnyöket a gazdálkodók akkor fogják tudni maximálisan kihasználni, ha az egységes kérelem beadása előtt tájékozódnak a szükséges lépésekről. Ennek elősegítése érdekében a Magyar Államkincstár a honlapján részletes tájékoztatást fog nyújtani a gazdálkodóknak, továbbá az Agrárminisztérium ügyfélszolgálata is segítséget nyújt a felmerült kérdések megválaszolásához. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászai és a szaktanácsadói hálózat az eddigi gyakorlatnak megfelelően szintén a gazdálkodók rendelkezésére áll.