2023. március 1., szerda 15:46:33 / Agroinform.hu / Sarok Edit

---

Összefoglaló a fúrt kutak és kerti kutak engedélyezéséről, az öntözést érintő pályázati lehetőségekről.

Március elsejével megkezdődött az öntözési idény, még ha a talajok nedvességi állapota jelenleg nem is teszi indokolttá a vízpótlást.

Az előző mezőgazdasági szezonról még sokáig a pusztító aszály fog eszébe jutni a gazdálkodóknak, és sajnos a szakértők egybehangzó véleménye alapján úgy tűnik, hogy ilyen időszakokra egyre többször számíthatunk. Felmerül az aggasztó kérdés, hogy mit lehet tenni, hogyan vészelheti át a vízhiányt a mezőgazdaság. A megoldás több oldalról érkezik, a nemesítők dolgoznak a szárazságtűrőbb növényfajták kifejlesztésén, illetve egyre többször szóba kerülnek eddig kevésbé preferált növényfajok is, mint például a cirok.

Az aszály kezelésének legfőbb pillére azonban a vízvisszatartás megoldása és az öntözési lehetőség kialakítása, ahol erre van mód. A vízvisszatartás, a lefolyás-szabályozás és a különböző vízigények kielégítése érdekében számos beruházás valósul meg, új létesítmények épülnek, vagy a meglévőket fejlesztik, az Alföldön például egy 6 milliárd forint értékű projekt zárult le most.

Az öntözésfejlesztésnek is bőven van még tere hazánkban, 2021-ben országosan a 174 200 hektárnyi vízjogilag engedélyezett öntözhető terület körülbelül felén, 85 ezer hektáron öntöztek csak. A kormány azt tűzte ki célul, hogy 2024-re megduplázza az öntözött területeket, elérve a 200 ezer hektárt, majd 2030-ig újra 350 ezer hektáron fog öntözéses gazdálkodás folyni.

Összefoglalónkban áttekintjük, hogy milyen feltételekkel lehet belevágni ma a mezőgazdasági területeken az öntözési infrastruktúra kiépítésébe, milyen pályázati lehetőségek állnak ehhez rendelkezésre, illetve kitérünk a magáncélú kútlétesítést érintő szabályokra is.

Az öntözött területek aránya jóval alacsonyabb Magyarországon, mint az EU-s átlag – Fotó: Envato

Mezőgazdasági öntözőkutak

A mezőgazdasági öntözőkutak engedélyezésével kapcsolatban a Nemzeti Földügyi Központ az illetékes.

Mezőgazdasági öntözési célú kút előzetes bejelentést követő jóváhagyás után létesíthető, illetve a korábban fúrt kút nyilvántartásba vétele kérelmezhető, amennyiben a következő feltételek együttesen teljesülnek.

• A kút nem érint védett vagy védendő vízbázist, azaz
  • a kutat a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület,
  • valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele nélkül,
  • továbbá a hatósági nyilvántartásban szereplő talaj- vagy talajvíz-szennyezéssel nem érintett területen létesítik.
• A kút talpmélysége az 50 métert nem haladja meg, és az első vízzáró réteget nem éri el.
• A kúthoz kapcsolódó öntözőrendszer kizárólag a létesítő, üzemeltető művelése alatt álló területek öntözését szolgálja.
• A bejelentés jóváhagyását követően, a létesítés során a kutat a víz mennyiségének mérését biztosító digitális kútvízmérővel kell felszerelni.

Az ügyintézés menetéről, a kapcsolódó jogszabályokról EBBEN a cikkünkben írtunk.

Amennyiben a mezőgazdasági öntözési célú kút a fenti feltételeknek nem felel meg, továbbra is csak vízjogi engedély alapján létesíthető, üzemeltethető. Ezekben az esetekben is a Nemzeti Földügyi Központ jár el vízügyi, vízvédelmi hatóságként országos illetékességgel.

A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentációról a 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet ad iránymutatást.

A korábban fúrt, engedély nélkül létesített kutak bejelentésére 2023. december 31-ig van lehetőség (csak azokra a kutakra vonatkozóan, amelyeket 2020. július 1. előtt létesítettek).

Nagy beruházás, de van hozzá pályázati lehetőség

Az öntözési beruházás megvalósítása hatalmas előkészítő munkát igényel, amely még komolyabb feladat, ha pályázati forrást is igénybe szeretnénk hozzá venni. Még most is elérhető az a vízgazdálkodási ágazat beruházásait támogató pályázati felhívás, amelynek keretében akár 3 milliárd forintra is lehet pályázni. A beruházásokat támogató kiírás átfogóan biztosít fejlesztési forrást minden, az öntözéshez kapcsolódó tevékenységhez, így többek között tározóterek, új vízkivételei művek kialakításához, új öntözőgépek és csővezetékek telepítéséhez és az elavult öntözőrendszerek elemeinek cseréjéhez. Lehetőség van továbbá a csatornák kotrásához, karbantartásához szükséges gépek, például önjáró kotrógépek beszerzésére is.

Az öntözési pályázat a jelenlegi információk szerint 2023. június 30-án zárul, összesen 2 szakaszhatár (közbenső benyújtási határidő) van már csak: április 28., június 30.

Szintén június 30-ig érhető el az öntözési közösségeket támogató pályázati felhívás.

Fontos változás az öntözés kapcsán az új támogatási rendszerben

Az eddigi rendszerhez képest a víz keretirányelvnek való megfelelés miatt két ponton szigorodott a KAP Stratégiai terv. A termeléshez kötött támogatásoknál és az öntözésfejlesztésnél vízügyi hatósági ellenőrzések fognak kötődni a támogatásokhoz. Azaz a vízügyi hatósági ellenőrzés eredménye gyakorlatilag a támogatás alapfeltétele lesz.

Ez a szigorítás azonban nem csak hátrány, hanem lehetőség is, hiszen védi a legálisan öntöző termelőket, akik megküzdöttek a vízjogi engedélyükért, megfelelő beruházással hatékony öntözőrendszert építettek ki.

Kerti kutak magánhasználatra

2022-ben azok is elgondolkodtak a vízhiány problémáján, akik csak kedvtelésből vagy a saját élelmiszer-szükségletük egy részének előállítása céljából foglalkoznak a kerttel. Fontos azonban mérlegelni, hogy valóban szükség van-e kút létesítésére, vagy esetleg elegendő egy jól megtervezett esővízgyűjtő-rendszer.

2022-ben a kiskert-tulajdonosok is elgondolkodtak a vízhiány megoldásán – Fotó: Envato

Amennyiben kerti kút létesítése mellett döntünk, le kell folytatni a hivatalos eljárást, a települések jegyzője rendelkezik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel. Amennyiben az ő hatáskörén kívül esik a kérésünk, a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságokhoz kell fordulni.

Ezután pedig fontos, hogy keressünk megfelelő szakmai tudással, tapasztalattal és gépparkkal rendelkező kivitelezőt, aki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kötelező Építőipari rendszerében is regisztrálva van!

A felhasználási igényeink és a helyszín határozza meg, hogy milyen fajtájú kutat létesíthetünk. A kutakat kialakításuk, mélységük, hasznosításuk, vagy a vízadó típusa szerint csoportosítjuk. A kút mélységét nem tudjuk kiválasztani, mindig az dönt, hogy milyen mélyen van a talajvíz (vagy egyéb vízadó), és annak milyen a minősége.

További számos hasznos információ érhető el a Kúttulajdonosok honlapján, és EBBEN az összefoglalóban.

Tekintettel arra, hogy vízgazdálkodással, öntözéssel kapcsolatos fejlesztések, információk rendkívül felértékelődtek az utóbbi időszakban, az Agroinformon is folyamatosan beszámolunk a legfrissebb információkról, ezt az összefoglaló cikket is rendszeresen frissítjük, kövesse figyelemmel.

Megjelent: 2023-03-01 13:36:40

Megkezdődött az öntözési idény, még, ha a talajok nedvességi állapota jelenleg nem is teszi indokolttá.

• Főszabály szerint az öntözési idény március 1-től tart, de kivétel képeznek ez alól azok a vízilétesítmények, ahol a termálvíz hasznosításából keletkező szennyvíz és használt víz befogadásra kerül, itt az öntözési idény április 15-én kezdődik.
• Fontos, hogy az üzemeltető és a vízhasználó a vízügyi igazgatóság hozzájárulása esetén ettől eltérő időpontban is megállapodhatnak!

Továbbá ugyancsak főszabály szerint, a téli vízellátás december 1. napjától február 28. napjáig tart. A téli vízellátás idején a vízügyi ágazat által visszatartásra kerültek a többletvizek a hazai tározókban, medrekben, holtágakban (OFFARM), amely további vízpótlási lehetőséget biztosít egy későbbi aszályos időszakra. 50 millió köbméter többlet vizet tartott vissza a vízügyi ágazat. Mindennek ki kell egészülnie további (ONFARM) gazdálkodói feladatokkal úgy, mint

• a helyes mezőgazdasági gyakorlat,
• a megfelelő tápanyag-gazdálkodás,
• a tömörödés és
• az erózió elleni védekezés,
• a megfelelő terület- és tájhasználat,
• a táblán belüli beszivárogtatása,
• a területi vízvisszatartás.

Gazdálkodói érdek a talaj védelme, szerkezetességének javítása, hiszen jelentősen hat a talaj vízvezető és vízbefogadó képességére, a vízháztartás optimalizálására, a terméseredményekre, a költségekre, illetve csökkenti a szélsőséges időjárásból eredő stresszhelyzeteket.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az információk tájékoztató jellegűek, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően kell eljárni!

Vonatkozó jogszabály: a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről szóló 2/1997. (II. 18.) KHVM rendelet

NAK/ Tasnádi Gabriella

Címkék: vízgazdálkodás öntözés helyes mezőgazdasági gyakorlat talajjavítás vízvisszatartás öntözési idény vízhasznosítás

2023. február 10., péntek 10:15:04 / MTI

Az érkező többletvizet csatornákba és tározókba vezetik a vízkészletek növelése érdekében.

A vízügyi igazgatóságok mintegy 40 millió köbméternyi belvizet tudtak holtágakban, medrekben, tározókban visszafogni az elmúlt két hónap csapadékából – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) az MTI-vel.

40 millió köbméternyi belvizet tudtak holtágakban, medrekben, tározókban visszafogni – fotó: pixabay.com

Készülnek egy esetleges későbbi aszályos időszakra

A főigazgatóság azt írta: a tavalyi rendkívüli aszály után a december és a január is bővelkedett csapadékban. A többletként jelentkező vizekből a vízügy igyekszik minél nagyobb mennyiséget visszatartani a rendszereiben, készülve egy esetleges későbbi aszályos időszakra.

Hozzátették: a folyókon levonuló árhullámok fontos vízpótlási lehetőséget jelentenek a jövőben előttünk álló aszályos időszakokra, ezért a vízügy mindenütt, ahol erre lehetőség nyílik, az érkező többletvizet csatornákba és tározókba vezeti a vízkészletek növelése érdekében.

Azt írták, a most visszafogott mintegy 40 millió köbméternyi belvíz kétharmada a Közép-Tisza vidéki és a tiszántúli igazgatóság területére esik, de az észak-magyarországi igazgatóság is jelentős mennyiségű vizet tudott a tározóiba irányítani.

Az országban 179 belvíztározó van, összkapacitásuk 243 millió köbméter

Ezek feltöltésére mindig is törekedett a vízügyi ágazat, elsősorban a belvízvédekezés során a levezető hálózat tehermentesítése érdekében. A belvízből betározott víz későbbi öntözésre való felhasználhatósága azonban mindig kérdéses vízminőségi problémák miatt – írták.

Felidézték: a 2010-es nagy belvíz idején 150 millió köbméternyi belvizet tartottak vissza a tározókban és a medrekben. A tavalyi aszályos tavasszal ennek töredékét, 1-2 millió köbméternyit sikerült visszatartani.

A tavalyi rendkívüli aszály után a december és a január is bővelkedett csapadékban – fotó: pixabay.com

Minden műszaki lehetőséget megragadnak a víz visszatartására

A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság az elmúlt hetekben feltöltötte a nyári vízpótlási lehetőséggel nem rendelkező holtágakat, így a szajoli, a gyova-mámai és a tiszaugi Holt-Tiszát, a szászberki és a malomzugi Holt-Zagyvát, valamint a rázsonyi, a tehenesi és a harangzugi Holt-Köröst. Feltöltöttek továbbá négy halastavat – Kisújszállás, Jászkarajenő és Besenyszög térségében -, valamint egy horgásztavat Alattyánnál. A Kőrös-érben visszatartott belvízből megoldódott a Duna-Ipoly Nemzeti Park kezelésében lévő vizes élőhely vízellátása is Kocsér térségében.

A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság emelte a Keleti-főcsatorna téli üzemvízszintjét, hogy a Tiszán érkező árhullámokból tározni tudjon, így jut víz például Hajdúnánás térségébe. A nyírségi területeken lehullott csapadékból lefolyásnak indult felszíni vizeket a Debrecen közelében tavaly kiszáradt tározók felé irányítják, így mostanra egybefüggő vízfelület alakult ki a Vekeri-tóban, és várhatóan az erdőspusztai tározókba is jut elegendő víz.

Mivel bármikor előfordulhat egy hirtelen érkező, szélsőséges árvíz, ezért az erre való felkészülés is folyamatos – fotó: pixabay.com

A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság a múlt év végén a Tisza emelkedő vízállásából folyamatosan töltötte a szabolcsveresmarti Rétközi-tavat, a Szamoson érkező árhullámból pedig tudták tölteni a szamossályi tározót is. A Románia felől érkező csapadékvizet továbbra is az évek óta vízhiánnyal küzdő, Szamos menti tározóba kormányozzák. A magas tiszai vízállást kihasználva sikerült Gávavencsellő térségében a Lónyai-főcsatornában is magasabb vízszintet elérni.

Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságnak a tározókba (például gyöngyös-nagyrédei, a Laskó-völgyi, Hór-völgyi, geleji) az év elején meglévő mennyiségeken felül 1,92 millió köbméternyi vizet sikerült bevezetnie.

Az ágazat rövid- és hosszútávon is megragad minden műszaki lehetőséget a víz visszatartására, közben bármikor előfordulhat egy hirtelen érkező, szélsőséges árvíz, ezért az erre való felkészülés is folyamatos – írta a vízügyi főigazgatóság.

2023. január 6., péntek 16:32:25 / Agroinform.hu

---

Öntözésfejlesztés nélkül nem képzelhető el a gazdaságos termelés.

1,5 millió hektáron okozott súlyos károkat az aszály, ami a novekedes.hu szerint tabunak számító, politikai szempontból is kényes témákat vetett fel. Ilyen például a Tisza drasztikus szabályozása, ami hátrányos következményekkel jár az agráriumban, illetve annak a kérdése is, hogy egyre többen tartanák szükségesnek a hazai folyókon –  így a Dunán is – újabb duzzasztók megépítését az országon átfolyó vízmennyiség visszatartása érdekében.

Az öntözésfejlesztés kiemelt fontosságú – fotó: pixabay.com

Középpontban az öntözésfejlesztés

A magyar mezőgazdaságban az öntözhető területek aránya nagyon alacsony, az aszálykárok emiatt ismét középpontba állították az öntözésfejlesztés fontosságát.

A 2022-es tapasztalatok alapján a mezőgazdasági szakértők szerint elmondható, hogy bár a XIX. század második felében végrehajtott, Széchenyi István és Vásárhelyi Pál nevével fémjelzett átfogó Tisza-szabályozás akkoriban hasznosnak bizonyult, de ma már a hazai mezőgazdaságból élők ennek a negatív hatásait érzik. A Tisza szabályozásának akkor az volt az alapvető célja, hogy gyorsítani tudják az árvizek levonulását a folyókanyarok átvágásával, illetve, hogy jelentős területeket lehessen mentesíteni az árvízveszély alól a gátrendszerek megépítésével.

Mára a klímaváltozás eredményeképpen azonban alapvetően megváltozott a helyzet, hiszen – ahogy azt a 2022-es időjárás is igazolta – vannak időszakok, amikor rendkívül kevés csapadék hullik.

Az lenne a cél, hogy az országon átfolyó és itt lehulló vízmennyiséget visszatartsuk, aminek a Tisza-szabályozás nyomán létrejött helyzet nem kedvez. Jelenleg a gazdák mintegy 200 ezer hektárra rendelkeznek érvényes vízjogi engedélyekkel, valójában pedig 100-120 ezer hektárt öntöznek.

Az 5 millió hektár körüli teljes mezőgazdasági terület legfeljebb 2-3 százalékát teszik ki az öntözött földek, szemben az 1970-1980-as években kimutatott 8 százalék körüli aránnyal, ami 380-400 ezer hektár bevonását jelentené.

A kormányzati tervek szerint 2024-re meg kellene duplázni a ténylegesen öntözött mezőgazdasági területek nagyságát (200 ezer hektárra), 2030-ra pedig legalább 350 ezer hektárra kellene bővíteni az öntözéses gazdálkodást.

Vészjosló a vízhiány

A súlyos aszállyal leginkább érintett alföldi régióban sok helyen olyan mélyre süllyedt a talajvízszint, hogy azt a haszonnövények gyökerei képtelenek voltak elérni. A vízhiányra figyelmeztet az is, hogy az itatásra szolgáló ásott kutak tartós kiszáradása miatt egyes kisebb gazdálkodóknak fel kellet hagynia az állattartással.

Egyre többen sürgetik egy olyan teljesen új vízgazdálkodási koncepció kidolgozását, amellyel a mezőgazdaságban felhasználható vízvisszatartás megoldható lenne. Az elmúlt években is felmerültek tározóépítési koncepciók – elsősorban a Vásárhelyi Pálról elnevezett terv keretében – nyolc létesítmény meg is épült az országban ötmillió köbméter maximális kapacitással. Ezek viszont elsősorban az árvizek elleni védekezést szolgálják, a mezőgazdasági érdekeket  a kialakításuknál kevésbé helyezték előtérbe. Emiatt is válhatnak fontossá azon beruházások, amelyek alkalmasak a csapadék öntözési célú megtartására és tárolására.

A vízvisszatartás érdekében újabb duzzasztókat kellene építeni a hazai folyókon

A duzzasztók építése a Duna esetében válthat ki újabb vitákat és környezetvédelmi aggályokat elsősorban a Bős-nagymarosi vízlépcső korábbi kálváriája miatt, pedig a bősi beruházás üzembehelyezése óta a Dunának gyakorlatilag nincs természetes vízjárása, így egy duzzasztó létesítése ma már kevésbé tűnhet aggályosnak. A mezőgazdasági vízutánpótlásban viszont lényeges lehet.

Öntözésfejlesztés – kérdés, hogy miből?

Az Agrárminisztérium 136 tételből álló listát állított össze az úgynevezett főműfejlesztések érdekében, fontossági szempontok szerint rangsorolva azokat a fejlesztéseket, amelyeket szükségesnek tart.  Ez hamarosan a kormány elé kerül, de már most tudható, hogy az uniós állásfoglalások szerint Brüsszel nem kíván támogatásokat nyújtani az ilyen típusú beruházásokhoz.

Ez viszont azt jelenti, hogy a főműfejlesztéseket hazai forrásokból kellene finanszírozni, aminek az előteremtése kétséges a jelenlegi gazdasági helyzetben.

Ugyanakkor azok a források továbbra is léteznek, amelyeket az öntözés fejlesztéséhez, illetve az öntözési rendszerek működtetéséhez a termelők saját vállalkozásaikban felhasználhatnak: egyrészt támogatást kaphatnak a gazdálkodói öntözési közösségekben (ma 147 működik az országban) már meglévő berendezéseik használatához. Másrészt forrásokat nyerhetnek el az új beruházásokhoz a jelenleg futó Vidékfejlesztési Programban (VP), amely öntözési célokra mintegy 100 milliárd forintos keretet tartalmaz. Ennek a pályázati határidejét – ami december végén járt volna le – a 2023 június 30-ig meghosszabbították.

Egy jó példa, ami mintaként szolgálhat

Az állami tulajdonú mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által a közelmúltban végrehajtott fejlesztés jó mintaként szolgálhat az öntözésfejlesztés kivitelezéséhez. A cég 10,5 milliárd forintot fordított új öntözési rendszerek kiépítésére javarészt támogatásokból, így az öntözhető területei megkétszereződtek (nagyjából 2500 hektárról 5200 hektárra nőttek). A Marosból biztosították az öntözővíz-ellátást, olyan öntözőgépeket szereztek be, amelyek saját rádiófrekvenciás irányító rendszerrel működnek, és digitálisan indíthatók a távolból. A cég beruházással nemcsak hibridkukoricát, hanem egyéb növénykultúrákat is öntözhet.

Ebből a példából is kiderúl, hogy az öntézésfejlesztés drága beruházás, mert az egy hektárra eső költség elérheti a 3 millió forintot is, amihez még hozzáadódik a víz odavezetésének a költsége is. Viszont az éghajlatváltozás miatt – elsősorban az Alföldön – öntözés nélkül a továbbiakban nem képzelhető el a gazdaságos termelés.