A Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat segíti az önkormányzatokat a vízmegtartásban.

LIFE+ Program Ruzsa természetközeli víztározó és környezetének kialakítása

A beruházás elkészült.

Magyarország mezőgazdaságának lendületet adhat az öntözés fejlesztése. A jelentősnek tekinthető mezőhegyesi mintaprogram mellett további fejlesztések indultak a NAK korábbi vízigény-felmérésével összhangban.

A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által megművelt 8200 hektár szántóterületből jelenleg 2300 hektáron lehetséges egyidejűleg öntözni, ezt a beruházással közel negyedével, 3000 hektárra növelik. További, megközelítőleg 3500 hektár területen áll rendelkezésre kiépített öntözőrendszer, ami több mint harmadával, 5500 hektárra bővül. Így ez lehet az első olyan öntözésfejlesztési beruházás, amely jelentősebb volumenben növeli az öntözött terület nagyságát hazánkban.

E mellett, a kormányzat által 2020-2030 között biztosított 170 milliárd forintos keret terhére, rövidesen hét kiemelt öntözésfejlesztési beruházás valósulhat meg, amelyeknek már tavaly elkezdődtek az előkészítő munkálatai. Ezek annak, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által 2018-ban elvégzett vízigény-felmérésnek az eredményeivel összhangban jönnek létre, amely alapján a felmért 1,2 millió hektáron közel 300 ezer hektáron mutatkozott a gazdálkodók részéről új öntözési igény.

A NAK üdvözli az öntözésfejlesztés terén tett további kormányzati erőfeszítéseket: így például az öntözni kívánó termelőket szakmailag és jogilag segítő öntözési igazgatási szerv létrehozását, az öntözéses gazdálkodásról szóló tavaly decemberben elfogadott törvényt, illetve ennek a nemrégiben megjelent végrehajtási rendeletét. Utóbbi az öntözési szolgalom alapításának, az öntözési közösségek elismerésének és ellenőrzésének, valamint a környezeti körzeti tervek jóváhagyásának részletszabályait tartalmazza.

A NAK szerint mindezek a lépések és a hozzájuk rendelt források jó alapot adnak ahhoz, hogy a jövőben számottevően bővüljön az öntözött terület Magyarországon, és ezzel javuljon a termésbiztonság és a gazdálkodók versenyképessége.

Megjelent az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény végrehajtási rendelete, amely az öntözési szolgalom alapításának, az öntözési közösségek elismerésének és ellenőrzésének, valamint a környezeti körzeti tervek jóváhagyásának részletszabályait tartalmazza.

Az Országgyűlés a természeti erőforrások megóvása, a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének erősítése, az öntözéses gazdálkodás elterjesztése, valamint az öntözési közösségek kialakítása érdekében alkotta meg az év elejétől hatályos, az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvényt, és immár a részletszabályokat tartalmazó végrehajtási rendelet is megjelent. Az öntözéses törvény legfontosabb elemei az öntözéses szolgalom és az öntözési közösségeket (öntözési körzetek) támogató ösztönzők.

Az öntözéses gazdálkodás folytatása érdekében a vízilétesítmény vízjogi engedélyese öntözési szolgalomra jogosult, amely alapján a szolgáló ingatlan tulajdonosa, használója köteles tűrni (ha a rendeltetésszerű használatot nem zárja ki), hogy az ingatlanán az öntözést szolgáló vonalas vízilétesítményt létesítsen és üzemeltessen, az ehhez szükséges vízimunkákat elvégezze, illetve az öntözőberendezést átvezesse. A szolgáló ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg, amelynek összegét a következő képlet alapján kell számítani: K = 50000 Ft x AK x T x G (AK: az érintett terület átlagos aranykorona értéke, T: az érintett terület nagysága hektárban, G: igénybevételi szorzó, amelynek értéke 0,3, ha az erdők kivételével a földfelszín alatti öntözési beruházásoknál igénybe veendő területek). Művelés alól kivett ingatlan esetén négyzetméterenként 173 forint összegű egyszeri kártalanítás jár.

Az öntözéses gazdálkodás nagy beruházási igénnyel és jelentős üzemeltetési költségekkel jár együtt, így nagyobb területen jobban megéri a tevékenységet folytatni, mert csökkennek a fajlagos költségek. Mindezeket figyelembe véve a kormányzat a gazdálkodók együttműködését ösztönzi, ezért az öntözéses gazdálkodásról szóló jogszabály bevezette az öntözési közösségek kategóriáját. Öntözési közösségként olyan gazdasági társaság vagy szövetkezet ismerhető el, amelynek tagjai az öntözési körzet területén található földrészlet használati jogával rendelkező mezőgazdasági termelők, és megfelelnek a következő feltételeknek: azaz az öntözési közösség az öntözési körzet területén szántóföldi növénytermesztés és ipari zöldségtermesztés esetén legalább 100 hektár, illetve kertészeti zöldség-gyümölcstermesztés esetén legalább 10 hektár öntözésének lehetőségét biztosítja. Az öntözési közösségek elismerése iránti kérelmeket a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) öntözési igazgatási szervéhez kell benyújtani, amely elismeréshez a kérelmeket – a szakmai véleményével együtt – felterjeszti az agrárpolitikáért felelős miniszternek. Az öntözési közösség létrehozása érdekében számos ösztönző lett kialakítva.  Az elismert közösségek által lehatárolt öntözési körzet területére az NFK környezeti körzeti tervet készít, amely a szakhatósági (kiemelten: talajvédelem, környezet-és természetvédelmi hatóság) tervekkel egyenértékű dokumentációt jelent.

Az öntözött területek növelését célzó beruházások eredményes megvalósítása érdekében döntött az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Program Mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése című pályázatának módosításáról.

A mezőgazdasági öntözés feltételeinek javítása, az öntözött területek növelése és az ehhez szükséges feltételrendszer javítása társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból egyaránt kulcskérdés, ezért az Agrárminisztérium a pályázati lehetőség meghosszabbításáról döntött. A gazdálkodók a maximálisan elnyerhető 1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatási összegre több szakaszban, akár 2021. június 4-ig is pályázhatnak. A módosított pályázati felhívás a www.szechenyi2020.hu oldalon érhető el.

Maros folyó a Kákási átemelő kezelő hídját nyaldossa