Négy hektáron, 3,6 hektáros vízfelületű, 135 ezer köbméter befogadóképességű víztározót épít egy mezőgazdasággal, zöldségtermesztéssel foglalkozó társaság. A 450 millió forintos beruházás augusztusra készül el.

Tavaly októberben vágott bele a mezőgazdasággal, fóliás ter­­mesztéssel foglalkozó kiste­leki Kurucsai és Társa Kft. egy 4 hektáros területen fekvő, 135 ezer köbméteres öntözővíz-tározó építésébe, amelynek szakmai gesztora és kivitele­zője a vásárhelyi központú Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat. 

Az igazgató, Balla Iván el­mondta, hogy a vízmegtartás, a takarékoskodás miatt is fontosak az ilyen és ehhez hasonló beruházások. 

 A kisteleki főcsatorna víz­­szintjét és -mennyiségét is egyensúlyban tartja majd a zsilipekkel, belvízkor védekezésként befogadja a felesleget, majd később visszatöltheti, így nem vész el az értékes, nyugodtan állíthatjuk, kincset érő víz a semmibe. A környező élővilágnak is fontos lehet, és például úgy tudom, halat is telepítenek majd bele 

– mondta a vízügyi szakember. 

 Az elsődleges szempontunk, hogy legyen benne víz, és azzal öntözhessünk, az összes többi, a haltelepítéssel együtt csupán fontos lehetőség. Halat azért telepítünk, mert így is, úgy is belekerülnek a vízbe, így legalább olyanok lesznek benne, amilyeneket mi szeretnénk 

– vette át a szót a cég képviseletében Kurucsai Tamás ügyvezető, termelés­irányító. Azt is elmondta, hogy a 450 millió forintos, 50 százalékos támogatási intenzitású pályázatból augusztusra megvalósuló tározó tudomása szerint a legnagyobb lesz Csongrád-Csanád megyében, amelyet kifejezetten növények öntözésére használnak majd. 

 Külföldön bármerre jártam, a kertészetek mellett mindenütt tározókat láttam, amelyekben gyűjtik az esővizet, és azzal ön­­töznek. A miénk képes lesz befogadni a térség akár egész éves csapadékmennyiségét. Jelenleg 200-250 méter mélyről származó ivóvízzel locsoljuk 17,5 hektáros területünket, a felsőbb rétegből származó a szűrés, tisztítás, vagyis a vastalanítás miatt iszonyatosan drága. Ha ezeket helyettesíthetjük, meg kell próbálni, és ez a „tó” akár 100 évig is itt maradhat 

– magyarázta Kurucsai Tamás. Hozzátette, több beruházásukat ideiglenesen szüneteltetik, hogy most csakis a víztározóra koncentrálhassanak. 

Átemelő akna építése

Belvízcsatorna csomóponti műtárgy áteresz

Átemelő gépészet

A felhívás célja a mezőgazdasági termelők mezőgazdasági üzemeinek gazdasági teljesítményének növelése, a szerkezet-átalakítás és a modernizáció ösztönzése, illetve a mezőgazdasági vízfelhasználás hatékonyságának fokozása öntözési beruházások megvalósításával. A felhívás ITT érhető el. Következő benyújtási határidő: június 3. Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: egyéni és kollektív projekt esetén is maximum 3 milliárd Ft.

Még elérhető a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése felhívás – Fotó: Agroinform

Az öntözési közösségek együttműködésének támogatása

A felhívás célja önkéntes együttműködések, öntözési közösségek létrejöttének ösztönzése, illetve működésük támogatása annak érdekében, hogy tevékenységükkel az öntözéses gazdálkodást hatékonyan megszervezzék. A rendelkezésre álló vízkészlet hatékonyabb felhasználását, gazdaságosabb megtérülését eredményezheti, ha azt az öntözni kívánó gazdák közösen, együttműködve használják fel, továbbá az öntözéshez szükséges infrastruktúrát együtt hozzák létre és együtt üzemeltetik, illetve együtt teszik meg az első lépéseket a beruházások létrejöttének érdekében. A felhívás ITT érhető el. Benyújtási határidő: 2022. május 26. (végső határidő: 2022. december 30.)

A Homokhátság vízügyi rehabilitációja volt a téma Áder János köztársasági elnök Kék Bolygó című podcastjének legutóbbi adásában. Kiderült, 8 év alatt 200 milliárd forintot fordít az állam a probléma kezelésére. A beruházások által még élhetőbbek és vonzóbbak lesznek a települések.

Számos társadalmi, gazdasági és környezeti haszonnal jár majd a Homokhátság 2030-ig történő vízügyi rehabilitációja – erről Áder János köztársasági elnök beszélt a Kék Bolygó című podcastjének legutóbbi adásában, amelyben Láng Istvánnal, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) igazgatójával egyeztettek a Homokhátságról. 

A beszélgetés során kiderült, a következő 8 évben mintegy 200 milliárd forint érkezik a Homokhátság vízügyi rendszerének helyreállítására. Az államfő kiemelte, ebből a jelentős összegből megvalósuló beruházások által növekedhet a terület népességmegtartó ké­­pessége, élhetőbbé válik több település a különböző ta­­vak létrejöttével, valamint a természet újra birtokba veheti az újonnan kialakuló lápokat, szikes tavakat. Emellett a terület vízminősége is javul majd, továbbá emelkedik a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége – tette hozzá. 

Láng István elmondta, a Ho­­mokhátság vízgazdálkodását a Dunából és a Tiszából, valamint a szennyvizek tisztításából és a belvizes területekről kinyert vizekből kívánják meg­­oldani, ügyelve a terület vízmegtartó képességének javítására és a takarékosság elő­­térbe helyezésére. Az igazgató beszélt arról is, hogy a Homokhátság talajvízszintjének süllyedése az 1960-as évek óta tart, tudósok szerint ennek 60-80 százaléka a klímaváltozás hatásaira vezethető vissza, míg 15-20 százalék a homok megkötésére ültetett erdőknek, további 20 százalék pedig az emberi vízkivételnek tudható be. 

Áder János emlékeztetett arra, hogy az ENSZ félsivatagos területté nyilvánította a Homokhátságot, ami egyértelműen a klímaváltozásra vezethető vissza. Az államfő bízik abban, hogy a kormány vízügyi beavatkozásának köszönhetően már 4-5 év alatt látványos eredményekkel szembesülhetnek a térségben élők.