A hatályos hazai vízgazdálkodási és környezetvédelmi szabályozás értelmében, az öntözési célú vízigények kielégítése elsődlegesen felszíni vízkészletekből történhet. Felszín alatti vizek öntözési célú hasznosítása kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a felszíni vízforrások nem állnak rendelkezésre, illetve műszaki vagy gazdasági okokból nem vehetők igénybe. E szabályozási elv célja a felszín alatti vízkészletek hosszú távú megőrzése és a fenntartható vízhasználat biztosítása.
Magyarország vízkészletei három fő forrásból származnak. A lehulló csapadékból, a felszín alatti vízkontingensekből, valamint az országhatárokon kívülről érkező felszíni vizekből. Az éghajlatváltozás hatására hazánk időjárási viszonyai egyre inkább a mediterrán jelleg felé tolódnak, amelyet a csapadék mennyiségi csökkenése, tér- és időbeli egyenlőtlensége, valamint a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása jellemez. Ennek következtében a természetes csapadékellátottság már nem nyújt megbízható fedezetet a növények vegetációs időszakban jelentkező vízigényének kielégítésére. Jelenleg Magyarország mezőgazdasági területeinek mindössze mintegy 2 százalékán áll rendelkezésre kiépített vízpótló öntözési infrastruktúra, ami jelentős korlátot jelent a termésbiztonság és a versenyképes növénytermesztés szempontjából.
A mezőgazdasági termelésnek ezért rövid távon fel kell készülnie arra, hogy csökkentse a csapadékmennyiségtől és annak kedvezőtlen eloszlásától való függőségét, és alkalmazkodjon az egyre kiszámíthatatlanabb klimatikus viszonyokhoz. A földtani képződményekben tárolt felszín alatti vízkészletek bizonyos mértékig alternatív megoldást jelenthetnek az öntözési vízigények kielégítésére, azonban ezek hasznosítása csak szigorú korlátok mellett lehetséges. A túlzott mértékű vízkivétel ugyanis meghaladhatja a természetes utánpótlódás ütemét, ami a vízszintek tartós csökkenéséhez, valamint ökológiai és gazdasági károkhoz vezethet. Ennek megfelelően a felszín alatti vizek öntözési célú felhasználása csak körültekintő tervezéssel és hatósági engedélyezéssel valósítható meg. Magyarország kedvező földrajzi adottságai – különösen a Kárpát-medencében elfoglalt helyzete – jelenleg még lehetővé teszik a határokon beérkező felszíni vizek jelentős arányú rendelkezésre állását. Ezek az átfolyó vizek – egyelőre – dinamikusan megújuló vízkészleteket jelentenek, amelyek volumene meghaladja a hazai felhasználás mértékét. E vízkészletek megtartása és hatékony hasznosítása ezért kiemelt stratégiai jelentőségű.
A fenntartható megoldást állami szinten a vízvisszatartási és vízgazdálkodási rendszerek fejlesztése, gazdálkodói szinten pedig a termőterületeken történő helyben tartás és hasznosítás jelenti. Ez megvalósulhat egyrészt a talaj vízmegtartó képességének javításával, megfelelő talajművelési és agrotechnikai eljárások alkalmazásával, másrészt helyi és üzemi léptékű víztározók létesítésével és üzemeltetésével.
A vonatkozó hazai szabályozás részletesen rögzíti az öntözési célra felhasználható vízkészletek körét és az engedélyezés feltételeit. Ezen előírások értelmezésének és gyakorlati alkalmazásának megkönnyítésére készült el az öntözésre alkalmas vízkészleteket bemutató szakmai útmutató, amely ITTérhető el.
A kút mélysége, célja és elhelyezkedése dönti el, milyen eljárás vonatkozik rá.
Az elmúlt napokban számos információ jelent meg a mezőgazdasági célú kutakkal kapcsolatban, ezért fontosnak tartjuk tisztázni, hogy nem várhatók újabb szigorítások, egyben bemutatjuk a múltban történt bürokratikus előírás csökkentéseket, valamint a jelenlegi szabályozást is – olvasható a NAK cikkében.
MIT NEVEZÜNK MEZŐGAZDASÁGI CÉLÚ KÚTNAK?
Az olyan, felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményeket, amely kizárólag a létesítő, üzemeltető művelése alatt álló földterületek
haszonnövény-termesztési célú öntözését, illetve
haszonállat-állomány ellátását szolgálják.
KI AZ ILLETÉKES VÍZÜGYI HATÓSÁG?
A mezőgazdasági kutak bejelentésével, vízjogi engedélyezésével kapcsolatosan, illetve hivatalos állásfoglalásért az Agrárminisztérium Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Főosztály Hatósági Osztályához kell fordulni.
HOL TALÁLHATÓ KIADVÁNY ARRÓL, HOGY MIKOR ÉS HOL KELL BEJELENTENI, MIKOR KELL ENGEDÉLYEZNI, ILLETVE MIKOR SZÁMÍT LEGÁLISNAK EGY ENGEDÉLY NÉLKÜLI KÚT?
A NAK készített egy útmutatót, amely részletezi azt, hogy mikor mi a teendő az öntöző- és háztartási kutak engedélyezésével, bejelentésével kapcsolatosan. Az útmutató elérhető a NAK portálján, IDE kattintva.
A vízkészletvédelmi besorolás kulcsszerepet játszik a bejelentési és engedélyezési kötelezettségben – Fotó: pixabay.com
MIT JELENT AZ, HOGY LEGÁLISNAK MINŐSÜL A 2024 ELŐTT LÉTESÜLT MEZŐGAZDASÁGI KÚT, ILLETVE MELY KUTAKRA VONATKOZIK?
Köztudott, hogy külön bürokratikus intézkedés nélkül válhattak legálissá a korábban engedély nélkül létesített mezőgazdasági kutak. Amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesült, abban az esetben a kutak legálisnak minősülnek, tehát nem kell bejelenti azokat és nem szükséges a fennmaradásra szóló vízjogi engedélyt sem beszerezni:
1. január 1. előtt engedély nélkül létesített,
2. 50 méteres mélységet meg nem haladja, első vízzáró réteget el nem éri,
3. a vízhasznosítási cél megfelel a mezőgazdasági célú kút fogalmának.
4. Fontos, hogy ebben az esetben nem számít, hogy kockázatos vagy kockázatmentes-e a vízbeszerző létesítménnyel érintett terület.
2024 UTÁN TOVÁBBI ENYHÍTÉST JELENT, HOGY BIZONYOS ESETEKBEN ELÉG MÁR CSAK BEJELENTENI MEZŐGAZDASÁGI CÉLÚ KUTAKAT!
2024. január 1 óta, csökkent a bürokrácia az új kutakkal kapcsolatban. Bizonyos esetekben már nem kell vízjogi engedélyt kérni, elég csak a bejelenti a mezőgazdasági kutakat. Amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül, abban az esetben nem kell bejelentést tenni:
1. január 1. után létesült,
2. 50 méteres mélységet meg nem haladja és az első vízzáró réteget el nem éri,
3. a vízhasznosítási cél megfelel a mezőgazdasági célú kút fogalmának,
4. kockázatmentes területen valósul meg a vízbeszerző létesítmény,
5. digitális vízmérővel kell felszerelni.
Fontos, ha valamelyik feltétel nem teljesül, abban az esetben vízjogi engedélyt kell kérni az Agrárminisztérium Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Főosztály Hatósági Osztályától.
HONNAN TUDOM, HOGY A KÚT KOCKÁZATOS VAGY KOCKÁZATMENTES A TERÜLETET ÉRINT?
A 2024-től a kutak bejelentése és engedélyezési kötelezettsége függ attól, hogy a kút milyen vízkészletvédelmi területen található meg. Hazánk területének 88%-a kockázatmentes, 12%-a kockázatos, ami azt jelenti, hogy a terület üzemelő vagy távlati ivóvízbázis védőterületét, vagy karsztos területeket érint. Tekintettel arra, hogy a Vízkészletvédelmi Országtérkép még felülvizsgálat alatt áll, a legbiztosabb információt a területileg illetékes felszín alatti víz vagyonkezelőjétől érdemes kérni. A Vízkészletvédelmi Országtérkép felületén hamarosan mindenki megtekintheti térítésmentesen, hogy mely területeket érint a védendő vízbázis és hogy milyen mélységben található az első vízzáró réteg. A keresőben település névvel, de akár helyrajzi számmal is lehetséges lesz a szűrés.
2025-BEN TÖRTÉNT VÁLTOZÁSOK
A mezőgazdasági célú kút kizárólag a gazdálkodó által művelt területek öntözésére, valamint a haszonállat-állomány vízellátására használható.
A mezőgazdasági kutak engedélyezése egyablakossá vált: a kút és a hozzá tartozó öntözőtelep engedélyezését is az Agrárminisztérium Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Főosztály Hatósági Osztálya végzi.
Fontos! Az Agrárminisztérium csak akkor jár el, ha a kútból kinyert víz kizárólag mezőgazdasági célra kerül felhasználásra, de ide tartozik a permetlé bekeveréshez, ládamosáshoz és portalanításhoz szükséges vízhasználat is. Amennyiben a víz más célokat is szolgál, az ügyintézés a területileg illetékes kormányhivatal hatáskörébe tartozik.
A mezőgazdasági kutakhoz kapcsolódó öntözőtelepek igazgatási szolgáltatási díja költségmentesség vált, azonban az eljárásban résztvevő szakhatóság díja (például erdészet) felmerülhet költségként.
Bejelentésköteles mezőgazdasági kút esetén bejelentő adatlapot kell benyújtani az Agrárminisztériumhoz, mely adatlap is egyszerűsödött és kiegészült az állattartással kapcsolatos előírásokkal.
A kúton legfeljebb 5 évnél nem régebbi vízmérőnek kell lennie.
A hatóság a bejelentésről 30 napon belül értesíti a termelőt, azonban felhívjuk a figyelmet, hogy az adatlaphoz szükséges még a vízügyi igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulása és a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 26. § (7) bekezdésében megjelölt adatok is – olvasható a cikkben.
2024-BEN A KUTAKKAL KAPCSOLATOS MÓDOSÍTÁSOKAT IS KOMPATIBILISSÉ TETTÉK AZ UNIÓS TÁMOGATÁSOK, VALAMINT A TERÜLETI MONITORING RENDSZER (TMR) ELVÁRÁSAIVAL
Amennyiben a gazdálkodónak a hazai jogszabályok szerint nem kell rendelkeznie vízjogi üzemeltetési, fennmaradási engedéllyel vagy bejelentéssel, úgy nyilatkozhat, hogy az általa használt mezőgazdasági célú kút megfelel a kútamnesztia keretében legálissá váló kutakra vonatkozó feltételeknek. Amennyiben a gazdálkodónak a hazai jogszabályok szerint kell rendelkezni vízjogi üzemeltetési-, fennmaradási engedéllyel vagy bejelentéssel, úgy a kérelem benyújtásakor még nem probléma, ha nincs meg, de attól a pillanattól, amikor öntözni kezd már rendelkeznie kell vele.
A területi monitoring rendszer (TMR) keretében azonosított öntözött területek ellenőrzésével kapcsolatosan készítettünk egy kiadványt, amely elérhető a NAK portálján, a „Kézikönyvek, Kiadványok” menüpont alatt: ITT.
A vízkészletek fenntartása és a jövő nemzedékei számára történő megőrzése nem csak az állam, hanem mindenki kötelessége! Tekintettel arra, hogy az édesvízkészletek egyre korlátoltabban állnak rendelkezésre, ezúton is kérjük a gazdatársadalmat a felelős, fenntartható mezőgazdasági vízgazdálkodással összhangban lévő gazdálkodásra, annak érdekében, hogy hazai termőföldjeinket meg tudjuk őrizni a következő generáció számára!
Az információk tájékoztató jellegűek, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően kell eljárni!
Hivatalos állásfoglalásért forduljon a mezőgazdasági kutak engedélyezésért felelős vízügyi hatósághoz, azaz Agrárminisztérium Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Főosztály Hatósági Osztályához a következő elérhetőségen: mg.kut@am.gov.hu.
Vonatkozó jogszabályok
a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény,
a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet.
Az elmúlt időszakban rendkívül komoly kihívásokkal kellett megküzdenie a gazdáknak, hiszen a történelmi aszályok és a háború okozta hatások mellett a termelési költségek is jelentősen megugrottak. Az időjárási szélsőségekre jellemző, hogy a tavalyi év például az elmúlt 120 esztendő legmelegebb éve volt, ez pedig a csapadékhiánnyal párosulva több száz milliárdos kiesést okozott a földeken. A márciusi esők ellenére minden bizonnyal az idei évben is komoly aszállyal kell majd megküzdenie a termelőknek, így óriási segítséget jelent, hogy a kormány – a MAGOSZ és a NAK kezdeményezésére – az elmúlt évekhez hasonlóan idén is teljeskörűen átvállalta a termelőktől a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megfizetését.
Az időjárási szélsőségeket jól szemlélteti, hogy az októbertől márciusig tartó mostani téli időszak jóval szárazabb volt az átlagnál, ráadásul a vízgyűjtő területeken is jóval kevesebb csapadék hullott. Emiatt a korábbi éveknél korábban – már március elejétől – ki kellett hirdetni a vízhiányos időszak beálltát. Aszály idején egyébként a legnagyobb problémát a párolgási veszteség jelenti, amely a tavalyi évben szinte teljesen megegyezett az éves csapadékmennyiséggel, jelentős szárazságot okozva. Érdekesség, hogy a csapadékhiány következtében az elmúlt években minden korábbinál többen éltek az ún. rendkívüli öntözés lehetőségével, mellyel átmeneti időre egy egyszerű bejelentéssel is megkezdhették az öntözést, milliárdos kárt előzve ezzel meg.
Egy nemrégiben elfogadott kormányhatározat alapján pedig a vízszolgáltatási díjat is teljes egészében átvállalta a kormány a gazdáktól. A mezőgazdasági vízdíjakat a vízgazdálkodási rendszer fenntartási költsége határozza meg, ez pedig jelentős mértékben függ attól, hogy gravitációs úton jut-e el a víz az adott csatornába vagy szivattyús átemelésre van szükség. Az öntözési költségek – az energiaköltségek megugrása miatt – azonban szinte mindenhol jelentősen megnőttek, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) kezdeményezésére – a korábbi évekhez hasonlóan – idén is átvállalta a kormány a termelők vízszolgáltatási díját.
Mezőgazdaságunk egyébként jelentős szerepet tölt be a nemzetgazdaságban, az ágazat ugyanis a teljes külkereskedelmi többlet közel 30 százalékát adja. Növénytermesztésünk és állattenyésztésünk – a hazai igények ellátásán túl – jelentős árumennyiséget exportál, agrárvállalkozásaink és családi gazdaságaink pedig közel félmillió embernek biztosítanak megélhetést, a fogyasztóknak pedig magas minőségű élelmiszereket. Társadalmi és gazdasági szempontból is kulcsfontosságú a klímaváltozás és a háború hatásainak tompítása, melynek fontos eleme a most elfogadott kormányhatározat is.
A vízkészletjárulékkal, valamint a mezőgazdasági vízszolgáltatási díjakkal kapcsolatos részletes leírás elérhető a NAK internetes portálján:
2025. április 23., szerda 16:07:00 / Agrárminisztérium▪Sajtóközlemény
Idén sem kell vízdíjat fizetniük a gazdálkodóknak az állami főműveken keresztüli öntözésért.
A 2024-es évhez hasonlóan 2025-ben is jelentős könnyítést kapnak a gazdálkodók: a kormány mentesíti őket az állami tulajdonú vízi létesítményeken keresztüli mezőgazdasági vízszolgáltatás díja alól. Ez az intézkedés az öntözés alapvető fontosságára hívja fel a figyelmet, amely a biztonságos növénytermesztés és az élelmiszer-ellátás egyik záloga.
Ingyenes vízhasználat az állami csatornákon
Az állami támogatásnak köszönhetően a gazdák díjmentesen juthatnak hozzá az öntözővízhez az országos főműveken keresztül. Ez az intézkedés a termelők számára kézzelfogható segítség a megváltozott éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodásban, és hozzájárul ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelés folyamatos maradjon.
A kedvezmény nemcsak az öntözési célú vízhasználatra, hanem a rizstermelési és halgazdasági célú vízhasználatra is vonatkozik. A termelők így ebben az évben is mentesülnek a vízszolgáltatási díjak alól, ami jelentős költségcsökkentést jelent számukra.
A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv támogatása
Az Agrárminisztérium a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében is hangsúlyt fektet az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére. Különös figyelmet fordítanak a fenntartható vízgazdálkodási közösségek létrehozására és támogatására, ezzel is ösztönözve az együttműködésen alapuló, hatékonyabb vízfelhasználást.
2030-ra 350 ezer hektár öntözhető terület lehet
Középtávon a cél az, hogy 2030-ra az öntözhető területek nagysága elérje a 350 ezer hektárt. Ennek érdekében a minisztérium komplex intézkedéseket vezet be, amelyek hosszú távon is biztosítják a mezőgazdaság versenyképességét és az élelmezésbiztonság fenntartását.
Indexkép: Pixabay
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
