Idén év végén lejár a kútamnesztia a korábban engedély nélkül létesített, az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakra. Ezek bejelentése a Nemzeti Földügyi Központhoz 2023. december 31-ig szankciómentes, azaz bírság nélkül meg lehet tenni.
Bálint László bordányi bordányi baracktermesztő azt mutatja, ez a kút házi ivóvízigényt és a háztartási igények kielégítését szolgálja. Ennek üzemeltetéséhez, fennmaradásához elég az önkormányzat jegyzőjének engedélye. Fotó: Karnok Csaba
Magyarországon több százezer ingatlantulajdonost érint az engedély nélkül, de ettől még nem feltétlenül jogszerűtlenül létesített és működő fúrt vagy ásott kutak utólagos engedélyeztetése. 1992 előtt ugyanis nem kellett engedély, illetve bejelentés kútfúráshoz. Maga az engedélyezési eljárás illetékmentes, a megadásához azonban kell a kút összes lényeges paraméterét rögzítő szakvélemény képesített és hivatalosan regisztrált vízmérnöktől vagy kútfúrótól. Ennek ára helyszíntől és vállalkozótól függően 50 ezertől akár 150 ezer forintig terjedhet.
Fotó: Karnok Csaba
Kutak engedély nélkül
A becslések szerint az Alföldön 50 és 100 ezer közé tehető az engedély nélküli kutak száma, a legtöbb a Homokhátságon található. Ezért is volt nagy a gazdák felzúdulása Bordányban, ahol a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei szervezete rendezett fórumot, amelyen a közös agrárpolitika változásairól Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságáért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára tartott tájékoztatót. (A közös agrárpolitika az Európai Unió mezőgazdasági támogatási rendszere.)
Fotó: Karnok Csaba
Műholddal ellenőrzik, ki öntöz
A fórumon téma volt a kutak engedélyeztetése is. A település jól ismert gazdája, Bordány legnagyobb őszibarack-termesztője Bálint László is ott volt. Azt mondta, nagy felháborodás volt, de a szakértők ilyenkor mindig azt mondják, ez van, ez a törvény.
2025-től műholdak segítségével ellenőrzik majd, hogy valakinek van-e kútja, és öntöz-e. Ötnaponta végigfényképezik a földeket
– mondta a vállalkozó, aki finoman úgy fogalmazott, hogy bután van kitalálva az egész.
Nincs az az apparátus, ami ezt feldolgozza. Az én becslésem szerint Bordányban van 250 gazdának közel 1000 kútja, a Homokhátságon van 15 település. Ez több ezer kút papírozását jelenti. Nincs ember, aki ezt megcsinálja. Tíz év se lenne elég rá
– mondta.
Fotó: Karnok Csaba
Folyamatosan hosszabbított határidő
Az ásott és fúrt kutak ügyintézését folyamatosan hosszabbította a kormány. Az engedély nélkül létesített kutak vízjogi fennmaradási engedélyezésére 2023. december 31-ig van lehetőség. Az engedély nélkül, vagy attól eltérő módon létesített ásott vagy fúrt kút engedélykérelmét a jegyzőhöz kell benyújtani. Ezek utólagos engedélyezésének, valamint megszüntetésének hatásköre megoszlik a jegyző, illetve megyei katasztrófavédelmi igazgatóság között.
Ingyen van, de pénzbe kerül. Aki a határidőig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül vagy attól eltérően létesült kútra, annak 2024. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni. A engedély nélküli vízhasználat esetén 1 millió forintig terjedhet. A kútbejelentés, illetve az engedélyezési eljárás mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól. Az eljárás során felmerülő egyéb költségek, valamint a dokumentáció készítés költségei a kérelmezőt terhelik.
Eddig mintegy 50 millió köbméter többlet vizet tartott vissza a vízügyi ágazat, amire később nagy szükség lesz az agráriumban.
2022 őszén az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) közreműködésével indított kezdeményezést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) annak érdekében, hogy télen a lehető legtöbb vizet lehessen betározni. A vízbiztonsághoz puffervízterekre van szükség, amelyek megteremtésében az állam mellett a termelőknek is van tennivalója. A szakmai szervezetek mindennek segítése érdekében a hajdúnánási térségben összegezték a többletvizek visszatartása során tapasztalt megoldandó problémákat.
A vízkészletek megőrzésének – a tározókban történő vízvisszatartás mellett – jelenleg a medertározás az egyik leghatékonyabb módja, így a vízügy részéről elsődleges feladat a csatornarendszerek tározási kapacitásainak maximális kihasználása, a csatornák feltöltése, illetve – ahol lehet – feltöltve tartása. Erre a NAK tavaly év végén is felhívta a figyelmet, valamint ez év elején arra, hogy nagyobb árhullám esetén a csatornák maximális feltöltése a belvizes területek kiterjedését is növeli.
A hajdúnánási térségben, a Tiszalöki Öntözőrendszer K-III. vízszolgáltatási egységen megvalósult vízvisszatartási célú mintaprojekt általános tapasztalatai a vízügyi igazgatást illetően:
A vízügyi ágazat csak a vagyonkezelésében lévő csatornaszakaszon tudja végrehajtani a mederben lévő szabályozott vízvisszatartást (ez esetben több mint 30 km hosszú csatornaszakaszról van szó). A vízszolgáltatási egységhez azonban csatlakoznak úgynevezett harmadlagos művek is, amelyek beintegrálása elengedhetetlen a területi vízszétosztáshoz. Azonban ezen vízilétesítmények meglehetősen vegyes tulajdoni és üzemeltetési viszonyokkal rendelkeznek (önkormányzati, magán stb.), és a gyakran nem megfelelő műszaki állapotuk nem teszi lehetővé a vízvisszatartási funkció ellátását. Az egységes üzemeltetési rend kialakítása pedig további együttműködést kíván.
Emellett a nem kívánt elöntések elkerülése érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a halastavi lecsapolásokra, továbbá a vízvisszatartást az öntöző és kettős működésű csatornák öntözési idényre való felkészítésének figyelembevételével kell végezni. A vízilétesítmények rendeltetésszerű üzemeltetése csakis a megfelelő finanszírozási háttér biztosításával valósulhat meg, ami azért is indokolt, mert a vízrendszerek üzemeltetése nem csak a mezőgazdasági termelők érdeke, hiszen ökológiai szolgáltatást is nyújtanak (vizes élőhely, vaditatás, mikroklíma javítása, talajvízdúsítás, vízhiányos területek vízpótlása stb.), ami közérdek is.
A termelői, gazdálkodói tapasztalatokat illetően elmondható, hogy a mélyfekvésű területeken megnövekedett a termőterület belvízborítottsága, aminek a lehető leghosszabb ideig tűrése később egyértelműen a vízbiztosítást szolgálja. Ehhez mindenképpen szükséges egyrészt a talaj vízvezető és vízbefogadó képességének maximalizálása, szerkezetességének javítása: megfelelő tápanyag-gazdálkodás, a tömörödés és az erózió elleni védekezés. Másrészt a területi vízvisszatartás biztosítása – különösen a mélyfekvésű területeken – mesterségesen kialakított (mikro)tározókban, továbbá vápákban; illetve a megfelelő terület- és tájhasználat.
A tavalyi történelmi mértékű aszály után különösen fontos figyelmet fordítani a megfelelő vízgazdálkodásra, amit a klímaváltozás is indokol.
Összefoglaló a fúrt kutak és kerti kutak engedélyezéséről, az öntözést érintő pályázati lehetőségekről.
Március elsejével megkezdődött az öntözési idény, még ha a talajok nedvességi állapota jelenleg nem is teszi indokolttá a vízpótlást.
Az előző mezőgazdasági szezonról még sokáig a pusztító aszály fog eszébe jutni a gazdálkodóknak, és sajnos a szakértők egybehangzó véleménye alapján úgy tűnik, hogy ilyen időszakokra egyre többször számíthatunk. Felmerül az aggasztó kérdés, hogy mit lehet tenni, hogyan vészelheti át a vízhiányt a mezőgazdaság. A megoldás több oldalról érkezik, a nemesítők dolgoznak a szárazságtűrőbb növényfajták kifejlesztésén, illetve egyre többször szóba kerülnek eddig kevésbé preferált növényfajok is, mint például a cirok.
Az aszály kezelésének legfőbb pillére azonban a vízvisszatartás megoldása és az öntözési lehetőség kialakítása, ahol erre van mód. A vízvisszatartás, a lefolyás-szabályozás és a különböző vízigények kielégítése érdekében számos beruházás valósul meg, új létesítmények épülnek, vagy a meglévőket fejlesztik, az Alföldön például egy 6 milliárd forint értékű projektzárult le most.
Az öntözésfejlesztésnek is bőven van még tere hazánkban, 2021-ben országosan a 174 200 hektárnyi vízjogilag engedélyezett öntözhető terület körülbelül felén, 85 ezer hektáron öntöztek csak. A kormány azt tűzte ki célul, hogy 2024-re megduplázza az öntözött területeket, elérve a 200 ezer hektárt, majd 2030-ig újra 350 ezer hektáron fog öntözéses gazdálkodás folyni.
Összefoglalónkban áttekintjük, hogy milyen feltételekkel lehet belevágni ma a mezőgazdasági területeken az öntözési infrastruktúra kiépítésébe, milyen pályázati lehetőségek állnak ehhez rendelkezésre, illetve kitérünk a magáncélú kútlétesítést érintő szabályokra is.
Az öntözött területek aránya jóval alacsonyabb Magyarországon, mint az EU-s átlag – Fotó: Envato
Mezőgazdasági öntözőkutak
A mezőgazdasági öntözőkutak engedélyezésével kapcsolatban a Nemzeti Földügyi Központ az illetékes.
Mezőgazdasági öntözési célú kút előzetes bejelentést követő jóváhagyás után létesíthető, illetve a korábban fúrt kút nyilvántartásba vétele kérelmezhető, amennyiben a következő feltételek együttesen teljesülnek.
A kút nem érint védett vagy védendő vízbázist, azaz
a kutat a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület,
valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele nélkül,
továbbá a hatósági nyilvántartásban szereplő talaj- vagy talajvíz-szennyezéssel nem érintett területen létesítik.
A kút talpmélysége az 50 métert nem haladja meg, és az első vízzáró réteget nem éri el.
A kúthoz kapcsolódó öntözőrendszer kizárólag a létesítő, üzemeltető művelése alatt álló területek öntözését szolgálja.
A bejelentés jóváhagyását követően, a létesítés során a kutat a víz mennyiségének mérését biztosító digitális kútvízmérővel kell felszerelni.
Az ügyintézés menetéről, a kapcsolódó jogszabályokról EBBEN a cikkünkben írtunk.
Amennyiben a mezőgazdasági öntözési célú kút a fenti feltételeknek nem felel meg, továbbra is csak vízjogi engedély alapján létesíthető, üzemeltethető. Ezekben az esetekben is a Nemzeti Földügyi Központ jár el vízügyi, vízvédelmi hatóságként országos illetékességgel.
A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentációról a 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet ad iránymutatást.
A korábban fúrt, engedély nélkül létesített kutak bejelentésére 2023. december 31-ig van lehetőség (csak azokra a kutakra vonatkozóan, amelyeket 2020. július 1. előtt létesítettek).
Nagy beruházás, de van hozzá pályázati lehetőség
Az öntözési beruházás megvalósítása hatalmas előkészítő munkát igényel, amely még komolyabb feladat, ha pályázati forrást is igénybe szeretnénk hozzá venni. Még most is elérhető az a vízgazdálkodási ágazat beruházásait támogató pályázati felhívás, amelynek keretében akár 3 milliárd forintra is lehet pályázni. A beruházásokat támogató kiírás átfogóan biztosít fejlesztési forrást minden, az öntözéshez kapcsolódó tevékenységhez, így többek között tározóterek, új vízkivételei művek kialakításához, új öntözőgépek és csővezetékek telepítéséhez és az elavult öntözőrendszerek elemeinek cseréjéhez. Lehetőség van továbbá a csatornák kotrásához, karbantartásához szükséges gépek, például önjáró kotrógépek beszerzésére is.
Az öntözési pályázat a jelenlegi információk szerint 2023. június 30-án zárul, összesen 2 szakaszhatár (közbenső benyújtási határidő) van már csak: április 28., június 30.
Szintén június 30-ig érhető el az öntözési közösségeket támogató pályázati felhívás.
Fontos változás az öntözés kapcsán az új támogatási rendszerben
Az eddigi rendszerhez képest a víz keretirányelvnek való megfelelés miatt két ponton szigorodott a KAP Stratégiai terv. A termeléshez kötött támogatásoknál és az öntözésfejlesztésnél vízügyi hatósági ellenőrzések fognak kötődni a támogatásokhoz. Azaz a vízügyi hatósági ellenőrzés eredménye gyakorlatilag a támogatás alapfeltétele lesz.
Ez a szigorítás azonban nem csak hátrány, hanem lehetőség is, hiszen védi a legálisan öntöző termelőket, akik megküzdöttek a vízjogi engedélyükért, megfelelő beruházással hatékony öntözőrendszert építettek ki.
Kerti kutak magánhasználatra
2022-ben azok is elgondolkodtak a vízhiány problémáján, akik csak kedvtelésből vagy a saját élelmiszer-szükségletük egy részének előállítása céljából foglalkoznak a kerttel. Fontos azonban mérlegelni, hogy valóban szükség van-e kút létesítésére, vagy esetleg elegendő egy jól megtervezett esővízgyűjtő-rendszer.
2022-ben a kiskert-tulajdonosok is elgondolkodtak a vízhiány megoldásán – Fotó: Envato
Amennyiben kerti kút létesítése mellett döntünk, le kell folytatni a hivatalos eljárást, a települések jegyzője rendelkezik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel. Amennyiben az ő hatáskörén kívül esik a kérésünk, a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságokhoz kell fordulni.
Ezután pedig fontos, hogy keressünk megfelelő szakmai tudással, tapasztalattal és gépparkkal rendelkező kivitelezőt, aki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kötelező Építőipari rendszerében is regisztrálva van!
A felhasználási igényeink és a helyszín határozza meg, hogy milyen fajtájú kutat létesíthetünk. A kutakat kialakításuk, mélységük, hasznosításuk, vagy a vízadó típusa szerint csoportosítjuk. A kút mélységét nem tudjuk kiválasztani, mindig az dönt, hogy milyen mélyen van a talajvíz (vagy egyéb vízadó), és annak milyen a minősége.
További számos hasznos információ érhető el a Kúttulajdonosok honlapján, és EBBEN az összefoglalóban.
Tekintettel arra, hogy vízgazdálkodással, öntözéssel kapcsolatos fejlesztések, információk rendkívül felértékelődtek az utóbbi időszakban, az Agroinformon is folyamatosan beszámolunk a legfrissebb információkról, ezt az összefoglaló cikket is rendszeresen frissítjük, kövesse figyelemmel.
Megkezdődött az öntözési idény, még, ha a talajok nedvességi állapota jelenleg nem is teszi indokolttá.
Főszabály szerint az öntözési idény március 1-től tart, de kivétel képeznek ez alól azok a vízilétesítmények, ahol a termálvíz hasznosításából keletkező szennyvíz és használt víz befogadásra kerül, itt az öntözési idény április 15-én kezdődik.
Fontos, hogy az üzemeltető és a vízhasználó a vízügyi igazgatóság hozzájárulása esetén ettől eltérő időpontban is megállapodhatnak!
Továbbá ugyancsak főszabály szerint, a téli vízellátás december 1. napjától február 28. napjáig tart. A téli vízellátás idején a vízügyi ágazat által visszatartásra kerültek a többletvizek a hazai tározókban, medrekben, holtágakban (OFFARM), amely további vízpótlási lehetőséget biztosít egy későbbi aszályos időszakra. 50 millió köbméter többlet vizet tartott vissza a vízügyi ágazat. Mindennek ki kell egészülnie további (ONFARM) gazdálkodói feladatokkal úgy, mint
a helyes mezőgazdasági gyakorlat,
a megfelelő tápanyag-gazdálkodás,
a tömörödés és
az erózió elleni védekezés,
a megfelelő terület- és tájhasználat,
a táblán belüli beszivárogtatása,
a területi vízvisszatartás.
Gazdálkodói érdek a talaj védelme, szerkezetességének javítása, hiszen jelentősen hat a talaj vízvezető és vízbefogadó képességére, a vízháztartás optimalizálására, a terméseredményekre, a költségekre, illetve csökkenti a szélsőséges időjárásból eredő stresszhelyzeteket.
Felhívjuk a figyelmet, hogy az információk tájékoztató jellegűek, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően kell eljárni!
Vonatkozó jogszabály: a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről szóló 2/1997. (II. 18.) KHVM rendelet
