2022. november 13., vasárnap 12:02:00 / Agrárminisztérium▪Sajtóközlemény
A gazdák még nagyobb biztonsággal valósíthatják meg tervezett beruházásaikat.
Az öntözésfejlesztést szolgáló beruházások sikeres megvalósítása érdekében
az Agrárminisztérium 30%-kal megemelte a megvalósításhoz kapcsolódóan elszámolható kiadási összegeket a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett,
„A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” című pályázat vonatkozásában – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
Az öntözés alapvető, hiszen az idei évben Magyarország termőterületeinek nagy részét súlyos szárazság sújtotta – fotó: pixabay.com
Az öntözésfejlesztés elengedhetetlen a magyar mezőgazdaság versenyképességének megtartásához
A tárcavezető hangsúlyozta, a fejlesztések megvalósításához kapcsolódóan elszámolható kiadási összegek az emeléssel a jelenlegi piaci árakhoz lettek igazítva. Így a gazdák még nagyobb biztonsággal valósíthatják meg tervezett beruházásaikat – tette hozzá.
Kiemelte, hogy az öntözésfejlesztés a magyar mezőgazdaság versenyképességének megtartásához és további növeléséhez elengedhetetlen. https://89a963939d7ae12bf2e68ec437e14dba.safeframe.googlesyndication.com/safeframe/1-0-40/html/container.html
A kérelmek beadására még 2023. június 30-ig van lehetőség
Különösen fontos ezt hangsúlyozni az idei évben, amikor Magyarország termőterületeinek nagy részét súlyos szárazság sújtotta. Nagy István rámutatott, közös érdekünk az öntözött területek nagyságának a növelése.
Ehhez nyújt segítséget a kiírás, amely átfogóan biztosít fejlesztési forrást minden, az öntözéshez kapcsolódó tevékenységhez.
A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy az öntözésfejlesztési támogatás évek óta folyamatosan a gazdák rendelkezésére áll, és a kérelmek beadására ennek a pályázati konstrukciónak a keretében még 2023. június 30-ig van lehetőség.
Itt van a legfrissebb táblázat az elszámolható kiadásokról.
Módosult a Széchenyi 2020 keretében megjelent „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” című (VP2.-4.1.4-16 kódszámú) felhívás 2. számú melléklete, a támogatható tevékenységek és azok maximális elszámolható kiadásai. A piaci áraknak való megfelelés érdekében megemelték az elszámolható kiadási összegeket.
A felhívás célja a mezőgazdasági termelők mezőgazdasági üzemeinek gazdasági teljesítményének növelése, a szerkezet-átalakítás és a modernizáció ösztönzése, illetve a mezőgazdasági vízfelhasználás hatékonyságának fokozása öntözési beruházások megvalósításával. Friss hír, hogy kotrógépek vásárlása is lehetővé vált a pályázat keretein belül, illetve fél évvel, 2023. június 30-ig meghosszabbították a beadást.
A felhívás ITT érhető el. Következő benyújtási határidő: december 30. Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: egyéni és kollektív projekt esetén is maximum 3 milliárd Ft.
Az öntözésfejlesztést, a vízgazdálkodási ágazat fejlesztését továbbra is kiemelt területként kezeli az Agrárminisztérium. A Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” és „Az öntözési közösségek együttműködésének támogatása” című pályázati felhívásokra meghosszabbított határidőig, 2023. június 30-ig lehet a kérelmeket benyújtani.
A beruházásokat támogató kiírás átfogóan biztosít fejlesztési forrást minden, az öntözéshez kapcsolódó tevékenységhez, így többek között tározóterek, új vízkivételei művek kialakításához, új öntözőgépek és csővezetékek telepítéséhez és az elavult öntözőrendszerek elemeinek cseréjéhez. A gazdák ráadásul a mostani, a hosszabbítással egybekötött, módosításnak köszönhetően immár a csatornák kotrásához, karbantartásához szükséges gépek, például önjáró kotrógépek beszerzéséhez is igényelhetnek támogatást. A kormány a rendelkezésre álló vízkészlet hatékonyabb felhasználását is szem előtt tartva ösztönzi a termelők öntözési közösségekbe szerveződését. Az öntözési közösségek együttműködésének támogatására kiírt, szintén meghosszabbított felhívás keretében a meglévő, közös érdekeltségű öntözőtelepek közös üzemeltetésére és az új öntözési beruházások előkészítésére lehet pályázni.
A két kiírás kapcsán már csaknem 50 milliárd forint támogatást kaptak a gazdák, a KAP Stratégiai Terv keretei között pedig 2022 után további 70 milliárd forintot terveznek erre a célra fordítani. A szaktárca és a kormány célja, hogy az öntözött területek nagysága a következő években folyamatosan és jelentősen emelkedjen, hiszen, amint az idei, súlyos aszályhelyzettel érintett évben különösen megmutatkozott, biztonságos termelést alapvetően csak öntözéses körülmények között lehet folytatni.
A pályázati felhívások részletei megtalálhatóak a www.palyazat.gov.hu honlapon.
Biztosítani kell, hogy már kora tavasszal több víz legyen a talajban.
Ahhoz, hogy jövőre ne ismétlődhessen meg az idei extrém aszálykár, biztosítani kell, hogy már kora tavasszal több víz legyen a talajban, illetve legyen miből öntözniük a gazdálkodóknak. Ehhez feltétlenül szükséges az érintett területeken a csapadék elraktározása, a csatornák feltöltése, illetve (ahol csak lehet) feltöltve tartása – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Hosszabb távon pedig hazánk élelmiszerbiztonságának megőrzéséhez fontos a kormányzat által a mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztésére biztosított keret folyamatos rendelkezésre állása.
A víz tájban tartása javítja az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességet – fotó: pixabay.com
A vízkészlet megőrzésének a medertározás a leghatékonyabb módja
A vizet a tájba kell vezetni és ott kell tartani, ami elsősorban a meglévő vegyes tulajdonú csatornák rendeltetésszerű üzemeltetésének biztosításával valósítható meg – hangsúlyozza a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A vízkészlet megőrzésének a medertározás a leghatékonyabb módja, a víz ezáltali tájban tartása javítja az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességet, csökkenti a klímaváltozásból fakadó kockázatokat, károkat.
A hazai csatornák megfelelő üzemeltetése 1,2 millió hektár földterület mikroklímáját képes kiegyensúlyozni, és a medertározás az öntözési potenciálokat is növeli.
A vízszükségleti igényeket pedig elsősorban ott kell kielégíteni, ahol az állami csatornák által van rendelkezésre álló felszíni vízkészlet, és ezzel jelentősen csökkenthető a nagy energiaigényű átemelős csatornarendszerek fenntartási költsége is.
Az idei, Európa jelentős területét sújtó extrém aszály is megmutatta, hogy hosszabb távon – tekintettel a globális klímaváltozásra is – pozitív változás műszaki beavatkozás nélkül nem várható. Vízkínálat-fejlesztés tekintetében az elsődleges cél a hazai vízkapacitások növelése.
A vízrendszerek feltöltésével a hazai termőterületek mintegy negyedén legalább 25%-kal csökkenthető az aszálykár.
Ugyan a csatornák maximális feltöltésével – csak egy nagyobb árhullám esetén – van valamennyi esély arra, hogy növekedjenek a belvizes területek, de mindez a termőterületek túlnyomó többségén jelenleg sokkal kevesebb kárt okozhatna, mint az aszály.
Cél a hazai vízkapacitások növelése – fotó: pixabay.com
Az öntözött területek növelése érdekében több lépés is történt
A NAK az öntözésfejlesztési stratégia megalkotásáról szóló kormányhatározat kapcsán 2018-ban széles körű vízigény-felmérést végzett a gazdálkodók körében. Ennek során a kamarai falugazdászok közel negyvenezer termelő adatait rögzítették, és mintegy 1,2 millió hektár terület mértek fel a felszíni vízzel ellátható hatásterületen.
A felmérés szerint a jövőben öntözni kívánt területek – a már most is öntözésre berendezett 140 ezer hektárral együtt – összesen közel 400 ezer hektár tesznek ki, kiemelten az Alföldön.
Az öntözött területek növelése érdekében több lépés is történt az elmúlt időszakban, több intézkedési terv született, mind a vízkínálat, mind a vízkereslet fejlesztésére, amelynek végrehajtását a kormány határozat szerint évi 17 milliárd forintos keretösszeggel támogatja a 2020–2030-as időszakban. Ezen összeg folyamatos rendelkezésre állása, valamint a keretösszeg felülvizsgálata elengedhetetlen a csatornák rendeltetésszerű üzemeltetésének biztosításához.
2018-ban széles körű vízigény-felmérést végzett a gazdálkodók körében – fotó: pixabay.com
A NAK a hetekben csatornafelmérési projektet indított
A vízkereslet-fejlesztés vonatkozásában megalkotásra került az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény, és annak végrehajtási rendelete, valamint létrejött az öntözési igazgatási szerv. Fontos kiemelni azt is, hogy a finanszírozási oldalról a Vidékfejlesztési Programban az öntözéses beruházás esetén az agárminiszter által elismert öntözési közösségek +20 százalékponttal emelt intenzitással indulhatnak.
Az együttműködés további támogatására
egy új pályázati felhívás került kiírásra, amely 90%-os támogatási intenzitással támogatja az öntözési közösségéket, új területek bevonása esetén a tervezést, meglévő területen létrejött közösségek esetén pedig a fenntartási költségeket hivatott támogatni.
A vízkínálat-fejlesztés kapcsán szerepel egyebek közt az állami művek rekonstrukciója, amely több mint száz állami csatornafejlesztési beruházást tartalmaz, továbbá a nem állami művek, illetve az úgynevezett harmadlagos művek kataszterének létrehozása, valamint rendeltetésszerű üzemeltetésének megoldása.
Erre tekintettel a NAK a hetekben csatornafelmérési projektet indított, mely által azokat a csatornákat azonosítják be a kamara megyei szervezetei, valamint a helyi Települési Agrárgazdasági Bizottságok, amelyek elhanyagolt állapotuk miatt jelenleg nem tudják betölteni vízszállítási funkciójukat. A NAK ezzel is segíteni kívánja az illetékes igazgatóságokat, hatóságokat, szerveket a jövőbeni intézkedések megtételében.
