2026. február 24., kedd NAK – Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A módosítások gyorsabb hatósági ügyintézést, egységes környezeti előírásokat és bizonyos eljárások kiváltását teszik lehetővé.

Az Országgyűlés a természeti erőforrások megóvása, a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének erősítése és az öntözéses gazdálkodás elterjesztése érdekében alkotta meg az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvényt, amelyet az elmúlt években több alkalommal módosítottak. A szabályozás célja továbbra is az öntözés feltételeinek egyszerűsítése, az öntözési közösségek támogatása, valamint az engedélyezési eljárások gyorsítása.

A rendelet pontosítja az öntözési szolgalomhoz kapcsolódó kártalanítás számítási módját is, és megerősíti, hogy a vízjogi engedélyes, meghatározott feltételekkel jogosult az öntözési infrastruktúra más ingatlanon történő elhelyezésére.

A szabályozás továbbra is ösztönzi a gazdálkodók együttműködését: közösségi formában, meghatározott minimumterület (szántón 100 ha, kertészetben 10 ha) mellett ismerhető el a szervezet. Az elismert közösségek területére készülő környezeti körzeti terv a szükséges környezet-, természet- és talajvédelmi előírásokat egységesen tartalmazza, ezzel egyszerűsítve az engedélyezési eljárásokat.

Az öntözés fejlesztése a 2023–2027 közötti KAP Stratégiai Terv keretében is kiemelt támogatási terület.

Öntözéses szolgalom

Az öntözéses gazdálkodás folytatása érdekében a vízilétesítmény vízjogi engedélyese öntözési szolgalomra jogosult.

Ennek alapján a szolgáló ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tűrni – amennyiben az az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki –, hogy az öntözéses gazdálkodást folytató mezőgazdasági termelő:

• az öntözést szolgáló vonalas vízilétesítményt létesítsen és üzemeltessen,
• az ehhez szükséges vízimunkákat elvégezze,
• az öntözőberendezést átvezesse.

Az öntözési szolgalmat a vízügyi hatóság a vízjogi engedélyben alapítja és jegyezteti be az ingatlan-nyilvántartásba.

A szolgáló ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg, amelyet a vízjogi engedélyes köteles megfizetni. A kártalanítás összegét a hatóság határozatban állapítja meg, jogszabályban rögzített számítási módszertan alapján.

További információk megtalálhatóak a NAK által készített ÚTMUTATÓBAN.

Öntözési közösség

Öntözési közösségként olyan gazdasági társaság vagy szövetkezet ismerhető el:

• amelynek tagjai az adott öntözési körzet területén földhasználati joggal rendelkező mezőgazdasági termelők,
• és amely biztosítja:
  • szántóföldi növénytermesztés és ipari zöldségtermesztés esetén legalább 100 hektár,
  • kertészeti zöldség- és gyümölcstermesztés esetén legalább 10 hektár
    öntözésének lehetőségét.

Az öntözési közösségek elismeréséről az agrárpolitikáért felelős miniszter dönt.

Az elismerési eljárásban az öntözési igazgatási szerv működik közre. A korábbi Nemzeti Földügyi Központ (NFK) 2023. augusztus 1-jével beolvadt a Nemzeti Földügyi és Térinformatikai Központ (NFKK) szervezetébe, így jelenleg ez a szerv látja el az öntözési igazgatási feladatokat.

A szabályozás továbbra is ösztönzi a gazdálkodók együttműködését: közösségi formában, meghatározott minimumterület (szántón 100 ha, kertészetben 10 ha) mellett ismerhető el a szervezet – Fotó: Pixabay

Támogatások

A 2023–2027 közötti KAP Stratégiai Terv keretében:

• támogatás igényelhető az öntözési közösségek létrehozására és működtetésére,
• magas támogatási intenzitással finanszírozható az engedélyezéshez szükséges vízjogi tervek és dokumentációk elkészítése,
• külön pályázati konstrukciók ösztönzik a víztakarékos, korszerű technológiák alkalmazását.

Öntözési körzet – környezeti körzeti terv

Az öntözési körzetet a miniszter az öntözési közösség elismerésével egyidejűleg jelöli ki, a vízrajzi, vízföldtani és domborzati viszonyok figyelembevételével, az öntözési kerület határain belül.

Az öntözési körzet kijelölésének célja, hogy:

• biztosítsa a közösség céljainak megvalósítását,
• a lehető legkevesebb földrészletet érintse,
• figyelembe vegye a környezeti és természetvédelmi szempontokat.

Az elismert közösségek, illetve a területi küszöbértéket (100 ha szántó, 10 ha kertészet) elérő gazdálkodók kérelmére az öntözési igazgatási szerv környezeti körzeti tervet készít, ha:

• az érintett területre nincs hatályos öntözésfejlesztési terv, vagy
• a hatályos tervben meghatározott feltételektől el kívánnak térni.

A környezeti körzeti terv:

• tartalmazza a környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi előírásokat,
• e tekintetben hatósági engedélynek vagy szakhatósági állásfoglalásnak minősül,
• a kiadásától számított 20 évig hatályos.

Öntözési kerület – öntözésfejlesztési terv

Az öntözési igazgatási szerv hivatalból, nagyobb területi egységekre öntözésfejlesztési tervet készít.

Az öntözésfejlesztési terv tartalmazza:

• a természeti adottságokat (domborzat, vízrajz, vízföldtan, talajtan),
• a természetvédelmi, környezetvédelmi, talajvédelmi,
• halgazdálkodási, erdőgazdálkodási és bányászati feltételeket.

Amennyiben az öntözési beruházás az öntözésfejlesztési tervben foglaltaknak megfelel, úgy bizonyos szakhatósági és engedélyezési eljárások lefolytatása nem szükséges, ami jelentősen egyszerűsíti a beruházást.

Az öntözésfejlesztési terv szintén 20 évig hatályos.

Öntözéses előhaszonbérleti jog

Első helyen illeti meg előhaszonbérleti jog: a szántó, szőlő, gyümölcsös vagy kert művelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén azt a földművest vagy mezőgazdasági termelőszervezetet,

• aki a föld területének legalább fele részének öntözhetőségét biztosító,
• és a földdel alkotórész kapcsolatba kerülő öntözésfejlesztési beruházást valósított meg,

feltéve, hogy a haszonbérleti szerződés időtartamának legalább felében a beruházás a számviteli szabályok szerint még értékkel bír.

Fogalmak

Mezőgazdasági termelő:
Az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely Magyarország területén mezőgazdasági termelőtevékenységet végez.

Mezőgazdasági termelőtevékenység:
Növénytermesztés, kertészet, szaporítóanyag-termesztés, állattenyésztés, méhanya-szaporítás, halászat, haltenyésztés, vegyes gazdálkodás.

Öntözési kerület:
Az öntözési igazgatási szerv által kijelölt, középszintű tervezési egység, amely több öntözési körzetet foglalhat magába.

Öntözési körzet:
Az öntözési közösség működésére szolgáló terület, amely magában foglalja a tagok által öntözni kívánt földterületeket és a közbeékelődött területeket.

Az információk tájékoztató jellegűek. A konkrét ügyekben minden esetben a mindenkor hatályos jogszabályok és hatósági állásfoglalások az irányadók.

Vonatkozó jogszabályok:

–    az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény
–    a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény

Megjelent: 2026-02-20

2026-ban a mezőgazdasági vízgazdálkodás díjrendszere Magyarországon változatlan szerkezetben, de a klímaváltozás és az uniós elvárások tapasztalataira építve működik. A mezőgazdasági vízhasználathoz kapcsolódó terhek két fő elemből állnak: a vízkészletjárulékból és a mezőgazdasági vízszolgáltatási díjból.

A vízkészletjárulék elsősorban a vízkészletek védelmét és a takarékos vízfelhasználást szolgálja, ugyanakkor az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználatok esetében jelentős mentességek érvényesülnek. Öntözésnél vízjogi engedélyenként évente 400 000 m³-ig, illetve hektáronként évi 4 000 m³ vízmennyiségig nem kell járulékot fizetni, míg halgazdálkodásnál és rizstermelésnél felszíni és felszín alatti vízhasználat esetén eltérő, de szintén magas küszöbértékek biztosítják a mentességet. A mentességi határok felett a fizetendő vízkészletjárulék mértékét egy képlet határozza meg, amely figyelembe veszi a felhasznált vízmennyiséget, a mérés meglétét, a víztest állapotát és a felhasznált vízkészlet védelmi értékét, így a sérülékenyebb és értékesebb vízbázisok használata magasabb díjtétellel jár.

A mezőgazdasági vízszolgáltatás főszabály szerint díjköteles, azonban az állam 2026-ban is jelentős szerepet vállal a költségek viselésében. A díj két részből áll: egy alapdíjból, amely a víz rendelkezésre állását biztosítja, valamint egy változó díjból, amely a ténylegesen felhasznált vízmennyiséggel arányos. A mezőgazdasági vízhasználók a változó díjat teljes mértékben megfizetik, míg az alapdíj 50%-át továbbra is a központi költségvetés fedezi. Aszályos, vízhiányos időszakokban, külön kormányzati döntés alapján, lehetőség van a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj teljes körű állami átvállalására is, amely az elmúlt években bevett gyakorlattá vált. A díjtételek megállapítása szigorú éves jóváhagyási eljárás keretében történik, a költségmegtérülés elvének figyelembevételével, összhangban az Európai Unió elvárásaival, különösen az Európai Bizottság által megfogalmazott hatékony vízár-politikai és fenntarthatósági követelményekkel.

A rendszer célja 2026-ban is az, hogy egyensúlyt teremtsen a mezőgazdasági termelés biztonsága, a gazdálkodók teherbíró képessége és a vízkészletek hosszú távú megőrzése között.

A vízkészletjárulék és mezőgazdasági vízdíj számításának módjáról útmutató készült, amely megtalálható a NAK portálján a „Kézikönyvek, tájékoztatók” menüpont alatt, illetve IDE KATTINTVA tekinthető meg.

Vonatkozó jogszabályok

• 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról
• 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet
• 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet
• 2/1997. (II. 18.) KHVM rendelet
• 115/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet

NAK / Rubos Norman

2026. február 23., hétfő / NAK – Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A mezőgazdasági vízszolgáltatás igénybevételének alapfeltétele a jogerős vízjogi engedély és a megkötött szolgáltatási szerződés.

A mezőgazdasági vízhasználónak és a vízszolgáltatónak a vízjogi engedély véglegessé válásától számított 30 napon belül szolgáltatási szerződést kell kötnie. A NAK összefoglalta a mezőgazdasági vízhasználattal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat a 2026-ban irányadó gyakorlat szerint.

A vízigényre, az üzemeltetésre és a vízhasználatra vonatkozó főbb szabályok

• A vízhasználat kizárólag a jogerős vízjogi engedély és a megkötött szolgáltatási szerződés alapján gyakorolható.
• Idényen kívüli vízszolgáltatás esetén az elszámolás a szolgáltatási szerződésben rögzített feltételek szerint történik.
• A vízhasználó az adott évre vonatkozó vízigényét a vízszolgáltató részére tárgyévenként legkésőbb február 10. napjáig köteles bejelenteni.
  • Amennyiben a vízjogi üzemeltetési engedély február 10. napját követően válik véglegessé, a vízigény a szolgáltatási szerződés megkötésekor is bejelenthető.

Az idei évben is szigorú szabályok vonatkoznak a vízigény bejelentésére, az üzemeltetésre és a szerződéskötésre – a gazdálkodóknak érdemes időben felkészülniük – Fotó: Pixabay

A vízigény bejelentésekor megadandó adatok

A vízigény bejelentése során az alábbi adatokat kell közölni:

• a vízhasználó neve, címe és/vagy székhelye;
• a vízfelhasználás célja, időszaka és mennyisége, az igényelt vízmennyiség alsó és felső határa (vízsugár), valamint az engedélyezett éves vízmennyiség;
• a vízjogi engedély száma és a vízikönyvi szám;
• az öntözendő terület nagysága, tógazdaság esetén a tóterület mérete;
• a vízkivétel módja és helye, valamint a vízmérés módja;
• az esetleges lecsapolás vagy vízbevezetés időpontja, helye, valamint az elvezetni tervezett víz mennyisége;
• az üzemnapló vezetésének helye;
• a vízátadás helyén engedélyezett minimum és maximum üzemvízszint;
• a vízszolgáltatás igénybevételének tervezett kezdete és befejezése.

Díjértesítés és tényleges vízhasználat bejelentése

• A mezőgazdasági vízszolgáltató a vízszolgáltatási díjról a vízhasználat megkezdéséig, de legkésőbb április 10. napjáig köteles értesíteni a vízhasználókat.
• A vízhasználó a tényleges vízhasználat megkezdését legalább három nappal megelőzően köteles azt bejelenteni a vízszolgáltató részére.

A vízhasznosítási idény időtartama

A vízhasznosítási idény időszakai 2026-ban az alábbiak szerint alakulnak:

• Öntözés esetén: március 1. napjától október 31. napjáig
• Tógazdálkodás esetén: március 1. napjától november 30. napjáig
• Téli vízellátás: december 1. napjától február 28. (szökőévben február 29.) napjáig

A felek a szolgáltatási szerződésben a vízügyi igazgatóság hozzájárulásával, a fenti időpontoktól eltérően is megállapodhatnak.

A NAK által készített útmutató részletesen tartalmazza a mezőgazdasági vízhasznosítási idénnyel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, fogalmakat, valamint a vízhasználatokra vonatkozó időkorlátokat. Az útmutató megtalálható a NAK portálján a „Kézikönyvek, tájékoztatók” menüpont alatt, illetve IDE KATTINTVA tekinthető meg.

Fontos:
A fenti információk tájékoztató jellegűek. A mezőgazdasági vízhasználat során minden esetben a mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezései szerint kell eljárni.

Vonatkozó jogszabály:
a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről szóló 2/1997. (II. 18.) KHVM rendelet

Forrás: NAK
Indexkép: pixabay.com

2026. február 20., péntek 14:36:29 / NAK – Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A tervezéstől a megszüntetésig minden fázisra van egy szabály – íme a legfrissebb összefoglaló gazdálkodók részére.

A felszíni vízből történő öntözés vízjogi engedélyköteles tevékenység, amelyhez az öntözés tervezése, megvalósítása és üzemeltetése során többféle engedély kapcsolódik. Az engedélyezési eljárások célja, hogy a vízhasználat a vízgazdálkodási, környezetvédelmi és talajvédelmi előírások betartásával történjen.

A tervezési szakaszban elvi vízjogi engedély kérhető, amely a tervezett öntözési cél megvalósításának általános műszaki feltételeit rögzíti, de nem jogosít létesítésre vagy üzemeltetésre. Hatálya legfeljebb két év, amely egy alkalommal egy évvel meghosszabbítható. A vízilétesítmény megépítéséhez vagy átalakításához vízjogi létesítési engedély szükséges, amely az engedélyben foglalt feltételek mellett feljogosít a kivitelezésre.

Frissült a szabályozási környezet: a NAK útmutatója segít, hogy ne tévedj el a létesítési és üzemeltetési engedélyek között – Fotó: Pixabay

Az elkészült létesítmény használatbavételéhez és az öntözési célú vízhasználathoz vízjogi üzemeltetési engedély szükséges. Ez az engedély, a talajvédelmi hatóság állásfoglalása alapján legfeljebb húsz évre adható ki. Engedély nélküli vagy attól eltérő megvalósítás esetén fennmaradási engedélyt kell kérni, valamint a létesítmény megszüntetése megszüntetési engedélyhez kötött.

A vízjogi engedélytípusok részleteiről külön ÚTMUTATÓ érhető el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján.

A fenti információk tájékoztató jellegűek, az öntözési célú vízhasználat során minden esetben a mindenkor hatályos jogszabályok előírásai szerint kell eljárni.

Forrás: NAK
Indexkép: pixabay.com