A vízhasználat a vízigény bejelentése, valamint a vízjogi üzemeltetési engedély vagy fennmaradási engedély, vagy rendkívüli öntözési célú vízhasználat esetén az illetékes vízügyi hatósághoz történt bejelentés alapján a vízhasználó és vízszolgáltató mű üzemeltetője között létrejött szolgáltatási szerződés szerint gyakorolható.
A vízhasznosítási idény öntözés esetén főszabály szerint március 1. napjától október 31. napjáig, tógazdálkodásnál március 1. napjától november 30. napjáig, a téli vízellátás december 1. napjától február 28. napjáig tart, azonban az üzemeltető és a vízhasználó az igazgatóság hozzájárulása esetén ettől eltérő időpontban is megállapodhatnak!
A mezőgazdasági vízhasznosítási idényen kívüli vízszolgáltatás tekintetében – a vízügyi igazgatóság véleménye alapján – az üzemeltető és a vízhasználó közötti szolgáltatási szerződésben meghatározott feltételeknek megfelelően kell elszámolni.
A NAK által készített útmutató részletesen tartalmazza a mezőgazdasági vízhasznosítási idénnyel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, fogalmakat, valamint a vízhasználatokra vonatkozó időkorlátokat. Az útmutató megtalálható a NAK portálján a „Kézikönyvek, tájékoztatók” menüpont alatt, illetve IDE KATTINTVA tekinthető meg.
Felhívjuk a figyelmet, hogy az információk tájékoztató jellegűek, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően kell eljárni!
Vonatkozó jogszabályok:
a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről szóló 2/1997. (II. 18.) KHVM rendelet
A KAP Stratégiai Terv keretében összesen 65,8 milliárd forint keretösszeggel nyílnak meg a mezőgazdasági vízgazdálkodást támogató pályázati felhívások.
Támogatási cél a vízvisszatartás, a vízkészleteinkkel való fenntartható gazdálkodás, a takarékos öntözési technológiák elterjesztése. Alapvető megvalósítandó cél a jelentősen megváltozott klimatikus viszonyoknak kitett, művelés alatt álló területek vízutánpótlásának biztosítása, figyelembe véve a vízvédelmi intézkedéseket, a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT3) mezőgazdasági intézkedésekkel kapcsolatban megfogalmazott ajánlásait.
2025. február 4. napján kerül megnyitásra az Öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli beruházások támogatására irányuló pályázati felhívás első benyújtási szakasza.
2025. március 4. napjától pedig az Öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli komplex beruházások támogatására lehet a kérelmeket benyújtani.
A pályázati konstrukciók áttekinthetőségének érdekében kamarai útmutató készült, mely elérhető a NAK portálján a „Kézikönyvek, Kiadványok” menüpont alatt, illetve IDE KATTINTVA.
Felhívjuk a figyelmet, hogy az információk tájékoztató jellegűek, a felhívásokkal kapcsolatos részletes információk a következő linken érhetők el: Közös Agrárpolitika.
A mezőgazdasági vízdíjak tekintetében megkülönböztetünk vízkészletjárulékot és mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat, melyet a hazai előírásokon túl az uniós elvárások is alakítanak.
A vízkészletjárulék fizetési mentességek és kötelezettségek
Mentességek
Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie
az öntözési célú vízhasználat esetében a vízjogi engedélyenként az évi 400 000m3-t vagy vízhasználónként az általa öntözött terület után hektáronként az évi 4000 m3-ért,
a halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználat esetében vízjogi engedélyenként felszínalatti vizet használók esetében az évi 400 000 m3-ért, a felszíni vizet használók esetében hektáronként az évi 25 000 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után.
Fizetési kötelezettég
A fentieken túl a vízkészletjárulék mértékét egy képlet határozza meg:
VKJ = V · A · m · t · g
V
vízhasználó által igénybe venni tervezett vagy igénybe vett vízmennyiség
m3
A
alapjárulék
9,00 forint/m3
m
a vízhasználat mértségétől függő szorzó (vízórával mért-e?)
ha mért, akkor m=1 ha nem mért, akkor m=2
t
túlterhelési szorzó
ha „jó” az állapot, akkor t=1 ha „gyenge vagy kockázatos” az állapot, akkor t=1,2
g
a „g” szorzót pedig egy táblázat tartalmazza, attól függően, hogy mennyire „értékes” az igénybe vett vízkészlet, illetve attól is függ, hogy az milyen célból van használva. Például: az öntözés esetén az I. osztályú karsztvíz szorzója g= 5, addig I. osztályú rétegvíz esetén g= 3,8, amíg a II. osztályú talajvíznél g=1,5, egy II. kategóriás felszíni víz pedig 0,2-es szorzóval bír. Azonban, ha nem öntözésről, hanem például gazdasági célú ivóvízről beszélünk, jóval kisebb szorzókat jelentenek ezek a fenti vízkészletekhez tartozó kategóriák, tekintettel arra, hogy az ivóvízhasználat előrébb van az öntözési vízigények kielégítésének listáján.
A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj fizetési mentességek és kötelezettségek
Alapfogalmak
Mezőgazdasági célú vízhasználatnak nevezzük a felszíni vízből a mezőgazdasági vagy erdőgazdasági művelés alatt álló területek öntözését vagy halastavak vízellátását biztosító, vízjogi üzemeltetési engedély alapján történő vízhasználat, vagy bejelentés alapján történő rendkívüli öntözési célú vízhasználatot.
Mezőgazdasági vízhasználónak nevezzük a mezőgazdasági vízszolgáltató rendszerre csatlakozott, mezőgazdasági vagy erdőgazdasági művelés alatt álló területek öntözésére vagy halastó vízellátását biztosító vízhasználatra kiadott vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező, valamint a rendkívüli öntözésre bejelentés alapján jogosult természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezetet.
Mezőgazdasági vízszolgáltatónak nevezzük a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetését, fenntartását alapfeladatként végző költségvetési szerv, vagy az e költségvetési szervvel kötött üzemeltetési szerződés alapján vízszolgáltató egyéb jogi személyt.
Főszabály szerint a mezőgazdasági vízszolgáltatásért mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat kell fizetni a szolgáltató részére.
Fizetési kötelezettség és mentességek
Az állam az öntözési, rizstermelési és halgazdasági vízhasználat vízszolgáltatási díját azonban részben vagy teljesen átvállalhatja. A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj
a rendelkezésre állást biztosító alapdíjból és
a felhasznált vízmennyiséggel arányos díjból áll,
melyet a vízszolgáltatási idényre, időarányosan kell megállapítani. A mezőgazdasági vízhasználó
január 1. napjától kezdődően teljes mértékben fizeti meg a változó díjat.
január 1. napjától kezdődően az alapdíj 50%-át fizeti meg, a fennmaradó 50 %-át a központi költségvetés biztosítja.
A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj mértékét úgy kell meghatározni, hogy fedezetet biztosítson a szolgáltatás folyamatos és hatékony működtetéséhez, valamint hosszú távú fenntartásához ösztönözze a mezőgazdasági vízszolgáltatáshoz kapcsolódó költségmegtérülés elvét.
A mezőgazdasági vízszolgáltató költségkalkulációit és a számított díjtételeket minden év február 18-ig továbbítja a területi vízügyi igazgatási szerv részére
A területileg illetékes vízügyi igazgatási szerv mind a vízszolgáltató szervezet által készített, mind pedig a saját üzemeltetésű vízszolgáltatási egységekre készített költségkalkulációkat és díjtételeket minden év február 20-ig jóváhagyásra átadja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a jóváhagyásról a benyújtó vízügyi igazgatási szervet tárgyév február 28-ig értesíti.
Vízszolgáltatási szerződés csak az Országos Vízügyi Főigazgatóság által jóváhagyott díjtételek alkalmazásával köthető.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság jogosult jóváhagyni a vízügyi igazgatási szerv költségkalkulációját, valamint az egyéb vízszolgáltató szervezet költségkalkulációjának azon elemeit (állandó és változó költségek), amelyek díjaihoz a központi költségvetés a tárgyévben támogatást nyújt.
Uniós elvárások a mezőgazdasági vízdíjfizetésben
Ahhoz, hogy megértsük a jövő intézkedéseit, ismerni kell a múltat is. A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megfizetését az állam 2014-ben teljeskörűen átvállalta a termelőktől és a központi költségvetésből fedezte.
Az Európai Bizottság azonban kötelezte Magyarországot a mezőgazdasági vízszolgáltatás esetében arra, hogy a vízhasználók a felmerülő költségek viselésében vegyenek részt, előírta a költségmegtérülés elvének érvényesülését és a hatékony vízár-politika fenntartását, mely biztosítja a megfelelő késztetést a vízhasználók számára, hogy a vízkészleteket hatékonyan használják.
Ezt a követelményt az ERFA, a Kohéziós Alap (KEHOP), valamint az EMVA (Vidékfejlesztési Program) ex ante feltételéül szabta a Bizottság, ezért 2017. január 1-től a gazdálkodók díjfizetési kötelezettsége a mezőgazdasági célú vízhasználat után újra bevezetésre került.
Azonban sikerült érvényesíteni a részleges megtérülés elvét, ami azt jelenti, hogy a mezőgazdasági vízdíj alapdíjának felét hosszú távon is a központi költségvetés fedezi. Sőt a vízhiányos, aszályos években 2022 óta teljes körű állami támogatással valósul meg a mezőgazdasági vízszolgáltatás.
Fontos megjegyezni, hogy a teljes körű állami támogatással nem teljesül az ex ante feltétel, így reális esélye lehet annak, hogy a notifikáció során az Európai Unió leállíthatja a Közös Agrárpolitika végrehajtását, azaz a Vidékfejlesztési Program adta kifizetéseket, már a közvetlen támogatásoknál, sőt tagállami szinten bírságot is jelenthet a meg nem felelés.
NAK kiadvány
A mezőgazdasági vízdíjakat egyértelműsítő NAK kiadvány elérhető a „Kézikönyvek, Kiadványok” menüpont alatt, illetve IDE KATTINTVA.
Vonatkozó jogszabályok
Felhívjuk a figyelmet, hogy az információk tájékoztató jellegűek, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően kell eljárni.
a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet VII.
a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet
a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről szóló 2/1997. (II. 18.) KHVM rendelet
a mezőgazdasági vízszolgáltatás díjképzési rendjéről szóló 115/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet
Az öntözésfejlesztés a magyar mezőgazdaság versenyképessége erősítésének egyik alapvető feltétele. A termelői beruházások számára jelentős pályázati lehetőségek voltak elérhetőek a Vidékfejlesztési Program keretei között, a lehetőség pedig az új támogatási ciklusban is a gazdálkodók rendelkezésére áll. Cél, hogy az öntözött területek nagysága a következő években is folyamatosan emelkedjen a termelésbiztonság és a magasabb értékű kultúrák termesztésének növelése érdekében. Ezt szolgálja az összesen 65,8 milliárd forintösszeggel – november elején – meghirdetett két pályázati konstrukció is.
Az „Öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli komplex beruházások támogatása” című felhívás alapján legalább 200 millió, de legfeljebb 5 milliárd forint támogatási összeg igényelhető, így ez a konstrukció a nagyobb volumenű, komplex fejlesztések megvalósítását szolgálja majd. Az „Öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli beruházások támogatása” című kiírásban pedig legfeljebb 200 millió forint támogatási összeg igényelhető a kisebb támogatási igényű beruházások megvalósítására. A két felhívásra benyújtott pályázatok külön kerülnek értékelésre, nem versenyeznek egymással a forrásokért.
A konstrukciók támogatják a víztakarékos öntözési technológiák bevezetését, az öntözőrendszerek vízfelhasználásának optimalizálását, a víztakarékos öntözési infrastruktúra és a kapcsolódó műtárgyak korszerűsítését, bővítését és rekonstrukcióját, valamint új öntözővíz-szolgáltató művek és -rendszerek létrehozását. Azokat a műszaki megoldásokat helyezik előtérbe, amelyek figyelembe veszik a felszíni és felszín alatti vízkészletek szűkösségét, és ennek megfelelően maximális víztakarékossággal járnak. Az öntözési beruházások kedvezményezettjei mezőgazdasági termelők lehetnek.
Újdonság a Vidékfejlesztés Programhoz képest, hogy a termelői együttműködések és a fenntartható vízgazdálkodási közösségek státuszokból fakadóan megfelelnek a jogosultsági feltételeknek. Figyelemmel a pályázati dokumentációk összeállításának időigényére, a támogatási kérelmeket a kisebb támogatási igényű beruházásokat finanszírozó felhívás esetében 2025. február 4-től, a komplex fejlesztések megvalósítását segítő felhívásoknál pedig március 4-től lehet majd benyújtani.
A felhívások minden kapcsolódó dokumentummal és információval együtt a kap.gov.hu weboldalon érhetők el.
Forrás: AM Sajtóiroda
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.Elfogadom