2023. február 10., péntek 10:15:04 / MTI

Az érkező többletvizet csatornákba és tározókba vezetik a vízkészletek növelése érdekében.

A vízügyi igazgatóságok mintegy 40 millió köbméternyi belvizet tudtak holtágakban, medrekben, tározókban visszafogni az elmúlt két hónap csapadékából – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) az MTI-vel.

40 millió köbméternyi belvizet tudtak holtágakban, medrekben, tározókban visszafogni – fotó: pixabay.com

Készülnek egy esetleges későbbi aszályos időszakra

A főigazgatóság azt írta: a tavalyi rendkívüli aszály után a december és a január is bővelkedett csapadékban. A többletként jelentkező vizekből a vízügy igyekszik minél nagyobb mennyiséget visszatartani a rendszereiben, készülve egy esetleges későbbi aszályos időszakra.

Hozzátették: a folyókon levonuló árhullámok fontos vízpótlási lehetőséget jelentenek a jövőben előttünk álló aszályos időszakokra, ezért a vízügy mindenütt, ahol erre lehetőség nyílik, az érkező többletvizet csatornákba és tározókba vezeti a vízkészletek növelése érdekében.

Azt írták, a most visszafogott mintegy 40 millió köbméternyi belvíz kétharmada a Közép-Tisza vidéki és a tiszántúli igazgatóság területére esik, de az észak-magyarországi igazgatóság is jelentős mennyiségű vizet tudott a tározóiba irányítani.

Az országban 179 belvíztározó van, összkapacitásuk 243 millió köbméter

Ezek feltöltésére mindig is törekedett a vízügyi ágazat, elsősorban a belvízvédekezés során a levezető hálózat tehermentesítése érdekében. A belvízből betározott víz későbbi öntözésre való felhasználhatósága azonban mindig kérdéses vízminőségi problémák miatt – írták.

Felidézték: a 2010-es nagy belvíz idején 150 millió köbméternyi belvizet tartottak vissza a tározókban és a medrekben. A tavalyi aszályos tavasszal ennek töredékét, 1-2 millió köbméternyit sikerült visszatartani.

A tavalyi rendkívüli aszály után a december és a január is bővelkedett csapadékban – fotó: pixabay.com

Minden műszaki lehetőséget megragadnak a víz visszatartására

A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság az elmúlt hetekben feltöltötte a nyári vízpótlási lehetőséggel nem rendelkező holtágakat, így a szajoli, a gyova-mámai és a tiszaugi Holt-Tiszát, a szászberki és a malomzugi Holt-Zagyvát, valamint a rázsonyi, a tehenesi és a harangzugi Holt-Köröst. Feltöltöttek továbbá négy halastavat – Kisújszállás, Jászkarajenő és Besenyszög térségében -, valamint egy horgásztavat Alattyánnál. A Kőrös-érben visszatartott belvízből megoldódott a Duna-Ipoly Nemzeti Park kezelésében lévő vizes élőhely vízellátása is Kocsér térségében.

A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság emelte a Keleti-főcsatorna téli üzemvízszintjét, hogy a Tiszán érkező árhullámokból tározni tudjon, így jut víz például Hajdúnánás térségébe. A nyírségi területeken lehullott csapadékból lefolyásnak indult felszíni vizeket a Debrecen közelében tavaly kiszáradt tározók felé irányítják, így mostanra egybefüggő vízfelület alakult ki a Vekeri-tóban, és várhatóan az erdőspusztai tározókba is jut elegendő víz.

Mivel bármikor előfordulhat egy hirtelen érkező, szélsőséges árvíz, ezért az erre való felkészülés is folyamatos – fotó: pixabay.com

A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság a múlt év végén a Tisza emelkedő vízállásából folyamatosan töltötte a szabolcsveresmarti Rétközi-tavat, a Szamoson érkező árhullámból pedig tudták tölteni a szamossályi tározót is. A Románia felől érkező csapadékvizet továbbra is az évek óta vízhiánnyal küzdő, Szamos menti tározóba kormányozzák. A magas tiszai vízállást kihasználva sikerült Gávavencsellő térségében a Lónyai-főcsatornában is magasabb vízszintet elérni.

Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságnak a tározókba (például gyöngyös-nagyrédei, a Laskó-völgyi, Hór-völgyi, geleji) az év elején meglévő mennyiségeken felül 1,92 millió köbméternyi vizet sikerült bevezetnie.

Az ágazat rövid- és hosszútávon is megragad minden műszaki lehetőséget a víz visszatartására, közben bármikor előfordulhat egy hirtelen érkező, szélsőséges árvíz, ezért az erre való felkészülés is folyamatos – írta a vízügyi főigazgatóság.

2023. január 6., péntek 16:32:25 / Agroinform.hu

---

Öntözésfejlesztés nélkül nem képzelhető el a gazdaságos termelés.

1,5 millió hektáron okozott súlyos károkat az aszály, ami a novekedes.hu szerint tabunak számító, politikai szempontból is kényes témákat vetett fel. Ilyen például a Tisza drasztikus szabályozása, ami hátrányos következményekkel jár az agráriumban, illetve annak a kérdése is, hogy egyre többen tartanák szükségesnek a hazai folyókon –  így a Dunán is – újabb duzzasztók megépítését az országon átfolyó vízmennyiség visszatartása érdekében.

Az öntözésfejlesztés kiemelt fontosságú – fotó: pixabay.com

Középpontban az öntözésfejlesztés

A magyar mezőgazdaságban az öntözhető területek aránya nagyon alacsony, az aszálykárok emiatt ismét középpontba állították az öntözésfejlesztés fontosságát.

A 2022-es tapasztalatok alapján a mezőgazdasági szakértők szerint elmondható, hogy bár a XIX. század második felében végrehajtott, Széchenyi István és Vásárhelyi Pál nevével fémjelzett átfogó Tisza-szabályozás akkoriban hasznosnak bizonyult, de ma már a hazai mezőgazdaságból élők ennek a negatív hatásait érzik. A Tisza szabályozásának akkor az volt az alapvető célja, hogy gyorsítani tudják az árvizek levonulását a folyókanyarok átvágásával, illetve, hogy jelentős területeket lehessen mentesíteni az árvízveszély alól a gátrendszerek megépítésével.

Mára a klímaváltozás eredményeképpen azonban alapvetően megváltozott a helyzet, hiszen – ahogy azt a 2022-es időjárás is igazolta – vannak időszakok, amikor rendkívül kevés csapadék hullik.

Az lenne a cél, hogy az országon átfolyó és itt lehulló vízmennyiséget visszatartsuk, aminek a Tisza-szabályozás nyomán létrejött helyzet nem kedvez. Jelenleg a gazdák mintegy 200 ezer hektárra rendelkeznek érvényes vízjogi engedélyekkel, valójában pedig 100-120 ezer hektárt öntöznek.

Az 5 millió hektár körüli teljes mezőgazdasági terület legfeljebb 2-3 százalékát teszik ki az öntözött földek, szemben az 1970-1980-as években kimutatott 8 százalék körüli aránnyal, ami 380-400 ezer hektár bevonását jelentené.

A kormányzati tervek szerint 2024-re meg kellene duplázni a ténylegesen öntözött mezőgazdasági területek nagyságát (200 ezer hektárra), 2030-ra pedig legalább 350 ezer hektárra kellene bővíteni az öntözéses gazdálkodást.

Vészjosló a vízhiány

A súlyos aszállyal leginkább érintett alföldi régióban sok helyen olyan mélyre süllyedt a talajvízszint, hogy azt a haszonnövények gyökerei képtelenek voltak elérni. A vízhiányra figyelmeztet az is, hogy az itatásra szolgáló ásott kutak tartós kiszáradása miatt egyes kisebb gazdálkodóknak fel kellet hagynia az állattartással.

Egyre többen sürgetik egy olyan teljesen új vízgazdálkodási koncepció kidolgozását, amellyel a mezőgazdaságban felhasználható vízvisszatartás megoldható lenne. Az elmúlt években is felmerültek tározóépítési koncepciók – elsősorban a Vásárhelyi Pálról elnevezett terv keretében – nyolc létesítmény meg is épült az országban ötmillió köbméter maximális kapacitással. Ezek viszont elsősorban az árvizek elleni védekezést szolgálják, a mezőgazdasági érdekeket  a kialakításuknál kevésbé helyezték előtérbe. Emiatt is válhatnak fontossá azon beruházások, amelyek alkalmasak a csapadék öntözési célú megtartására és tárolására.

A vízvisszatartás érdekében újabb duzzasztókat kellene építeni a hazai folyókon

A duzzasztók építése a Duna esetében válthat ki újabb vitákat és környezetvédelmi aggályokat elsősorban a Bős-nagymarosi vízlépcső korábbi kálváriája miatt, pedig a bősi beruházás üzembehelyezése óta a Dunának gyakorlatilag nincs természetes vízjárása, így egy duzzasztó létesítése ma már kevésbé tűnhet aggályosnak. A mezőgazdasági vízutánpótlásban viszont lényeges lehet.

Öntözésfejlesztés – kérdés, hogy miből?

Az Agrárminisztérium 136 tételből álló listát állított össze az úgynevezett főműfejlesztések érdekében, fontossági szempontok szerint rangsorolva azokat a fejlesztéseket, amelyeket szükségesnek tart.  Ez hamarosan a kormány elé kerül, de már most tudható, hogy az uniós állásfoglalások szerint Brüsszel nem kíván támogatásokat nyújtani az ilyen típusú beruházásokhoz.

Ez viszont azt jelenti, hogy a főműfejlesztéseket hazai forrásokból kellene finanszírozni, aminek az előteremtése kétséges a jelenlegi gazdasági helyzetben.

Ugyanakkor azok a források továbbra is léteznek, amelyeket az öntözés fejlesztéséhez, illetve az öntözési rendszerek működtetéséhez a termelők saját vállalkozásaikban felhasználhatnak: egyrészt támogatást kaphatnak a gazdálkodói öntözési közösségekben (ma 147 működik az országban) már meglévő berendezéseik használatához. Másrészt forrásokat nyerhetnek el az új beruházásokhoz a jelenleg futó Vidékfejlesztési Programban (VP), amely öntözési célokra mintegy 100 milliárd forintos keretet tartalmaz. Ennek a pályázati határidejét – ami december végén járt volna le – a 2023 június 30-ig meghosszabbították.

Egy jó példa, ami mintaként szolgálhat

Az állami tulajdonú mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által a közelmúltban végrehajtott fejlesztés jó mintaként szolgálhat az öntözésfejlesztés kivitelezéséhez. A cég 10,5 milliárd forintot fordított új öntözési rendszerek kiépítésére javarészt támogatásokból, így az öntözhető területei megkétszereződtek (nagyjából 2500 hektárról 5200 hektárra nőttek). A Marosból biztosították az öntözővíz-ellátást, olyan öntözőgépeket szereztek be, amelyek saját rádiófrekvenciás irányító rendszerrel működnek, és digitálisan indíthatók a távolból. A cég beruházással nemcsak hibridkukoricát, hanem egyéb növénykultúrákat is öntözhet.

Ebből a példából is kiderúl, hogy az öntézésfejlesztés drága beruházás, mert az egy hektárra eső költség elérheti a 3 millió forintot is, amihez még hozzáadódik a víz odavezetésének a költsége is. Viszont az éghajlatváltozás miatt – elsősorban az Alföldön – öntözés nélkül a továbbiakban nem képzelhető el a gazdaságos termelés.

2022. november 17., csütörtök 11:39:00 / NAK – Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

---

Módosult a támogatható tevékenységek köre és azok maximális elszámolható kiadásai.

A NAK kérésére 30%-kal több költséget lehet elszámolni a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztését támogató pályázatban – olvasható a NAK tájékoztatójában.

Támogatható új öntözőberendezések beszerzése, illetve új öntözővíz-szolgáltató művek létrehozása is – fotó: pixabay.com

A Felhívás keretében az alábbi tevékenységek támogathatók:

• Öntözőberendezések vízellátását biztosító vízvisszatartás létesítményeinek támogatása fenntartható vízkészlet-gazdálkodás biztosításával, ezen belül víztározók létesítésének támogatása közepes nagyságú tározók kialakítása révén, amelyek mérete már megengedi, hogy öntözővíz kivétel is lehetséges legyen
• Természetes szűrőmezők kialakítása a keletkezett felesleges és a gazdálkodás szempontjából káros vizek összegyűjtést követő tápanyag terhelésének csökkentése, majd befogadó vízfolyásba történő továbbítása céljából
• Mezőgazdasági területekhez kapcsolódó meliorált utak kialakítása
• Meglévő öntözőberendezések vízfelhasználás hatékonyságának javítása, valamint öntözési infrastruktúra és kapcsolódó műtárgyainak fejlesztése, rekonstrukciója
• Új öntözőberendezések beszerzése, illetve új öntözővíz-szolgáltató művek létrehozása

További információk ITT érhetők el.

Meglévő öntözőberendezések vízfelhasználás hatékonyságának javítására is lehet támogatást kérni – fotó: pixabay.com

A támogatási kérelmek benyújtására 2023. június 30. napjáig van lehetőség, az alábbi értékelési határnapokkal:

• december 30.
• február 28.
• április 28.
• június 30.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege:

• maximum 3 milliárd Ft
• egyéni és kollektív projekt esetén is.

A támogatás maximális mértéke közép-magyarországi régióban megvalósuló fejlesztés esetén:

• 40 %
• + 10 % -pont intenzitás jár, ha nem közép-magyarországi régióban valósul meg
• + 10 % -pont intenzitás jár a fiatal mezőgazdasági termelő számára
• + 20 % – pont jár a kollektív módon vagy öntözési közösségként végrehajtott projektek esetén.

Támogatási kérelmet kizárólag az ügyfél-azonosítóval rendelkező támogatást igénylő nyújthat be, a Kincstár elektronikus felületén – írja a nak.hu

A pályázati felhívás itt érhető el.

2022. november 13., vasárnap 12:02:00 / Agrárminisztérium▪Sajtóközlemény

---

A gazdák még nagyobb biztonsággal valósíthatják meg tervezett beruházásaikat.

Az öntözésfejlesztést szolgáló beruházások sikeres megvalósítása érdekében

az Agrárminisztérium 30%-kal megemelte a megvalósításhoz kapcsolódóan elszámolható kiadási összegeket a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett,

„A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” című pályázat vonatkozásában – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Az öntözés alapvető, hiszen az idei évben Magyarország termőterületeinek nagy részét súlyos szárazság sújtotta – fotó: pixabay.com

Az öntözésfejlesztés elengedhetetlen a magyar mezőgazdaság versenyképességének megtartásához

A tárcavezető hangsúlyozta,  a fejlesztések megvalósításához kapcsolódóan elszámolható kiadási összegek az emeléssel a jelenlegi piaci árakhoz lettek igazítva. Így a gazdák még nagyobb biztonsággal valósíthatják meg tervezett beruházásaikat – tette hozzá.

Kiemelte, hogy az öntözésfejlesztés a magyar mezőgazdaság versenyképességének megtartásához és további növeléséhez elengedhetetlen. https://89a963939d7ae12bf2e68ec437e14dba.safeframe.googlesyndication.com/safeframe/1-0-40/html/container.html

A kérelmek beadására még 2023. június 30-ig van lehetőség

Különösen fontos ezt hangsúlyozni az idei évben, amikor Magyarország termőterületeinek nagy részét súlyos szárazság sújtotta. Nagy István rámutatott, közös érdekünk az öntözött területek nagyságának a növelése.

Ehhez nyújt segítséget a kiírás, amely átfogóan biztosít fejlesztési forrást minden, az öntözéshez kapcsolódó tevékenységhez.

A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy az öntözésfejlesztési támogatás évek óta folyamatosan a gazdák rendelkezésére áll, és a kérelmek beadására ennek a pályázati konstrukciónak a keretében még 2023. június 30-ig van lehetőség.