2024. május 27., hétfő 9:36:41 / NAK – Nemzeti Agrárgazdasági Kamara▪Sajtóközlemény

Megfelelő vízgazdálkodással mérsékelhetők a rendkívül száraz tavaszi időszak hatásai.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének kezdeményezését követően a belügyminiszter az ország teljes területére kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot, 2024. május 24-i kezdettel.

Megteremtik a kármentő öntözés lehetőségét – fotó: pixabay.com

Rendkívül száraz volt a tavaszi időszak

A tartósan vízhiányos időszakban vízjogi engedély nélkül is lehetőség nyílik az öntözési célú vízhasználatra 30 napig, ehhez csupán egy gazdálkodói bejelentésre van szükség. Emellett a vízkészletjárulékot sem kell fizetni. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy a megfelelő vízgazdálkodással mérsékelhetők legyenek a rendkívül száraz tavaszi időszak hatásai.

A hidrometeorológiai viszonyok és az előrejelzések alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) még április elején kezdeményezte a Belügyminisztériumnál a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését. Ezt követően a belügyminiszter 2024. május 24. napjától kezdődően elrendelte a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését – olvasható a közleményben.

Egy átlagosnál melegebb és szárazabb nyár elé nézünk

Az Országos Aszálytérkép, az Országos Meteorológiai Szolgálat adatsorai, valamint a NAK megyei szervezeteinek jelzései alapján április elején hazánk egész területét érintette a talajok vízhiányos állapota. Bár az április végi, május eleji esőzések némileg feltöltötték a talajokat, azonban alig 2 hét elteltével május jelentős részében ismételten erős aszály jellemezte a mezőgazdasági területeink túlnyomó többségét.

A pünkösdi hosszú hétvége hozott ugyan magával csapadékot, ugyanakkor tekintettel arra, hogy az elmúlt 1 éveben sorra dőltek meg a havi melegrekordok Európa-szerte, valamint arra, hogy a hosszútávú meteorológiai modellek azt prognosztizálják, hogy egy átlagosnál melegebb és szárazabb nyár elé nézünk – melyek komoly párolgási veszteséget okoznak a hazai vízháztartásnak –, a NAK és a MAGOSZ fenntartotta a tartósan vízhiányos időszak kihirdetésének szükségességét, különös tekintettel a kármentő öntözés lehetőségének megteremtésére – írja a közlemény.

A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a területileg illetékes vízügyi hatósághoz  írásban kell bejelenteni

A kihirdetett tartósan vízhiányos időszakban a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélkül, 30 napig, rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges, ennek bevezetését 2019-ben ugyancsak a NAK és a MAGOSZ szorgalmazta.

Rendkívüli öntözési célú vízhasználatnak minősül a közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 120 mm/hektár (1200 m³/hektár) vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül egy hónap időtartamig történő kijuttatása.

A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a területileg illetékes vízügyi hatósághoz (a megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz) írásban kell bejelenteni, amelyhez a vízkivétellel érintett felszíni víz kezelőjének (területileg illetékes vízügyi igazgatóság) hozzájárulását is csatolni kell.

A rendkívüli célú vízhasználatról szóló útmutató elérhető ezen a LINKEN, ahonnan letölthetők azok a bejelentő lapok is, amelyeket be kell nyújtani egyrészt a vízügyi igazgatóság, másrészt a vízügyi hatóság részére.

A vízhiány és az aszály között fontos különbség van. Az erről készült bemutató tájékoztató erre a LINKRE kattintva érhető el.

2024. március 1., péntek 13:12:25 / Agrárminisztérium ▪ Sajtóközlemény

A kormány 2024-ben is átvállalja a mezőgazdasági vízszolgáltatás anyagi terheit.

Teljes mértékben mentesíti a kormány a gazdálkodókat az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül történő mezőgazdasági vízszolgáltatás díja alól az idei esztendőben is – jelentette be Nagy István agrárminiszter közösségi oldalán.

A cél az, hogy 2030-ra az öntözött területek nagysága megközelítse a 350 ezer hektárt – fotó: pixabay.com

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy az öntözés közérdek, a biztonságos élelmiszerellátás alapja.

A kormányzat éppen ezért minden segítséget megad a gazdáknak, hogy alkalmazkodni tudjanak a klímaváltozás jelentette kihívásokhoz és növelni tudják a nagyobb hozzáadott értékű növényi kultúrák termesztését.

A termelők ahogy eddig, úgy ezután is számíthatnak a kormányra a termelési feltételek biztosítása és a versenyképességük megőrzése érdekében. Ezeket a célokat szolgálja az is, hogy a kormány a tavalyi esztendőhöz hasonlóan idén is átvállalja a mezőgazdasági vízszolgáltatás anyagi terheit.

A vízszolgáltatási díj az állami tulajdonú vízilétesítmények révén biztosított – akár közbenső szolgáltatókon keresztül – vizek felhasználásához kapcsolódik, így a kedvezmény azon termelők számára érhető el, akik állami mezőgazdasági vízszolgáltató közreműködésével felszíni vízből, azaz valamely folyóból vagy csatornából kapják az öntözéshez szükséges vizet – fűzte hozzá a miniszter.

Kifejtette, az agrártárca a már futó programjai és a meghirdetésre kerülő pályázatai révén is kiemelt figyelmet fordít az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére.

A cél az, hogy 2030-ra az öntözött területek nagysága megközelítse a 350 ezer hektárt. Nagy István kiemelte, a Vidékfejlesztési Program keretében 962 gazdálkodói öntözésfejlesztési projekt támogatása valósult meg az országban csaknem 83 milliárd forint értékben.

2023. július 18., kedd 14:03:33 / Agroinform.hu / Sarok Edit

Összefoglaló az öntözéshez kapcsolódó változásokról, pályázati lehetőségekről, szabályokról.

Az előző mezőgazdasági szezonról még sokáig a pusztító aszály fog eszébe jutni a gazdálkodóknak, és sajnos a szakértők egybehangzó véleménye alapján úgy tűnik, hogy ilyen időszakokra egyre többször számíthatunk. Felmerül az aggasztó kérdés, hogy mit lehet tenni, hogyan vészelheti át a vízhiányt a mezőgazdaság. A megoldás több oldalról érkezik, a nemesítők dolgoznak a szárazságtűrőbb növényfajták kifejlesztésén, illetve egyre többször szóba kerülnek eddig kevésbé preferált növényfajok is, mint például a cirok.

---

Az aszály kezelésének legfőbb pillére azonban a vízvisszatartás megoldása és az öntözési lehetőség kialakítása, ahol erre van mód. A vízvisszatartás, a lefolyás-szabályozás és a különböző vízigények kielégítése érdekében számos beruházás valósul meg, új létesítmények épülnek, vagy a meglévőket fejlesztik.

Az öntözésfejlesztésnek is bőven van még tere hazánkban. A KSH adatok alapján 2022-ben Magyarország mezőgazdasági területe mintegy 5,1 millió hektár volt. A terület 82 százalékát szántóként hasznosították. Azonban célzottan csak 111 ezer hektáron öntöztek, mely alig több, mint a teljes terület 2 százaléka.

Összefoglalónkban áttekintjük, hogy milyen feltételekkel lehet belevágni ma a mezőgazdasági területeken az öntözési infrastruktúra kiépítésébe, milyen pályázati lehetőségek állnak ehhez rendelkezésre, illetve kitérünk a magáncélú kútlétesítést érintő szabályokra is.

Fontos tudni, hogy 2023-ban ingyenes az öntözés a mezőgazdasági termelőknek, egyszerűsítették a meglévő kutak bejelentésével kapcsolatos ügyintézést és meghosszabbították az öntözési pályázatot.

Az öntözött területek aránya jóval alacsonyabb Magyarországon, mint az EU-s átlag – Fotó: Envato

Kutak engedélyezése

Az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás értelmében a 2024. január 1. előtt engedély nélkül létesített, 50 méternél nem mélyebb háztartási és mezőgazdasági öntöző kutak általánosan jogszerűnek minősülnek, azokat nem kell bejelenti, és üzemeltetésükhöz nem kell vízjogi engedélyt kérni.

Viszont fontos tudni, hogy 2024-től milyen szabályok lesznek érvényben.

Az új szabályozás meghatároz kockázatmentes és kockázatos területeket, utóbbi kategóriába hazánk területének 12 %-a tartozik (védendő ivó- és/vagy karsztvízbázisok).

---

A kockázatmentes és a kockázatos területeket a vízkészletvédelmi országtérkép mutatja majd meg, amelyet 2023. augusztus 31-ig készít el az Országos Vízügyi Főigazgatóság.

A NAK által készített útmutató segítséget nyújt annak eldöntésében, hogy az egyes kútlétesítésekkel kapcsolatban milyen kötelezettségek vannak és melyik hatóság az illetékes. Fontosabb tudnivalók:

Mezőgazdasági öntözőkút

A mezőgazdasági öntözési célú kút olyan felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmény, amely kizárólag mezőgazdasági művelés alatt álló terület mezőgazdasági vízszolgáltatását biztosítja.

Kockázatmentes területen (amely hazánk területének 88 %-a), az 50 méter meg nem haladó, és az első vízzáró réteget el nem érő talpmélység esetén előzetesen be kell jelenteni a kútlétesítést az Nemzeti Földügyi Központhoz, és digitális vízmérővel kell felszerelni a kutat. 50 métert meghaladó talpmélység esetén vízjogi engedélyt kell kérni a Nemzeti Földügyi Központtól.

Kockázatmentes területen viszont minden esetben vízjogi engedélyt kell kérni az NFK-tól.

Háztartási vízigényt kiszolgáló kutak engedélyezése

Háztartási vízigényt kiszolgáló kút olyan létesítmény, amely a természetes személy évi 500 köbmétert meg nem haladó mértékű vízhasználatát elégíti ki, és amelynek célja az ivóvíz-ellátás vagy a személyes és a háztartás vezetésével összefüggő vízszükséglet biztosítása, függetlenül a kút létesítési helye szerinti ingatlan tulajdoni viszonyaitól és az ingatlan fekvésétől.

Amennyiben nem kockázatos területen szeretne valaki ilyen kutat létesíteni 2024. január 1. után, talpmélysége nem éri el az 50 métert, és az első vízzáró réteget, annak bejelentési kötelezettsége sincs. Viszont ha eléri az 50 métert vagy az első vízzáró réteget, akkor vízjogi engedélyt kell kérni a Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól.

Kockázatos területen annyi a különbség, hogy az 50 méternél nem mélyebb kutakat is be kell jelenteni előzetesen a Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz.

Fontos! A bejelentett ún. kútamnesztia nem vonatkozik minden kútra, a 2023. december 31-i bejelentési határidő továbbra is érvényes azokra a kutakra, amelyek mélyebbek 50 méternél és/vagy elérik a vízzáró réteget.

Nagy beruházás, de van hozzá pályázati lehetőség

Az öntözési beruházás megvalósítása hatalmas előkészítő munkát igényel, amely még komolyabb feladat, ha pályázati forrást is igénybe szeretnénk hozzá venni. Még most is elérhető az a vízgazdálkodási ágazat beruházásait támogató pályázati felhívás, amelynek keretében akár 3 milliárd forintra is lehet pályázni. A beruházásokat támogató kiírás átfogóan biztosít fejlesztési forrást minden, az öntözéshez kapcsolódó tevékenységhez, így többek között tározóterek, új vízkivételei művek kialakításához, új öntözőgépek és csővezetékek telepítéséhez és az elavult öntözőrendszerek elemeinek cseréjéhez. Lehetőség van továbbá a csatornák kotrásához, karbantartásához szükséges gépek, például önjáró kotrógépek beszerzésére is.

Az öntözési pályázat 2023. október 1-jén zárul.

Szintén október 1-ig érhető el az öntözési közösségeket támogató pályázati felhívás.

Ha van kút és öntözőberendezés, akkor is van még kérdés

Hogy mikor és ki öntözhet, annak is vannak szabályai.

Az öntözés vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyhez kötött tevékenység, amit a felszíni vizek esetében a vízügyi és vízvédelemi hatáskörében eljáró területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság engedélyez, a felszín alatti vizek esetében pedig a Nemzeti Földügyi Központ.

Egyszerűsített öntözési vízhasználatról van szó, ha 100 hektár alatti az öntözendő terület, és az öntözés során a vízkivétel és a vízellátás ideiglenes szivattyúállással (telepített vízelosztó-hálózat nélkül), felszíni vízből biztosított a rendelkezésre állásig. Vízjogi üzemeltetési engedélyre van szükség ebben az esetben, amit a vízügyi és vízvédelemi hatáskörében eljáró területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság ad ki.

További információk a mikroöntözésről, a rendkívüli öntözési vízhasználatról és a szennyvízöntözésről a NAK kiadványában található.

Fontos változás az öntözés kapcsán az új támogatási rendszerben

Az eddigi rendszerhez képest a víz keretirányelvnek való megfelelés miatt két ponton szigorodott a KAP Stratégiai terv. A termeléshez kötött támogatásoknál és az öntözésfejlesztésnél vízügyi hatósági ellenőrzések fognak kötődni a támogatásokhoz. Azaz a vízügyi hatósági ellenőrzés eredménye gyakorlatilag a támogatás alapfeltétele lesz.

Ez a szigorítás azonban nem csak hátrány, hanem lehetőség is, hiszen védi a legálisan öntöző termelőket, akik megküzdöttek a vízjogi engedélyükért, megfelelő beruházással hatékony öntözőrendszert építettek ki.

2023. június 27., kedd 15:58:55 / NAK – Nemzeti Agrárgazdasági Kamara/MAGOSZ▪Sajtóközlemény

Útmutatót készített a NAK.

Az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás értelmében a 2024. január 1. előtt engedély nélkül létesített, 50 méternél nem mélyebb háztartási és mezőgazdasági öntöző kutak általánosan jogszerűnek minősülnek, azokat nem kell bejelenti, és üzemeltetésükhöz nem kell vízjogi engedélyt kérni.

A kutak 2024. január 1. utáni létesítéséhez, üzemeltetéséhez vagy megszüntetéséhez szükséges teendőkről útmutatót készített a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A törvénymódosítást a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a NAK is támogatta.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) útmutatót készített annak érdekében, hogy a lakosság és a mezőgazdasági vízhasználók el tudjanak igazodni a kutakkal kapcsolatos új szabályokról – fotó: pixabay.com

Jövő évtől a kutakkal kapcsolatos esetleges bejelentési, engedélyezési feladatokat az határozza meg, hogy a kút vízkészletvédelmi szempontból milyen területen létesül. Az új szabályozás meghatároz kockázatmentes és kockázatos területeket, utóbbi kategóriába hazánk területének 12 %-a tartozik, ezek a védendő ivó- és/vagy karsztvízbázisok.

A kockázatmentes és a kockázatos területeket a vízkészletvédelmi országtérkép mutatja majd meg, amelyet 2023. augusztus 31-ig készít el az Országos Vízügyi Főigazgatóság. A térképet egyrészt a Hivatalos Értesítőben teszik közzé, másrészt a tervek szerint készül egy online felület is, ahol a helyrajzi szám megadásával lehet azonosítani, hogy az érintett terület kockázatmentesnek vagy kockázatosnak minősül-e.

A háztartási vízigényt kielégítő, 50 méter talpmélységet meg nem haladó, és az első vízzáró réteget el nem érő kút esetében kockázatmentes területen 2024. január 1-jét követően sem lesz teendő, nem szükséges vízjogi engedély és bejelentés a kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez vagy megszüntetéséhez.

Ivóvíz- vagy karsztbázis szempontjából kockázatos területen azonban a kút létesítését, üzemeltetését és megszüntetését előzetesen be kell jelenteni a kút helye szerint illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére.

Kockázatmentes területen a sekély mélységű (50 méter talpmélységet meg nem haladó) és az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntöző kút esetében 2024. január 1-jét követően a létesítést, üzemeltetést és megszüntetést előzetesen be kell jelenteni a Nemzeti Földügyi Központ részére, és a kutakat digitális vízmérővel kell felszerelni. Kockázatos területen a sekély mélységű öntözőkút létesítése, üzemeltetése és megszüntetése is vízjogi engedélyhez kötött tevékenység lesz.

Kockázatos területen a sekély mélységű öntözőkút létesítése, üzemeltetése és megszüntetése is vízjogi engedélyhez kötött tevékenység lesz – fotó: pixabay.com

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) útmutatót készített annak érdekében, hogy a lakosság és a mezőgazdasági vízhasználók el tudjanak igazodni a kutakkal kapcsolatos új, 2024. január 1-jén érvénybe lépő szabályozáshoz, a kutak létesítéséhez, üzemeltetéséhez vagy megszüntetéséhez szükséges teendőkről.

Az útmutató elérhető a NAK portálján.

A vízkészlet fenntartása és a jövő nemzedékek számára történő megőrzése nem csak az állam, hanem mindenki kötelessége. Tekintettel arra, hogy az édesvízkészletek egyre korlátozottabban állnak rendelkezésre, a gazdálkodóknak fontos szem előtt tartani a felelős, fenntartható mezőgazdasági vízgazdálkodással összhangban lévő termelés szabályait, annak érdekében, hogy hazai vízkészleteinket meg tudjuk őrizni a következő generáció számára.