Főmenü

Társulatunkról

Hírek

2023. május 9., kedd 11:27:43 / NAK/MAGOSZ▪Sajtóközlemény


Az állam teljeskörűen átvállalja a termelőktől a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megfizetését.

A klímaszélsőségek, a szomszédunkban dúló háború okozta nehéz gazdasági helyzet, illetve az energia- és az inputanyagárak soha nem látott emelkedése jelentős kihívások elé állítja az agráriumot.  A 2022. évi történelmi vízhiány az elmúlt 100 év legnagyobb, mintegy 1000 milliárd forintos aszálykárát okozta.

Az energiaárak drasztikus növekedésével idén oly mértékben nőttek volna a vízszolgáltatási díjak, hogy szinte ellehetetlenült volna a jelenleg öntözött 100 ezer hektár vízbiztosítása is.  Ezért a kormány úgy döntött, hogy az idei évben az állam teljeskörűen átvállalja a termelőktől a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megfizetését.

öntözés

A döntés nélkül ellehetetlenült volna a jelenleg öntözött 100 ezer hektár vízbiztosítása – fotó: pixabay.com

Fontos az öntözött területek vízpótlásának biztosítása

A mezőgazdasági vízdíjakat egy adott rendszer fenntartási költsége határozza meg, ez pedig jelentős mértékben függ attól, hogy gravitációs vagy szivattyús, átemelős rendszerek üzemelnek-e. Utóbbiak jelentős energiaigénye miatt nagyon eltérőek a termelők által fizetett vízdíjak.

Erre tekintettel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) hosszú ideje lobbizik azért, hogy a vízhez, mint termelési inputhoz a termelők méltányos és kiszámítható áron jussanak hozzá.

Ezzel is segíteni kívánják az öntözött területek vízpótlásának biztosítását és az öntözésfejlesztést úgy, hogy hazánk megfeleljen az uniós irányelveknek.

A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj két részből tevődik össze: egyrészt a víz rendelkezésére állását biztosító állandó díjból (pl. a rendszerhez kapcsolódó fenntartási munkálatok, üzemanyag-, bér- és anyagköltségek, jogszabályban előírt kötelezettségek, vizsgálatok költségei), másrészt a változó díjból (például a szivattyú üzemeltetési költsége).

öntözés

A mezőgazdasági vízdíjakat egy adott rendszer fenntartási költsége határozza meg – fotó: pixabay.com

A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj fokozatosan került visszavezetésre

A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megfizetését 2014-ben az állam egyszer már teljeskörűen átvállalta, azonban az Európai Bizottság 2016-os döntése értelmében vissza kellett vezetni. Ugyanis a Bizottság kötelezi a tagállamokat a költségmegtérülés elvének érvényesítésére, valamint a hatékony víz-árpolitika fenntartására, ezekhez köti az uniós támogatások kifizetését.

A NAK és a MAGOSZ javaslatára azonban sikerült elérni azt, hogy fokozatosan kerüljön visszavezetésre a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj, valamint hogy ne a teljes, hanem a részleges megtérülés elvét alkalmazza hazánk.

Ennek értelmében 2021-től a mezőgazdasági vízhasználók, a termelők a változó díj 100 %-át, az állandó díjnak viszont csak az 50 %-át fizetik meg, utóbbi másik felét az állam hosszú távon is átvállalta.

csatorna

A díjmentesség kizárólag azon termelőket érinti, akik a mezőgazdasági művelés alatt álló területeiket felszíni vízből öntözik vízjogi üzemeltetési engedély, bejelentés, vagy rendkívüli öntözési célú vízhasználat keretében – fotó: pixabay.com

Az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül díjmentesen biztosítják az öntözővizet

Az idei év elején a vízügyi ágazat – jogszabályi kötelezettségeinek eleget téve – elkészítette a 2023. évre vonatkozó mezőgazdasági vízszolgáltatás költség- és díjkalkulációját. A magas energiaárak miatt a mezőgazdasági vízszolgáltatás költségét több mint 10 milliárd forintra becsülték.

A kalkuláció alapján az állami támogatásban jelentős hiány keletkezett, továbbá a termelők által fizetendő vízszolgáltatási díjak is drasztikusan megemelkedtek, néhol a tízszeresére nőttek.

Tekintettel a tavalyi, hazánkat és Európa nagy részét sújtó történelmi aszályra, a szomszédunkban dúló háború okozta nehéz gazdasági helyzetre, illetve az energia- és az inputanyagárak soha nem látott emelkedésére, a kormány úgy döntött, hogy a klímaváltozás elleni küzdelmet támogatva az idei évben – a termelők versenyképességének megőrzése céljából – az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül díjmentesen biztosítja az öntözővizet.

Fontos megjegyezni, hogy a díjmentesség kizárólag azon termelőket érinti, akik a mezőgazdasági művelés alatt álló területeiket felszíni vízből öntözik vízjogi üzemeltetési engedély, bejelentés, vagy rendkívüli öntözési célú vízhasználat keretében.

2023. május 3., szerda 6:32:33 / Agroinform.hu / Sarok Edit


Összefoglaló a fúrt kutak és kerti kutak engedélyezéséről, az öntözést érintő pályázati lehetőségekről.

Március elsejével megkezdődött az öntözési idény.

Az előző mezőgazdasági szezonról még sokáig a pusztító aszály fog eszébe jutni a gazdálkodóknak, és sajnos a szakértők egybehangzó véleménye alapján úgy tűnik, hogy ilyen időszakokra egyre többször számíthatunk. Felmerül az aggasztó kérdés, hogy mit lehet tenni, hogyan vészelheti át a vízhiányt a mezőgazdaság. A megoldás több oldalról érkezik, a nemesítők dolgoznak a szárazságtűrőbb növényfajták kifejlesztésén, illetve egyre többször szóba kerülnek eddig kevésbé preferált növényfajok is, mint például a cirok.

Az aszály kezelésének legfőbb pillére azonban a vízvisszatartás megoldása és az öntözési lehetőség kialakítása, ahol erre van mód. A vízvisszatartás, a lefolyás-szabályozás és a különböző vízigények kielégítése érdekében számos beruházás valósul meg, új létesítmények épülnek, vagy a meglévőket fejlesztik, az Alföldön például egy 6 milliárd forint értékű projekt zárult le nemrégen.

Az öntözésfejlesztésnek is bőven van még tere hazánkban, 2021-ben országosan a 174 200 hektárnyi vízjogilag engedélyezett öntözhető terület körülbelül felén, 85 ezer hektáron öntöztek csak. A kormány azt tűzte ki célul, hogy 2024-re megduplázza az öntözött területeket, elérve a 200 ezer hektárt, majd 2030-ig újra 350 ezer hektáron fog öntözéses gazdálkodás folyni.

Összefoglalónkban áttekintjük, hogy milyen feltételekkel lehet belevágni ma a mezőgazdasági területeken az öntözési infrastruktúra kiépítésébe, milyen pályázati lehetőségek állnak ehhez rendelkezésre, illetve kitérünk a magáncélú kútlétesítést érintő szabályokra is.

3 jó hír az öntözéssel kapcsolatban:

Az öntözött területek aránya jóval alacsonyabb Magyarországon, mint az EU-s átlag – Fotó: Envato

Mezőgazdasági öntözőkutak

A mezőgazdasági öntözőkutak engedélyezésével kapcsolatban a Nemzeti Földügyi Központ az illetékes.

Mezőgazdasági öntözési célú kút előzetes bejelentést követő jóváhagyás után létesíthető, illetve a korábban fúrt kút nyilvántartásba vétele kérelmezhető, amennyiben a következő feltételek együttesen teljesülnek.

  • A kút nem érint védett vagy védendő vízbázist, azaz
    • a kutat a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület,
    • valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele nélkül,
    • továbbá a hatósági nyilvántartásban szereplő talaj- vagy talajvíz-szennyezéssel nem érintett területen létesítik.
  • A kút talpmélysége az 50 métert nem haladja meg, és az első vízzáró réteget nem éri el.
  • A kúthoz kapcsolódó öntözőrendszer kizárólag a létesítő, üzemeltető művelése alatt álló területek öntözését szolgálja.
  • A bejelentés jóváhagyását követően, a létesítés során a kutat a víz mennyiségének mérését biztosító digitális kútvízmérővel kell felszerelni.

Az ügyintézés menetéről, a kapcsolódó jogszabályokról EBBEN a cikkünkben írtunk.

2023. április 13., csütörtök 9:06:47 / Agroinform.hu

Eredetileg június 30-án zárult volna a beruházási és az öntözési közösségeket támogató pályázat.

A palyazat.gov.hu-n megjelent információk szerint 2023. október 1-ig van lehetőség a pályázatok beadására mindkét felhívás esetén.

A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése (VP2-4.1.4-16)

Az öntözési közösségek együttműködésének támogatása (VP5-16.5.2-21)

Az Agrárminisztérium sajtóközleményében az áll, hogy – többek között a szélsőséges időjárási viszonyok, a csapadék egyenetlen eloszlása, és a tavalyi súlyos aszályhelyzet miatt – továbbra is kiemelt területként kezeli az öntözéses gazdálkodás fejlesztését. Nagy István agrárminiszter felhívta a figyelmet, hogy a beruházási pályázati kiírás – továbbra is egyebek mellett – tározóterek, új vízkivételei művek kialakításához, új öntözőgépek és csővezetékek telepítéséhez és az elavult öntözőrendszerek elemeinek cseréjéhez biztosít támogatási forrást a gazdák számára. Az öntözési közösségek együttműködésének támogatása című felhívás keretében pedig a meglévő, közös érdekeltségű öntözőtelepek üzemeltetésére és az új öntözési beruházások előkészítésére lehet pályázni.

A két pályázati lehetőség alapján a termelők együttesen már 50 milliárd forintot meghaladó támogatásban részesültek, a jövőben pedig a KAP Stratégiai Terv keretei között lehet majd támogatást igényelni öntözésfejlesztésre, amelynek révén további 70 milliárd forintot tervez a szaktárca a területre fordítani. A kormány célja, hogy az öntözött területek mértéke folyamatosan növekedjen, mert alapvetően öntözéses körülmények között lehet biztonságos termelést folytatni – fogalmazott Nagy István.

További, pályázatokkal kapcsolatos hírekét kövesd a Pályázatok rovatot!

2023. április 12., szerda 9:26:04 / Agroinform.hu / Faar Ida


Egyes területeken a négyszeresére emelkedett a vízdíj.

Sokan szeretnének a Tisza vizével öntözni – írja a novenyvedoszer.hu. Az utóbbi szélsőséges időszakban vált mindez fontossá, de nem feltétlenül csak az aszály tette indokolttá. Szerepet játszott az öntözési igények megnövekedésében az is, hogy a korlátlanul beáramló ukrán gabona miatt itthon eladhatatlanná vált a termés, így sokan váltottak borsó, bab és csemegekukorica termesztésére.

Tisza

Az unió 2013-as döntése szerint a tagállamokban fizetni kell a mezőgazdasági vízhasználatért – fotó: pixabay.com

Emelkedett a vízdíj

A csongrádi-mindszenti térségben jelentősen megnőtt a Tisza vizével öntöző gazdálkodók vízdíja: egyes területeken a tavalyi négyszeresét fogják majd fizetni. A mezőgazdaságból élők joggal érzik úgy, hogy teljesen ellehetetlenülnek, mert ez tovább drágítja majd a termékeiket is. Ráadásul arra sincs lehetőségük, hogy befejezzék a mezőgazdasági tevékenységet, mert vagy terményre szerződtek, vagy a korábbi pályázatok miatt üzemeltetési kötelezettségeik vannak.

Az eddigi köbméterenkénti 64 forintos vízdíj 250 forintra emelkedett. A Belügyminisztérium indoklása egyértelmű: az unió 2013-as döntése szerint a tagállamokban fizetni kell a mezőgazdasági vízhasználatért. Az állami támogatás mértékét hazánkban 2017 óta fokozatosan csökkentik.

A szolgáltatási díj az alap és a változó díjból tevődik össze. Két éve a vízhasználók az alapdíj ötven százalékát fizetik, a másik ötven százalékot az állam állja. Az alapdíj ötven százalékát az állam idén is biztosítja, a változó díjat viszont a vízhasználónak kell megfizetni

– írta a minisztérium.

öntözés

Az eddigi köbméterenkénti 64 forintos vízdíj 250 forintra emelkedett – fotó: pixabay.com

A megnövekedett költségek és az infláció is drágítja a vízszolgáltatás díját

Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén például tovább növeli a költségeket az, hogy a mezőgazdasági vízellátás gravitációsan nem megoldható, így az igényelt vízmennyiséget két, három, de van, ahol csak nyolc szivattyúval lehet megoldani.

A Dél-alföldi gazdák szerint a terheiket az is növeli, hogy a vízügy a vizet kiemeli a Tiszából, majd beemeli a mártélyi holtágba, ahonnan az a víztározóba kerül, s egy következő víztársulat juttatja azt egy másik csatornaszakaszba, emiatt a mártélyi holtágba beemelt vizet – vízveszteségre hivatkozva – a gazdákra terhelik.

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a dráguló vizet még csak mellőzni sem tudják. Az egyik öntözési közösség pályázati forrásból ugyanis egymilliárdos beruházást hajtottak végre, amelynek részeként fenntartási kötelezettségük van, vagyis öntözniük kell. A gazdálkodást sem hagyhatják abba, mert köti őket a beszállítási kötelezettség, azaz mindenképpen terményt kell előállítaniuk.